Pekelnik
| Pekelnik (Piekielnik) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Kis-lengyelországi | ||
| Járás | Nowy Targi | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 34-472 | ||
| Körzethívószám | +48 18 | ||
| Rendszám | KNT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2314 fő +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pekelnik
Pozíció Lengyelország térképén
| |||
| é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′Koordináták: é. sz. 49° 28′, k. h. 19° 46′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pekelnik témájú médiaállományokat. | |||
Pekelnik (lengyelül Piekielnik [pʲɛ'kʲɛl'ɲik]) falu Lengyelország déli részén, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése[szerkesztés]
Trsztenától 20 km-re északkeletre, a Fekete-Árvába igyekvő Pekelnik patak mellett fekszik, 2100 lakosa van.
Története[szerkesztés]
Árva vármegye legősibb, már 1111-ben említett települése, Turdossin, 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, Krakkóba vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített, amely a turdossini magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.[1]
A falu később a Magyar Királyság része volt, a 16. században Thurzó Ferenc telepíttette be. 1910-ben 1239, túlnyomóan lengyel lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Itt született 1873-ban Tomcsányi János magyar műfordító, publicista és tanár, aki a két világháború közötti időben a lengyel-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja, az irodalmi Nobel-díjas Władysław Reymont Parasztok című regényének fordítója volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Jellegzetes árvai faházai közül néhány még látható.
- Római katolikus temploma Szent Jakabnak van szentelve.
- A falutól délre nagyobb tőzeges terület fekszik.
