Ugrás a tartalomhoz

„Szerkesztő:LaSza/Moszkvai metró” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
171. sor: 171. sor:


== Járművek ==
== Járművek ==
{| class="wikitable" style="float;"
{| class="wikitable sortable" style="text-align:center"
|-style="font-size:85%"
|- bgcolor="#BBCCFF"
!Серия
! colspan="5" | Alle Baureihen der Metro Moskau
!Тип
|- bgcolor="#E8E8E8"
!Внешний вид
! Baureihe || Produktionszeitraum || Einsatzzeitraum
!Годы<br>постройки
!Год<br>начала<br>эксплу-<br>атации
!Обсуж. линии
!Кол-во вагонов
!Сидячих мест в вагоне
!Комментарии
|-
|-
![[Е (вагон метро)|Е]]
| ''А/Б'' („A/B“) || 1934–39 || 1935–75
|[[Еж-3 (вагон метро)|Еж-3, Еж-6]]/[[Ем (вагон метро)|Ем-508Т]]
|[[Файл:Ezh3-Em508T train - Volgograsky Prospekt - Tekstilshiky.jpg|150px|center]]
|{{год|1973||метро}}—{{год|1979||метро}}
|{{год|1973||метро}}
|{{MOSMETRO icon|7|20px}}
|<small>208 Еж3<ref name=VagonDataBase /><br>10 Еж6<ref name=VagonDataBase /><br>410 Ем508Т<ref name=VagonDataBase /></small>
|36<br><small>(ранее 42)</small>
|style="text-align:left"|<small>Усовершенствованный вариант Еж/Ем. Еж-3 используются как головные и промежуточные, Ем-508Т — как промежуточные<ref name=Ezh3-vagon>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/passenger/ezh3.html|title=Электровагоны типов Еж3 и Ем-508Т|publisher=Метровагоны|accessdate=2016-08-26|archiveurl=http://www.webcitation.org/617HiqxEN|archivedate=2011-08-22}}</ref>. Еж-6 незначительно отличались от Еж-3, в пассажирских составах использовались как промежуточные<ref name=Ezh6-vagon>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/special/ezh6.html|title=Электровагоны типа Еж6|publisher=Метровагоны|accessdate=2016-08-26}}</ref>. После модернизации кабина в промежуточных вагонах ликвидирована<ref name=Ezh3-mod>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/modernized/ezh3_mod.html|title=Модернизация электровагонов типов Еж3, Еж6 И Ем-508Т на ЗРЭПСе|publisher=Метровагоны|accessdate=2016-08-26}}</ref>.</small>

|-
|-
!rowspan="5"|[[81-717/714]]
| ''[[BVG-Baureihe C|B]]'' („W“, ehemals ''C'') || 1927–30 || 1946–68
|[[81-717/714]]
|[[Файл:81-717-714 Alexandrovsky Sad route 52.jpg|150px|center]]
|{{год|1976||метро}}—{{год|1988||метро}}
|{{год|1978||метро}}
|{{MOSMETRO icon|1|20px}} {{MOSMETRO icon|2|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|4|20px}} {{MOSMETRO icon|6|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|7|20px}} {{MOSMETRO icon|11А|20px}}
|<small>414 Мг<br>1055 Мп<ref name=VagonDataBase /></small>
|42/48<br><small>либо</small><br>40/44
|rowspan="3" style="text-align:left"|<small>Вагоны 81-717 — головные, 714 — промежуточные. Неофициальное прозвище — «номерные» (так как они не получили буквенного обозначения). Первый серийный тип вагонов с кабиной без торцевой двери с промежуточными безкабинными вагонами<ref name=717-714-vagon>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/passenger/81-717.html|title=Электровагоны типов 81-717/714 и 81-717.5/714.5|publisher=Метровагоны|accessdate=2 июля 2010|archiveurl=http://www.webcitation.org/617JngiOK|archivedate=2011-08-22}}</ref>. Модификации .5 и .5М отличаются более современным электрооборудованием<ref name=717.5M-714.5M-vagon>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/passenger/81-717.5M.html|title=Электровагоны типов 81-717.5М/714.5М, 81-717.5Б/714.5Б и 81-714.5П|publisher=Метровагоны|accessdate=2011-08-29}}</ref>.</small>
|-
|-
|[[81-717/714#81-717.5/714.5|81-717.5/714.5]]
| ''Г'' („G“) || 1939–40, 1946–56 || 1940–83
|[[Файл:81-717-714 Yasenevo route 09.jpg|150px|center]]
|{{год|1987||метро}}—{{год|1995||метро}}
|{{год|1987||метро}}
|{{MOSMETRO icon|2|20px}} {{MOSMETRO icon|6|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|10|20px}} {{MOSMETRO icon|11А|20px}}
|<small>199 Мг<br>552 Мп<ref name=VagonDataBase /></small>
|42/48<br><small>либо</small><br>40/44
|-
|-
|[[81-717/714#81-717.5М/714.5М|81-717.5М/714.5М]]
| ''Д'' („D“) || 1955–63 || 1955–95
|[[Файл:81-717.5М-714.5М № 2591, Тропарево.jpg|150px|center]]
|{{год|1993||метро}}—{{год|2010||метро}}
|{{год|1993||метро}}
|{{MOSMETRO icon|1|20px}} {{MOSMETRO icon|2|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|6|20px}} {{MOSMETRO icon|10|20px}}
|<small>284 Мг<br>816 Мп<ref name=VagonDataBase /></small>
|42/48<br><small>либо</small><br>40/44
|-
|-
|[[81-717/714#81-717.5А/714.5А (Ретропоезд «Сокольники»)|81-717.5А/714.5А]]
| ''E/Ем/Еж'' („E/Em/Esch“) || 1959–79 || 1962&nbsp;ff.
|[[Файл:Retro-train of Moscow Metro.jpg|150px|center]]
|{{год|2010||метро}}
|{{год|2010||метро}}
|{{MOSMETRO icon|1|20px}}
|2 Мг<br>5 Мп<br><small>(1 состав)<ref name=VagonDataBase /></small>
|42/48
|style="text-align:left"|<small>Ретро-модификация 81-717/714 с кабиной и салоном, стилизованными под вагоны типа А.</small>
|-
|-
| ''[[U-Bahnwagen 81-717/714|81-717/714]]'' || 1976–2011 || 1979&nbsp;ff.
|[[81-717.6/714.6]] (.6К)
|[[Файл:81-717.6-714.6, Pechatniki depot (cropped).jpg|150px|center]]
|{{год|2007||метро}}, {{год|2009||метро}}, {{год|2011||метро}}
|{{год|2009||метро}}
|{{MOSMETRO icon|10|20px}}
|24 Мг<br>72 Мп<br><small>(23 состава)<ref name=VagonDataBase /></small>
|40/44
|style="text-align:left"|<small>Модификация 81-717/714 с новой длинной кабиной и оформлением салона. Первый состав типа .6К модернизирован из 81-717.5М/714.5М<ref name=717.6-714.6-vagon>{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/modernized/81-717.6k.html|title=Опытные электровагоны типов 81-717.6К/714.6К|publisher=Метровагоны|accessdate=2016-08-26}}</ref>, не эксплуатируется.</small>

