Brezovica (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brezovica
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Polgármester Marián Ujmiak
Irányítószám 028 01 (pošta Trstená)
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1339 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság720 m
Terület19,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brezovica (Szlovákia)
Brezovica
Brezovica
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′, k. h. 19° 39′Koordináták: é. sz. 49° 20′, k. h. 19° 39′
Brezovica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brezovica témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Brezovica község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában. 2011-ben 1304 lakosából 1284 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 30 km-re, Turdossintól 8 km-re északkeletre a Nyugati-Tátra északi lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapította a Thurzó család. Nevét nyírfákban gazdag területe alapján kapta. Thurzó István 1580-ban kiadott adománylevelét később Thurzó György is megerősítette. Kijelölték a falu határait is, mely Zábidótól a Tresztenik-patakig, Trsztenától Szentmáriáig, illetve Ljeszektől az Omeg-patakig terjedt. Az alapító okirat szerint Wallasek Sándor soltész húsz család letelepítésére kapott megbízást és engedélyt, hogy itt malmot és fűrésztelepet létesítsenek. 1593-ban három parasztház állt itt, 1606-ra a házak száma tízre gyarapodott. 1615-ben Szkorusinát is ide csatolták. 1683-ban a környék falvaival együtt a Bécs felmenésére siető litván hadak égették fel, de rövidesen újjáépítették. 1728-ban a falunak 884 lakosa volt, ezután a lakosság száma visszaesett. Lakói juh- és szarvasmarha tenyésztéssel, sajtkészítéssel, len termesztésével foglalkoztak. Életükben a jobbágyság 1848-as eltörlése hozott lényeges változást. A falu egyházilag Trsztena plébániájához tartozott és tartozik ma is. Kápolnáját 1883 és 1884 között trsztenai szerzetesek építették.

Vályi András szerint „BREZOVITZA. Tót falu Árva Vármegyében a’ felső járásban, fekszik Trsztena M. Városhoz egy órányira, földes ura a’ Királyi Kamara, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, erdei nagyok, szántó földgyei hegyeken fekszenek, és a’ záporok által károsíttatnak, kút vize nintsen, ’s a’ patakotskákból isznak, sajtya nevezetes, legelője jó, fája sok, harmadik Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Brezovicza, tót falu, Árva vármegyében, 650 katholikus s zsidó lak., 33 1/8 sessió. Juh- és tehéntartás. Lentermesztés. – Hires sajt. F. u. az árvai uradalom. Utolsó postája Rosenberg.”[3]

1910-ben 618, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]