Árvafejérpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árvafejérpatak
Oravský Biely Potok T76.1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Turisztikai régióFelső-Árva
Rang község
Polgármester Ján Kaššák
Irányítószám 027 42 (pošta Podbiel)
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség 724 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság644 m
Terület18,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árvafejérpatak (Szlovákia)
Árvafejérpatak
Árvafejérpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′, k. h. 19° 33′Koordináták: é. sz. 49° 17′, k. h. 19° 33′
Árvafejérpatak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvafejérpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árvafejérpatak (1899 előtt Bjelipotok, szlovákul Oravský Biely Potok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában. 2011-ben 691 lakosából 672 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 25 km-re északkeletre a Nyugati-Tátrában a Sztudena-völgyben fekszik, Bölényfalutól 6 km-re északnyugatra.

Története[szerkesztés]

Árvafejérpatak az első település, melyet a Sztudena-völgyben alapítottak. 1556-ban említik először, első lakói a közeli hegyekben élő pásztorok és árvai várjobbágyok, voltak, akik a 16. században telepedtek meg. 1596-ban csak 6 jobbágyház állt a faluban és a 17. század elejére csaknem elnéptelenedett. 1615-ben Árva ura Thurzó György letelepedést és legelőt biztosított itt a környékbeli pásztoroknak. 1626-ban már 35 gazda, összesen mintegy 180 ember élt a településen. A 17. században a hadak többször is feldúlták és tűzvész is sokszor pusztította. A sok csapás ellenére azonban a falu lakossága a 18. században tovább növekedett, 1754 és 1764 között teljesen benépesült. Mivel a terméketlen föld nem adott elég megélhetést, a lakosok a pásztorkodás mellett főként kőfaragással és idénymunkákkal keresték kenyerüket. Az 1787-es első népszámláláskor 132 ház állt a faluban 703 lakossal. Virágzott a kézművesipar is, főként a papírgyártás, fafaragás és fazekasság. A fejlődést a 19. század elején kitört kolerajárvány szakította meg, a század végén sokan vándoroltak ki Amerikába a jobb megélhetés reményében. 1910-ben 681, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

További információk[szerkesztés]