|-
|-
!rowspan="2"|[[Яуза (вагон метро)|81-720/721 «Яуза»]]
| ''И'' („I“, 81-715/716) || 1974, 80–81, 85 || —
|[[Яуза (вагон метро)|81-720/721 «Яуза»]]
|[[Файл:Metro wagon 81-720 "Jauza".jpg|150px|center]]
|{{год|1991||метро}}—{{год|2002||метро}}
|{{год|1998||метро}}
|{{MOSMETRO icon|11А|20px}}
|18 Мг<br>42 Мп<br><small>(9 составов)<ref name=VagonDataBase /></small>
|36/36
|rowspan="2" style="text-align:left"|<small>Вагоны 81-720 — головные, 721 — промежуточные. Дальнейшее развитие вагонов типа И с кузовом из нержавеющей стали. Вагоны базовой модели — с коллекторными двигателями, модификации .1 — с асинхронными<ref name="yauza">{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/passenger/81-720.html|title=Электровагоны типов 81-720/721 и 81-720.1/721.1 («Яуза»)|publisher=Метровагоны|accessdate=2 июля 2010|archiveurl=http://www.webcitation.org/617JsLDZI|archivedate=2011-08-22}}</ref>. Опытные составы 81-720/721 и 81-720А/721А списаны.</small>
|-
|-
|[[Яуза (вагон метро)|81-720.1/721.1 «Яуза»]]
| ''81-720/721 „Jausa“'' || 1991–2004 || 1998&nbsp;ff.
|[[Файл:Metro wagon 81-720.jpg|150px|center]]
|{{год|2000||метро}}, {{год|2004||метро}}
|{{год|2005||метро}}
|{{MOSMETRO icon|10|20px}}
|10 Мг<br>21 Мп<br><small>(5 составов)<ref name=VagonDataBase /></small>
|36/36

