Hladovka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hladovka
Hladovka T65.1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rang község
Első írásos említés 1590
Polgármester Marián Brnušák
Irányítószám 027 13
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1041 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság747 m
Terület18,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hladovka (Szlovákia)
Hladovka
Hladovka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 09″, k. h. 19° 45′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 09″, k. h. 19° 45′ 28″
Hladovka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hladovka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hladovka (szlovákul Hladovka, lengyelül Głodówka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Árva régióban, Árvanádasdtól 10 km-re keletre, a lengyel-szlovák határ mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szlovák hlad (= éhség) főnévből ered és egy sokat szenvedett falura utal. Más források szerint viszont a falu nevét első soltészáról, Hlad Kristófról kapta. A 20. század elején nevét Ladókára magyarosították, de ez nem fogant meg.

Története[szerkesztés]

Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[2]

1598-ban Jeleszna néven említi először oklevél. A falu a vlach jog alapján létesült a 16. század végén és Árva várának tartozéka volt. 1598-ban még csak két ház állt a faluban, melyet akkor a magyaros Illésna néven is neveznek a források. 1608-ban birtokosa Thurzó György vámszedő hellyé nyilvánította községet. 1619-ben a soltészén kívül még 5 pásztorház és malom is állt a faluban. A lakosság száma ezután folyamatosan nőtt. 1626-ban már 17 család élt itt, mintegy 90 lakossal. 1659-re pedig már 423 lakosa volt, melyből 271 katolikus és 152 evangélikus. A fejlődésnek a kuruc háborúk vetettek véget. A 17. század végére a lakosság teljesen elszegényedett és sokan elmenekültek a faluból, mely csaknem teljesen elpusztult. 1690-ben újra benépesítették. 1715-ben 25 család élt itt, amely mintegy 130 lakost jelent. 1787-ben 313 lakosa volt. 1828-ban 128 ház állt a községben 732 lakossal. 1836-tól a Sperlagh család lett a község földesura, majd 1864-től a litvai uradalomhoz tartozott. 1870-ben 137 házában 613 lakos élt.

Vályi András szerint "HLADONKA. Tót falu Árva Várm. lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához 2 óránnyira, Vitanovától 1/2 órányira, határja soványas; mert zabnál egyebet nem terem."[3]

Fényes Elek szerint "Hladovka, tót falu, Árva vmegyében: 725 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. 29 sessio. Vizimalom. Nagy gyolcs- és vászonkereskedés. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[4]

1910-ben 535, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1920 és 1924 között Lengyelország része volt.

Népesség[szerkesztés]

2011-ben 994 lakosából 965 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mária Mennybemenetele templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Hladovka
A Wikimédia Commons tartalmaz Hladovka témájú médiaállományokat.