Szárnya
| Szárnya (Podsarnie) | |
 | |
| Szárnya látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowy targi |
| Rang | község |
| Körzethívószám | (+48) 18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szárnya
Pozíció Lengyelország térképén
| |
| é. sz. 49° 33′ 10″, k. h. 19° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 33′ 10″, k. h. 19° 47′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnya témájú médiaállományokat. | |
Szárnya (lengyelül Podsarnie [pɔt'sarɲɛ], korábban Orawka Srednia [ɔ'rafka 'srɛdɲa], szlovákul: Sŕnie) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése[szerkesztés]
Jablonkától 10 km-re északkeletre, az Orawka patak két partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét első, Sarna nevezetű bírájáról kapta.
Története[szerkesztés]
Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[1]
Itt volt a Trianon előtti Magyarország határa, ahol vámhivatal is működött. Fa harangtornya 18. századi. 1910-ben 419, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 803 lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, de 20 százalék felett van a szlovákok aránya a településen.[2]
Ismert személyek[szerkesztés]
- Itt született 1778. november 25-én Szárnyai Zoerárd Ignác OSB, bencés szerzetes, gimnáziumi tanár volt Sopronban, Pozsonyban, Nagyszombatban és Komáromban, azután házgondnok Pannonhalmán. Élete utolsó négy évében Celldömölki alperjel volt. Meghalt 1842. szeptember 22-én Celldömölkön.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [1]
- ↑ Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, 302. o. [2003]. ISBN 963 9296 72 4
- ↑ BERKÓ, Pál, LEGÁNYI Norbert. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Névtára 1802-1986. Pannonhalmi bencés főapátság, 24. o. (1987)