|-
|-
!rowspan="3"|[[Русич (вагон метро)|81-740/741 «Русич»]]
| ''[[U-Bahnwagen 81-740/741|81-740/741 „Russitsch“]]'' || 2002-13 || 2003&nbsp;ff.
|[[Русич (вагон метро)|81-740/741 «Русич»]]
|[[Файл:Bulvar Admirala Ushakova (Бульвар Адмирала Ушакова) (6328107431).jpg|150px|center]]
|{{год|2002||метро}}—{{год|2004||метро}}
|{{год|2003||метро}}
|{{MOSMETRO icon|12|20px}}
|<small>27 Мг<br>13 Мп<br>(13 составов + вагон Мг)<ref name=VagonDataBase /></small>
|24+30 / 30+30
|rowspan="3" style="text-align:left"|<small>Вагоны 81-740 — головные, 741 — промежуточные. Единственный в метрополитене тип с двухсекционными трёхтележечными сочленёнными вагонами нестандартного форм-фактора для линий лёгкого метро с малыми радиусами кривых<ref name="rusich">{{cite web|url=http://vagon.metro.ru/passenger/81-740.html|title=Электровагоны типов 81-740/741 и 81-740.1/741.1 («Русич»)|publisher=Метровагоны|accessdate=2 июля 2010|archiveurl=http://www.webcitation.org/617JtBILy|archivedate=2011-08-22}}</ref>. Вагоны модификации .1 отличаются от базовой модели оборудованием, вагоны .4 — увеличенным количеством дверей (по 3 на промежуточную секцию вместо 2).</small>
|-
|-
|[[Русич (вагон метро)|81-740.1/741.1 «Русич»]]<br><small>(включая 81-740А/741А)</small>
| ''[[U-Bahnwagen 81-760/761|81-760/761 „Oka“]]'' || 2010-16 || 2012&nbsp;ff.
|[[Файл:81-740-741, Fili.jpg|150px|center]]
|{{год|2004||метро}}—{{год|2009||метро}}
|{{год|2005||метро}}
|{{MOSMETRO icon|3|20px}} {{MOSMETRO icon|4|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|12|20px}}
|<small>162 Мг<br>221 Мп<br>(81 состав)<ref name=VagonDataBase /></small>
|24+30 / 30+30
|-
|-
|[[Русич (вагон метро)|81-740.4/741.4 «Русич»]]
| ''[[U-Bahnwagen 81-765/766/767|81-765/766/767 „Moskau“]]'' || 2016&nbsp;ff. || 2017&nbsp;ff.
|[[Файл:Moscow metro 81-740 train Arbatskaya station (17067544283).jpg|150px|center]]
|{{год|2008||метро}}—{{год|2013||метро}}
|{{год|2009||метро}}
|{{MOSMETRO icon|3|20px}} {{MOSMETRO icon|5|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|12|20px}}
|<small>132 Мг<ref name=740.4-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=3186cid=1|title=81-740.4 — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>178 Мп<ref name=741.4-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=3187cid=1|title=81-741.4 — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>(66 составов)</small>
|24+22 / 20+22

|-
!rowspan="3"|[[Ока (вагон метро)|81-760/761 «Ока»]]
|[[Ока (вагон метро)|81-760/761 «Ока»]]
|[[Файл:81-760-Timiryazevskaya.JPG|150px|center]]
|{{год|2010||метро}}—{{год|2016||метро}}
|{{год|2012||метро}}
||{{MOSMETRO icon|3|20px}} {{MOSMETRO icon|7|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|8|20px}} {{MOSMETRO icon|8А|20px}}<br>{{MOSMETRO icon|9|20px}}
|<small>324 Мг<ref name=760-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=3194cid=1|title=81-760 — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>972 Мп<ref name=761MVM-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=3195cid=1|title=81-761 (МВМ) — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><ref name=761TVZ-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=3250cid=1|title=81-761 (ТВЗ) — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>(162 состава)</small>
|40/44
|rowspan="2" style="text-align:left"|<small>Вагоны 81-760 — головные моторные, 761 — промежуточные моторные, 763 — промежуточные прицепные. Тип создан в форм-факторе вагонов 81-717.6/714.6 с оснащением, аналогичным вагонам «Русич»<ref>{{cite web|url=http://www.mosmetro.ru/pages/page_1.php?id_page=56&id_text=1559|title=В Московском метрополитене появился состав нового поколения|publisher=Официальный сайт Московского метрополитена|accessdate=2 июля 2010|archiveurl=http://www.webcitation.org/617JyMNsD|archivedate=2011-08-22}}</ref>. Вагоны модификации А имеют сквозной проход<ref>{{cite web|url=http://www.metrowagonmash.ru/news/press_release/2013/190/|publisher=[[Метровагонмаш]]|title=Вагоны метро со сквозным проходом 760 серии для Московского метрополитена отправились на типовые испытания|date=2014-10-01|accessdate=2015-01-16}}</ref>.</small>
|-
|[[Ока (вагон метро)|81-760А/761А/763А «Ока»]]
|[[Файл:81-760A-001 (37281).jpg|150px|center]]
|{{год|2014||метро}}—{{год|2016||метро}}
|{{год|2015||метро}}
|{{MOSMETRO icon|7|20px}}
|<small>6 Мг<ref name=760A-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=4407cid=1|title=81-760А — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>12 Мп<ref name=761A-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=4408cid=1|title=81-761А — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>6 Пп<ref name=763A-TP>{{cite web|url=http://transphoto.ru/list.php?&mid=4865cid=1|title=81-763А — Список подвижного состава|publisher=[[TransPhoto]]|accessdate=2017-02-10}}</ref><br>(3 состава)</small>
|38/42
|-
|[[Москва (вагон метро)|81-765/766/767 «Москва»]]
|[[Файл:81-765.766.767 in Vykhino depot.jpg|150px|center]]
|с {{год|2016||метро}}
|{{год|2017||метро}}
|{{MOSMETRO icon|7|20px}}
|<small>2 Мг<br>4 Мп<br>2 Пп<br>(6 составов)</small>
|33, 4пс<br>/<br>36, 8пс
|style="text-align:left"|<small>Дальнейшее развитие вагонов «Ока». Имеет сквозной проход, двери увеличенной ширины, новую интерактивную систему информирования<ref name=765-Interior>{{cite web|url=http://saroavto2.blogspot.ru/2016/09/81-765766767.html|title=Вагон метро модели 81-765/766/767 «Москва»|website=Транспортный блог Saroavto|date=2016-09-13}}</ref>. "'Все 6 составов успешно прошли испытания и 14 апреля выходят на линию"'.</small>
|}
|}


