Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
hú, ebbe még le akartam fordítani az angol szöveget, ami kikommentezve van az alján, de megcsinálhatja más is, most kicsit szétszórt vagyok... de ettől függetlenül támogatom. – Alenshaüzi2008. április 14., 22:42 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés tartalmilag jó, de a központozása csapnivaló, az igeidők pedig időnként még egy-egy mondaton belül is keverednek. Alapos nyelvi lektorálás után meg fog felelni. — P/cvita2008. április 18., 15:06 (CEST)[válasz]
támogatom, pár apróság: San Paolo az nem Szent Pál magyarul? Margherita királyné meg Margit. A Nyugat lányában a Nyugat hol kis-, hol nagybetűs. „tavon való vadászati engedély”, ez nem horgászengedély? Ja, és úgy hallottam, hogy az utolsó műve első előadásán, amikor előadták a befejezett részeket, a karmester bejelentette, hogy „itt halt meg Puccini”, és másnap adták elő a befejezett művet, majd előkeresem holnap az Operák könyvét, asszem, abban volt. – Alenshaüzi2008. április 22., 22:58 (CEST)[válasz]
Köszönöm szépen a javításokat . a vadászati engedély az nem horgászati, mert Puccini vadkacsákra szeretett lövöldözni. A karmester (Toscanini) tette a kijelentést, de ez benne van a cikkben. Sao Paolo meg Szent Pál szerintem is.– Immanuel2008. április 22., 23:01 (CEST)[válasz]
Olyan szőrszálhasogatók csak nem vagyunk már, sztem egy ember életének leírásába bőven elfég a szüleinek leírása. Vagy legalább: az Élete és munkássága alá berakni az egész Származása szakaszt, hogy ne bénáskodjon ott egyedül. PupikaVita2008. április 22., 23:15 (CEST)[válasz]
És mégegy formai: szerintem a műveinek címeit nem kellene vastag betűvel írni, fölösleges kiemelés (inkább akkor dőlttel, ha jól tudom, van is ilyen szokás (?), hogy a műcímeket dőlttel). PupikaVita2008. április 22., 23:08 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Saját jelölencs. Kata sürgette egyszer, hogy írjunk magyar cikkeket, hát tessék. Akkor legyen már kiemelt is. Refi nem volt, úgyhogy javítsatok bele nyugodtan. Mire átnézném az egészet helyesírás után, kifolyna a szemem. Satak Attilavita2008. április 4., 23:01 (CEST)[válasz]
ellenzem - Ne haragudj ezért az ellenzésért, SL! A cikk nagyon szép és hiánypótló, és óriási munkát végeztél. De szerintem egyelőre fogjuk fel úgy a dolgot, mint referálást (úgyis folyamatban van az a javaslat, hogy vonjunk össze a referálással ezt a lapot). Egyelőre azért tartanám korainak a kiemeltté tételt, mert szerintem még kicsit aránytalan a szócikk felépítése: a középkori rész már tökéletes, de a barokktól kezdve keveslem az anyagot, főleg a 20. századot. Szerintem a második résznek talán még hosszabbnak kellene lennie, mint az elsőnek. Egy megoldási javaslatom az lenne, hogy ez legyen egy portáljellegű alapcikk, amelyből alcikkek ágaznának ki az összefoglaló stílus alkalmazásával (pl. fő cikk = A középkori Magyarország építészete). Így az első részt is olyan tömörré lehetne tenni, mint a másodikat. Ebben az esetben a kiemeltté tételhez szükséges terjedelemről lemondanánk, viszont egy jól használható áttekintő oldalt kapna a nagyérdemű. És az ilyen áttekintő cikkek is nagyon kellenek, nemcsak a részletesebb kiemeltek. A másik lehetőség a szócikk második felének további bővítése lenne, hogy az újabb korok is olyan arányt képviseljenek, mint a régebbiek. Üdv, --Adapavita2008. április 6., 12:55 (CEST)[válasz]
Nem, nem haragszom az ellenzésért Adapa, igazad van, hogy a többit lehetne bővíteni. De csak lehetne. A látszat ellenére a 19-20. század is ugyanolyan hangsúlyt kapott, mint a középkor. Ez csak azért van, mert mi ezt a kort jobban ismerjük, és többet várunk el tőle, míg a középkorból megelégszünk azzal, hogy letudjuk, volt egy gótika meg egy romanika. A szétdarabolásnak ellensége vagyok, bár én is sokat gondolkoztam rajta, hogy meg kéne tenni. Merthogy vagy olyan lapokat hozunk létre, mint Magyarország középkori építészetevagyMagyarország középkori művészete. Ez esetben a Magyarország művészete és Magyarország építészete mellett még több eligazodást segítő lap jönne létre, aminek nem sok értelme lenne, mert az anyag teljesen szétcsúszna. Satak Attilavita2008. április 6., 13:09 (CEST)[válasz]
megjegyzés – Nem szeretném ellenezni, mert szép cikk, de:
Csak óvatosan merem javasolni, hogy tegyél be egy képet rögtön az elejére! Valami olyat, amiről úgy gondolod, hogy kiemelkedik a hazai építészettörténetből. Oly sivár így a bevezetés...
Sok benne az elütés, csak egy-kettőt javítottam. (Megjegyzem: mindannyiunk szeme kifolyik, mire átnézzük saját cikkeinket. Nem ártott volna, ha Te magad átnézed még egyszer-kétszer.)
„A rendszerváltozás után irányváltás következett be.” Valamit erről még jó lenne írni, mert így igencsak függőben maradnak a záró gondolatok. – Susulykavita2008. április 7., 09:18 (CEST)[válasz]
megjegyzés Az elejére nagyon kívánkozik egy kép, valami emblematikus épület fotója. Valaki az Országházat javasolta, az jó lenne, noha a cikkben már szerepel egy, de az nem baj. A XX. századról én is többet javaslok, bár elismerem, nehéz, sok esetben még nincs meg a kellő időbeli távlat. Legalább a bevezető képet fontold meg. Rendkívül értékes cikk, hatalmas munka lehet mögötte. Javasolni is fogom. Üdv Szalaxvita2008. április 22., 12:25 (CEST)[válasz]
megjegyzés nem olvastam még el (csak Miskolcot kerestem ki benne :) de az elejére nem lehetne pár bekezdésnyi bevezetőt írni? ne csak másfél sor legyen... mégiscsak nagy és jelentős témát összefoglaló cikk. – Alenshaüzi2008. április 23., 01:57 (CEST)[válasz]
Átolvastam a szócikket is és a vitaanyagot is. Egyetértek azzal, hogy hézagpótló szócikk, s azzal is, hogy még érlelni kell. Betettem egy részt a 20. századból, (meg hozzácsatoltam a félkész Török-iszlám építészet Magyarországon anyagomat) de mindennek ellenére végetlen, időben, korszakoknál is bővítgetést kíván (szecesszió, stb.). Nem kell várni a történelmi távlatra !
Terjedelemben is igen nagy és valami "méret-egységesítés is kívánkozik", de szerintem ezt csak egy kis javítgató altatás után célszerű elvégezni. Nem lenne baj, ha végül egy-két építész összefogva és vitatgatva melegítené össze a cikket. Mindez vonatkozik a képanyagra is. Több helyen nem a leglényegesebb objektum fényképe szerepel, helyenként hiányzót is kellene pótolni. (Mindezt nem az eddigi grandi munka minősítésének szánom, csak javaslatként).
kit36avita2009. május 25., 20:44 (CEST)[válasz]
Mint a vitapartnerek megjegyzései is jelzik, elhagyhatatlan a szerepeltetése, de építészet-történetileg (szakmailag is) nyers még, eléggé folyékony manapság. Most böngészem és alakítgatom az első felét, ha még leszek, belenyúlok a másodikba is. Azért "ideiglenesen", belejelöltem a Magyar építészet a 20. század első felében szócikket "lásd még" megjegyzéssel (még ha csak félkész is). A 20. század építészettörténetével az a nagy gond - az előző ezredekével szemben - hogy az "Art and Crafts", "De Styjl" és "Bauhaus" után már teljesen más az "építészet" fogalma, tartalma és társadalmi megítélése is. Ezért annak történetét már nem lehet egyszerűen homlokzati-, vagy belső képpel, szerzővel, sorbarendezni, fellistázni, belepaszírozni a korábbi építészet-szemléletbe, hanem valami másféle megközelítés kívánkozik. Mindezért úgy gondolom, hogy azokkal a hozzászólókkal kell azonosulnunk, akik szerint egy korszakrendező fő szócikket és korszakonkénti (témakörönkénti) alszócikkeket kellene összefűzni (lásd: rendszerszemlélet, mint az építész-agy jellemzője). (Szíves figyelmetekbe ajánlanám az MTA (Szerk. Kontha): "Magyar Művészet" sokkötetes, de korszakoló szerkezetű alkotását.)Kit36avita2009. december 10., 20:04 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom – Nagyon szép cikk. Kicsit gatyába ráztam az irodalomjegyzéket, mert formailag nem volt teljesen rendben. Ha jól gondolom, Perjés Géza műve nem az 1964-es szentgotthárdi csatáról szól. – Susulykavita2008. április 14., 09:29 (CEST)[válasz]
Tehát, Perjés 1964-re írta meg a tanulmányt meglehetősen hosszú és alapos kutatást követően. Ebben az évben publikálta a Vasi Szemle. 1981-ben Szentgotthárdról összeállítottak egy monográfiát, amely különféle tanulmányokból állt és a város történetét dokumentálták vele, ebbe a Perjés-féle gotthárdi csata tanulmányt is beillesztették, mivel ez az egyik legfőbb eleme Szentgotthárd történetének. [törölt kép] DoncseczPošta2008. április 14., 18:20 (CEST)[válasz]
Értem, és ne haragudj a kötekedésért! Akkor elméletileg a monográfiára kellene hivatkozni, és abba megjelölni In:-nel, valahogy így: Perjés Géza (1964): A szentgotthárdi csata. In: Szentgotthárd, helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. (szerk.: xy) Szombathely, 1981. ISBN 963 03 1192 5. Nyugodtan javítsd vissza, mert ezek szerint a tanulmány címében nincs 1664, azt csak én „képzeltem” oda. Gratulálok a cikkhez, mert egyébként nagyon szép. – Susulykavita2008. április 14., 18:53 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Jó lenne, ha valaki hozzáértő megnézné a következő görög nevek hivatkozási módját:
Ifjúkora fejezetben említett Chalcis ugyanaz, mint a Késői évek fejezetbeli Khalkisz?
Utazások, Nagy Sándor fejezetben: "a Mitylénében található Leszbosz szigetére" - a Leszbosz cikk szerint a sziget fővárosa Mütiléné, itt meg fordítva a sziget van M-ben, meg az írásmódot is tisztázni kell
Khalkhisz mindenol így, Euboia egyelőre megíratlan fővárosáról van szó,
Mütiléné mindenütt Mütiléné, és Leszbosz szigetén található, nem pedig a sziget a városban :),
a Galénoszok azonosak :), csakhogy Klaudiosz neve latin forrásból ismert csak, ezért nem szokás hozzátenni, főleg nem így, görögös formában, de mindjárt megcsinálom a redirektet. • Bennófogadó2008. április 10., 18:15 (CEST)[válasz]
támogatom – Egységesítettem az évszámokat: i.e./i.sz. → Kr.e./Kr.u., illetve sok helyen a Kr.e. évszám belső hivatkozása a Kr.u-i megfelelőjére mutatott. – Susulykavita2008. április 14., 10:50 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatomellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:08 (CEST)[válasz]
Legjobb tudásom szerint javítottam a vitatott tényeket (lábjegyzet, nyilatkozatok stb.). Amennyiben esetleges további hiányosságokat észrevételezne valaki, jelezzen, és igyekszem javítani.
megjegyzés A referáláson volt említve, de még mindig nem értem, hogy miért "Chapter"-nek kell nevezni a blokkokat? Miért nem korszak, időszak, rész, fejezet, stb. ? Azt hittem, van valami speciálsi oka, de nem látom. – ZimmyHá mér? Mér? Nem? De!2008. április 7., 18:22 (CEST)[válasz]
A német Wikiben csak az albumoknál szerepel a chapter szó. Ha már német együttesről van szó, chapter-ügyben nem hihetnénk esetleg a német verziónak?– Kgajdatsyvita2008. április 14., 21:25 (CEST)[válasz]
Amennyi orosz forrást szükségesnek láttam, belevettem a cikkbe. Sokat nem kellett hozzátenni, a legtöbbre már volt új, nem orosz, hanem magyar nyelvű link is. DBSvita2008. április 15., 00:14 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatomellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:11 (CEST)[válasz]
megjegyzés A dalcímeket végig (tehát a kislemezek felsorolásásnál is) dőlten kéne írni. Az album dalait szerintem a táblázat helyett jobb lenne a többi albumos cikknél megszokott formában beírni (ha már elvileg egységes külalakra törekszünk). Az infoboxban szerintem elég az AMG, a Rolling Stone és az Amazon értékelése, mert így kicsit hosszúra nyúlik és amúgy is ezek a (szerintem) legfontosabbak (ezt majd a többiek eldöntik). Amúgy nem rossz a cikk. Dojcsár Józsefüzenet2008. április 12., 12:44 (CEST)[válasz]
Szerintem ahol nem folyószövegben van a kislemez, ott csak zavaró a dőlt betű. A fölösleges kritikákat kivettem. A táblázat az összes albumos cikkemnél így van és szerintem annyira szépen átlátható, az hadd maradjon már... – Alenshaüzi2008. április 12., 15:14 (CEST)[válasz]
megjegyzés Az a kérdésem, hogy egy ennyire marginális jellegű dolog (bocsánat az alkotóktól, de számomra ez az) érdemes-e arra, hogy kiemelt cikk legyen. A kiemelt cikk státus számomra nemcsak annyit jelent, hogy részletesen és jól van megírva, hanem hogy a témája is fontos. Vagy rosszul tudom? – ZimmyHá mér? Mér? Nem? De!2008. április 14., 09:55 (CEST)[válasz]
Hát, Zimmy, ebből látszik, hogy nem vagy Mariah Carey-rajongó, de az nem bűn :D Van már rá számos precedens, hogy zenei albumok cikkei kiemeltek lettek. Engem sem érdekel például az a sok harci repülő, vagy Gubb matematikai cikkei (merem állítani, hogy kevesebb ember lelkesedik az osztóösszeg-függvényért, mint ahányan szeretik ezt az albumot, ami végül is a maga stílusában 2005 legsikeresebb albuma volt), de örülök, hogy azok is kiemeltek lettek és ennyivel is színesebb a kínálatunk :) – Alenshaüzi2008. április 14., 15:34 (CEST)[válasz]
megjegyzés – Ejnye-bejnye! Micsoda dolog egy cikk fontosságát firtatni és becsmérelni! Tőlem is baromi távol áll a téma, meg általában Carey (kis)asszony művészete, de hogy jön valaki ahhoz, hogy azt írja: ez pedig „marginális”! Ha valami nem érdekel, akkor ne írj oda semmit, ne támogasd, de ne is ítéld el ilyen indokokkal! Ez a cikk eccerűen jól sikerült, és hogy magamnak se mondjak ellent: támogatom. – Susulykavita2008. április 14., 16:37 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem, jelenlegi formájában semmiképp. Egy ilyen nagy múltú város, ami régióközpont és Magyarország egyik nagyvárosa, Európa Kultúrális Fővárosa címére pályázik, kicsit méltatlan hozzá. Elsősorban nem magával a méretével (bár lehetne még bővíteni). De hogy lehet kiemelt cikk olyan mű, ahol például a művészet szinte teljesen csonk? Úgyszintén a tudomány és közművelődés. Az nagyon dícséretes, hogy rengeteg mellékcikk meg van csinálva, ki van dolgozva. De szétszabdaltnak érzem a szócikket, semmi bevezető, összefoglaló, csak egyből, fő szócikk: Pécs kultúrális élete. Ez így nem jó. Minmum egy rövid bevezetőnek kéne lennie. Mert összesen 45kbyte, nekem kicsit rövidnek tűnik (ha a mellékcikkek nagyon jók is, ismétlem!) A másik nagyon-nagy gond a források totális hiánya és rosszm eghatározása. Honnan van például az infó Pécs népességéről? De számos más adatsornál sem látok semmit. Vagy milyen forrás az, hogy: "Baranya megye, 2004. év"? Ez mi? Valami évkönyv? Mert akkor tessék normálisan kiírni, mert ez így semmit sem ér. Az idézeteknek sem ártana normális formát adni, pozitívum, h. jó helyen vannak az idézőjeelek, de ennél vannak szebb sablonok is, lásd például Marosvásárhely szócikknél. És mielőtt valaki leszólna, hogy nagyon negatív vagyok, igen, lehet, de ha ezek javítva lesznek (és a legfontosabb: Több forrást!), akkor szívesen változtatom támogatóra a szavazatomat. Most csinálom csigalassúsággal a Békéscsaba szócikket, én is próbálok minél több forrás felhajtani, eddig 27-nél járok, de még ezt is kevésnek találom, tovább folytatom a kutakodást. Szóval, jó munkát! – TobiÜzi :)2008. április 5., 23:07 (CEST)[válasz]
ellenzem – A források megjelölése tényleg hiányos.
Az éghajlatnál nem csak a legmagasabb ill. legalacsonyabb középhőmérsékletet szokták megadni, hanem magát a középértéket. Enélkül hiányos a táblázat, ha gondolod, én szívesen utánanézek az adatoknak.
A népességnél szebb lenne egy igazi táblázat a csúnya táblázatszerű rész helyett.
