Szuchahora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szuchahora (Suchá Hora)
Szuchahora főutcája
Szuchahora főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1566
Polgármester Miloš Šustek
Irányítószám 027 13
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1438 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság798 m
Terület21,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szuchahora (Szlovákia)
Szuchahora
Szuchahora
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 47′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 47′ 20″
Szuchahora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban. 2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel volt.

Fekvése[szerkesztés]

Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2]

A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban "Zucha" alakban említik először, 1588-ban "Sucha Hora" a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták 1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak. A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn

Vályi András szerint "Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány."[3]

Fényes Elek szerint "Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[4]

1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi. 2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.