A lap 2017. április 13., 12:41-kori változata

 Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.
Ebben a szócikkben az orosz nevek magyaros átírásban szerepelnek.
Moszkvai metró
A moszkvai metró logója
A moszkvai metró logója
81–740/741 Ruszics
81–740/741 Ruszics
Adatok
Ország Oroszország
VárosMoszkva
Működés kezdete1935. május 15.
Járműfajtametró
HálózatMoszkvai metró
Hálózat hossza346,2+ 4,7[m 1] km
Vonalak száma13+1[m 1]
Állomások száma206+6[m 1] db
Járművek száma5314
Nyomtávolság1520 mm
Maximális sebesség80 km/h
Áramellátás825 V DC
(harmadik sín)
Üzemeltetés
Napi forgalom6 533 000 fő (2015)
Éves forgalom2 384 500 000 fő (2015)
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkvai metró témájú médiaállományokat.

A moszkvai metró (oroszul: Moszkovszkij metropololityén, teljes nevén Goszudarsztvennoe unyitarnoe predprijatie Moszkovszkij metropololityén) Oroszország fővárosának tizenhárom (+ az plusz egysínű vasút) vonalból álló metróhálózata. A hálózat első vonalának átadására 1935. május 15-én került sor, ez a Szokolnyicseszkaja (1-es) vonal Sokolniki – Park Kultury szakasza volt. A hálózat neve 1957–1992 között Moszkovszkij metropololityén imenyi V. I. Lenyina (V. I. Lenin moszkvai metró) volt. A hálózat jelenlegi hossza 346,2 km, ezzel Oroszország legnagyobb metróhálózata. A moszkvai metrót a Moszkvai Metró Állami Vállalat[* 1] üzemelteti.

A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészetének darabjai által díszített állomásairól.

Építésekor fontos szempont volt a szocializmus felsőbbrendűségének demonstrálása, illetve hogy egy esetleges háború esetén óvóhelyként lehessen használni. Ez utóbbira a második világháborúban sor is került.[1]

Vonalak

Vonal Végállomások Megnyitás éve Hossz (km) Állomások száma
1 Bulvar Rokossovskogo Salaryevo 1935 32,5 22
2 Rechnoy Vokzal Alma-Atinskaya 1938 39,9 22
3 Pyatnitskoye Shosse Shchyolkovskaya 1938 45,1 22
4 Aleksandrovsky Sad Kuntsevskaya 1958 14,9 13
Mezhdunarodnaya
5 Park Kultury (körjárat) 1950 19,3 12
6 Medvedkovo Novoyasenevskaya 1958 37,6 24
7 Planernaya Kotelniki 1966 42 23
8 Tretyakovskaya Novokosino 1979 16,3 8
Ramenki Delovoy Tsentr 2014 10,7 5
9 Altufyevo Bulvar Dmitriya Donskogo 1983 41,2 25
10 Petrovsko-Razumovskaya Zyablikovo 1995 33,5 20
Kashirskaya Kakhovskaya 1995 3,3 3
12 Bittsevsky Park Buninskaya Alleya 2003 10 7
13 Timiryazevskaya Ulitsa Sergeya Eyzenshteyna 2004 4,7 6
14 Okruzhnaya (körjárat) 2016 54 31

Története

Előzmények, a metró története a világháborúig

A metróhálózat 1902-es terve

A moszkvai metró építésének ötlete először az 1870-es években merült fel, az 1863-ban megnyílt londoni metró mintájára. Az első konkrét terv a 20. század elején készült el, ez egy észak-déli vonalat tartalmazott, ami több belvárosi teret (köztük a Vörös teret is) érintett volna. Ezt részben a magas költségek (155 millió rubel), részben pedig az útvonal menti lakóházak egy részének lebontása miatt a városi Duma(wd) elvetette. A tervet az Orosz ortodox egyház is ellenezte, ugyanis véleményük szerint a metró zavarta volna a szent helyeket.[2] Az 1910-es években ismét felmerült a metró építése, azonban ezt az első világháború, majd az oroszországi polgárháború kitörése miatt ismét elvetették. A metró terve 1923-ban ismét felmerült, de ekkor már az első lépések is lezajlottak: megalakult a Földalatti Vasúti Tervező Iroda, ami elvégezte az előzetes vizsgálatokat és 1928-ra elkészítette az első vonal terveit (Szokolnyicseszkaja; 1-es metró), ami Szokolnyikit és a Belvárost kötötte volna össze. Ugyanekkor a Siemenst is megbízták a hálózat megtervezésével, ami 1925-re el is készült: a vállalat egy 80 km hosszú hálózatot tervezett 86 állomással, azonban pénzhiány miatt ez 1931 júniusáig csak papíron létezett, amikor is az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága jóváhagyta a tervet és megkezdődött az 1-es vonal építése. 1932 januárjában jóváhagyták az első vonalak terveit, majd 1933. március 21-én az első tíz vonalét is. Az előkészületek után a munkálatok 1933-ban kezdődtek meg, 1934 végére pedig a Szokolnyicseszkaja vonal nagy része elkészült. Az első próbakocsik 1934. október 17-én közlekedtek először, a metró első utasai a szovjetkongresszus küldöttei voltak 1935 februárjában.