Megnéztem. Te viszont a laptörténetét nézd meg. Mikor is lett Miskolc kiemelt? Még az ősidőkben. Akkor még nagyon messze volt a többségi cikk minősége ehhez képest. Mondhatnám úgy is, hogy gyengébb volt a wiki szintje. Miskolc most nem biztos, hogy átvinné a szintet. Mostmár sokkal színvonalasabb szócikkjeink vannak, magyar városokról. Ves egy pillantást Zalaegerszegre! Nekem mindegy, nem kéne vele tú sokat melóznod, könnyen lehetne kiemeltté tenni. – TobiÜzi :)2008. április 10., 10:14 (CEST)[válasz]
halkan megjegyzem, hogy Miskolc javítgatását tervezem, de most az egyiptomos cikkeim elsőbbséget élveznek, mert sokáig meg azok szorultak háttérbe. ha szerinted nem felel meg a kiemeltségnek, nyugodtan kezdeményezd a megvonását. mondjuk rosszul esne, de meg tudnám érteni. – Alenshaüzi2008. április 12., 00:32 (CEST)[válasz]
Vessetek egy apró pillantást a Kategória:Zalaegerszeg és a Kategória:Pécs lapokra. Ezekből talán megállapítható a jövöre nézve egy újabb fontos szempont. Nem csak lefelé kell építgetni egy cikket, hogy az terjengős legyen és elfáradjon a csukló mire legörgetünk. Nem ez az előfeltétele a jó, csillagot érdemlő cikknek. Oldalirányban is építgetni kell hőnimádott cikkünket, azaz linkekkel felszerelni, megkönnyíteni a főcikket a túlzott hosszantiságtól! A Zalaegerszegi cikk gyönyörű, ám az ovodák felsorolása kissé eröltetett... MrszantogaborNyomogasd itt2008. április 12., 10:32 (CEST)[válasz]
Rendben van. Én viszont lezárom, mert úgysem lesz 1 hónapon belül olyan szinten, hogy kiemelt lehessen és ne legyen ellenvetés. Reménykedek benne, hogy őszre már kiemelt cikk lesz a második otthonom ;) Szajcireci2008. április 13., 20:31 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Csak 1-2 apró észrevétel: a bevezetőben a "slágerré vált" kifejezés illik az opera világába? Szokták használni? A másik: az életrajzát le lehetne bontani főbb szakaszokra? Pl. a bevezetőben említett, fiatal-, férfi- és időskorra? PupikaVita2008. április 3., 20:45 (CEST)[válasz]
megjegyzés mivelhogy már a popzenébe is átszivárogtak dalai, szerintem nyugodtan maradhat a sláger. Nem bontottam fiatal-, férfi- és időskorra az életrajzot, mert túl száraznak találtam ezeket az alcímeket.– Istvánkaposta2008. április 3., 20:47 (CEST)[válasz]
Pedig sztem ez a mondat megújulűsra utal: Élete során háromszor is képes volt a kor szellemének megfelelően megújítani stílusát. Ha nem azt akarja jelenteni, lehet, hogy pontosítani kéne. PupikaVita2008. április 3., 20:52 (CEST)[válasz]
megjegyzés a sablon színe annak függvényében változik, hogy ki mit machinál vele. Amikor nekikezdtem szerkeszteni még szürke volt, amúgy pedig a sablon ilyen esetekre volt kitalálva. – Istvánkaposta2008. április 4., 16:30 (CEST)[válasz]
A hagyományosabb idézet sablon használatára gondoltam.– Beyond silence
Szándékosan hagytam benne, mert már előkészítettem az anyagot az Opéra National de Paris-ról, azaz a Palais Garnier-ről, csak nem akartam előre belinkelni. – Istvánkaposta2008. április 6., 23:32 (CEST)[válasz]
megjegyzés – Teljesen nyilvánvaló, hogy támogatni fogom a kiemelést, hiszen látom, hogy milyen óriási munka van ebben az igényes anyagban. Nem szeretnék azonban formálisan szavazni, úgy gondolom, az a minimum, hogy szavazás előtt el is olvasom a szócikket, csak ez sajnos szűkös időm miatt most nem megy egyszerre. Egy kérdés: „A bizottság elnöke, Alvise Mocenigo, és titkára, Guglielmo Brenna is Verdi rajongója és támogatója volt, ezért minden kérését teljesítették: Strepponi tanácsára Verdi megemelte fizetését, továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy a teljes partitúrát csak a hangszerelés megkezdése előtt adja át, és ami igazán fontos: ragaszkodott a téma és a librettista kiválasztásához.” Ezt a részt nem teljesen értem: Verdi emelte meg valakinek a fizetését, vagy ő kért és kapott nagyobb fizetést? Bocs, ha túl értetlen vagyok. :) Filmfanvita2008. április 5., 20:54 (CEST)[válasz]
támogatom – Nagyon alapos és részletes munka, gratulálok a szerzőnek. Kritikai észrevételeim a tőlem megszokottak: szerintem még az ilyen terjedelmes anyagban is elég lenne ugyanazt a szót vagy címet csak egyszer linkelni egy-egy fejezetben. Jelenleg viszont például egy-egy évszám olykor egy bekezdésen belül is kétszer van linkelve, viszont például többnyire nincsenek linkelve a hónapok és napok, pedig azok valószínűleg szintén kékek lennének. Ahol észrevettem a jelen idejű fogalmazást, ott az egységesség miatt átírtam múlt időre, de talán ebből a szempontból hasznos lehetne egy ellenőrző vizit a szövegben. A végső konklúzió: egy Verdihez méltó remekművet olvastam. Filmfanvita2008. április 9., 11:24 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem - forrásmegjelölés módja miatt, tényleg lábjegyzetet kellene használni (Ha nem is mindenhol, de fontosabb adatokat alátámasztva) + maradtak még benne angol szövegek („First-hand account of the campaign by an officer in the Japanese 28th Infantry Regiment.” vagy „Web site with many pictures of Guadalcanal battle sites from 1942 and how they look now.”) + zavaró sok helyen a csupa nagybetű. Jegyzetekben rosszul vannak megadva a linkek.Pilgabüzenet2008. március 17., 13:23 (CET)[válasz]
A lényege itt van a fenti írásomnak: „...lábjegyzetet kellene használni (Ha nem is mindenhol, de fontosabb adatokat alátámasztva)”. Ilyenek pl: az áldozatok száma, évszámok, időpontok, egyes hadműveletekben részt vevő csapatlétszámok, vagy pl. ilyen kijelentések, hogy „A Tokió Expressz (amit a japánok ironikusan "Patkányfutamnak" neveztek)”. Pilgabüzenet2008. március 21., 11:39 (CET)[válasz]
Tettem be két refet pédaként és pár {{forrás}} sablont (16 db) a kritikusabb, alátámasztandóbb részekre. Összesen 24 lábjegyzettel nem hiszem hogy áttekinthetetlen lenne a cikk... Pilgabüzenet2008. március 31., 10:23 (CEST)[válasz]
megjegyzés Kicsit túlzásnak érzem a bevezetőt. Egyáltalán nem volt ez olyan döntő jelentőségű csata. Mit nevezünk döntőnek? Bár a veszteségek nagynak tűnnek, mégis fél éves csatában ez nem olyan heves. Döntő csatának elfogadom a Midway-it, vagy a Leyte-öböl-beli csatát. Azok tényleg döntők voltak. A szárazföldi harcok pl. Okinawánál sokkal intenzívebbek voltak, pedig az nem tartott ilyen sokáig. Kicsit túl van misztikálva, azért nem ezek a csapások rendítették meg a Japán Birodalmat. Bár kétségtelenül fontos volt, de akkor ennyi erővel írhatjuk ezt Szingapúr ostromára, Pearl Harbourra, Midwayre, Leyte-öböl, Korall-tengeri csata, Okinawa, stb... Inkább javasolnám a a lélektanilag döntő megfogalmazás használatát, ami le is van ugye írva, de hadászatilag nem érzem annyira döntőnek. Amúgy jó cikk, pár apróbb hibától eltekintve. TobiÜzi :)2008. március 17., 18:09 (CET)[válasz]
megjegyzés (én írtam a cikk nagy részét, a forrásmegjelöléses megjegyzésekre szeretnék reagálni) Ha forrásként egy könyvet jelölsz meg, akkor a könyv címét adod meg, nem pedig azokat a forrásokat, amikre ő hivatkozik. Hasonlóképpen, ha a forrás egy (történetesen angol nyelvű) wikipédia cikk, akkor szerintem elegendő azt megjelölni, és nem az ő forrásait. Másrészt azt sem igazán látom, mi értelme van egy magyar nyelvű cikkben egy angol nyelvű könyv x.y oldalára hivatkozni (akkor, ha ez az információ amúgy is megtalálható az angol oldalon). A cikket amúgy – bár az angol szöveg struktúráját követi – nem nevezném fordításnak, inkább egyéb információkkal kiegészített összefoglalónak (olyan forrást is használtam, amit ők nem). Így a lábjegyzetek automatikus átvezetésének sok helyen nem is lenne értelme. Más: a kifogásolt angol szövegeket nem én írtam bele, olyan nagyon nekem sem tetszik, de úgy gondoltam, végül is információ, maradjon Tivvita :)
megjegyzés – Maximálisan egyetértek Tiv-vel, ennek a cikknek így is bőséges az irodalma. A lábjegyzetek kiírása nem kötelező, sokszor csak áttekinthetetlenné teszi a szöveget. – Susulykavita2008. március 19., 08:19 (CET)[válasz]
Szóval ha valaki szeretné tudni mik voltak a szócikk tényleges forrásai meg kell nézni az angol szócikket is? Egyszerűbb és kényelmesebb lenne átvenni az adott lábjegyzeteket. Tekintettel arra, hogy az angol cikk is napról napra változhat, nem túl szerencsés arra hivatkozni mint forrásra. → Razielszóbuborék2008. március 19., 09:51 (CET)[válasz]
A cikk vége tartalmazza az angol – és ezzel párhuzamosan a magyar – szöveg forrásait. Más kérdés, hogy nem szerencsés az egésznek ilyen címet adni: „Az angol nyelvű cikk forrásai”, mert itt már a magyar cikkről van szó és nem az eredeti angolról. A lábjegyzetáradat szerintem egyszerűen nem szép és nem is túl hasznos. – Susulykavita2008. március 19., 12:57 (CET)[válasz]
megjegyzésSzeretném megjegyezni, hogy a jegyzetek használatának módját nem a kiemelt szavazásnál kellene vitatni, mert ha annak használata alapszabály lett volna ide sem jutott volna a cikk. Szebben és profibban nézne ki, ha tele lenne jegyzetekkel, de a lengyel nyelvű cikknél (ami kiemelt lett) sem igen használtak jegyzeteket. Más kérdés, hogy mire menne az ellenző személy azzal, hogy egy külfödön élő magyar beszúrna egy Magyarországon meg nem jelent könyvcímet. Mindenesetre a legfontosabb adatokhoz azért beszúrhatnál egy-két neten is elérhető linket az ellenzés leküzdésére, meg profibban is nézne ki. A következő szerkesztéseidet meg lehetőleg jegyzetekkel készítsd és akkor nem tudnak belekötni.Carlos71vita2008. március 21., 11:29 (CET)[válasz]
megjegyzés Szerintem is jó volna, ha több lábjegyzet lenne. Nem kell 100, mint az angolon, de azt jó volna tudni, hogy honnan van az, hogy hányan haltak meg. Sajnos én nem értek angolul így nem tudom átírni az angolról a lábjegyzeteket, ha tudnék megtenném. Szajcireci2008. március 26., 07:23 (CET)[válasz]
támogatomellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:09 (CEST)[válasz]
Nagyon jó ötlet. Ezt én könyvben ismertem (nem is tudtam, hogy film is készült belőle), de sajnos már nem igazán emlékszem a könyvre, régen volt. Nagyon örülnék, ha valaki össze tudna szedni egy kúltúrás részt, legalább én is sokat tanulnék belőle :) Tivvita (eredeti cikk szerzője)
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Egyes megfogalmazásain még van mit módosítani. A balkáni gerle karriertörténetéből kimaradt konkurrenciaharca a „vadgalambbal” (amit megnyert) és a parlagi galambbal (amit elvesztett, illetve veszít napról napra). Itt egyúttal jó lenne tisztázni, melyik is az a faj, amit a köznyelvben (és így számos műalkotás (költemény, zenemű stb. stb.) címében vadgalambnak nevezünk. Régi vesszőparipám, hogy a magyar viki cikkeiben illene megemlékezni arról, hogy a tárgyalt rendszertani csoport mely fajai élnek Magyarországon, illetve a Kárpát-medemcében.
megjegyzés A fentebb előforduló problémák orvoslására írtam pár mondatot a balkáni gerle térnyerésével kapcsolatos dolgokról (a helyzet alakulása vadgerle illetve a házigalambokkal kapcsolatban) illetve egy külön fejezetet a Kárpát-medencében előforduló fajokról.Attisvita2008. március 29., 15:52 (CET)[válasz]
támogatom — Nyújt azoknak akik csak olvasni szeretnek, kap az is aki a képi élményre vágyik, de aki a fajokra kíváncsi, az is megtalálja amit keres – VC-süzenet2008. március 29., 16:53 (CET)[válasz]
megjegyzés - nagyon szép a cikk, viszont annyi kritikám lenne, hogy csak források vannak, de lábjegyzetek nincsenek. Így nem lehet tudni, hogy az egyes szakaszok mely művekből származnak. Például milyen forrásból származnak a fajok itt található magyar nevei? Így hogy lehet kiemelt? A megfelelő forráshivatkozások pótlása esetén természetesen én is támogatni fogom a kiemeltségét. --Adapavita2008. március 30., 13:21 (CEST)[válasz]
megjegyzésmegjegyzés-se. Adott egy oldal, felterjesztik referálásra, sajnos kevés kritika, észrevétel érkezik, a oldal tovább lép a szavazásra, rajtam kívül még négy szerk. társunk érdemesre tartja a kiemelésre, majd érkezel te és megjegyzés nélkül megváltoztatod az oldal legalább 50%-át!! A vitalapodra írt kifogásra ajánlasz egy már elfogadható kompromisszumot, kidobtad belőle a fajokat (magyar névvel együtt), majd ide írsz egy szösszenetet, hogy szép az általad átalakított oldal, de az általad kitörölt 300 magyar névnek, nincs mindegyikhez odaírva a forrása. Biztos, hogy így kell egy közösségben alkotni? – VC-süzenet2008. március 30., 13:56 (CEST)[válasz]
megjegyzésKedves VC-s! Elnézést, hogy a referálásban nem vettem részt, tényleg elkerülte a figyelmemet. Az előbb nem a saját változtatásomat dicsértem, hanem az egész szócikket, beleértve a Te és Attis munkáját. Nem változtattam meg az oldal 50%-át és nem töröltem ki semmit, csupán külön alcikkbe helyeztem a hosszú fajlistát (lásd: Wikipédia:Összefoglaló stílus; + a galamb név etimológiáját (amit eredetileg is én írtam) forrásmegjelöléssel elláttam és kiegészítettem; valamint formáztam a cikket, hibákat javítottam. A szócikk vitalapján van egy januári kritika User-Sasától, hogy túl hosszú a cikkben a fajok listája. Erre azóta sem reagált senki. Én ezt akartam orvosolni, mivel a kiemeltséghez szükséges a korábbi kritikák figyelembe vétele is. A külön fajlistás megoldásom azután született, hogy Te és Attis jogos érveket hoztatok fel a kinyitható listák alkalmazása ellen (nem lehet keresni bennük a Ctrl+F módon, nem látszanak elsőre a képek). Mindez az új alcikk segítségével most már
MegoldvaHiányzik az aláírás!
. A vitalapotokon is azonnal jeleztem az új fajlistás oldal elkészítését, és kértem a véleményeteket is. A szócikk szerintem most még esztétikusabb és használhatóbb lett. Viszont a kiemeltség egyik kritériuma az ellenőrizhető források megadása, lehetőleg az egyes szakaszoknál lábjegyzetelve is. Ezzel konkrétan mi a probléma? Mivel a szócikk zömét úgy tudom, Te és Attis írtátok, csak ti tudjátok megjelölni a forrásaitokat. Ugyanezt a problémát látom egyébként a különben kitűnő Tulokformák esetében is, amelyet szerintem a forrásmegjelölések kidolgozásáig szintén nem kellett volna kiemeltté tenni. Kérlek kedvezően reagálj, gondolom mindannyian azt szeretnénk, hogy minél profibbak legyenek a szócikkek. Üdv, --Adapavita2008. március 30., 15:49 (CEST)[válasz]
megjegyzésKedves Adapa! A legszebb az egészben, hogy a szinte mindegyik ténykedéseddel egyetértek csak így egyben nem az igazi. Az időzités és a sorrend nem tetszik. A refen nem vettél részt, ez természetesen érthető. Mutassál olyan kiemelt szavazást, amikor szavazás közben drasztikusan megváltaztatták az oldalt! Te a változtatásaiddal a kiírot és a már szavazokat vetted semmibe, meg lehet nézni a szavazásom kori állapotott és a mostanit, ég és föld a különbség, még úgy is ha javítottál rajta. A forrás megadási igényeddel is egyet értek, de mutassál nekem egy oldalt ahol a felsorolt 300-400 sőt 500 darabos listán szereplő mindegyikénél ott szerepel a forrás megjelőlése, ha ezt magánál a fajnál hiányolod azt megértem de egy ilyen hosszú listánál. A világ madarai tartalmaz 1500 nevet és mindenféle C betűt tartalmaz, hogy még a részeit sem..., de ezek csak egy része galamb, a többi lehet hogy 200 különböző helyről van véve. A másik, a megjegyzésed így teljesen érhetetlen, ugyan is egy olyan változtatást teszel feltételnek a szavazatod megadásához, amit te oldottál meg, mert törölted (átraktad) a kifogásolt részeket egy másik oldalra. VC-süzenet2008. március 30., 17:13 (CEST)[válasz]
megjegyzés Na látom sok minden történt ma. Egyrészt így valóban jobb lett, átalakítva, mint előtte volt. Nekem személyes véleményem szerint az eredeti megoldás tetszett, de ha az bizonyos okok miatt (főleg a hossza miatt, ami szerintem szintén nem túl gáz,de mindegy) ez nem jó a többségnek, akkor a jelenlegi forma is elfogadható. Én ugyan jobban szeretem ha a képek a szövegben vannak elhelyezve (és a fajlistás megoldásnál is így csináltam) és nem külön galériában, de mindegy így is elég esztétikus.
Azok a fajok magyar neveinek törlése viszont,ahol a nemről még nem készült külön szócikk nem igazán tetszik. Persze, ha elkészül egyszer minden nem szócikke akkor oda be lesznek rakva, így viszont már kész volt egyszer és most majd megint újra össze kell szedni őket, ami nem igazán jó (arról nem is szólva hogy van vele meló bőven, ha meg más csinálja meg akkor állandóan figyelni kell, hogy kész van e és mivel valószínűleg nem lesznek benne magyar nevek utána azokat plusszban beírni, szóval macerás nagyon).
Egyébként a teljes fajlistás megoldásnál az volt a jó, hogy rögtön komplex áttekinthetőséget kapott, aki ránézett és nem kellett külön nemenként keresgélni. Ráadásul aki nem ismeri konkrétan a fajt az így nagyon nehezen talál rá, mert nincs a teljes családról áttekinthetőség.
Az hogy valaki nehezményezi, hogy túl hosszú, az egyrészt egy vélemény ami tiszteletben tartandó, de másoknak meg úgy tetszett (teljes lista, hogy ne legyen annyira unalmas képekkel megspékelve) és egyszerre mindenkinek a kedvére tenni nem lehet.
Szerintem is inkább referálás során kellett volna ekkora méretű átalakítást javasolni, mert így akik korábban adták le a voksukat azok nem biztos hogy így is támogatják.
A forrásmegjelölések szerintem így is jók. Minden faj nevéhez nem lehet itt konkrét forrásokat adni, azt majd ha lesz külön szócikke, akkor ott.
De majd ránézek és berakok lábjegyzeteket.
Más.
Hogy hasonló okok miatt elindítottad a Tulokformák kiemelt státusz törlését, azt nem tartom túl igazságos dolognak. Direkt megnéztem két olyan állatos kiemelt cikket, amikben nem dolgoztam (nem írom le hogy melyikeket, mert ha emiatt ott is elindul a kiemelt státusz megvonás akkor én leszek a mumus) és ott sincs lábjegyzetelés vagy minimális.
Szóval értem a problémádat, megértem és el is tudom fogadni az érveidet,de ez a fajta hozzáállás, hogy emiatt a már kiemelt cikk legyen visszaminősítve nagyon nem tetszik.
Ha megpróbálsz elindítnai egy cikket rá fogsz jönni, hogy nagyon nehéz összeszedni a minimálisan szükséges öt szavazatot hogy kiemelt legyen (nyilván más területen nem annyira, de hát az állatos cikkeknél egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan ügyködünk aktívan és más területen szerkesztők meg vagy észreveszik egyáltalán vagy nem, hiába van fennt a keimeltszavazás oldalon). Ha meg egyszer elveszik, akkor újra visszaszerezni hasonló okok miatt (értsd érdektelenség) még reménytelenebb.
Szóval az ilyen jellegű problémát lehetett volna más módon is jelezni, nem ennyire drasztikusan.
Most nem kell azt hinni, hogy megsértődtem (amúgy engem maximum baltával lehet megsérteni), de láthadod, hogy nem én szóltam először, hanem más szerkesztőtársunk is nehezményez bizonyos dolgokat.
Üdv.Attisvita2008. március 30., 17:47 (CEST)[válasz]
A Lódarázs és Holló cikkeket is státuszmegvonási szavazásra tettem. A hollónál ugyan vannak források megadva, de a cikk láthatóan az angol Wikipédia cikkéből lett fordítva, tehát ezt valahol jelölni kellene. A lábjegyzetelésre egyébként jó példák a Magyar szürkemarha, Macska és Lopótök szócikkek. Ha a szócikk egy másik Wikipédiából való fordítás eredménye, akkor pedig a Sablon:Fordítás sablont kell használni, ahogy a Gepárd szócikkben. Az az egyik baj a Wikipédia-szócikkekkel, hogy nehezen ellenőrizhetők, innen van a rossz hírünk is. Ezért legalább a kiemelt cikkeinknél fordítsunk erre gondot. Üdv, --Adapavita2008. március 30., 18:55 (CEST)[válasz]
megjegyzés Hiányolom a "galambok szerepe az emberi kultúrában" vagy hasonló című szakaszt a cikkből. Kezdve Noétól, az olajágas békegalamb, vagy a postagalambok bemutatásán keresztül pl. az emberi étkezésben betöltött szerepéig (hol fogyasztják stb). Ezen kívül irodalmi művek, filmek stb ahol fontos szerephez jutnak a galambok. Ezek nélkül én nem tudom támogatni. Pedig amúgy jó kis cikk.– Kunvita2008. március 31., 23:42 (CEST)[válasz]
Írtam néhány gondolatot a galamb kultúrtörténeti jelentőségéről. Valóban inkább a házigalamb szócikkbe való, mivel szinte csak arról az egy fajról szól minden, de ha itt is írunk róla abból baj nem lehet. Üdv.Attisvita2008. április 3., 16:07 (CEST)[válasz]
támogatom - Attistól megtudtam, hogy a szócikk fő forrásaként a következő angol nyelvű tanulmányt használta: Baptista, L. F.: Order Columbiformes (In: Handbook of birds of the world, Volume 4. Lynx Edicions, Barcelona, 1997. ISBN 84-87334-22-9) Így, hogy idegen nyelvű szakkönyvekből dolgozik, még inkább tisztelet neki a nagy munkáért, amit végzett és a kitűnő szócikkért! --Adapavita2008. április 1., 11:44 (CEST)[válasz]
megjegyzés Jól nézne ki egy kép Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút c. verséről. Nem tud vki egy ilyet csinálni?
