Szárnya
| Szárnya (Podsarnie) | |
 | |
| Szárnya látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Lengyelország |
| Vajdaság | Kis-lengyelországi |
| Járás | Nowy targi |
| Rang | község |
| Körzethívószám | (+48) 18 |
| Rendszám | KNT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 811 fő (2021. márc. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 48′49.566667°N 19.800000°EKoordináták: é. sz. 49° 34′, k. h. 19° 48′49.566667°N 19.800000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnya témájú médiaállományokat. | |
Szárnya (lengyelül Podsarnie [pɔt'sarɲɛ], korábban Orawka Srednia [ɔ'rafka 'srɛdɲa], szlovákul: Sŕnie) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Jablonkától 10 km-re északkeletre, az Orawka-patak két partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét első, Sarna nevezetű bírájáról kapta.
Története
[szerkesztés]Itt volt a Trianon előtti Magyarország határa, ahol vámhivatal is működött. Fa harangtornya 18. századi.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁRNYA. Lengyel falu Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok; fekszik Harkabuz mellett, az Ország’ szélén, ’s patakja Harkabuznál ered, melly zápor essők’ alkalmatosságával szélesen el szokott terjedni; határja a’ középszerűnél soványabb, ’s leginkább zabot terem; piatza Tersztena Mezővárosban 5 és fél órányira.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szárnya, tót falu, Árva vgyében, a gallicziai határszélen, 628 kath. lak. 22 7/8 sessio. Gyolcskereskedés. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 419, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.
Manapság 803 lakosának nagy része lengyel nemzetiségű, de 20 százalék felett van a szlovákok aránya a településen.[4]
Ismert személyek
[szerkesztés]- Itt született 1778. november 25-én Szárnyai Zoerárd Ignác OSB, bencés szerzetes. Gimnáziumi tanár volt Sopronban, Pozsonyban, Nagyszombatban és Komáromban, azután házgondnok Pannonhalmán. Élete utolsó négy évében Celldömölki alperjel volt. Meghalt 1842. szeptember 22-én Celldömölkön.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911112-0461511?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
- ↑ Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, 302. o. [2003]. ISBN 963 9296 72 4
- ↑ BERKÓ, Pál, LEGÁNYI Norbert. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Névtára 1802-1986. Pannonhalmi bencés főapátság, 24. o. (1987)
