Szuchahora
| Szuchahora (Suchá Hora) | |
_1.jpg) | |
| Szuchahora főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1566 |
| Polgármester | Miloš Šustek |
| Irányítószám | 027 13 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1455 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 798 m |
| Terület | 21,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″49.365556°N 19.789444°E | |
| Szuchahora weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban „Zucha” alakban említik először, 1588-ban „Sucha Hora” a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány.”[2]
1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.
2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