„A” típusú metrókocsi a Szolonyiki állomáson

Az 1-es metró első 13 állomásának átadására 1935. május 15-én reggel 7 órakor került sor, ezzel ez lett a Szovjetunió első metróvonala. A 11 kilométer hosszú vonalon 4 kocsis szerelvényeket állítottak forgalomba, amik a legfeljebb 80 km/h sebességgel haladhattak. A vonal Szokolnyikitól indult és Ohotnij rjad állomásnál kettéágazott: innen a kocsik Szmolenszkaja és Centralnij Park Kulturi i Otdiha Imenyi Gorkovo (ma: Park Kulturi) végállomások felé közlekedtek. A becslések szerint az első napon 285 000 ember próbálta ki Moszkva első metróvonalát. Ugyanezen a napon felvonulásokat és koncerteket tartottak, ezt a napot a szocializmus technológiai és ideológiai győzelmeként ünnepelték.

1937. március 20-án a Szmolenszkaja felé vezető szakaszt a Moszkva folyót keresztezve – a Szmolenszkij Metromoszt hídon át – Kijevszkaja végállomásig hosszabbították. 1938 márciusában a Kijevszkajai elágazást leválasztották az 1-es vonalról és az újonnan indult Arbatszko-Pokrovszkaja (3-as) vonalba kötötték bele. Az új vonalnak további 4 kilométernyi szakasza is épült Alekszandrovszkij Szad és Kurszkaja végállomás között. 1938 szeptemberében megnyílt a Zamoszkvoreckaja (2-es) metróvonal is Szokol és Tyeatralnaja állomások között.

A második világháború idején a metró fontos szerepet játszott a város életében, ugyanis tervezésekor fontosnak tartották, hogy egy esetleges háború idején óvóhelyként lehessen használni, erre a moszkvai csata idején, 1941 októberétől 1942 januárjáig, sor is került. Érdekesség, hogy a világháború idején Sztálin a tartózkodási helyét a Маяковская állomásra helyezte át, és az 1917-es októberi orosz forradalom 24. évfordulóján (november 7-én) is itt tartott meg a beszédét. A háború nehezítette a metróépítést, azonban a munkálatokat nem állították le: legközelebb 1943. január 1-jén adtak át új szakaszt, ekkor a 2-es vonalat Avtozavodszkaja állomásig hosszabbították, azonban ez csak egy megállós bővítést jelentett, ugyanis a közbeeső állomások (Novokuznyeckaja és Paveleckaja) átadására november 20-án került sor. 1944 januárjában a 3-as vonal Partizanszkaja állomásig hosszabbodott, az új szakaszon az Elektrozavodszkaja állomás kivételével az összeset átadták, ezt május 15-én nyitották meg.

A hidegháború idején

A háború után megkezdődött az 5-ös (Kolcevaja) metróvonal építése. A vonal első szakaszának átadására 1950. január 1-jén került sor, ez a délkeleti Park Kulturi–Kurszkaja vonalrész volt. 1952-ben az 5-ös meghosszabbodott Belorusszkaja állomásig, és ugyanebben az évben megkezdődött a 3-as vonal elterelése, ami egy évvel később Partizanszkaja – Pervomajszkaja bezárását eredményezte. A 3-ast ugyanekkor az új Partizanszkaja–Pervomajszkaja útvonalra terelték, a korábbi (1935-ben átadott) szakasz egy része pedig az 1958. november 7-én elindított a Filjovszkaja (4-es) metró része lett, amit még további két állomással meghosszabbítottak. Az 1950-es évek végén az 1-es és a 4-es vonal meghosszabbodott, illetve 1958-ban megnyílt a 6-os (Kaluzsszko-Rizsszkaja) metró is.