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés – Szép történeti összefoglaló, de stilisztikailag enyhén szólva harmatos. Sok benne a szóismétlés, illetve a bevezetőben van egy mondat:
„Mindenesetre nem a szokásos értelemben vett birodalom, mert csak brit születésűeket alkalmaztak a hadseregben, és erőszakot alkalmazva vették el szomszédjaiktól azt, amit akartak.” – Tehát csak a szomszédos országokat gyarmatosították, mint pl. India, Dél-Afrika etc.?
ellenzem Teljes tartalmi, stilisztikai — mi több, nyelvtani-helyesírási — átvizsgálását elengedhetetlennek tartom:
… Dél-Amerika frissen felszabadult államai nyitva állt a brit kereskedelmi flotta előtt…
…a Gilbert hajótörése…
stb. stb. — szóval, ezek megengedhetetlenek.
Nagyon látványos az a kép a Nagy Armada és az angol flotta ütközetéről, de épp oly félrevezető, mint a szöveg. Ha jól emléxem (most éppen nem férek hozzá az irodalomhoz) abban a harcban egyetlen spanyol hadihajó sem süllyedt el (mint ahogy angol se). Az armadát a vihar szórta szét egy teljes akcióval később (nem amikor Spanyolországból hajóztak Németalföldre, hanem amikor Németalföldről kísérték a partraszálló erőket Angliába).
ellenzem A referáláson jeleztem, hogy az indiai nevek írásmódja angolgyanús; erre nem kaptam megnyugtató választ és maradt minden a régiben. Ezen kívül egyetértek P/c felvetéseivel, illetve hiányolom a magyar nyelvű irodalmat. – Hkoala2008. március 29., 15:24 (CET)[válasz]
támogatomellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:11 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Ki ennek a két egymásutáni mondatnak az alanya? „Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin D. Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.” – Hkoala2008. március 17., 21:40 (CET)[válasz]
A cikk szerint nincs szabad kép, a francia wiki viszont a magyar wikiből származó képet használ, a német cikkben pedig van egy csoportkép, amiből esetleg lehetne nagyítani? – Hkoala2008. március 18., 07:45 (CET)[válasz]
ellenzem Itt sincsenek lábjegyzetek. A fontosabb vagy nem egyértelmű adatokat és kijelentéseket alá kellene támasztani egy külön arra vonatkozó forrással. Tele lehetne pakolni sok helyen a cikket {{forrás}} sablonnal.
Mondok egy példát: az a Holdon lévő kráterről szóló 6 soros honlap a Külső hivatkozások közt van. Oda az átfogóbb forrásokat kellene tenni, ez meg mehet lábjegyzetbe azután a mondat után, hogy a Holdon egy krátert neveztek el róla. És biztos vagyok benne, hogy más is őrzi még az emlékét egy kráteren kívül (ösztöndíj, iskolák, kutatóprogramok, szobrai is biztos vannak) Pilgabüzenet2008. március 22., 22:09 (CET)[válasz]
ellenzem - nekem is hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:09 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az rendben van, de arra gondoltam, hogy ott említettek pár hibát. Azok kijavításra kerültek? (Még mielőtt végig kellene hasonlítanom az egészet.) – Zimmyszólj be!2008. március 26., 12:26 (CET)[válasz]
támogatom – A cikk jó, igaz hasonlít a horvát nyelv szócikkéhez, de ennek oka szerintem az, hogy a két nyelv diarendszert alkot, ebből fakadóan érthető, hogy némely dolog a két nyelvvel kapcsolatban ugyanaz. [törölt kép] DoncseczPošta2008. március 26., 08:11 (CET)[válasz]
támogatom – alaposan végigolvasni sajnos nincs időm, de mivel ugyanolyan szépen megcsináltátok, mint a horvát cikket, nem tudok belekötni. Csak egy észrevétel: mindenképpen szükséges szakaszcímekben lévő szavakat wikilinkelni? Nem lehetne ezt a szövegben megoldani? Mert szetintem nem igazán szép így, de lehet, hogy csak az én ízlésem ilyen. – Mexplática2008. március 26., 11:02 (CET)[válasz]
támogatomellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. Szép, gazdag nyelvészeti szócikk! --Adapavita2008. március 30., 18:06 (CEST)[válasz]
támogatom, bár igazán akkor lenne száp, ha a hivatkozott szerb szavak, mondatok cirill betűkkel (is) lennének, hiszen ez a szerb eredeti hivatalos írása (tudom, a latint is használják; de akkor is!) - Gaja✉2008. április 5., 23:08 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés A forgatás részben nincs semmi referencia. Kellene ref. a világnézettségi adatokhoz is. Találgatások a történet megoldásával kapcsolatban: csúnyák a külső linkek a szövegben, átrakom őket referenciába. – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 15., 14:49 (CET)[válasz]
megjegyzés - a második referáláshoz nem írtatok semmit, így nem is lett bővítve a cikk. ez alapján még valóban rengeteget lehet vele dolgozni, de ezeket oda is le lehetett volna írni... Horv.petyavita2008. március 27., 17:49 (CET)[válasz]
ellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:10 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Belinkelhetted volna az előző szavazást, hogy ne úgy kelljen összekeresni. Akkor maga a szerzője (NZs) ellenezte; meg kell nézni, hogy a kifogások közül megoldódott-e minden. – Hkoala2008. március 22., 20:28 (CET)[válasz]
ellenzem - az életrajz nagyon szép, és látom a kapcsolódó cikkeket is, de szerintem egy Mozartról szóló kiemelt cikkben elengedhetetlen írni átfogóan a munkásságáról + valami szakszerű értékelés is kellene az egész életművéről, Mozart zenetörténetben betöltött helyéről, fogadtatásáról stb. Sokkal többet kellene írni a hatásáról is, mert nem hiszem, hogy csak ennyi lenne. Pumuklivita2008. március 27., 23:50 (CET)[válasz]
ellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:08 (CEST)[válasz]
ellenzemAzt tűnt fel elsőre, hogy szinte minden új mondatnál egyben új bekezdés is kezdődik. Új bekezdés akkor kéne, amikor új gondolat következik. A másik dolog amiért ellenzem, hogy szinte kizárólag csak életrajzzal foglalkozik; Mozart esetében a munkásságáról bőven lehetne mit írni, ráadásul hatalmas irodalom van erről magyarul is.– Immanuel2008. április 1., 14:01 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem – Tartalmas cikk és nagyon szép szócikkbokor van mögötte, de sok bosszantó hiba rontja le.
Roppant rövid a bevezetője. Ha egyszer majd címlapra kerül, hogy fog akkor kinézni? Hosszabb bevezető készen.
Az első fejezetben nagyon sok a „kb.”, aminek használatát szerintem eleve jobb lenne teljesen elkerülni.
Az i.e. helyett az európai kultúrkörben inkább a Kr.e.-nek van létjogosultsága, bár ez a téma messzire vezet. Sajnos rengeteg cikkben szerepel i.e., jó lenne egységesíteni...
Miért kell külön felhívni a figyelmet fő szócikként a középkorra, Hollandiára és az Art decóra? A többivel (Gallia Belgica, Belga szabadságharc stb.) egyetértek, mert azok szorosan kapcsolódnak Belgium történelméhez. A középkor vagy a szomszédos ország egy-egy önálló szócikk, amire bőven elég a szövegbeli hivatkozás.
„szd.” helyett talán szebb lenne kiírni: század. Ettől nem lesz tömörebb a szöveg, csak csúnyább.
A fejezetek közé beszúrt „lásd még”-eket nem inkább a cikk végén kellene felsorolni?
megjegyzés – Személy szerint én jobban támogatom az i. e. megjelölést, bár tudom, hogy újabban sokan ellenzik, egyesek arra való hivatkozással, hogy ez a kommunista történelemoktatás által használt megjelölés. A Kr. e. / Kr. u. megjelölés viszont eleve pontatlan, ha arra gondolunk, hogy Jézus születését egy ideje már Kr. e. 4-re szokás datálni (megengedőbbek az i. e. / Kr. e. 7-2. századot használják). Ugyanakkor vallási témájú szövegek esetében a Kr. e. / Kr. u. használatát én is stílusosabbnak érzem. Szóval szerintem egyáltalán nem hiba az i. e. használata, ahogyan nem hiba például az évszázadok római számmal jelölése sem, pedig újabban az arab számokkal való jelölés jött divatba. (Bár ez a szöveg pont az arab számos jelölést alkalmazza.) Az „szd.” rövidítésre vonatkozó észrevétellel viszont maximálisan egyetértek: szerintem a Wikipédián kerülni kéne a rövidítéseket (van hely arra, hogy kiírjuk), másrészt a századot „sz.”-szel szokás rövidíteni. Úgyszintén egyetértek Susulyka egyéb észrevételeivel is. Filmfanvita2008. március 12., 10:49 (CET)[válasz]
megjegyzés – Lehet, hogy ezt nem itt kellene megvitatni, de mivel előbukkant a téma, hát feszegessük tovább! Az i.e. valóban a szocialista történelemoktatás egyik vadhajtása. A Kr.e./Kr.u megjelölés tényleg nem pontos az általad említett okok miatt, azonban ez egy hagyomány, így alakult ki az elmúlt 2000 esztendőben, amit kár lenne így a Kr.u. III. évezred elején felrúgni. Persze ettől még lehetne az i.e./i.sz.-t is használni, de nézzük csak meg, hogy az európai nyelvekben hogyan szokás ezt leírni:
angol: BC = Before Christ; AD = Anno Domini
német: v. Chr. = vor Christus; n. Chr. = nach Christus
francia: av. J.-C. = avant Jésus-Christ; ap. J.-C. = après Jésus-Christ
A sort lehetne folytatni, alig van az európai wikipédiák között olyan (pl. a cseh), amelyik nem a Kr.e./Kr.u megfelelő változatát használja. – Susulykavita2008. március 12., 17:12 (CET)[válasz]
megjegyzés Szerintem illene legalább megemlíteni benne, hogy Habsburg Mária magyar királyné, szerencsétlen II. Lajos királyunk felesége évekig Németalföld helytartója volt. Tiberio, 2008. március 18. 11:40 (CET)
ellenzem - hiányzik az egyértelmű forrásmegjelölés/lábjegyzetek. Ha ez az angol Wikipédia szócikkének a fordítása, akkor a Forrás szakaszba a Sablon:Fordítás sablonnal kellene megadni a forrást (ahogy pl. a Gepárd szócikknél). Ha a forrás pótolva lesz, légyszíves tegyétek ki ide a Sablon:Megoldva sablont, hogy utána már támogathassam a cikket. --Adapavita2008. március 30., 18:10 (CEST)[válasz]
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzésA folyószövegben nem használunk vastagbetűt, ezeket javítottam. Tettem be még belső hivatkozásokat. Citewebesítettem a külső hivatkozásokat.
Van olyan vélemény <ref>http://en.wikipedia.org/wiki/Silk</ref> amely szerint Homérosz az Odüsszeia 19. énekének 232-234. sorában Pénelopé kérőjének selyemingére utal ezekkel a szavakkal. és a Bebizonyosodott, hogy a textilipar számára ez nem járható út, de a műszeripar szálkeresztek gyártására felhasznált pókselymet: Lehetne másik forrást találni ezekre, mint az enwikit? + Van még egy-két olyan állítás, amelyre szintén kellene forrás, pl: a termelési adatok.
A forrásmunkák között említett Zilahi-féle könyvben a pókselyem ilyen felhasználására van utalás. Kicseréltem a hivatkozást. A homéroszi idézetet én is az enwikiből vettem.– Elkágyévita2008. március 23., 17:03 (CET)[válasz]
kérdés Úgy gondolom, hogy van annyi regény, film, zenemű ami selyemről szól, hogy érdemes legyen egy kulturális fejezetet is biggyeszteni a szócikk végére? [1], [2], [3], [4], [5], [6]
+ aprócska kérés: Biztos megvan még az excelben az a diagram, ami a selyemtermelés eloszlását mutatja. Megtennéd, hogy átszínezed? Sokat dobna az összhatáson.
megjegyzés Bocs, hogy csak most jut eszembe (biztos másnak is feltűnt volna): nincs szó a mai termelésről a cikkben. A diagram és egy mondat, hogy „Ma is Kína a legnagyobb selyemtermelő ország: a világ összes hernyóselyem-termelése ma közel 100 ezer tonna, ennek mintegy 72 %-a Kínából származik.”, de ott van még az 27%. Azokról az országról is kellene írni akik ezt adják, akár össze is lehetne kötni az angol wikiben meglévő, így csak lefordítandó országonkénti történeti résszel. + Ott van egy állati jogok fejezet is. Vettek már el emiatt kiemelt cikktől csillagot, hogy az angol wikin sokkal több fontos infó volt, mint a magyar nyelvű változatban. Kár lenne emiatt meg sem kapni, azt a megérdemelt kitünetést... Pilgabüzenet2008. március 23., 18:03 (CET)[válasz]
Annyi mindent kérsz, hogy ez már aligha fér bele a húsvéti ünnepekbe. Megpróbálok valamit összehozni. A diagramon egyébként látható, hogy ez a termelt összmennyiség 2006. évi adat, ez a legutolsó, amit publikáltak. – Elkágyévita2008. március 23., 18:14 (CET)[válasz]
Köszönöm az állatvédelemre vonatkozó kiegészítést.
Megnéztem az általad megjelölt kulturális honlapokat és megállapítottam, hogy az ezekre való utalás nem igazán volna való ebbe a cikkbe. Az 1. hivatkozásod magyarnóta-szövegekre mutat, amelyekben selyemkötény, selyemkeszkenő, selyemkendő, selyemkimonó (mint tipikus magyar viselet???) stb. szerepel, de ezekről mit lehet részletesebben írni? - A 2. és 3. utalásod Mary Jo Putney egy regényére vonatkozik, amely a Selyemúton tett utazásról szól, de hát a Selyemút egy külön szócikk kellene hogy legyen (magyarul úgy látom még nincs megírva), ha már akarunk erre a regényre hivatkozni, inkább oda való volna. - A 4., 5. és 6. utalásod scifi filmekre vonatkozik, amelyek címében van utalás selyemre ill. selyemgubóra, de hogy mi köze van valóban a selyemhez, az nem derül ki. Fölöslegesnek tartom, hogy felvegyük a szócikkbe. - Így hát nekem az a véleményem, hogy ezt a témakört ne erőltessük. – Elkágyévita2008. március 24., 15:54 (CET)[válasz]
Igazából csak beírtam a keresőbe hogy selyem és hogy miket dob ki rá. Átgondolva az egészet arról tényleg fölösleges egy külön fejezetet nyitni, hogy a selyem szépsége és lágysága mindig is megmozgatta az emberek fantáziáját ezért a szép lányok haját is hozzá hasonlították. Pilgabüzenet2008. március 24., 19:40 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés – Nagyon hasznosak ezek a textilipari cikkek, minden elismerésem a szerzőé. Két rövid megjegyzés:
A nyitó diagram nem a legszebb. Nem biztos, hogy helyes meghagyni az Excel-adta színösszeállítást.
Elismerem, hogy a színösszeállítás ízlés dolga. Ha megmondod, melyek a kedvenc színeid, szívesen kicserélem a diagramon a színeket.
Bőven lehetne írni (pl. az enwiki alapján) a világ gyapjútermeléséről, nekem ez legalábbis nagyon hiányzik még a cikkből.
A vonatkozó angol szócikkben is csak a legnagyobb gyapjútermelő országok %-os megoszlása szerepel. Én megpróbáltam a rendelkezésemre álló utolsó hivatalos statisztikai adatok alapján összeállítani a világ szálasanyag-termelésére vonatkozó diagramot, amin a gyapjú is szerepel, és beiktattam a szócikkbe. A szöveget is kissé kiegészítettem erre vonatkozó információval. Remélem, ez kielégítő megoldás a számodra.– Elkágyévita2008. március 12., 08:22 (CET)[válasz]
megjegyzés – Nem a kedvenc színeim döntenének itt, csupán kevésbé tarka színösszeállítást akartam javasolni. A diagram attól még jól értelmezhető, nem akarok belerondítani, de továbbra is több szöveggel – akár egy külön alfejezettel – egészíteném ki. Mindenesetre a bevezetést követő két diagram elhelyezése így nem szerencsés. Most inkább tartózkodom, döntsön a többi olvasó. – Susulykavita2008. március 12., 15:57 (CET)[válasz]
megjegyzés A világ gyapjútermeléséről szóló fejezet valóban hiányzik, a történeti áttekintést pedig igen-igen rövidnek találom. Gépesítés, nagyüzemi termelés kialakulása, hatása stb. Más nyelvű wikik szócikkeit nem szerencsés és megbízható forrásként jelölni, főleg ha azok egyetlen forrást sem jelölnek meg (német), ha meg igen akkor inkább azokra kellene hivatkozni. → Razielszóbuborék2008. március 10., 15:32 (CET)[válasz]
A gyapjútermelésre vonatkozó adatokkal kapcsolatban lásd a Susulykának adott választ.
A történeti részt illetően javasolom, hogy keresd fel a textilipar és a fonás szócikkeket, ott bővebben kifejtem a technológiát. (Egyébként van is erre utalás a szócikkben a fonalgyártás alfejezetben.) Mindenesetre kiegészítettem a cikket a legismertebb gyapjúfonal-fajtákkal.
Bár nem akarom eltitkolni, hogy felhasználok más wikipédiás szócikkeket forrásként, ha az a szokás, hogy ezt nem tüntetik fel, akkor ezt tudomásul veszem. Töröltem a források közül.– Elkágyévita2008. március 12., 08:22 (CET)[válasz]
támogatom Támogatom, csak annyit kérnék, hogy a külső hivatkozások a Wiki-ben általában használt formázással jelenjenek meg. A támogatás indoklása: a témáról rettentő hosszan lehetne írni, sokféle szakmai kifejezést használva. Ez a szócikk mindenki számára érthetően, tisztán megfogalmazott mondatokkal, sűrítve képes bemutatni a témát. Kétszer-háromszor ilyen hosszú cikk már elriaszthatná az olvasóját. Bizonyára hiányoznak belőle további információk, - ezt nem tudom. De amennyi benne van, és az, ami benne van, sztem jó. Vadarovita2008. március 17., 22:57 (CET)[válasz]
Kedves Vadaro, köszönöm a jóindulatú hozzáállásodat. A külső hivatkozások formázása tekintetében kérésednek eleget tettem. - Egyébként én ezt (és a többi hasonló) cikkemet kifejezetten a nem szakember olvasóknak szánom, hiszen nem textilipari szakkönyv írása a cél. Annyit akarok egy ilyen jellegű, sokak számára speciális szakterületet képviselő témáról írni, ami az általános műveltséghez tartozik, nem többet. Annyit viszont igen, hiszen a szóban forgó anyagokkal mindannyian nap mint nap találkozunk.– Elkágyévita2008. március 18., 07:46 (CET)[válasz]
ellenzem Bár a cikk nem éri el más kiemeltek bőségét, a tárgyról kellő mélységű információt nyújt. Néhány módosítás, kiegészítés azért kellene, ezért egyelőre ellenzem:
Különösen a forgalmi adatoknál referencia feltüntetése
Blokkok címeiben fölöslegesnek tartom a gyapjú szó ismétlését (helyette Tulajdonságai, Feldolgozása, stb.)
Kellene a gyapjú minőségről is egy rész (ld. enwiki).
A címekből a "gyapjú" szót stilisztikai szempontból nem szeretném kihagyni.
