Zábrezs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Zábrezs (szlovákul Zábrež, lengyelül: Zabrzezie[1]) Poruba településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Alsókubintól 3 km-re délnyugatra az Árva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Velicsna Zábrezs nevű határrészén keletkezett a 15. század elején, első írásos említése 1420-ban történt "villa Zabreze" alakban. Az árvai váruradalom része volt. Fatemploma a 15. század végén készült. Mivel a falu a Lengyelország felé menő hadiút közelében feküdt, gyakran pusztították a seregek. 1618-ban a falu teljesen elpusztult. Lakói mezőgazdasággal, len termesztéssel és vászonszövéssel, ácsmesterséggel, tutajozással foglalkoztak. A faluban malom is működött. 1778-ban 199 lakosa volt, köztük két nemes család. 1828-ban 79 házában 449 lakos élt.

Vályi András szerint " ZABRECS. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Nagyfalunak szomszédságában, és annak filiája, Vág vizéhez is közel, Gaczel alatt; határja meglehetős, néha a’ víz áradások károsíttyák."[2]

Fényes Elek szerint " Zabres, tót falu, Árva vmegyében, 11 kathol., 323 evang. lak. 16 sessio. Földje a legjobbak közül való a megyében. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. 1949-ben csatolták Porubához.

2001-ben Poruba 911 lakosából 904 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt 15. századi gótikus fatemploma ma a bölényfalui falumúzeumban található, mert az 1970-es években odaszállították. A templomot a 17. század közepén megújították, a 18. és a 20. században helyreállították. Belsejében több gótikus, reneszánsz és barokk festmény látható.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zabrzezie (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom XIV (Worowo — Żyżyn) 1895
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.