A hidegháború után

Járművek

Серия Тип Внешний вид Годы
постройки 		Год
начала
эксплу-
атации 		Обсуж. линии Кол-во вагонов Сидячих мест в вагоне Комментарии
Е Еж-3, Еж-6/Ем-508Т 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 208 Еж3[3]
10 Еж6[3]
410 Ем508Т[3] 		36
(ранее 42) 		Усовершенствованный вариант Еж/Ем. Еж-3 используются как головные и промежуточные, Ем-508Т — как промежуточные[4]. Еж-6 незначительно отличались от Еж-3, в пассажирских составах использовались как промежуточные[5]. После модернизации кабина в промежуточных вагонах ликвидирована[6].
81-717/714 81-717/714 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon 		414 Мг
1055 Мп[3] 		42/48
либо
40/44 		Вагоны 81-717 — головные, 714 — промежуточные. Неофициальное прозвище — «номерные» (так как они не получили буквенного обозначения). Первый серийный тип вагонов с кабиной без торцевой двери с промежуточными безкабинными вагонами[7]. Модификации .5 и .5М отличаются более современным электрооборудованием[8].
81-717.5/714.5 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon 		199 Мг
552 Мп[3] 		42/48
либо
40/44
81-717.5М/714.5М 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon 		284 Мг
816 Мп[3] 		42/48
либо
40/44
81-717.5А/714.5А 150px|center Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 2 Мг
5 Мп
(1 состав)[3] 		42/48 Ретро-модификация 81-717/714 с кабиной и салоном, стилизованными под вагоны типа А.
81-717.6/714.6 (.6К) 150px|center Sablon:Год, Sablon:Год, Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 24 Мг
72 Мп
(23 состава)[3] 		40/44 Модификация 81-717/714 с новой длинной кабиной и оформлением салона. Первый состав типа .6К модернизирован из 81-717.5М/714.5М[9], не эксплуатируется.
81-720/721 «Яуза» 81-720/721 «Яуза» 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 18 Мг
42 Мп
(9 составов)[3] 		36/36 Вагоны 81-720 — головные, 721 — промежуточные. Дальнейшее развитие вагонов типа И с кузовом из нержавеющей стали. Вагоны базовой модели — с коллекторными двигателями, модификации .1 — с асинхронными[10]. Опытные составы 81-720/721 и 81-720А/721А списаны.
81-720.1/721.1 «Яуза» 150px|center Sablon:Год, Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 10 Мг
21 Мп
(5 составов)[3] 		36/36
81-740/741 «Русич» 81-740/741 «Русич» 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 27 Мг
13 Мп
(13 составов + вагон Мг)[3] 		24+30 / 30+30 Вагоны 81-740 — головные, 741 — промежуточные. Единственный в метрополитене тип с двухсекционными трёхтележечными сочленёнными вагонами нестандартного форм-фактора для линий лёгкого метро с малыми радиусами кривых[11]. Вагоны модификации .1 отличаются от базовой модели оборудованием, вагоны .4 — увеличенным количеством дверей (по 3 на промежуточную секцию вместо 2).
81-740.1/741.1 «Русич»
(включая 81-740А/741А) 		150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon 		162 Мг
221 Мп
(81 состав)[3] 		24+30 / 30+30
81-740.4/741.4 «Русич» 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon 		132 Мг[12]
178 Мп[13]
(66 составов) 		24+22 / 20+22
81-760/761 «Ока» 81-760/761 «Ока» 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon Sablon:MOSMETRO icon
Sablon:MOSMETRO icon 		324 Мг[14]
972 Мп[15][16]
(162 состава) 		40/44 Вагоны 81-760 — головные моторные, 761 — промежуточные моторные, 763 — промежуточные прицепные. Тип создан в форм-факторе вагонов 81-717.6/714.6 с оснащением, аналогичным вагонам «Русич»[17]. Вагоны модификации А имеют сквозной проход[18].
81-760А/761А/763А «Ока» 150px|center Sablon:Год—Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 6 Мг[19]
12 Мп[20]
6 Пп[21]
(3 состава) 		38/42
81-765/766/767 «Москва» 150px|center с Sablon:Год Sablon:Год Sablon:MOSMETRO icon 2 Мг
4 Мп
2 Пп
(6 составов) 		33, 4пс
/
36, 8пс 		Дальнейшее развитие вагонов «Ока». Имеет сквозной проход, двери увеличенной ширины, новую интерактивную систему информирования[22]. "'Все 6 составов успешно прошли испытания и 14 апреля выходят на линию"'.