A gyapjúszál legfontosabb tulajdonságait - szerény megítélésem szerint még jobban is, mint az angol változat - "A gyapjúbunda és a gyapjúszál" és "A gyapjú tulajdonságai" c. fejezet tartalmazza. Ennél részletesebb adatfelsorolást fölöslegesnek tartok.– Elkágyévita2008. március 19., 15:17 (CET)[válasz]
Csak azért, mert egy másik nyelvi kultúrában az a szokás, még nem kell okvetlenül átvenni. Az a véleményed, hogy rontja a cikk értékét, ha a címek mondattanilag kerekek? Tudom, hogy lexikonokban szokás a szóismétlések elhagyása, de ennek ott helytakarékossági okai vannak, ami a Wikipédiánál kevésbé lehet szempont. Egyébként megnéztem a magyar Wikipédia sem következetes ebből a szempontból, pl. a len esetében szerepel a "len" a címek jórészében, az acél esetében nem, a kendernél vegyesen...– Elkágyévita2008. március 19., 18:26 (CET)[válasz]
Ismétlem, nekem jobban tetszik az ismétlések nélkül, függetlenül az angol wikitől. De mindegy, ez nem kizáró ok. Akkor
támogatom — P/cvita2008. március 29., 08:41 (CET)megjegyzés Lesz-e szerinted külön szócikk a ványolásból és a kallózásból? mert ha nem, akkor elég az egyiket utalózni, a másikat meg kiemelni (vastag betűvel pl.).[válasz]
Köszönöm az észrevételedet. A nemezelés, kallózás, ványolás ugyanazt jelenti. Nem lesz külön szócikk róluk, legalábbis nekem nem áll szándékomban ilyet írni. (A nemezről, sőt a műszaki nemezről is amúgy is van.) Kiküszöböltem a "linkesítéseket". – Elkágyévita2008. március 29., 20:04 (CET)[válasz]
megjegyzés Nagyon érdekes cikk, sok újat tanultam belőle, pl. hogy miből lesz a lanolin. Amit én mondjuk hiányoltam belőle, az az, hogy kevés benne a belső link. Próbáltam is párat beilleszteni, de az előnézetben mindig rá kellett jönnöm, hogy nincsenek ilyen szócikkeink, mint savak, hő, stb. Szóval jó ez így, ahogy van. Egy dolgot említenék még meg: a Történeti kitenkités rész elején ott van, hogy a vadjuh bundáját kétféle szőr alkotta, de ez megismétlődik talán a harmadik bekezdés elején is. Azt javaslom, hogy ez utóbbi helyről ki kellene venni, mert ami az elején van az sokkal részletesebb. Mondjuk így: A fel- és pehelyszőr együttes jelenléte már az ősidőkben is akadályozta... – .:thorpe85:. * üzenek2008. március 30., 11:00 (CEST)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
*ellenzem milyen cikk az aminek a lényege át van szerkesztve allapokra??????? A lelke hiányzik és akkor a nyelvezetéről még nem is beszéltem! – Istvánkaposta2008. március 4., 11:37 (CET)[válasz]
támogatom– alapos cikk. Istvánka írja le, hogy mi a problémája az allapokkal. Csak az van allapon, ami nem tartozik szorosan a cikkhez (pl. épületek listája). Minden infót nem lehet berakni 1 cikkbe, mert 1 km hosszú lesz... A nyelvezetével mi a probléma? misibacsivita2008. március 10., 10:09 (CET)[válasz]
Konkrét kérdés: Akkor hogyhogy sok elütés, magyartalanság, formai hibák (félkövérek dőltek helyett, kis- és nagykötőjelek problémás használata stb.) és felesleges túllinkelés (ld. pl. regény minden vonatkozó előfordulása, mielőtt nekiestem stb.) maradt benne? Az összes ezek közül nem magyarázható ízlésbeli preferenciákkal :) – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. március 15., 13:52 (CET)[válasz]
támogatom Nekem tetszik. Nincs semmi probléma az "allapokkal" (egyébként nem is allapok tudomásom szerint), más cikkeknél is van, hogy egyes témák külön cikkbe kerültek. A lelkéről nem tudok nyilatkozni, de a nyelvezetével sincs gond. – Zimmyszólj be!2008. március 20., 12:19 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem – Ez egyike volt a legelső wikipédiás szócikkeimnek még más felhasználónév alatt, amikor még a Wikipédián a jelenleginél is fájóbb hiányosságok voltak a filmművészet kimagasló alakjait illetően. Számos kitűnő művészről (és filmről) nem volt szócikk vagy csak nagyon vázlatos, így ténykedésem főleg arra terjedt ki, hogy ezeket a hiányosságokat használható szócikkek megírásával megszüntessem. (Ma is ez az elsődleges célom.) Meggyőződésem, hogy a Pasolini-szócikk jelenleg is jól használható szöveg, ugyanakkor a kiemelt szintet még nem éri el. Ehhez részletesebb leírás lehetne az életéről (lehetne taglalni például a Kommunista Párthoz fűződő viszonyát vagy élete korai időszakának némely homályos ügyét) és a forgatókönyvírói tevékenységéről is, és bár nem volt jelentős a színészi tevékenysége, egy kiemelt szócikkben mégis meg kéne emlékezni róla. Sajnos azt nem tudom ígérni, hogy a kiemelt szavazás időtartama alatt tudom pótolni ezeket a hiányosságokat, de valamikor majd sort kerítek rá. Köszönöm az egyetlen referáló kolléga, P/c észrevételét is, bár nem világos számomra, hogy tartalmi (erről az oldalról a szöveg szerintem garantáltan rendben van, és a megadott források alapján minden leellenőrizhető) vagy stilisztikai lektorálásra gondol. Utóbbi javítást szívesen elvégzem azonnal is, ha a szerinte problémás szövegrészeket megjelöli számomra. Filmfanvita2008. március 9., 10:42 (CET)[válasz]
megjegyzés Filmfan és (korábbi név-elődje) cikkei közül többet olvastam, ezek a magyar Wiki filmes témájú cikkei közül vitán felül magasan a csúcson állnak. Ennek ellenére azt gondolom, ha valaki ellenzi a "saját" szócikkének kiemelését, ezt illik tiszteletben tartani, sőt talán így nem is lenne jó jelölni. Függetlenül a kiemeléstől, egyetlen kritikus észrevételem (több korábbi hasonló filmcikkhez hasonlóan), hogy a feltüntetett képek többségén ez a jelzés áll: "Ez a kép egy jogvédett film vagy televízióműsor képkockája és mint ilyen, szabad felhasználása a magyar törvények szerint valószínűleg nem lehetséges." - Vadarovita2008. március 23., 21:19 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés – „Óészaki nyelven Miklagard volt a Bizánci Birodalom fővárosának a neve. Jelentése nagy város, nagy piac.” Az óészaki nyelvnek mi köze van Törökországhoz és az egész szócikkhez? Szerintem ez a mondat tök fölösleges, ezen az alapon azt is be lehetne írni, hogy szuahéli nyelven mi a város neve vagy hasonlót :))) – Mexplática2008. március 13., 10:00 (CET)[válasz]
az északi népek legdélebbre idáig jutotak asszem. Érdekesség. :) kereskedtek is itt a vikinge, azért ez nem semmi. :) a szuahéliek nem hiszem hogy valaha is jártak isztambulban és adtak neki saját elnevezést. :) – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 13., 11:55 (CET)[válasz]
Világos, csak ez éppen nem derül ki ebből a mondatból. :) Úgy kellene átfogalmazni, hogy ez, a valóban a török világhoz kapcsolódó érdekesség legyen benne kiemelve. – Mexplática2008. március 13., 21:24 (CET)[válasz]
Rövidnek tartom a demográfia fejezetet - Belémsúlykolták az egyetemen: Egy várost a lakói határoznak meg. Lehetne még írni a kisebbségekről (tudom, hogy a vallás fejezet érinti, de számszerű adat ott sincs + pl az iszlám vallásúakon belül biztos számos népcsoport/nép van ) , a korösszetételről, honnan vándorolnak be (vidékről - mondjuk a Van-tó partjáról vagy Kurdisztánból vagy csak mondjuk a közeli falvakból, meg Anatóliából, ahogy a "Modern Iszambul" fejezetben van). Hogyan tudta / tudja kezelni azt a növekedést a város, hogy öt év alatt 3 millióval nőtt a lakossága? Meddig nőhet még, lassan korlátozni fogják a bevándorlást? Nem csak a nyomortelepkre gondolok (pl: dugók ). A "Körülbelül 100 kilométer átmérőjű, 32 kerülete van, számos városrésszel." igazából nem ide való. Munkanélküliség mekkora, el tudja tartani az embereket a város?
MegoldvaHiányzik az aláírás!
átrágtam magam a város és a TÜIk számtalan (és hektikus) statisztikáján, remélem tetszik az eredmény. A közlkedési gondokat jobban láttam a közlekedés fejezetben részletezni. Valaki lefordítaná a grafikonokat lécci, hamár ez Pilgab mániája :D – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 21., 15:53 (CET)[válasz]
Mennyi is pontosan a lakossága? Az infoboxban 11 912 511 van, a gazdaság fejezetben pedig egy ilyen mondat van: "A 15 milliós nagyváros egyben az ország pénzügyi és kereskedelmi központja is, a pénzügyi élet Levent felhőkarcolókkal tarkított negyedében zajlik."
Hivatalos népszámlálási adatok szerint 11 millió, nem hivatalos becslések szerint 15, nem lehet pontosan felmérni az illegálisan a városban élők miatt (azok az anatóliából betelpült, gecekondukban lakók, uyge...). – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 20., 09:03 (CET)[válasz]
Akkor valahogy úgy kellene megoldani, hogy egy lábjegyzetet teszel az infoboxban levő adatra és ott leírod, hogy a 2006-os hivatalos népszámlálás (vagy ahonnan van ez az adat) ennyi embert talált, de ennél valószínűleg sokan többen laknak a városban. Pilgabüzenet2008. március 20., 09:25 (CET)[válasz]
A táblázatban felsorolt csapatok a sport részben milyen szempont szerint kerültek be? Első osztályú csapatok? (Így csak egy "kakukktojás" van - az Istanbulspor AS) Fel lehetne írni a táblázat tetejére, hogy Isztambul elsőosztályú sporklubjai. Mert így eléggé a levegőben lóg.
A kikötőszerepéről két említés van: "...körbeöleli az Aranyszarv-öblöt (törökül Haliç), egy kiváló természetes kikötőhelyet" és "...az ország a legfontosabb export- és importközpontja és tengeri kikötője." Megérdemelne még pár mondatot. Mégis mit szállítanak, hova, honnan. Tranzitút a Fekete-tenger felé. *Déli áramlat gázvezeték is erre fog jönni.
Biztos voltam benne, hogy lesz erről részletes kimutatás, mert fontos, azért is mondtam ilyen könnyedén. Nagyvonalakban lehet róla infót szerezni, de úgy meg nem sok értelme van. Utánanéztem én is, de csak Isztambulra vagy a szorosokra vonatkozót nem találtam. De ha már arra jártam összegyűjtöttem pár linket (biztos sokat láttál / olvastál már közülük), de egy olyan van ami segít akkor már megérte:
Autópályahálózatról egy említés van: „ A terület igazi fejlődése az E5-ös ankarai autópálya megnyújtásának köszönhető.”. A hivatkozott Törökország közlekedése szócikkben pedig ennyi: „Törökország összesen 1726 kilométernyi autópályával rendelkezik”
Mit lehetne írni róla? Isztambulnak nincs saját autópályája (az egy dolog, hogy vezet oda egy), ez a Törökország közlekedése szócikkbe tartozik. Most mitől lesz több az, hogy odaírom mekkora az isztambulba vezető szakasza? Nem értem, milyen infót akarsz látni itt, kifejtenéd?. – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 20., 09:03 (CET)[válasz]
Akkor ha nincs, miért nincs? Ekkora európai városban furcsa. Egyszerűen nem volt rá pénz vagy el kellett volna bontani a már meglévő épületeket? Egy ilyen térképet találtam, egy szép dupla körgyűrű van, szóval a város közlekedési koncepciója adott. Pilgabüzenet2008. március 20., 09:25 (CET)[válasz]
A Boszporusz híd és a többi nagy hídből (Galata, Fatih szultán híd) egy egy helyen van megemlítve: „A legmagasabb irodaházak és lakóépületek Levent, Maslak és Etiler kerületekben találhatóak, a Boszporusz híd és a Fatih szultán híd között.” ill „mely ugyan sohasem épült meg úgy, ahogyan a mester eltervezte, de ezt az első hídtervezetet tartják a Galata-híd (ez szerintem nem kötőjeles) ősének.”. Ennél azért nagyobb szerepük van a közlekedésben.
max egy nagyon rövidke szakasz lehet róluk, mert annyit lehet írni hogy 1. folyton dugó van rajtuk, 2. fizetni kell az áthaladásért némelyiken, ez viszont a Törökország közlekedése szócikkben benne van. A boszporusz hídról és galata hídról van külön szócikk, aki akarja ott elolvassa hogy mire való... – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 20., 09:03 (CET)[válasz]
Ez így van, ha mindent megírnék róla lenne vagy 1 MB az oldal vagy még több. Egy szócikknek nem célja, hogy litániát írjon egy témáról, lexikon vagyunk nem utikönyv. Vannak benne picit bővítendőbb részek, ezt utólag elismerem, de lehetetlen olyat írni egy ekkora városról, ami tömör is és mégis minden benne van. – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 20., 09:03 (CET)[válasz]
Igen, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. 76 kbyte most, szerintem 30 még simán rámehetne és nem szólna érte senki. Vagy pedig a hivatkozott cikkekben kell bővebben leírni. Pilgabüzenet2008. március 20., 09:25 (CET)[válasz]
RE: Pilgab: A feladatok megoldva. Kivettem ezt alrészbe hogy elkülönüljön a többi szavazattól mert elég hosszú és szövevényes lett. Kérek mindenkit, hogy a Pilgab-alfejezet fölött szavazzon. Köszi :) – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 22., 23:46 (CET)[válasz]
Mivel ez az én alfejeztem úgy érzem én szavazhatok ide alulra is. Remélem így visszatekintve nem haragszol a sok „ugráltatás” miatt; ugye hogy elég sok mindennel lehetett még jobbá tenni az amúgy is jó cikket? Holnapra összeállítom az újabb feketelistát, de addig támogatom :) Pilgabüzenet2008. március 22., 23:57 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom Sok javításon ment keresztül a cikk, és a jelenlegi állás szerint megérett arra, hogy kiemelt legyen. Ennél részletesebb összefoglalót még nem láttam magyar honlapon, legalábbis olyat biztos nem, ami egy helyen gyűjtötte volna össze az összes eredményt ilyen szinten. Szóval jó összefoglalója a világbajnokságnak, de ugyanakkor tömör is egyszerre. – Warmuz ¤ vita2008. március 2., 11:55 (CET)[válasz]
ellenzem Ez még nem az a szint, ami kiemelt. De ezt írtam már neked is, Warmuz :). Kár, hogy nincs olyan funkció, hogy várj még picit... Amint kész a selejtező, támogatom. Addig nem. - Tamásvita2008. március 3., 08:01 (CET)[válasz]
támogatom Szerintem a selejtezőkön kívül nincs kifogásolható rész és a 2006-os vb-nek sincs megcsinálva a selejtező rész, így is kiemelt. Az eredeti, alap szócikk óta hatalmas átdolgozáson esett keresztül a cikk és nagyon részletesre sikerült véleményem szerint.
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Túl sok van a szabályzatról és hiányoznak olyan dolgok, amik szintén hozzátartoznak a focihoz (és amiket Bennó és én is javasoltunk a referálás idején): a játék társadalmi hatása, a köré épült kereskedelem, futballhuliganizmus, klubfoci, taktika. – lacihobo citation needed2008. február 28., 23:01 (CET)[válasz]
A labdarúgás, mint sport társadalmi, kereskedelmi és szociológiai hatásai közül továbbra is ellenzem a futballhuliganizmus megemlítését a szócikkben. A futballrajongó, mint fogalom, és mint társadalmi réteg valóban megfogalmazandó, illetve a kereskedelmi- és médiahatásokról is lehetne néhány szót írni. Azonban az, aki a stadionon kívül üti, dobálja a másikat, mert jó hecc, nem a labdarúgás, avagy a sport szeretete miatt megy ki a labdarúgó-mérkőzésre, illetve nem a labdarúgáshoz tartozó szociológiai hatások váltják ki belőle a vandalizmust, ezért a témához nem kapcsolható. - Tamásvita2008. február 28., 23:57 (CET)[válasz]
Leírom mégegyszer azt, amit Warmuz vitalapjára is írtam: Az én álláspontom egy olyan szócikkel szemben, mely egy átfogó képet akar mutatni egy témával kapcsolatosan az, hogy mutasson egy átfogó képet a témáról! Annak minden vetületéről legyen az jó vagy rossz. Az olvasó kapjon kimerítő választ kérdéseire és/vagy kiváncsiságára. Persze ez nem olyan könnyű, és ennek érdekében fel kell áldozni bizonyos dolgokat, pl. a szabályzatról szóló részt összevonni és egy új szócikkben leírni minden részletével.
A huliganizmus befolyással van és volt (régebb még inkább mint most!) a focira: elsősorban az által, hogy mérkőzések maradtak el miatta, majd stadionátépítések (pl. magas rácsok), az ebből származó különböző gazdasági következmények stb.
Ha valakinek azt mondják, hogy huliganizmus annak elsőre nagy valószínűséggel a futballhuliganizmus fog eszébe jutni, sőt a google robotnak is.
Látom, nem érted. A futballhuligán nem a focimeccs, vagy az ahhoz kapcsolható események (gól, cselek) miatt megy ki a meccsre, hanem azért, mert ott jót balhézhat. Ne húzzunk bele a labdarúgásba olyat, ami nem vált ki egy olyan rossz dolgot, mint a vandalizmus.
Nézzük a példát: Ferikének szól Palika, hogy gyere el velem az Üllői útra, mert jön az Újpest, lehet dobálózni, üthetsz rendőrt is. Ferikének és Palikának halvány gőze sincs arról, mi fán terem a labdarúgás, ők csak a szándékos rongálás, másik egyén szándékos megsértése, és belső brutalitásuk kiélése végett megy a meccsre. Azt sem tudja, hogy a focit lábbal játszák, de jó balhé összefüggésbe hozni a kettőt. A meccsből 10 másodpercet percet nem néz, mert érdekesebb a szektor székeit felszedni, és olimpiai atlétákat megszégyenító módon minél messzebb a pályára hajítani, avagy a szomszédos lila bulldogos transzparenset célozgatni vele.
Ezért, mint labdarúgással foglalkozó szerkesztő, elhatárolódom, és maximálisan ellenzem, hogy egy ilyen belekerüljön. Túl sok így is a Pistike és a Palika az országban, ne adjunk okot arra, hogy wikiből is azt tanulja meg: Labdarúgás = huliganizmus. - Tamásvita
ellenzem A cikk csak és kizárólag a labdarúgásra mint sportra és szabályaira szorítkozik. Ez szép és jó, de kimaradtak belőle olyan fontos fejezetek mint a társadalmi, gazdasági jelentőssége, kulturális és szociológiai hatásai (és igen, ebbe a futballhuligánok is beletartoznak). → Razielszóbuborék2008. február 29., 13:49 (CET)[válasz]
megjegyzés Én is írtam: a futballhuliganizmus nem ide tartozik, vagyis nem szorosan ide, mert az a Huliganizmus (khmmm..., nincs is ilyen szócikk, pedig lehetne...) szócikkbe egy alfejezetként. Mert az egy "válfaja" a vandalizmusnak, nem velejárója a labdarúgásnak. Mert nem az a jellemző, hogy minden meccsen balhé van, de persze könnyebb kiemelni a kevés kivételt. Köré épült kereskedelemről írok vmennyit, meg taktikáról is, bár a taktikát lehetetlen normálisan megírni, mivel csak az edzők fantáziája szabhat határt a felállási módoknak, és így kicsit fals képet fog mutatni ez a rész. A huliganizmust a FIFA és az UEFA is üldözi, a labdarúgás legnagyobb vezető szervezetei, és ők talán tudják azt, hogy mi tartozik a labdarúgáshoz, és mi az, ami nem. Ne akarjátok, hogy erre hegyezzünk ki egy olyan szócikket, ami nagyon szépen összefoglalja a foci eredetét, történetét, és legfőképp nagyon alapos szabályismertető fejezetekkel rendelkezik. Nem mondhatjátok, hogy azért nem írom meg ezt a fejezetet, mert sz*rba se veszem a szavatok, több olyan fejezetet írtam, amit ti javalosltatok (Története, Labdarúgás Magyarországon, Nemzetközi labdarúgó-szövetségek, Egyéb változatai), valamint írtam a posztok rövid bemutatójáról is egy fejezetet (Posztok).
Amit fontos megemlíteni: szerintetek miért is kéne beleírni? Maga a labdarúgás, mint játék, vagy mint sport nem gyakorolt olyan hatást a szurkolókra, hogy törjetek, zúzzatok, verekedjetek. Ezek az emberek nem azért művelnek ilyen dolgokat, mert láttak egy szép gólt, vagy cselt, vagy mert kedvenc csapatuk kikapott. Nem a foci van hatással rájuk. Ha a labdarúgás váltaná ki belőlük ezeket a megmagyarázhatatlan cselekedeteket, akkor megírnám a részt. De én attól még nem vertem meg senkit, nem törtem össze semmit, mert megnéztem egy meccset. Pedig sok mérkőzést nézek. Hetente minimum 5–6-ot, de ennél csak több szokott lenni. Ki lehet számolni, hogy ez egy év alatt mennyi. És nem tagnap kezdtem el... Szóval ezt gondoljátok át mégegyszer, és vegyétek figyelembe azt is, hogy amit én mondok, az nem csak a saját véleményem, hanem a focihoz nálamnál sokkal szakértőbbeké is. – Warmuz ¤ vita2008. február 29., 16:37 (CET)[válasz]
Én jól tudom, hogy mi a huliganizmus! Ti nem értitek az én álláspontomat! Nem az a kérdés, hogy Pistikéék miért mennek ki a meccsre vagy miért nem, hanem hogy amit ott csinálnak majd, az kihatással van a focira, mint sport. Persze, hogy ez manapság (főleg a '60-as, '70-es, '80-as években volt sok Pistikéékből) annyira nem jellemző itt Európában a különböző intézkedések miatt, de Dél-Amerikában azért nem oly ritka.
