Stepanó
| Stepanó (Štefanov nad Oravou) | |
 | |
| Stepanó látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1355 |
| Polgármester | Ivan Maťuga |
| Irányítószám | 027 44 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 687 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 614 m |
| Terület | 12,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Stepanó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 19° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 19° 31′ 30″ | |
| Stepanó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stepanó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Stepanó (szlovákul Štefanov nad Oravou) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban. 1968-ban jött létre Alsó- és Felsőstepanó egyesítéséből.
Fekvése[szerkesztés]
Turdossintól 4 km-re északnyugatra az Árvai-Magura lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 14. század második felében keletkezett, amikor Nagy Lajos király területét Folkus fia Miklósnak és János fia Miklósnak adományozta. Első írásos említése 1355-ben "Chepanopataka" néven történt. A 15. században a Kubinyiak és a Szent-Ivániak birtokolták. 1564-ben "Stephanowa" néven szerepel. 1593-ban a települést kettéválasztották Alsó- és Felsőstepanóra és csak 1968-ban egyesítették újra.
Alsóstepanó 1593-ban "Also Stepanowo" alakban bukkan fel először írott forrásban. A kuruc háborúkat követően a Szentiványi család birtoka volt. 1778-ban 288 volt a lakosság száma. 1828-ban 56 háza volt 331 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak.
Felsőstepanó 1593-ban "Felso Stepanowo" néven tűnik fel először. A kuruc harcokban teljesen elpusztult. 1776-ban 311 lakosa volt. 1828-ban 61 házában 366 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a földművelés mellett az állattartás, a kosárfonás, a szövés és a faárukészítést biztosított megélhetést lakóinak.
Vályi András szerint "STEPANO. Alsó, és Felső Stepano. Két tót falu Árva Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Kubínyi Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Tordosinhoz nem meszsze, és annak filiáji; Magura hegyének szomszédságában; határbéli földgyeik középszerűek." [2]
Fényes Elek szerint "Stepano (Alsó), tót falu, Árva vmegyében, 326 kath. 5 zsidó lak. F. u. Kubinyi. Ut. p. Rosenberg. Stepano (Felső), tót falu, Árva vmegyében, 361 kath., 4 zsidó lak. F. u. a Kubinyi család."[3]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Alsóstepanónak 286, Felsőstepanónak 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 576 szlovák lakosa volt.
2011-ben 660 lakosából 658 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alsóstepanó római katolikus temploma Szent Cirill és Szent Metód tiszteletére van szentelve.
- Felsőstepanó templomát Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelték.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