Járműtelepek

# Járműtelep neve Megnyitás ideje Kiszolgált vonal(ak) Üzemeltetett metrótípusok Helyszín
1 Sewernoje 1935. április 26. 81-717/714, 81-717.5М/714.5М, 81-717.5А/714.5А é. sz. 55° 46′ 53″, k. h. 37° 39′ 33″55.781521°N 37.659073°ESewernoje
2 Sokol 1938. szeptember 10. 81-717/714, 81-717.5/714.5, 81-717/714РУ2 é. sz. 55° 48′ 43″, k. h. 37° 30′ 49″55.812062°N 37.513493°ESokol
3 Ismailowo 1950. január 14. 81-740.1/741.1, 81-740.4/741.4, 81-760/761 é. sz. 55° 47′ 21″, k. h. 37° 46′ 25″55.789134°N 37.773560°EIsmailowo
4 Krasnaja Presnja 1954. április 1. 81-740.4/741.4 é. sz. 55° 46′ 09″, k. h. 37° 33′ 39″55.769205°N 37.560904°EKrasnaja Presnja
5 Kaluschskoje 1962. október 13. 81-717/714, 81-717.5/714.5, 81-717/714РУ2 é. sz. 55° 39′ 31″, k. h. 37° 32′ 43″55.658669°N 37.545294°EKaluschskoje
6 Planernoje 1975. december 28. Еж3, Ем508Т, Еж6, 81-717/714 é. sz. 55° 52′ 09″, k. h. 37° 26′ 12″55.869243°N 37.436750°EPlanernoje
7 Samoskworezkoje 1969. július 10. 81-717/714, 81-717.5/714.5, 81-720/721 é. sz. 55° 38′ 42″, k. h. 37° 37′ 17″55.645019°N 37.621500°ESamoskworezkoje
8 Warschawskoje 1983. november 4. 81-740/741, 81-740А/741А, 81-740.4/741.4, 81-760/761 é. sz. 55° 38′ 15″, k. h. 37° 37′ 17″55.637553°N 37.621393°EWarschawskoje
9 Fili 1962. január 1. 81-717/714, 81-740.1/741.1 é. sz. 55° 44′ 40″, k. h. 37° 30′ 07″55.744331°N 37.501992°EFili
10 Swiblowo 1978. szeptember 30. 81-717/714, 81-717.5/714.5, 81-717.5M/714.5M é. sz. 55° 51′ 34″, k. h. 37° 39′ 08″55.859430°N 37.652110°ESwiblowo
11 Wychino 1966. december 31. Еж3, Ем508Т, Еж6, 81-717/714, 81-760/761, 81-760А/761А/763А, 81-765/766/767 é. sz. 55° 42′ 39″, k. h. 37° 49′ 46″55.710758°N 37.829318°EWychino
12 Nowogirejewo 1979. december 30. 81-760/761 é. sz. 55° 44′ 59″, k. h. 37° 50′ 13″55.749730°N 37.837032°ENowogirejewo
13 Tscherkisowo 1990. június 24. 81-717.5М/714.5М é. sz. 55° 48′ 28″, k. h. 37° 44′ 11″55.807835°N 37.736374°ETscherkisowo
14 Wladykino 1991. március 1. 81-760/761 é. sz. 55° 51′ 00″, k. h. 37° 36′ 45″55.850005°N 37.612445°EWladykino
15 Petschatniki 1995. december 27. 81-717.5М/714.5М, 81-717.6/714.6,81-720/721 é. sz. 55° 42′ 05″, k. h. 37° 43′ 04″55.701412°N 37.717781°EPetschatniki
16 Mitino 2015. június 16. 81-740.1/741.1, 81-740.4/741.4 é. sz. 55° 51′ 47″, k. h. 37° 21′ 43″55.863056°N 37.361944°EMitino
17 Bratejewo 2014. január 15. — é. sz. 55° 37′ 34″, k. h. 37° 46′ 12″55.626111°N 37.770000°EBratejewo

Metro–2

Bővebben: Metro–2
A D6-os vonal szerelvényei
A feltételezett hálózat (szaggatottan jelölve)
A D6-os vonal menti egyik peron
Az egyik hermetikus ajtó
Alagút a Ramenki-bunkernél

A Metro–2 a Moszkva alatt húzódó feltételezett metróhálózat neve, amit a hidegháború alatt építhettek egy esetleges atomháború esetére. A hálózat a feltételezések szerint 3 (vagy 4) vonalból áll, amiből egy vonal, a D6-os nagy valószínűséggel létezik, ezt fényképekkel is bizonyították. Ez a vonal 1967-ben készülhetett el és az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency; rövidítve: DIA) adatai szerint az egyvágányú, 27 kilométer hosszú útvonal, a Kremlt és a Vnukovói nemzetközi repülőtér 2-es terminálját, illetve a Ramenki 43 bunkert köti össze, és „állomása” van a Veréb-hegyen (akkor Lenin-hegy) lévő elnöki rezidenciánál, az FSZB-akadémiánál és a vezérkari akadémiánál is. Ez az egyetlen vonal aminek kapcsolata lehet az utasforgalmi hálózattal is, ugyanis Szportyivnaja állomásnál található egy félreálló vágány, aminek végét egy hermetikus vaskapu zárja el, ez feltételezések szerint a két hálózat összekötővágánya.

A további két (2-es és 3-as) vonal létezését máig nem tudták bebizonyítani, azonban a feltételezések szerint építésüket 1987-ben fejezhették be. A 2-es 60 km hosszan a Kreml és a bori kormányüdülő között húzódhat, míg a 3-as 25 km hosszú útvonala a Kremlt és a Zarja községben található légvédelmi központi vezetési pontot kötheti össze. Terveken létezett egy negyedik vonal is, ugyanis az oroszok amerikai hitelből finanszírozták volna ezt a beruházást, azonban megléte kérdéses.


Balesetek és robbantások a metróban

Az 1977-es terrortámadás

1977. január 8-án helyi idő (MSK) szerint 17 óra 33 perc és 18 óra 10 perc között Moszkvában három bomba robbant, közülük egy a 3-as vonalon Izmajlovszkaja és Pervomajszkaja állomások között tartózkodó zsúfolt szerelvényen. A három robbantásban 7 ember halt meg és 33 sérült meg súlyosan. A terrortámadással három örmény származású embert vádoltak meg, akiket később letartóztattak és 1979 januárjában kivégeztek.