Én nem fogom a számat tépni tovább. A labdarúgással kapcsolatos dillettantizmusotokat nem én fogom elnyomni.
Amíg lesz ember, aki fatális tévedésben összekapcsolja a sportot a huliganizmussal, lesz huliganizmus, mivel azt pont az emberi oktalanság táplálja. - Tamásvita2008. február 29., 20:00 (CET)[válasz]
megjegyzés A foci társadalmi, gazdasági jelentőssége, kulturális és szociológiai hatásai alatt én nem elsősorban a huliganizmust értettem. Példa: Egy világ vagy Európa bajnokság hatalmas gazdasági beruházás és hatalmas turisztikai vonzerő is egyben, melynek vannak pozitív (turisták pénzköltése) és negatív (elégedetlen szurkolók) hatásai is. Ez a szócikk nagyon nagy falat. A szabályok részletes leírása gyönyörű, akár külön szókcikkbe is mehetne. De a labdarúgás nemcsak a történetéből és a szabályokból áll. → Razielszóbuborék2008. február 29., 20:30 (CET)[válasz]
megjegyzés Túl nagy falat ez a szócikk? Nem értem ezt. A Labdarúgás c. szócikknek nem a labdarúgást kell bemutatnia, mint sportágat? Szerintem a cikkben pontosan ez történik. Miért kéne gazdasági elemzésekbe belemenni? Én nem értek pl. a teniszhez. Ha szeretnék többet megtudni arról a sportágról, akkor azért olvsanám el, hogy jobban tisztában legyek a szabályaival, a jelentősebb versenyzőket megismerjem 1-2 mondatban, tisztázódjon előttem, hogy melyek a nagyobb nemzetközi tenisztornák. Nem érdekel, hogy hány millió dolláros összdíjazások vannak, mekkora tömeget mozgat meg egy-egy verseny, milyen profitra tett szert az Austral Open szervezőtársasága. Mert az adott sportággal akarok megismerkedni. Egy sportról szóló cikknek az adott sportág megismertetése a lényeg.
Nézzétek meg a svéd változatot: ott kiemelt, pedig korántsem részletes annyira, mint a magyar. Az angol gyakorlatilag ugyanazokat a fejezeteket tartalmazza, mint a magyar, bár nálunk jóval bővebben ki vannak fejtve a szabályok.
Ti tudtok konkrét mérőszámokat, hogy mekkorát lendült pl. Németország gazdasága a 2006-os VB miatt? Mert ha nincsenek ilyen adataink, akkor kár felesleges dolgokkal teleírni a cikket. Vagy ez jól hangzana, hogy "Egy-egy labdarúgó-világbajnokság hatalmas tömegeket vonz, a turisták helyszínen elköltött pénze gazdasági szempontból előnyös a rendező országnak." Üres duma, nincs értelme. Erre van egy nagyon jó mondás: A kevesebb néha több.
A kérdésre pedig a válasz adott. Nem azért nem írom bele (amit már 1000-szer elmondtam), mert nincs kedvem, vagy azért, mert rossz fényt vet a sportágra. A válasz egyszerű: nem tartozik szorosan ide. Hogy példával is illusztráljam a dolgot: attól nem fog belekerülni a Real Madrid cikkbe a La Liga 2007/2008-as idénye, mert abban a bajnokságban játszik. De fordítva se: a Real "csak" egy klub a bajnokságban. A kettő összefügg (hogy a fenébe ne függne össze), de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között, nem a Realról szól a bajnokság, és a Real cikknek sem a bajnokságról kell szólnia.
Ha most a huliganizmus belekerül, akkor tuti hogy még jobban össze fogják kapcsolni az emberek a két dolgot. Ennyit elérhetünk ezzel.
De ha titeket zavar az, hogy nincsenek benne a huligánok labdarúgás hírnevét öregbítő jótettei, akkor adok egy tippet: írjatok egy fejezetet róla. – Warmuz ¤ vita2008. február 29., 22:05 (CET)[válasz]
megjegyzés egy darab helyesírási hibát már találtam, tehát át kék nézni. Nem ígérem, hogy rövid időn belül meglesz, mert soha semmit nem csinálok meg, továbbá jönnek a zéhák. Messiahvita2008. március 2., 23:52 (CET)[válasz]
Azért kíváncsi lennék, hogy a Curling, Bob, stb., esetében a finnek, németek miért nem írtak a társadalmi hatásokról, amik ugyanúgy ott vannak, mint a labdarúgásban. Talán azért, mert ha az ember a sportra kíváncsi, akkor a szabályokat olvasná és nem a felesleges marhaságokat, hogy a curling-kővel dobálták egymást a meccs felénél? Gondolkodjunk már, mielőtt hülyeségeket akarnánk felvetetni a szócikkbe. A labdarúgás egy sport, a társadalmi és politikai vonzatok már másik asztal kérdése. Jóhogynem már mindenhova behozzuk azt az átkozott politikát, amitől már a fél országnak herótja van... FIFA fő szlogenje: "A politikamentes, tiszta sport jövőjéért".
Azt írod, csak a szabályokról szól... Mégis, mi a búbánatról szóljon egy sport szócikke? Arról szól, amiről kell, ahogy a biatlon sem a technikai háttérről (hogyan hordják oda a havat, ha nincs és ez mennyivel növeli a kabalafigurák értékét), hanem a sportról. Aki politikát és társadalmi kapcsolatokat akar olvasgatni, van elég szócikk. Akinek ez így nem tetszik, az nézze meg a legnagyobb lapokat: angol, német, portugál, spanyol, mert seholsem fog erről írást találni. A kiemelt angol szócikket javaslom: en:Association_football, majd szóljatok, hol van benne olyasmi, amit annyira olvasni szeretnétek. Átgondolva, nem támogatom semmilyen társadalmi kapcsolat megírását a szócikkhez, mert nem a sporthoz tartozik.
A curling egy amatőrök által űzött sport és messze nincs akkora népszerűsége mint a labdarúgásnak (ugyanígy a bobnak sincs), ezért össze sem hasonlítható vele.
Biztos, hogy elég figyelmesen elovastad a német [7], a portugál [8] vagy a spanyol [9] labdarúgásról szóló szócikkeket? Azonkívül, hogy ezekben mind van egy-egy fejezet a foci gazdasági vagy társadalmi vetületeiről, az Encyclopedia Britannica is több mint egy oldalban tárgyalja ezeket.
De bocs, erre a kérdésre már válaszoltál fennebb: „A futballrajongó, mint fogalom, és mint társadalmi réteg valóban megfogalmazandó, illetve a kereskedelmi- és médiahatásokról is lehetne néhány szót írni.” Én is figyelmesebben kéne olvassak ...– lacihobo citation needed2008. március 3., 16:36 (CET)[válasz]
Na, most magad ellen fordítottál körülbelül 200 000 aktív, profi sportolót. A Curling ma olimpiai sportág, ami azt jelenti, hogy profi szinten űzik, ma már 30 országban. Magyarországon a Fehérvári út-Galvani út sarkán épül az első Curling-csarnok, ahol amatőrnek nem nevezhető sportolók fogna majd a Európa elitjével megmérkőzni. A Curling, mint sport mögött hatalmas anyagi háttér húzódik, főleg, ha abból indulunk ki, hogy az alkalmazott kövek darabja 200 000 forintnál kezdődnek, és nem tucatszám kapsz belőle a piacon. Ja, és ebből csapatonként 4*4 csúszik végig a pályán egy kör alatt... De tudnék sorolni még számos sportágot, amely hasonló cipőben jár, pl az összes téli sport, búvárkodás, vagy akár az atlétika is.
A labdarúgás azon területéről kívánsz olvasni, amit sportkereskedelemnek és sportpolitikának hívnak. Sportkereskedelem, amikor az adott sportágot kihasználják, és néhány lelkes PR-s hatalmas üzletet csinál belőle, mondjuk 5 fontért ad egy Arsenal-pólót. Sportpolitika területe már jóval tágasabb, amelynek vonzata a sporthoz erőszakoltan kapcsolódó társadalmi ellentétek vagy egyezmények halmaza, aminek az ég adta világon semmi köze az adott sportághoz. A sportpolitika nyit nyitat mindolyan - szervesen a sportágakhoz nem kapcsolható eseményeknek, vagy események láncolatának - amelyek ellen mi mindannyian fellépünk, mert: ad.1. az, aki a sportpolitikával foglalkozik, tárgyal, belőle üzleti hasznot húz nem a sportág és az adott klub, vagy játékosok életmódjának, fejlődésében játszik meghatározó szerepet, hanem azok kizsigerelésében; ad.2.: A sportpolitika, mint társadalmi helyzet, és a média közös, butító hatása az, ami miatt sok Pistike kimegy a meccsre úgy, hogy azt sem tudja, hogy a játékvezetőt sosem hívjuk bírónak, mert az a bíróság, mint hatósági szerv döntnöke, illetve azt sem, hogy nem a jégkorong-mérkőzéseken látható body-checkeket kell az utcai telefonbódékon gyakorolni.
Negatív véleményetek ellenére azok, akik a sportban járatosak mind egybehangzóan támogatják a szócikk kiemelté tételét, így nincs miről beszélnünk.
Amiért egy sport olimpiai sportág nem azt jelenti, hogy profik játszák [10]. Pl. a Los Angeles-i olimpiáig csak amatőr focisták vehettek részt az olimpiai játékokon [11].
Az írásod második része pedig szöges ellentétben áll azzal amit fent idéztem tőled.
támogatom - Kiváló munka, minden benne van a szócikkben ami kell, sőt még talán több dolog is le van írva, mint gondoltam. Ennyit írni egy témáról. Ehhez csak gratulálhatok, igazán példaértékű munka. (Bárcsak a foci, ha nem is mindegyik szócikke, de legalább negyedrésze ilyen szintű lenne. Persze ezek egyenlőre még nem igazán reális vágyak.) :-) – Hengvita2008. március 6., 18:48 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom – Szakmailag természetesen nem tudok hozzászólni, de igényes és alapos munkának látom. Mindazonáltal most már van egy kis rálátása, tehát javaslok a szerzőnek egy utolsó átolvasást. Ugyanakkor gratulálok is a kitűnő munkájához. Rombdodekaéder, hexakiszoktaéder, deltoidikozitetraéder, tetrakiszhexaéder, triákiszoktaéder, hexakisztetraéder: nálam ezek máris lenyomták a toplista éléről a „Mit sütsz, kis szűcs?” nyelvtörőt. :) Filmfanvita2008. március 12., 11:41 (CET)[válasz]
Most olvasom, hogy a térkép TOP10-et ábrázolja :), akkor meg rossz a képaláírás, de szerintem vhol meg kellene említeni név szerint ezeket a kisebb termelőket is, amire jó lenne egy ilyen térkép. Pilgabüzenet2008. március 12., 11:53 (CET)[válasz]
megjegyzés javítottam a képaláírást. A gyémántkitermelő országokról a Gyémántlelőhelyek alcikkben írtam részletesen. Mivel a gyémántpiac nagyon zárt, pontos adatokat nehéz összeszedni. Megnézem még a WDC oldalát és ha kifelejtettem valamit, pótolom.– Istvánkaposta2008. március 12., 12:19 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Szerintem zavaróan hosszú a kitöréses táblázat. Nem lenne jobb lenyithatóba tenni? (Allapot javasolni természetesen nem merek, mert eltűnne a szócikk szellemisége. ) Pilgabüzenet2008. március 22., 23:07 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom Már az első javaslatnál magasan verte a kiemelt cikkek minőségét (lásd cikkek kidogozottsága, fogalmazása) és aktuális is a téma. A finneknél kiemelt a cikk, már megint más wikik után kullogunk..– Tirisvita2008. február 23., 12:58 (CET)[válasz]
támogatom, már múltkor is megtettem, nosza rajta most is. Magasan a legjobb cikk a magyar wikiben, amit eddig láttam. Hozzá hasonló bőséges jegyzéket talán csak a most is még készülő Horthy Miklós cikkben figyelhetünk meg. TobiÜzi :)2008. február 23., 18:28 (CET)[válasz]
támogatom komoly cikk egy komoly témáról. Különösen tetszik a Hubbert görbe részletes ismertetése, viszont rövidebbre venném az alternatív energiaforrásos részt, mert szerintem nem kapcsolódnak olyan szorosan az olajcsúcs fogalmához. – Gergovita2008. február 28., 21:39 (CET)[válasz]
Ekörül már futottunk egy kört, nem akarom ismételni magamat... Ha az ilető a nveét adja, holnap nem dolgozik ott. Ha nem okés, akkor tegyünk be engem forrásnak! FFEKvita2008. március 4., 14:01 (CET)[válasz]
De haragszom :) Ha írok az egyetemen egy jegyzetet, akkor ott elhiszik, hogy mait leírtam, azért én felelős vagyok. Egy lexikoncikk írója sem kell, h minden mondatot mással támassszon alá, mert a hálózati mátrix egy idő után nagyon (túl) nagy lenne, másrészt más se lenne egy cikkben, mint hivatkozás. A szupernóva szócikk egy előadásomra hivatkozik. Onnan is ki kéne engem törölni? FFEKvita2008. március 4., 15:28 (CET)[válasz]
ellenzem - A Megoldási lehetőségek a hagyományos erőforrások kiváltására résszel egy másik cikk kezdődik, másik témával. Kapcsolódik ehhez, de nem ide tartozik. Ha meg akarod tartani, ki lehet tenni külön cikkbe (előtte körbe kell nézni, nincs-e már hasonló cikk), és innen törölni kell ezt a részt.
A Hubbert-féle elmélet ismertetésénél túl nagy hangsúlyt kap a matematikai indoklás, ráadásul a görbe túlságosan szabályos. Mi indokolja ezt? Mivel támasztja alá Hubbert? Vagyis: FORRÁS=?
Az enwiki en:Hubbert peak theory szócikkében van egy "Criticism" rész, ide is kellene (Kritikák az elmélettel kapcsolatban). Van egy "Reliability" szakasz is (Mennyire megbízható ez az elmélet?) Ezek innen hiányoznak, vagyis a cikk hiányos.
Nem tudom észrevetted-e, hogy ez a szócik NEM a Hubbert görbe! Ezért ha itt ezt átveszem, akkor megtartom az általad oly szemet szúró alternatív részt a végén... FFEKvita2008. március 5., 11:49 (CET)[válasz]
A cikk keveri a két témát. Vagy Olajhozam-csúcs (akkor meg kell említeni több elméletet), vagy Az olajhozam-csúcs Hubbert-féle elmélete - erről szól most a szócikk. Ezt szintén neked kell eldönteni. Utóbbi esetben át kell nevezni a cikket. misibacsivita2008. március 5., 22:34 (CET)[válasz]
Ja persze, átnevezni, kivágni, meg hasonlók. A magadfajta csak ehhez ért. Nincs másik elmélete az olajcsúcsnak, csak a Hubbert-féle, mivel véges készletek fokozott kitermelése Gauss-görbéhez hasonló alakzattal közelíthető. FFEKvita2008. március 6., 17:06 (CET)[válasz]
egyébként számomra kicsit furcsa, hogy egy ilyen fontos jelenség leírására mindössze egyetlen elmélet születik. Senki más nem foglalkozott ezzel a kérdéssel? Ha voltak/vannak mások is, azok elméleteit is fel kellene sorolni. Ha nincsenek, miért nincsenek? Nem látom, hogy olyan elsöprő lenne ez az elmélet, hogy mindenki elfogadja bizonyítás nélkül. misibacsivita2008. március 4., 22:20 (CET)[válasz]
Számomra meg az furcsa, hogy egy villanymérnök ilyet ír le. Az elektromosságra hány elméleted van? Ugye csak egy? Campbell előrejelzései az egyes olajrégiók kimerülésére ezen elmélet alapján jöttek be, Hubbert pedig az USA olaj kifogyását jelezte előre 1-2 év eltéréssel. Mi kell Neked, hogy végre elhidd, befejezd a kötekedést, és áthúzd a szavazatodat? Ugye ez sosem fog emgtörténni, igaz? FFEKvita2008. március 5., 11:49 (CET)[válasz]
Van némi minőségi különbség abban, ha egy elmélet 2 esetben igaz (Hubbert-elmélet), és akkor, ha minden esetben (elektromosság). Az első eset nem tudományos elmélet, csupán jóslás, ami 2 esetben bejött. Ezt is bele kellene írni a cikkbe. misibacsivita2008. március 5., 22:34 (CET)[válasz]
Nincs minőségi kül. de nem állok le erről vitázni. Nem két esetben jött be, hanem minden eddigi mezőre. Az ugye 10-15. Elolvastad Campbell belinkelt cikkét? Összevetetted a táblázatunkkal? NEM, mert akkor nem írnál baromságot. Egyébként meg ott van egy csinos táblázat, ahol 10-12 név, vagy csoport jelzi előre a csúcsot, és itt egy link, ahol megnézheted, hogy túl is vagyunk rajta, de sztem te ezt nem is fogod elhinni; biztos agonosz FFEK műve ... http://www.eia.doe.gov/aer/txt/ptb1105.htmlFFEKvita2008. március 6., 17:06 (CET)[válasz]
megjegyzés A fölöttem lévő szavazatra senki nem kíváncsi. Nem azért van a szavazás, hogy fitogtassuk a hozzá nem értésünket (már az előző szavazásnál is látszott,hogy a szavazást csak viccnek tartja, most épp 9 user egyértelműen és egyhangúlag kijelentette, hogy kiemeltet ér a cikk) Javaslom, hogy (70%-os)támogatott szavazat eredményére is megkapja a kiemelt csillagot ez a cikk. De akár az összes kiemelt szavazásnál be kellene ezt vezetni, látva a fönti fejetlenséget, látva egy szerkesztő fejetlenségét. – Kyotovita2008. március 4., 23:40 (CET)[válasz]
Kedves Kádár Tamás, te most komolyan azt hiszed, hogy egymagad kitalálsz egy irányelvet és ráerőltetheted arra aki nem tetszik? Ez pofátlanság. VTvita2008. március 5., 01:14 (CET)[válasz]
ellenzem A Megoldási lehetőségek a hagyományos erőforrások kiváltására fejezetet ki kell szerkeszteni külön cikkbe, mert nem tartozik szervesen ide. Emellett a Bizonytalanságok az olajcsúcs-elmélettel kapcsolatban részben is ott figyel a sablon. VTvita2008. március 5., 01:29 (CET)[válasz]
megjegyzés Ráraktam egy azonnali törlendő sablont az irányelvre. Ha az adminok megfontolandónak találják az irányelvet, akkor leszedik a törlési sablont róla. 14 támogatom szavazat egy ellenzemmel szemben? A sablon azért van ott, mert az az egy szerkesztő odarakta. – Kyotovita2008. március 5., 01:34 (CET)[válasz]
megjegyzés A Kyoto által hivatkozott irányelv nem létezik, pusztán magánvélemény. Kéretik a vitában mellőzni egymás véleményének efféle minősítését, mivel ez közösségellenes. Kiemelt cikkeket nem erőből kell csinálni. Bináriside2008. március 5., 07:01 (CET)[válasz]
megjegyzés Kérésem van, az elfogult, és "hozzáértő" szavazók ne számítsanak értékes szavazatnak. Pl. misibacsivita hozzászólásaiból elfogultság tükröződik. Lényegében sosem fogja ezt támogatni. A többiek meg beírnak ide egy-két dolgot, ahogy időm engedi javítom, aztán meg hetekig ide se néznek. Az lesz a vége, hogy magam húzkodom ki az ellenző szavazatokat, komolyan. Nem hasonlít ez most már a 'van rajta sapka, nincs rajta sapka' történetre? FFEKvita2008. március 16., 13:33 (CET)[válasz]
megjegyzésmegjegyzésmegjegyzés A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport tiltakozik a wikipédia szerkesztési gyakorlata ellen, és elfogadhatatlannak ítéli, hogy egy ennyire komoly téma, mely méltán válhatna kiemeltté, hozzá nem értő, fanyalgó és cinikus emberek ellenszavazatai miatt nem lehet kiemelt; továbbá a javítási jelekre senki nem válaszol, illetve a szerzők kérdéseire sem. Nem tűnnek el az ellenzem szavazatok sem, ugyanakkor úgy tűnik: az összes ellenző jobban ért hozzá, mint azok, akik 5-10 éve ezzel foglalkoznak. Igazán csak gratulálni tudunk: a wikipédia egy fanyalgó sznob kisebbség véleményét tükrözi immár, akiknek kedvenc játéka szétverni és szétkritizálni mások munkáját. Eszükbe idézem Marx úr maximáját: mindenben kételkedj! De Marx állításában is a kételyről! FFEKvita2008. március 22., 21:55 (CET)[válasz]
Kifogások a vitalapon, vélemény a cikkről[szerkesztés]
megjegyzés - elkezdtem a szócikkben megjelölni a szuboptimális részeket (pl. halott vagy hiányzó link, vitatható állítások). A cikk vitalapján elkezdtem felsorolni az általam problémásnak vélt pontokat a cikkel. -- nymiheznemkelladmin?2008. március 5., 17:09 (CET)[válasz]
Köszönöm, értékelem, ugyanakkor azért vegyük már magunkat kicsit komolyabban, akkor is ha itt a világ vége.