Az 1982-es mozgólépcső baleset

1982. február 17-én a délutáni csúcsidőben halálos baleset történt a 8-as (Kalinyinszkaja) vonal Aviamotornaja állomásán. Az állomás 4-es számú mozgólépcsőjét helyi idő szerint 16 óra 30 perckor helyezték üzembe. A mozgólépcső délután 5 órakor meghibásodott és fékezhetetlenné vált, majd a megengedett sebesség 2,4-szeresére gyorsult és már nem tudták megállítani. A két perccel később bekövetkezett balesetben 8-an haltak meg és 30-an sérültek meg. A nyomozás során kiderült, hogy tervezési hiba történt és az állomáson található többi mozgólépcső, illetve más állomások azonos típusú mozgólépcsői is képesek lett volna hasonló balesetet előidézni.

Az 1996-os terrortámadás

1996. június 11-én 21 óra 20 perckor a 9-es (Szerpuhovszko-Tyimirjazevszkaja) vonalon egy Tulszkaja és Nagatyinszkaja állomások között tartózkodó szerelvényen, egy ülés alá rejtett TNT robbant fel. A robbanás erejétől az érintett kocsi felrobbant, míg a többi kocsinak az üvegei betörtek, majd az alagútban erős füstfelhő képződött. A szerelvényen utazó 250 utast evakuálták, a robbantásban 4-en meghaltak és 16-an megsérültek. A metrókocsi felrobbantásáért senki sem vállalta a felelősséget, azonban szakértők csecsen szeparatistákat okoltak érte.

A 2000-es robbantás

2000. augusztus 8-án 17 óra 55 perckor a Puskin téri aluljáróban (a Пушкинская metróállomáson) egy házi készítésű bomba robbant. A bombát egy táskában rejtették el egy kioszk mellett. A robbantásban 13-an haltak meg és 61-en sebesültek meg.

A 2004-es terrortámadások

2004. február 6-án a reggeli csúcsidőben, 8 óra 40 perckor a 2-es vonal Автозаво́дская és Павелецкая állomások közötti, Речной вокзал irányú alagútjában közlekedő szerelvény második kocsijában egy férfi öngyilkos merénylet hajtott végre. A robbantásban 41 ember meghaltak és több mint 100-an megsebesültek. Szemtanúk bevallása szerint a robbantó a merénylet előtt az Автозаво́дская állomáson tartózkodó ügyeletesnek azt mondta, hogy „Ünnepetek lesz!”, majd elkezdett káromkodni vele.

2004. augusztus 31-én újabb robbantás történt: egy nő Рижская metróállomáson öngyilkos merényletet követett el, ez 10 ember halálát okozta. A robbanásban 50-en megsérültek, közülük mintegy 30-an súlyosan. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az augusztusi robbantás kapcsolatban áll a februárival, mindkét merényletet csecsen terroristák követték el.


A 2010-es robbantások

A 2014-es kisiklás

Megjegyzések

  1. ↑ a b c + egysínű vasút (13-as vonal)
  1. ↑ Nanjing Metro Group Company (angolul)

Jegyzetek

  1. ↑ The Moscow Metro - soviethistory.org
  2. ↑ A világ metrói, 6. rész – Moszkva (1985)
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) VagonDataBase nevű lábjegyzeteknek
  4. ↑ Электровагоны типов Еж3 и Ем-508Т. Метровагоны. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  5. ↑ Электровагоны типа Еж6. Метровагоны. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  6. ↑ Модернизация электровагонов типов Еж3, Еж6 И Ем-508Т на ЗРЭПСе. Метровагоны. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  7. ↑ Электровагоны типов 81-717/714 и 81-717.5/714.5. Метровагоны. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  8. ↑ Электровагоны типов 81-717.5М/714.5М, 81-717.5Б/714.5Б и 81-714.5П. Метровагоны. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  9. ↑ Опытные электровагоны типов 81-717.6К/714.6К. Метровагоны. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  10. ↑ Электровагоны типов 81-720/721 и 81-720.1/721.1 («Яуза»). Метровагоны. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  11. ↑ Электровагоны типов 81-740/741 и 81-740.1/741.1 («Русич»). Метровагоны. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  12. ↑ 81-740.4 — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  13. ↑ 81-741.4 — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  14. ↑ 81-760 — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  15. ↑ 81-761 (МВМ) — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  16. ↑ 81-761 (ТВЗ) — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  17. ↑ В Московском метрополитене появился состав нового поколения. Официальный сайт Московского метрополитена. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  18. ↑ Вагоны метро со сквозным проходом 760 серии для Московского метрополитена отправились на типовые испытания. Метровагонмаш, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2015. január 16.)
  19. ↑ 81-760А — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  20. ↑ 81-761А — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  21. ↑ 81-763А — Список подвижного состава. TransPhoto. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  22. ↑ Вагон метро модели 81-765/766/767 «Москва». Транспортный блог Saroavto , 2016. szeptember 13.

Fordítás

  • ↑ Ford-en: Ez a szócikk részben vagy egészben a Moscow Metro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • ↑ Ford-de: Ez a szócikk részben vagy egészben a Metro Moskau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • ↑ Ford-ru: Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Московский метрополитен című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[[Kategória:Moszkvai metró]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:LaSza/Moszkvai_metró&oldid=18643061”