Bocsánat, de én egyszerűen igénytelennek tartom ezeket a megoldásokat. Ha forrásnak könyvet adsz meg, akkor tegyél már be kiadást és oldalszámot.
Arra az állításra, hogy
"A bizonytalansági tényezők figyelembevételével megállapítható, hogy 90-95% valószínűséggel tudjuk, hogy mennyi ősmaradványi erőforrás van a föld alatt."
Nem forrás az, hogy "A legnagyobb 100 mezőt mind 1980 előtt fedezték fel. ... újabban egyet sem fedeztek fel." [12]
A megadott linken semmiféle 95% nem szerepel.
Én tudom, hogy frusztráló neked, hogy úgy érzed, mindenki kötekedik, de hidd el, a kritika egy része jobbító szándékú. És ha erre így reagálsz, akkor esetleg mások fogják úgy érezni, hogy hülyének nézed őket. Ami pedig biztos nem így van.
Nézd, az a helyzet, hogy egyenesen elegem van abból, hogy egy csomó hozzá nem értő fanyalog itten, és közöttük elvész az esetleg segítő szándékú kritika. Kb. 5000 oldalt olvastam el csak én a témáról. Mit gondolsz, minden tényadatnál a fejemben van még, hogy épp honnan, hányadik oldalról való? Ingyen járjuk az országot, hogy elmondjuk a teendőket, meg hasonlók. És akkor két-három kételkedő és/vagy viszketeg ember forrást, a forrásra is forrást követel, kívülállóként jobban látja, hogy mi fontos, mint a mi kutatóink, akik közül néhányan több, mint 10 éve foglalkoznak ezzel? Nem bosszantó ez szerinted? Mit mondjak rájuk? Hogy mennyire szeretem őket? És ami azt illeti, 2-3 embert leszámítva (és ezek sosem a kötekedők közül jöttek ám) senki egy gazszálat arrébb nem rakott még, hanem csak kifogásolni tud. Nekem nem az a dolgom, hogy itt lógjak egész nap, sokszor 12-14 órákat dolgozom, az olajcsúcson is. Nem ilyen hozzáállást várok. Mutass a magyar wikin még egy, ekkora irodalomjegyzékű, és részletességű cikket! FFEKvita – A hozzászólás szerzője212.24.173.92 (vitalap • szerk)
Mi kéne ahhoz, hogy ez a cikk olyan jó legyen, amit a téma fontossága megérdemelne (nem teljes lista):
tagolás - számomra nem világos az alfejezetek sorrendjének koncepciója. Akár van mögötte logika, akár történelmileg alakult így, van sok alfejezet, ami túl hosszú és az olvashatóság és kereshetőség érdekében további tagolást igényelne
folyó szöveg - a pontozott, számozott listák nyomós ok nélkül valami borzasztó igénytelenek egy kiemelt cikknél. Ezeket át kell alakítani normálisan tagolt folyó szöveggé.
a források igényesebb megadása - a könyvhivatkozást már említettem, ezenkívül az URL-eket is illene normálisan megformázni egy kiemelt cikknél
belső ellentmondások a cikkben - ezekről a vitalapon írtam (valszeg van még azokon kívül is)
alternatív energiahordozókról szóló rész átstruktúrálása - nem értek feltétlenül egyet azokkal a véleményekkel, hogy az alternatív energiaforrásokról szóló részt mindenképpen és 100%-ban át kell vinni máshova. Ha írunk az olajcsúcs várható következményeiről és jelentőségéről, azoknak valamennyire mindenképpen része az, hogy mi van az alternatívákkal. Leegyszerűsítve: ha lenne könnyen alkalmazható alternatíva, akkor semmi különleges dolog nem történne. Pont az adja az egész jelentőségét és teszi drámaivá a várható következményeket, hogy nincsen. Ennek ellenére arra a részre ráfér egy átírás. {{fő}}(?) sablonnal megoldható lesz, csak munka.
fogalmazási problémák: a fogalmazás egy részére ráférne a lektorálás, pl. "A részletek kifejtése nélkül néhány lehetséges következményt:", más része ebben a formában nem semleges és lexikonszerű: "Előbb-utóbb bevezetik az olaj- és benzinjegyet, a szénhidrogénekből előállított termékek pedig hiánycikkek lesznek." Úgy általában a Wikipédia:Hivatkozz és fogalmazz pontosan-ban leírtakra jobban oda kéne figyelni.
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Én nem szavazhatok, de van egy nagyon komoly hiba, ami miatt egyelőre nem szabad kiemeltté tenni: a fény elhájlas, stb. a Nap mellett az áltrel követekezménye!! FFEKvita2008. március 11., 13:00 (CET)[válasz]
megjegyzés Nem javítom, mert a sablonban ott van az áltrel is, a szerző tegye ki, amit gondol belőle, akkor érthetőbb lesz. FFEK
ellenzem nem is értem, hogy került ide ilyen fejezettel aminek a közepén ez (...) látható. Idézetek sem ide valók, továbbá kidolgozatlan, hiányos ez Einsteinhez nem méltó. Olyan mintha valaki elkezdte volna írni, de a cikk közepén megunta aztán a végét már csak összedobta.– Immanuel2008. március 11., 16:25 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom, valami elképesztő sok meló volt vele. Végigkövettem a fejlődését, nyugodtan mondhatom, ahonnan indult, és ahová most jutott, példaértékű. Egészen kiválóak a források, irodalmazások, minta lehet bármilyen, a jövendőnek íródott kiemelt cikkben. Carlos71 különösen sokat alakított rajta. Teljes mértékben megérdemli, mind a cikk, mind a benne szereplő személy, hogy kiemelt legyen. TobiÜzi :)2008. március 8., 10:58 (CET)[válasz]
támogatomSzajci mondta, hogy én is szavazhatok, így a cikk mellett teszem le a voksom. A jegyzetek mennyisége és minősége szerintem most már elegendő ehhez. A vitákat megelőzendő, a különösen érzékeny pontot érintő részeknél több referenciát is megadtam. Bizonyos részek hosszabbra sikerültek, de sok fontos esemény történt és a körülmények ismerete elengedhetetlen a fenti személy megítéléséhez. Így a cikket nem lehetett lerövidíteni. Nem tudom eredetileg kinek a cikke volt és mi lesz a végeredmény, de részemről szeretnék köszönetet mondani a következő személyeknek: * Mathae-nak a cikk semlegesítésében való segitségéért. * Szajcinak a rám gyakorolt pozitív „nyomásért” (a cikk referálásra tételével „kénytelen” voltam azt befejezni). * Tobinak a lelkesedéséért, ami szintén pozitív hatással volt rám a cikk szerkesztésében. * VTnek „A lemondatás után” című fejezetnél és egyéb részemre nyújtott segítségéért. A szavazást (is) megkönnyítendő az interneten elérhető irodalomhoz hozzáadtam a Magyarország a XX. században Horthy-korszak című fejezetét.Carlos71vita2008. március 8., 18:40 (CET)[válasz]
megjegyzés- Számomra nem világos a cikk a tartalma. A témája – Horthy Miklós, ezt értem. De a cikk közli: "Horthy kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből." Később megismétli: "Horthy Miklós az 1920-as és 30-as években visszahúzódott a napi politikától." Ezek szerint nem is volt olyan fontos szerepe a két évtizedben…? Ha mégis, mi volt az? Miért veszi akkor végig a cikk a 20-as és 30-as évek kormányait? Nem értem, miért van szükség egy Horthyról szóló cikkben ilyen félmondatokra: (1919-ben) "… a fehérterrorban döntő szerep jutott a román hadseregnek"; (1942-ben) "a szlovákiai közállapotokat a Hlinka-gárda magyarok elleni szélsőséges magatartása jellemezte"; miért kell a szerbek 1944-45-ös délvidéki népirtását részletezni, amikor Horthy már a németek foglya volt? Jó lenne magáról Horthyról többet megtudni, pl. hatalomra kerüléséhez hasonlóan a lemond(at)ásának részleteiről. Ezek nem javaslatok, csak szubjektív megjegyzéseim. Két apró pontosítási javaslatom viszont van:
"…a kormányzó azonban saját antiszemitizmusát bizonygatva kiállt a politikus (ti. Kállay miniszterelnök) és a zsidóság védelme mellett.[76]". Alig hihető, hogy Hitlerrel való beszélgetése során Horthy "kiált … a zsidóság védelme mellett". Ennél azért jobb politikus kellett hogy legyen.
"A korlátozó intézkedések ellenére a magyar zsidóság élete 1944-ig viszonylagos biztonságban volt." Ehhez a mondathoz nem ártana betenni, hogy "a keleti frontra fegyvertelenül kiküldött munkaszolgálatosokat leszámítva…". - Vadarovita2008. március 8., 22:53 (CET)[válasz]
ellenzem, mivel rögtön a bevezetésben van egy vitatható mondat: „A zsidók az 1944-ben bekövetkező német megszállásig, az erős német nyomás ellenére biztonságban voltak Magyarországon.” Jó hogy van hozzá egy darab forrás, de azért ne felejtsük el, hogy Petschauer Attila és Rejtő Jenő 1943-ban haltak meg. – Hkoala2008. március 8., 23:02 (CET)[válasz]
megjegyzés Hkoala a cikkben magában a viszonylagos szó benne volt. A bevezetőt átjavítottam. Amúgy két forrás van hozzá. Vadaro itt most a korabeli megszállt vagy a németekkel szövetséges európai országokról volt szó. Ezekhez képest voltak viszonylagos biztonságban. Ez a cikkben kiderül."…a kormányzó azonban saját antiszemitizmusát bizonygatva kiállt a politikus (ti. Kállay miniszterelnök) és a zsidóság védelme mellett. A politikus szó rossz helyre volt beszúrva. Eltávolítottam. A többi rész pedig eddig mindenki számára jól érthető volt.Carlos71vita2008. március 8., 23:53 (CET)[válasz]
megjegyzés A Sulinet Érdekességek fejezete elég kevés forrásnak egy ilyen állításhoz. Szerintem a munkaszolgálat nem jelent biztonságot, a viszonylagos szónak itt nincs értelme. Viszonylagos biztonság az, hogy ha valaki nem koncentrációs táborban, hanem munkaszolgálat közben hal meg?
megjegyzés Vannak más források is, de ilyen hozzáállással nem jutunk semmire. Ilyen alapon akár Ormos Máriát is „felülbírálhatná” bármelyik olvasó. Elítélem én is az egészet, de őket nem harcolni vitték fegyver nélkül (szovjet modell). Ha jól emlékszem a doni katasztrófa során (a front összeomlásakor) haltak meg sokan közülük. Ruházat stb. tekintetében a magyarok ugyanolyan rosszul voltak ellátva, mint ők. A továbbiakban (itt) leírtam, hogy értették ezt. Nem értem mi nem érthető ezen. Jóindulatú, logikus hozzászólásokat várok. Véleményem: a munkaszolgálatosokat meg kell említeni a cikkben. Építő jellegű és nem gonoszkodó hozzászólásokat várok. És ne „névtelen” megjegyzéseket tegyél. Carlos71vita2008. március 9., 12:35 (CET)[válasz]
megjegyzés Azt írod, hogy a magyarok ugyanolyan rosszul voltak ellátva ruházattal, mint a munkaszolgálatosok. Ezt úgy kell érteni, hogy a munkaszolgálatosok nem voltak magyarok? A bevezető összefoglalja az egész cikket, van aki csak a a bevezetőt olvassa el, tehát nem elég, ha csak a cikkben vagy pláne itt a referáláson írod le, hogy hogyan értetted. Részemről ez logikus felvetés volt, hogy a bevezető ne sugalljon mást, mint a cikk egésze, nem tudom, miért nevezed gonoszkodásnak.
megjegyzés Természetesen magyarok voltak. Fenti esetben magyar katonákat értettem. Látszik, hogy csak provokálsz. Nem vagyok szörnyeteg. Rejtő az egyik kedvenc íróm. A bevezetőt többször átírták, pont azért mert mindenki beleszerkeszthet.Carlos71vita2008. március 9., 12:48 (CET)[válasz]
megjegyzés Az első javaslatomhoz: Nem tudom, miért távolítottad el a "politikus" szót, amikor én a zsidóság védelme állítást kifogásoltam. A másodikhoz: Nem a mondat egészéről írtam, láthatod. Hanem arról, hogy a fegyvertelenül (és jogfosztottan, de ezt most hagyjuk) frontra küldött munkaszolgálatosokról ezt még viszonylagosan sem lehet állítani. A második. - Vadarovita2008. március 9., 00:04 (CET)[válasz]
megjegyzés 1.)A politikus szó nem jó helyen volt, mivel Kállayt nem az antiszemitizmusának bizonygatásával védte. Át kell írni. 2.)Látom sok esetben egyáltalán nem érted miről van szó. A munkaszolgálat külön eset ettől a konkrét résztől. Meg kell említeni a cikkben. Itt, ebben a konkrét esetben Hitler szerint összességében a magyarok zsidósággal való bánásmódja enyhe volt és próbálta rávenni Horthyt a deportálásukra. Horthy először bizonygatta antiszemitizmusát, majd mikor ez nem működött Hitlernél Horthy megtagadta a deportálásukat. Magyarországot Hitler zsidó múzeumnak tartotta. Nem mindenki volt munkaszolgálatos sem. 3.)A napi politikában nem vett részt Horthy (ez a parlament dolga volt). De mikor úgy érezte, hogy baj van (stb.) és be kell avatkoznia, akkor megtette. 5.) Mivel nevét adta a rendszerhez, ezért kell tárgyalni a politikai részt is. 4.)A szlovák helyzet fontos. Ez is adalék a hadbalépéshez. 5.) A szerb partizánok magyargyilkolása két dolog miatt fontos. Ez egyrészt a magyar atrocitások következménye, melynek tetteseit Horthy legalább megpróbálta felelősségre vonni. Másrészt kiderül Tito emberiség elleni bűntette is. Tehát Tito háborús bűnös volt. Remélem az egész cikket nem kell elmagyaráznom. Kérlek olvasd át a jegyzeteket és akkor megérted az egészet.Carlos71vita2008. március 9., 00:39 (CET)[válasz]
ellenzem Először is gratulálok a szerkesztőknek - elsősorban Carlosnak - a cikkért! A csillag járni fog, de 3 dolog miatt egyelőre ellenzem:
1. A cikkből ki lehet - és ki kell - kanyarítani egy önálló Horthy-korszak cikket. Hatalmas téma, nem lehet egy cikkben lerendezni.
Most újból átolvasva elbizonytalanodtam: Ezt a szöveget már nem lehet nagyon vágni. Elkezdtem a Horthy-korszak szócikk felépítését; később majd letisztul minek hol kell lennie. Addig is maradjon benne így. VTvita2008. március 19., 14:56 (CET)[válasz]
2. A bevezető túl hangsúlyosan foglalkozik az 1944-es eseményekkel - míg pl. 40, haditengerészetnél letöltött éve csak egy félmondatot kapott. Akár csak az ellenforradalom vagy a revízió.
3. A megítélése rész nem tetszik, a régi jobb volt - tagoltabb. Érdemes lenne a réginek szerkesztett, lerövidített változatát rakni ide. A jelenlegi lazán összekapcsolódó mondatok halmaza csak - jó része nem a megítéléséről szól, hanem magáról a Horthy-korszakról: "A Horthy-rendszerhez köthető a máig egyetlen, magyarországi kutatási eredményeiért Nobel-díjat átvevő magyar tudós, Szent-Györgyi Albert tevékenysége is.[108] A közbiztonság erős lábakon állt.[109] Horthy Hitlerrel való kapcsolata a Csehszlovákia elleni agresszióban való részvétel megtagadása után végképp megromlott.[60]"
megjegyzés 1.) A „Horthy-korszakot” gyakorlatilag (többségében) örököltem az előző szerkesztőtől. Hajlandó vagyok a későbbiekben külön fejezetben elkészíteni. Ez Vadaronak sem, meg ha őszinte akarok lenni nekem sem annyira tetszik. Bár ez a rész hosszú, de mi a javaslatod a lerövidítésére? Elkerülendő a megítélése rész kritikáját.
2.)A bevezetőt próbáltam igazságosabbá tenni, de egyes részeit kivágták. Az első zsidótörvényt a források szerint a szélsőjobb és a kispolgári rétegek stb. antiszemitizmusa miatt, a többit német nyomásra hozták meg. Bár az arányokon lehet/kell módosítani, de 1944 már előttem is „kiemelt” helyett kapott. Gondolom azért lett kiemelve, mert általában ezzel támadják. 3.)A régi megítélése rész szerintem is jobb volt csak túl hosszú. Az általad kiragadott részletek valóban inkább segítenek a mai megítélését elősegíteni és nem Horthyról szólnak. A Hitlerrel való rossz kapcsolata azért szerintem fontos. Szerintem a többi (Szentgyörgyi) is fontos, mivel sok ember ezeket nem tudja. Kérdés, hogy akkor hova illesszem be ezeket a részeket? Ha megint hosszabb lesz ez a rész újra a hosszúsága lesz a baj. Ha személyek véleményeit írom le az megint hosszú lesz, vagy laza mondatok halmaza. Mielőtt átírom ezeket várom a gondolataidat. Kérlek üzenj a vitalapomon.Carlos71vita2008. március 9., 11:38 (CET)[válasz]
megjegyzés Kedves Carlos71! Nem kell elmagyaráznod a cikket. Értem, hogy miről van szó, olvastam a Hitler-Horthy találkozó történetét. Így tudom: Horthy kitért Hitler kérése elől. Egyetértek veled: nem teljesítette a kérést, ez a deportálások elhalasztását jelentette, ameddig csak lehetett. Nekem ebben az esetben a megfogalmazással van bajom: mást jelent, hogy kitért a kérés elől, és mást jelent az, hogy ott, Hitler előtt "kiállt a zsidók védelmében". Hogy az ember hová teszi a hangsúlyt, milyen kifejezést használ, egy ennyire érzékeny témánál különösen fontos, szerintem. Ami Titót illeti, éppen ilyesmire célzok: hogy vajon miért kell Horthy kapcsán Titóról írni (a cikkben nem nevezitek meg, tudom), miért kell Hlinkát, miért kell a román "fehérterror"-t felhozni. Végül: "Nem mindenki volt munkaszolgálatos sem." - ez a válaszod. Nem is állítottam, hogy mindenki. Csupán néhány tízezer ember. - Én két dolgot javasoltam, egyikhez sem ragaszkodom és a cikkbe sem kívánok belejavítani. A magam részéről itt vége is. További jó szerkesztést. - Vadarovita2008. március 9., 14:33 (CET)[válasz]
megjegyzés Kedves Vadaro! Elnézést, ha félreértettelek. Köszönöm kulturált stílusod. Hozzászólásaid egy részével egyetértek (fent is olvasható). Ezeket a részeket örököltem és gyors átolvasásuk során nem tűnt fel a hiba. Tényleg nincs jól megfogalmazva ez a „védelmezés” rész. * Tito: Egyedül Tito próbálta háborús bűnösnek kikérni. Ha jól tudom jogilag Horthyt nem lehet felelősségre vonni Jugoszláviával kapcsolatban (Jugoszlávia jogilag már megszűnt a bevonuláskor; a magyar atrocitásokra pedig reagált). A németek meg amúgy sem kerültek volna többezer kilométert. A sors fintora lett volna, ha a náciktól alig elmaradó tömeggyilkos Titonak kiadták volna, még akkor is, ha a nácik elleni érdemei elvitathatatlanok. Ezért fontos ezt megemlíteni. * Hlinka rész: adalék a magyar hádbalépéshez, hogy ők már a trianoni Magyarország északi részét is akarták. Ha kisebb mértékben, de ez is befolyásolhatta a magyar félt a döntésben. Az ellenrevízió és területszerzés egyik céljuk volt a (szlovák) hadbalépésnél. * A munkszolgálatosokat sajnálom és beleírom őket a cikkbe. * Elnézést, ha megbántottalak, de mióta ezzel a cikkel foglalkozom sok kulturálatlan támadás ért már rosszindulatú emberek részéről. A lemondatása utáni részhez most sikerült könyvet szereznem. Valószínűleg bővítve lesz. A politikai résszel kapcsolatban, ha őszinte vagyok egyetértek veled (lásd válaszom VTnek). Kérdés, hogy mennyire és hogy lehet ezt meghúzni. A viszonylagos biztonság részt már töröltem. Ha ezen felül van észrevételed kérlek írd meg, mert segít olyan dolgokat észrevenni ami nekem/nekünk természetes az olvasónak meg nem. Köszönöm a segítségedet!Carlos71vita2008. március 9., 16:46 (CET)[válasz]
megjegyzés Nem bántódtam meg, a cikkhez valóban nem szeretnék mást hozzáfűzni. A téma sok embert összeugrasztott már, jó, hogy mi nem vagyunk közöttük. - Vadarovita2008. március 10., 18:42 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem, stílus- és megfogalmazásbeli gondok miatt. (A referáláson úgy ment át, hogy senki nem nézte meg, kár volt így erőltetni a kiemeltséget). – Hkoala2008. március 5., 08:18 (CET)[válasz]
Több helyen rossz a szórend, például
„a vádak szerint a következőket állította Bonifác”
„A sokat vitatott szerződést végül 1303. június 12-én ratifikálta Bonifác”
Több helyen nem lexikonszerű megfogalmazásokat találtam, például:
„Bonifác a három leghatalmasabb északi állammal keveredett kapcsolatba”
„a rivális városállamok kitúrják a másikat az előnyös kereskedelmi telepekről.”
„A Colonnák erre még két alkalommal plakátolták tele a várost”
Nem egyértelmű megfogalmazások, például:
„A polgárságot vagy harcokban ölte meg, vagy száműzte a városból. Erre a sorsra jutott egyébként maga Dante is, aki a legtöbb firenzeivel együtt teljes szívéből gyűlölte Bonifácot.” - Mi lett Dante sorsa, harcban ölték meg, vagy száműzték?
Szajci, félreértetted, nem csak ennyi van, de nem volt időm és kedvem kimásolni az összest. Ezért írtam mindenhol azt, hogy például. – Hkoala2008. március 5., 13:03 (CET)[válasz]
Értem. Hát végignéztem a szöveget és ahol hibásnak véltem ott átírtam, vagy kihúztam. Remélem, hogy nem hagytam benne valamit, mert én is tévedhetek :(. Csak jó volna ha kiemelt lehetne... Szajcireci2008. március 5., 14:05 (CET)[válasz]
ellenzem A forráshivatkozások nem felelnek meg a legelemibb „utánakereshetőségi” feltételeknek sem. Ez így majdnem ugyanaz, mintha egyáltalán nem lenne forrás. – TomeczekSłucham!2008. március 13., 12:30 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom Nem azért mert Poolos vagyok, szerintem ez egy részletes jó cikk. A sok munka biztosan meghozza a gyümölcsét. Ez a cikk kiérdemli, hogy a legjobbak között szerepeljen. – Hengvita2008. március 9., 18:58 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem "Kiterjesztette a görög (makedón) birodalom határait, melyet apja, II. Philipposz a kis makedón államból és egy görög városállamból alapított." Addig nem volt semmiféle birodalom, és miféle görög városállamról van szó egyáltalán? A többit meg sem néztem még, de ha egy ilyesmi is előfordul benne, akkor régen rossz... Majd holnaputántól rá tudok nézni jobban. – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. február 19., 18:45 (CET)[válasz]
* ellenzem Bár kétségkívül tetszetős cikk. Lehetne többet hivatkozni szakirodalomra, sőt, több szakirodalomra, meg akár Plutarkhoszra is, bár ő azért nem volt olyan tudományos, de rengeteg összefügést láttat. Azt javaslom, hogy irány a legközelebbi könyvtár, és legalább a katalógusból egy pár cím legyen megemlítve. Mellesleg néhány belső linket javítani lehetne (Demoszthenész-Démoszthenész pl.) SLüzzenet2008. február 23., 20:35 (CET)[válasz]
megjegyzés A magyartalan mondatokat javíthatom? Ilyenek, hogy :
Kiterjesztette a Makedónia határait, létrehozva egy birodalmat, amely Perzsiától és Egyiptomtól egészen az indiai szubkontinensig terjedt.
Meg a stílust is itt-ott, néha ugyanis nem egészen világos. (kezdve a fentebb idézett mondattal, ami abszolút nem illik ebben a formában a bevezetőbe) SLüzzenet2008. február 28., 15:58 (CET)[válasz]
megjegyzés másodszor: Utsó bekezdésben a Pindarosz az nyilván nem Pindaroszra mutat. Ezt kéne javítani, illetve az Arisztotelész-idézet forrását megadni, különben ki kell venni. SLüzzenet2008. február 28., 16:02 (CET)[válasz]
Nem arra a Pindaroszra mutat, akire kéne hogy mutasson. (több is volt, egy kardalköltő, meg akit a Nagy Sándor ismert) és a kettő egészen biztos nem ugyanaz, hacsak át nincs vágva az egész történész-szakma, és NAgy Sándor párszáz évvel előbb és tovább élt. :D SLüzzenet2008. február 29., 19:13 (CET)[válasz]
Nincs benne, viszont arra jutottam, hogy Pindarosz háza megmaradhatott, mint pl Móra Ferenc szülőháza, de a szövegből ez nem derül ki egyértelműen. SLüzzenet2008. február 29., 19:28 (CET)[válasz]
Lassan-lassan átjavítgatom görögségileg, meg ahogy tudom, de szerintem a hadjáratát felesleges ilyen bő lére ereszteni itt. Szerintem menjen külön cikkbe (mondjuk Nagy Sándor perzsa hadjárata), itt pedig néhány bekezdésben elég lenne összefoglalni. Viszont problémás, hogy a szakirodalomban ott díszeleg többek között Földi Pál, meg hogy a hivatkozások sem a legjobbak (az ISBN szép dolog, de nem elég. Hely, kiadó, év kellene még, hogy jó legyen.) Az ókori forrásokra is pontosabban kéne hivatkozni, az ott szokásos könyv és kaputmegjelöléssel, mert maga a mű nem elég... a visszakereshetőség a lényeg. És ha már, érdemes volna a forrásanyag bővebb kifejzésétől is elmélkedni egy kicsit, pl. gáz, hogy Curtius Rufusról szó sincs... – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. február 29., 12:44 (CET)[válasz]
Földi Pállal mi a gond? A bookline.hu oldal alapján kerestem irodalmat egyébként a szócikkhez, kibővítettem a kiadóval és az évvel ahol volt. Szerintem nem kell külön cikk a hadjárataihoz, más wikipédiát átnézve azt találtam, hogy úgyanígy írták ők is.Szajcireci2008. február 29., 13:03 (CET)[válasz]
Az úriember "szaktörténészi" voltát kiválóan jelzi, hogy pályaudvarokon lehet kétszáz forintért vásárolni a könyveit, amik az egész történelmet átfogják. Meg lásd a Földi Pál szócikket... az irodalom részbe meg a felhasznált munkákat kéne felvésni, nem tájékoztató bibliográfiát arról, hogy mit lehetne még elolvasni. A források szakaszba az történelmi értelemben vett, ókori forrásokat kéne felvenni, amiből a cikk készült, meg (szak)irodalom. A külföldi wikik nem különösebben érdekeltek sohasem, továbbra is fenntartom, hogy a háborús részt meg kéne húzni. – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. február 29., 15:02 (CET)[válasz]
Földit kivettem, viszont arra kérlek, hogy ezt a forrásos dolgot, amit írtál, ezt csináld meg, mert az a legegyszerűbb. A hadjáratokat megpróbálom a hétvégén rendezni valahogy. Szajcireci2008. február 29., 15:09 (CET)[válasz]
Az a helyzet, hogy itthon nem állnak halomban a vonatkozó forrás- és szakmunkák, úgyhogy sokat nem tudok javítani a helyzeten... csak rámutatni a vélt hiányosságokra. (Elég idegesítő lehet, belátom, de a semminél talán jobb, ha minőségre megyünk.) – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. február 29., 16:38 (CET)[válasz]
Hé, nem azt mondtam, hogy egy az egyben töröld ki a hadjáratokat! Így baromi hülyén néz ki :) Különben is, ez csak egy formát illető vélemény volt a részemről, senki más nem szólt, hogy szerinte hogy lenne jobb. (Különben szerintem az ókorműhelyben érdemes kolompolnod, hátha nagyobb lesz az éreklődés.) A forrásokról alkottam egy alfejezetet. – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. február 29., 17:22 (CET)[válasz]
Még egy apró: én biztos megnézném, hogy mit írnak olyan kész lexikonszövegek, mint a Pallas vagy a Révai, hogy azok hogy haladnak, milyen esetleges újabb albekezdést lehet nyitni esetleges újabb infók alapján (bár olyan sokat tartalmaz a cikk, hogy erre már nem sok esély van :) ) Ha meg nincs benne semmi új, akkor nem szóltam. (nekem sajnos nincs meg az a Pallas, ami NS-van foglakozik.) SLüzzenet2008. március 3., 19:39 (CET)[válasz]
A mai Beludzsisztán neve akkoriban Gedroszia volt. Jóllehet a perzsák óvták a gedrosziai sivatagon való átkeléstől, Alexandrosz vállalta a kockázatot, hiszen valószínűleg ez volt a legrövidebb út, s az óceán parti hegységek is erre kényszerítették - Ez a valószíűleg szó mit akar jelenteni? Azt, hogy az utókor szemében, vagy Alexandrosz szemében nézett ki a legrövidebb útnak? Át kéne írni, hogy pl úgy gondolta, ez a legrövidebb út, de mivel biztos nem vagyok benne, nem merem átjavítani. SLüzzenet2008. március 7., 18:26 (CET)[válasz]
A hadjáratos részt szívem szerint rövidítve venném bele, de ettől mondjuk még lehetne jó. De nem az. Tudományos szemmel nézve öreg hiba, hogy az idézetek hivatkozásai hiányosak (igenis kell kaput az ókori forrásból, ill. oldalszám a modern irodalomból). A mindenféle átírások is elég rosszak vagy bizonytalanok. Így aztán az örvendetes fejlődés ellenére ellenzem. Úgy hiszem, ideje lenne a szakmailag is nívósnak ítélhető cikkeket kiemelni, nem pusztán a hosszú szöveg-sok kép-elfogadható helyesírás tengelyen mozogni. És ha már ókor: szerintem személyesen lenne érdemes az ókorműhelyből a szakmailag is potenciálisan érintett tagokat felkeresni (Bennó, Tomeczek, Mamokalesz). Mert ők valószínűleg jobban meg tudják ítélni, hogy mi kéne, mi nem. Én ennyit tudtam-tudok hozzátenni: javítani, mint mondtam, nincs energiám. – شهاب الويكي مجلس الحكمة2008. március 10., 15:44 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés A Molotov-Ribbentrop paktum aláírásáról szóló kép képaláírását (jó bonyolult így...) tartom kicsit furcsának. Egyrészt emlékeim szerint ekkoriban még Molotov volt a Népbiztosok Tanácsának elnöke. Másrészt én a szovjet „minisztereket” '45 előtt mindig népbiztosnak hallottam emlegetni. Így a miniszterelnök megnevezést sem hallottam még erre az időszakra. Tkarcsivita2008. február 17., 22:58 (CET)[válasz]
megjegyzés A szócikkben angol átírással szerepel az Ukrán Nacionalisták Szervezetének ukrán megnevezése. A dőlt betűs szövegeknél a kapcsolódó írásjeleknek (pl. zárójelek) is dőltnek kellene lenni. Tankett nincs, a magyar katonai terminológiában kisharckocsi, legfeljebb tanketta, de inkább az első. Bzurai csata kisbetűvel, kötőjel nem kell. Grodnói csata, hosszú o-val. Hirtelen ennyi. – VargaAvita2008. február 17., 23:22 (CET)[válasz]
megjegyzés Stilisztikailag érdemes átfésülni, több apró, javítható bibi, angol átfordítás (saját szerződését magyarul senki sem nevezi paktumnak, pejoratív)... Utána jó esélyes. Akelavita2008. február 18., 19:52 (CET)[válasz]
megjegyzés - Szerintem is úgy ment át a referáláson, hogy több ottani észrevétel figyelmen kívül lett hagyva, pl. továbbra sincsenek benne magyar vonatkozások, és úgy tudom, hogy katonáék tank alatt üzemanyagtartályt értenek (a harci jármű neve pedig harckocsi). Úgy vélem, hogy azért mert a mérete megvan és az enwiki-n kiemelt, attól még nem kellene nálunk is az legyen: a fordításon túl nem látok benne egyéni/saját munkát. Tiberio2008. február 21., 13:28 (CET)[válasz]
1.szükségtelenül soknak találom az idegen kifejezések mennyiségét.
A Luftwaffe OK, Lengyel Légierő (Lotnictwo Wojskowe), a lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) egyszer zárójelben OK.
Fölösleges, értelemzavaró:
pl. a Heer: "A Heer (Szárazföldi Hadsereg) 2400 harckocsival rendelkezett" fölösleges, elég a német hadsereg.
Központi Ipari Körzet (Centralny Okręg Przemysłowy)
Nemzeti Védelmi Alapot (Fundusz Obrony Narodowej)
az úgynevezett Schützen- magyarul gyalogos vagy lövész
Zachód (Nyugat) terv - elég a Nyugat tev
A Korpus Ochrony Pogranicza
Samodzielna Grupa Operacyjna "Polesie" ("Polesie" Független Hadműveleti Csoport)
137. hegyivadász ezrede (Gebirgsjägerregimenter) fölösleges és helytelen német kifejezés
munkatáborokba (Gulagokba) küldték - a Gulag név közismert, ha fordítjuk, akkor viszont legalább kényszermunkatábor
tankett - kisharckocsi
2. szerintem a címbe kell az évszám, tehát: "Lengyelország megszállása 1939-ben". "Lengyelország megszállása a második világháborúban" lehetne az egész 1939-1944/45 közötti időszak: német-szovjet közigazgatás, ellenállás, haláltáborok, mindennapi élet, áttelepítések, oktatás, ipar stb.
3. "az 1938-ban létrejött Müncheni egyezmény, amely Bohémiát és Morvaországot is Németországhoz csatolta, valamint létrehozta a német bábállamként működő Szlovákiát." ez tévedés Müncheni egyezmény csak a Szudéta vidékről rendelkezett.
4. bántó a magyar vonatkozások teljes hiánya. Pl. a Markó György (Szerk.): Háború, hadsereg, összeomlás, Bp. 2006. is tartalmaz egy tanulmányt az ott harcolt magyar önkéntesekről.
támogatom – Attól még, hogy fordítás, lehet jó. A Molotov-Ribbentropos képpel csinálni kellene valamit (pl. egy bekezdéssel feljebb tenni), mert csúnya hézag van miatta a szövegben. Egyébként támogatom. – Susulykavita2008. március 4., 10:35 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A cikk megérdemel egy szép infobox (lásd az angol cikket).
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A Német Lovagrend nagymesterei fejezet tök üres. Mivel a fő szócikk lista, javasolnám egy Lásd még fejezetbe rakni a hivatkozást.
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A jelenlegi helyzet fejezet címe és szöveg nem szerencsés, a jelenleg és a ma relatív, az olvasónak mindig jelenleg és mindig ma lesz mikor olvassa a cikket.
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A jelenlegi helyzet és a Megítélése fejezethez néhány lábjegyzet nem ártana (pl.:tisztázatlan pénzügyi manőverek).
megjegyzés Ezzel a tisztázatlan pénzügyi manőver kérdéssel nem boldogulok. Nincs az interneten erről semmi, vagy legalább is én nem találom meg. Mellesleg nem tőlem származik az információ. [törölt kép] DoncseczPošta2008. március 11., 08:53 (CET)[válasz]
megjegyzés Senki ne gondolja azt, hogy én ezt dísznek tettem ki. Jól tudom, hogy oda kell valami, csak azért van ott, hogy el ne felejtsem hova kell még forrás hivatkozás. Az előzőről szólva továbbra sincs információm a lovagrend ellen folytatott bírósági eljárásról. [törölt kép] DoncseczPošta2008. március 12., 08:28 (CET)[válasz]
megjegyzés Nem értek a témához, érdemben nincs mit mondanom. Csak egy megjegyzés: gondolom, kiveszitek a cikkből azt a feliratot, hogy "Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján."? - Vadarovita2008. március 14., 22:13 (CET)[válasz]
megjegyzés "Livónia meghódítása (1237-90) és egyéb expanziók" - expanziók helyett nem írhatnánk terjeszkedést? szerintem fölösleges idegen szavakat használni, ha van magyar megfelelője. – Teemeahsöyle canım derdini2008. március 15., 14:44 (CET)[válasz]
MegoldvaHiányzik az aláírás!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
(Bocsánat, ha butaságot kérdezek). Egy darabig a művészet az európai + mediterrán + esetleg közel-keleti művészetet jelentette. Később tágult a látóhatár és bekerültek az afrikai, amerikai, kelet-ázsiai stb. művészetek is; erről nem lehetne írni? – Hkoala2008. február 17., 16:49 (CET)[válasz]
De, lehetne, Pliniust megnézem minél hamarabb, de ha jól emlékszem, idősb vala. Afrikával meg a többi törzsi művészettel elvi szempontok miatt nem foglakoztam, hogyan lehet azt művészetnek tekinteni, amit "alkotói" nem tekintettek művészetnek? Felőlem beleírhatom. Majd meglesz az is. Különben a művészettörténetről mint tudományról, nem pedig a világ összes művészetének összességéről van szó, ahogy nem szakmabeliek gondolják a művészettörténetet.
Egyébként az ikongráfiai vonatkozásokat szánt szándékkal hagytam ki, az külön cikkbe megy (gondolok itt Bollandra meg stb stb Anna Jamesontól Emile Male-ig). SLüzzenet2008. február 18., 20:09 (CET)[válasz]
ellenzem - sajnálom, szerintem színvonalas cikk, de nem fogja át a témát teljességében. Ezt persze részben maga a téma teszi lehetetlenné, de szerintem mindenképpen bővíteni kellene még az összes meglévő alfejezetet is. Nem hiszem, hogy ennyi elegendő lenne a történetéről, a tárgyáról, területeiről stb. Nem ártanának hivatkozások sem, és több (akár nemzetközi) szakirodalom. Mivel nem vagyok szakértő, meggyőzhető vagyok, hogy a cikk minden fontosat tartalmaz, de akkor komoly érveket várok :)Pumuklivita2008. február 20., 01:11 (CET)[válasz]
Hogyhogy nem fogja át? Na jó, hiányzik pl. a magyar művészettörténet-tudomány, de azt külön ckkbe terveztem a magyar néprajztudományhoz hasonlóan. Komoly érvnek meg ott vannak a források. Irodalmat folyamatosan gyűjtöm és bővítem, ha nethez jutok. Jegyzeteket is. De mivel jelenleg is egy infópontról pötyögök, ugye megérted, hogy ez nem megy könnyen? Mellesleg szvsz mint lexkoncikk, még sokat is fecseg. Ez lexikoncikk, nem esszé, és cikknek nagyon is megfelel, modern is, korszerű is, inden meg van említve, ötször lepipálja a Művészeti Lexkon hasonszőrű cikkét. (erős túlzással) Satak Lord.
ellenzem - és ezt én is sajnálom. Sok munka van benne, és ez a sok munka tartalmilag jónak tűnik. Tűnik — mondom, mert a fogalmazása annyira magyartalan, hogy szinte olvashatatlanná teszi. Mi tagadás, egy-egy fájdalmas sikoly után egész bekezdéseket hagytam ki. Magyar embernek fáj olyasmiket olvasnia, hogy „A művészettörténet írásának igénye már ókori görögöknél és rómaiaknál is felbukkant”. Frászt. Magyarul nincs olyan, hogy az igény felbukkan (miközben az emberek békésen kapálgatják a földjüket vagy vitatkoznak az agorán). Hát nem: „Már az ókori görögök és rómaiak is próbálkoztak a művészet történetének megírásával” — vagy vmi ilyesmi: lényeg az, hogy magyarul sosem az "igény" cselexik (sosem a tárgyak, fogalmak cselexenek), hanem mindig az emberek. Ebből aztán rögtön következik, hogy semmi szükség az olyan borzalmakra, mint „művészettörténet-írás” a művészetörténet lényege e történet rögzítése, amit semmilyen külön módon nem kell jelezni.
Stb.stb. — eszem ágában sincs oldalakon át sorolni. Magyarra fordítás után minden bizonnyal támogatni fogom.
megjegyzés: Kihúztam az ellenzést, mert tényleg tetszik a cikk, és egyáltalán nem szeretném megakadályozni a kiemeltté válását. Ennek ellenére még nem támogatom, mert még nem győztetek meg teljesen. P/c hozzászólásához: most csak hirtelen átfutottam a cikket magyartalanság szempontjából, de szerintem nem magyartalan, csak tömör, szakmai, ami nem hátrány. Nem feltétlenül támogatnám egy komoly téma esetében az "ismeretterjesztő" nyelvezetet. Pumuklivita2008. március 3., 22:56 (CET)[válasz]
Valami nem attól lesz szakmai, ha elkenjük az információt, hanem attól, ha pontosan megnevezzük:
ellenzem – A téma nagyságához képest kicsit rövidnek tartom a cikket. Mindenképpen kellene egy-két illusztráció, ami emészthetőbbé tenné a tömény szöveget. Sok a túltagolt szövegrészlet, én legalábbis nem szeretem az egymondatos bekezdéseket, még akkor is, ha az alapvető állításokat tartalmaz. Szerintem nem olyan katasztrofális a nyelvezete, mint Pásztörperc szerint, de tényleg lehetne olajozottabbá tenni. Pl.: „Vasari óta gyakorlatban van a művészéletrajz-írás.” Ilyet nem írunk le! Helyette lehetne mondjuk: Vasari volt a művészéletrajz-írás első képviselője. vagy legalább: Vasari óta ismert a művészéletrajz-írás fogalma. Más kérdés, hogy nekem nem volna bátorságom ekkora témába belefogni, elismerésem érte, de kiemeltnek még korai. – Susulykavita2008. március 4., 09:39 (CET)[válasz]
Tessék, egy kicsit nem figyelek ide, és már egy csomó bekezdés is van! Susulykának: akkor legalább javasolj illusztrációkat. Megjegyzés: egy kiemelt cikknek nem feltétele, hogy kép legyen benne. Művészettörténészek arcait meg nem fogom beletenni, egyrészt, mert nincs mindről szabad kép, másik: nem fer, hogy egyikről van, másikról nincs. Rövidnek meg tarhatod a cikket, de ha hosszabbnak írnám, az ellenkezne az elveimmel. SLüzzenet2008. március 9., 23:28 (CET)[válasz]
megjegyzésKedves Satak Lord, a cikk hosszúságához nincs további hozzáfűznivalóm. Igazad van: rövid cikk is lehet kiemeltnek való. Az illusztrációk hiánya viszont nem jó, mivel élvezhetőbbé teszik a szöveget, és vezetik az olvasó tekintetét. A commonson rengeteg kép van. Szerintem nyugodtan válaszd ki a szimpatikusabbakat (legalább egy-kettőt), hiszen nyilván nem lehet mindenkiről képet betenni. – Susulykavita2008. március 10., 12:02 (CET)[válasz]
Kedves Susulyka! A képek sem feltételei egy cikk kiemeltté válásának, és abban a commonsos art history kategóriában csak művészettörténészek képei vannak, amit meg mondtam, hogy elvből nem teszek be. SLüzzenet2008. március 10., 17:45 (CET)[válasz]
Pásztörörpecnek: az ókorban igenis csak az igény bukkant fel, nem voltak konkrét kísérletek (legalábbis nem tudunk róluk, de nagy valószínűséggel nem voltak). Szóval az igény megszemélyesítése igenis indokolt. Ha meg akarod, írd át, nem feltétlenül az a legjobb, ha pocskondiázod. Az olyan borzlamak meg, mint művészettörténet-írás, művészettörténet-tudomány, a művészettörténetnek mint tudományos diszciplínának kifejezései, és élesen különböznek attól amit a tisztelt szerkesztő művészettörtént fogalma alatt ért. Ennyit a hozzáértésről (talán ha elolvastad volna végig, több fogalmad lenne róla)SLüzzenet2008. március 9., 23:31 (CET)[válasz]
Kedves SL! Kettőnk nézeteltérése itt eléggé elvi: piszkosul mást tekintünk lexikon(ba való) cikknek. A Te értelmezésedben ez egy szintetizáló szakcikk, ami a szakma elitjénekxól — az én értelmezésemben egy ismeretterjesztő mű, ami a nagyközönségnexól. Előbbi esetben az éppen divatozó szakmai zsargon használata afféle elvárás (ha vki be akar kerülni a fősodorba, nem térhet el tőle), utóbbi esetben gyökerestül kiirtandó.
Ez az ellentmondás feloldhatatlannak tűnik. Ebből egyenesen következik, hogy nem próbálom nyelvezetét a „saját képemre” átformálni — de helytelenítem. (Mindettől teljesen függetlenül az igény nem merül fel: se az ókorban, se később. Az igény nem független akarattal rendelkező, önállóan cselekvő entitás, tehát nem csinál semmit. A magyar nem indoeurópai nyelv: itt a cselekvést kifejező igék cselekvést fejeznek ki.)
Kedves Pásztortörpec! Felhívom figyelmedet arra, hogy GFDL. Ha nem tetszik, nyújl bele, ez az egész erről szól. És nem tudom, olyanról hallottál-e, hogy metaforikus nyelvezet? A metaforikus nem akar zsargon lenni, hogy azért is így fogalmazzak, örömödre. SLüzzenet2008. március 10., 15:37 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom – OrsolyaVirág felhívására szavazok, mert azt mondta, rajtam múlik a cikk kiemeltsége. Nem akarok semmi jó elrontója lenni. DE! Szerintem a kiemeltszavazás jelenlegi rendszere úgy, ahogy van hülyeség, nem véletlenül nem járok errefelé. A szavazók többsége (tisztelet a kivételnek) el sem olvassa a cikkeket, csak végiggörgeti, hogy elég hosszú-e, vannak-e képek benne... Én nem ismerem az előadót, sem az albumot. Nem értek a könnyűzenéhez. A cikket elolvastam, és javítottam benne néhány elütést, de a helyesíráshoz sem igazán értek. Így a szavazatom súlytalannak számíthat. Mindenesetre megtettem, amit megkövetelt a haza. Samatüzenetrögzítő2008. március 13., 13:46 (CET)[válasz]
megjegyzés Samat köszi a szavazatodat. Abban egyertértek, hogy sokan el sem olvassák a szócikket. Viszont kevés ember van, akinek számít a színvonalas szócikk. Jó volna ha az új szócikkek írása helyett inkább több kiemelt cikk legyen, és az valóban kiemelt legyen. Minél többen járnak erre és nézik át a szócikkeket, annál nagyobb az esélye a jó cikk írására. Csak sajnos manapság az a cél, hogy minél több szócikk legyen a wikin. Sajnos. Szajcireci2008. március 13., 13:53 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Saját jelölés, hogy színesítsük egy kicsit az életrajzi kiemeltpalettát, és a kortársak mellett legyen egy vénség is. Venezuela atyja, úgyhogy talán meg is érdemli. Tükörvita2008. február 25., 18:24 (CET)[válasz]
megjegyzés Egy „öröksége” vagy valami hasonló című fejezet nem ártana a végére amiben arról lehetne olvasni, hogy hogyan él a nép emlékezetében, esetleg miket neveztek el róla... ilyesmik. → Razielszóbuborék2008. március 6., 09:57 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A vastag betűs kiemeléseket el kellene tüntetni, mert nem szép, a táblázatok kivételével. Javaslom helyette a dőlt betűt a horvát nyelvű példák kiemeléséhez.
A hivatkozott forrásoknak kellene valami értelmes címet adni, így nem szép.
A beszélők területi eloszlása és a területi változatok szakaszokat lehetne egy szakasz alatt tárgyalni, pl. egy Beszélők, területi elterjedés címszóval; feleslegesnek tartom az összes hely felsorolásást, mert nem nagyon illik oda a cikk elejére, erre esetleg lehetne egy külön lista-szócikket, ahogy a spanyolnál is van.
A nyelvtani részeket valamilyen logikai sorrendben kellene felépíteni, az alaktant és a mondattant két külön részben kezelni. Ehhez néhány konkrétum: két külön szakaszban van a főnevek neme és a főnévragozás; kérdezem én, a főnevek neme nem a főnévragozás része? Mi is a főnévragozás? A nem, szám és eset szerinti funkcionális alakváltozatok rendszere. Ugyanez az igeragozásnál: külön van egy igeaspektusok szakasz és egy igeragozás szakasz, amikor az igeaspektusok szintén az igeragozási rendszer részét képezik. Vagy legyen egy külön szakasz a horvát ige jellemzéséről általában és még egy a ragozás bemutatására (szabályos igéknél), vagy pedig akkor ne csak az aspektust, hanem a módot, időt stb. is külön szakaszok tárgyalják.
"A modern horvát nyelv és ennek sztenderdizálása" c. szakaszba a nyelvészek neve mellé oda lehetne írni, hogy mettől meddig éltek: csak azért, hogy így könnyebben betájolható az időben működésük.
Érdekelne az is, hogy honnan ered maga a "horvát" népnév?
Közben én is utánanéztem, és jogosnak tartom a magyar nyelvi vonatkozások elhagyását.
A horvát és a szerb között tényleg ilyen kicsi, néhány szó lenne a különbség? Tényleg nincsenek általánosabb különbségek? Mert ha így van, akkor viszont (nem csipkelődésként írva) minimális változtatásokkal kiemeltre lehetne vinni a szerb, bosnyák, stb. szócikkeket, nem? – Tiberio, 2008. március 5. 13:20 (CET)
Az emberek életének adatait felírtam. A második pont szerintem nem ide, hanem a horvátok alá kellene, hiszen itt a nyelvről van szó és nem a népről. Szajcireci2008. március 5., 13:55 (CET)[válasz]
megjegyzés: Még valami, ami nagyon nem stimmel, csak most vettem észre: a szókincset ne keverjük a szóképzéssel. A szókincs inkább nyelvtörténeti dolog, ott azt kellene leírni, hogy honnan származnak a szavak, milyen idegen elemeket tartalmaz. A szóképzés pedig alaktan, ott a szóképzés módjairól, képzőkről kellene írni. Semmiképpen sem jó egy szakasz alatt tárgyalni a kettőt, a szókincs mehet nyugodtan az általános részbe. – Mexplática2008. március 5., 13:49 (CET)[válasz]
A táblázatokban is legyenek a horvát nyelvű szövegek dőlt betűsek, attól függetlenül, hogy vastagon ki van-e emelve vagy sem.
Az IPA átírásoknál jobban mutatna, ha betennéd őket IPA sablonba. Két apróság: az IPA hangsúlyjel nem a sima aposztróf, hanem a szerkesztésablakban, ha legörgeteg az ALAP feliratú menüt, lesz egy IPA karakterkészlet és azon belül megtalálod a hangsúlyjelet. Ugyanígy, a hosszúságjel sem a sima kettőspont, hanem két egymással szembefordított kis háromszög.
A főnévragozási táblázatnál össze lehetne vonni a fő címsorokat aszerint, hogy pl. hímnem, nőnem, semleges nem, és az alatt lennének megbontva külön oszlopokban, hogy élő, élettelen stb.
Hát én erre nem mondanám, hogy meg van oldva. Azért nézd meg alaposabban. ;) A jelentésjeleket szebb lenne ilyen formában: ’’, szerk.ablaknál az alsó gombsoron megtalálod szintén. Még egy javaslat: a táblázatokból el kellene tüntetni az egyenlőségjeleket, mert úgy elég ronda. Nem kell oda semmi, egyszerűen: horvát szó ’magyar jelentés’ és kész. Nézd meg, hogy én hogy csináltam a spanyol helyesírás cikkben például. Tényleg nem kekeckedésnek szánom. de ha már egy nyelvi cikk kiemelt lesz, akkor feleljen meg az alapvető tartalmi és formai követelményeknek. – Mexplática2008. március 6., 17:52 (CET)[válasz]
Még mindig láttam benne, a táblázatokban is, a dőlt betűket nem csináltad meg mindenhol. Majd hétvégén én is átnézem alaposan és segítek (az IPA-sablonokat már megcsináltam), remélem lesz annyi időm. – Mexplática2008. március 7., 07:59 (CET)[válasz]
Kérdőszó csak az a kettő van? Én nem hiszem! (Hol? Mikor? Milyen? Mennyi? Miért? stb.). Még a maradék táblázatokat holnap rendbehozom. – Mexplática2008. március 7., 21:26 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom A múltkor már végigmentem rajta, és a nyelvezeten, helyesíráson javítgattam, csak elfelejtettem szavazni. Néhány friss szem még biztosan elkelne. Tartalmilag ofé, azontúl elfogult is vagyok, nemcsak Istvánka miatt, hanem mert voltam ott én is :-) Tükörvita2008. február 25., 18:29 (CET)[válasz]
támogatom Remek anyag, viszont van pár (valszeg csak engem piszkáló) dolog. A normann erőd-ben található egy rész, ami érdekes: „Ekkor Robert Comine vezetésével egy 700 fős hadsereget küldött a dunholme-i erődbe, de a helyi lakosság már az érkezésük utáni napon lemészárolta őket.” Most vagy a hadsereg nem volt az (egy szedett vetett bagázst lehet csak kaszával-kapával legyakni), vagy a lakosság nem volt civil, hanem katona. Egyébként szerencsésebb volna a sereg említése a hadsereg helyett, másrészt biztos lemészárolták őket, nem „csak” szétverték (fogalmilag)? Másrészt nem vagyok nagyon jártas a középkorban, főleg nem a brit történelemben, de a Vár a reformáció idején és a Hanyatlás a 17. században fejezetekben említett IV. Jakab I. Jakabban VI.-ként szerepel. Ki van kivel, ua. a személy? Mert ha igen, akkor arra kellene hivatkozni. Egyébként remek cikk, gratulálok a masszírozóiknak, még sok ilyet! --Gyantuszvita2008. március 2., 17:55 (CET)[válasz]
megjegyzés a hadsereget lecseréltem seregre, egy kicsit talán jobban emészthető ilyen formában (az angol forrásban amúgy army de ettől függetlenül meglehet, hogy szedettvetett bagázsról volt szó). Egyébként pedig tényleg lemészárolták őket, így tartja a fáma. IV. Jakab tulajdonképpen VI. Jakab azaz I. Jakab, ezt nagyon elnéztem, mea culpa. – Mr. Iposta2008. március 3., 08:51 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés - Eddie közeli barátjának tudhatja/tta Döntsük el. :) ha már meghalt az illető akkor szerintem múlt idő. Át lehet fogalmazni úgy hogy XY, a Z együttes gitárosa Eddie Vedder egyik legjobb barátja volt. Mondjuk. :) – Türk kızısnail mail2008. február 14., 14:13 (CET)[válasz]
megjegyzés - a referáláson OrsolyaVirág kért egy-két dolgot, ezek szerintem is sokat dobnának a cikken (kritikusok véleménye: ez mindenképp kellene, idézetek). Szerintem egy kicsit részletesebben kéne írni a művészetéről, és legalább a legfontosabb lemezeiről, szerzeményeiről többet lehetne beszélni (valahogy úgy, mint a Metamorfoz esetében). Mivel a cikk viszonylag rövid, számomra szokatlan, hogy két hosszabb alfejezet is van az életéről a cikk elején és végén, ezeket szerintem mindenképp össze kéne gyúrni egy összefüggő fejezetté. Pumuklivita2008. február 20., 18:34 (CET)[válasz]
megjegyzés - Egyetértek a hozzászóló kollégákkal. Nyilván nem reménytelen a dolog, de jelenlegi állapotában én is úgy érzem, egy elég jó szócikkről van szó, de talán még érdemes lenne kicsit dolgozni rajta, hogy kiemelt legyen. Nincs már olyan messze ez az állapot, szerintem. Egy kérdés: egyes nevek miért vannak dőlt betűvel? A kurziválást úgy tudom, a műcímeknek szoktuk fenntartani. Filmfanvita2008. március 4., 08:23 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
ellenzem Látszik, hogy sok munka van benne, számomra különösen sok új dolgot tartalmaz, hiszen nem ismerem Delhit. Nem is a cikk információs értékével van gond, hanem az írásmódjával: sok a pongyola megfogalmazás, ez vele a fő bajom. Nem tetszik, sőt helyenként kimondottan zavaró a bőbeszédűsége, pl. a három nagyobb közigazgatási egységet a bevezetőben is felsorolja, majd később a közigazgatásnál is, vagy pl. amikor arról ír, hogy az egyetemisták milyen szakokat választhatnak. Zavaró a bevezetőben, hogy az Újdelhi-n hivatkozás van, mintha arról külön cikk lenne. Azután kiderül, hogy a hivatkozás ugyanerre a cikkre mutat. -Vadarovita2008. február 18., 23:32 (CET)[válasz]
ellenzem Sajnálom, de még mindig úgy látom, hogy nincs a cikkben rendberakva az összes átírandó tulajdonnév. Feltételezem, hogy a cikk az angol változatra épül. Bár az kiemelt státuszt kapott, néha azért kritikával kezelném. Pl. a környezetbarát riksák (amelyek valójában motoriksák, azaz háromkerekű motoros riksák) vagy a -0,7 Celsius fokos "extrém hideg" esetében. A fordított szöveg is itt-ott döcög. A képekről: A Bahai lótusztemplom a nyitóképen nem a legjobb, pl. a Red Fort, esetleg az India Gate sokkal jobban szimbolizálná Delhit. Az NDMC irodaépületnél fontosabb az előtérben látható Jantar Mantar (angol átírással). A Connaught Place tényleg Delhi belvárosi kereskedelmi központja, de a kép leginkább a fedett bazár tetején lévő parkot mutatja. Hiányolom Ódelhi jellegzetességének, a Chandi Chawk-nak a képét is (a német változatban szerintem benne van.) -Mustapilvivita2008. február 19., 17:23 (CET)[válasz]
ellenzem Mint földrajzos szemszöggel nézve nagyon jó. Egy csomó új dolgot tudtam meg. Sajnos azonban ellenzem. Látszik, hogy ez fordítva lett. Magyartalan mondatok, elgépelések, sok a helyesírási hiba. Így nem lehet kiemelt. Mondom, nem a tartalommal van a gond, vagyis nem a mennyiségével, hanem a minőségével. Ellenzem a rengeteg hivatkozást is, szinte biztos vagyok benne, hogy például a stadionnak, a közlekedési vállalatnak, vagy ilyen apróbb dolgoknak soha nem lesz magyar wikmis oldaluk. Így addig csúnya a rengeteg piros, én kivenném belőle. Kb. 3-4 órás átdolgozás után már fel lehetne hozni kiemelt szintre, mert csak javítgatni kell, nem átírni. TobiÜzi :)2008. február 21., 21:25 (CET)[válasz]
ellenzem – Részletes, szép kidolgozású cikk, bár a kisebb képek méretét én megnövelném 200 vagy 250 px-re. Viszont: maga a szöveg élvezhetetlen, hemzseg a zavaró stilisztikai hibáktól, amelyek néhol értelmetlenné teszik a mondatokat. pl.:
Számos etnikai csoport és kultúra van jelen Delhiben, miáltal ez egy multikulturális város.
„9294 fő per km² volt”
Egy 1999-2000-es becslés szerint akkor 149 000 volt azon delhi lakosok száma, kik a létminimum alatt éltek. (Magyarul: Egy 1999-2000-es becslés szerint 149 000 volt a létminimum alatt élő delhi lakosok száma.)
És ez csak egy rövid fejezet volt. Ha időm engedi, át fogom futni, és kijavítgatom. Másrészt rengeteg a szóismétlés. A város helyett használható a település vagy a metropolisz stb. is. Nem baj, sőt kifejezetten jó dolog, ha valaki idegen nyelvű szöveget fordít (akár másik Wikiből), de ha cikket hozott létre belőle, érdemes egy-két nappal később újra átolvasnia. Akkor már látni fogja azokat a hibákat, amik először nem tűnnek fel. – Susulykavita2008. március 4., 14:35 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A Fő termőhelyek fejezet elég sovány. Művelt területek nagysága és a nagyság változása, termelt mennyiség stb. hiányoznak.
információ: Nem kívántam részletes statisztikai adatokkal terhelni az olvasókat, ezért nem írtam országonként hektárokat. Abban azonban igazat adok neked, hogy legalább az utolsó rendelkezésre álló mennyiségi adat a világ összes gyapottermesztésére (25 millió tonna) szerepelhet a szövegben, ezt pótolom is. A többi a grafikonon látható százalékokból már kikövetkeztethető.– Elkágyévita2008. február 25., 14:47 (CET)[válasz]
A Történeti áttekintés fejezet szintén elég rövid és gyakorlatilag csak a 19. századig tart. „A 20. században kialakult a pamut világkereskedelme és ma már komoly tőzsdei árucikké vált.” – Mit jelent ez a komoly dolog? Eladott pamut mennyisége és változása az évek során mennyi volt? Bőven van mi írni róla. A világ pamut-kereskedelme akár külön fejezetet is kaphatna.
információ: Néhány statisztikai adat az Oerlikon "The Fiber Year 2006/07" c. kiadványból: a pamut felhasználása millió tonnában (ez kissé nagyobb, mint az össztermelés volt, a különbséget raktárkészletből fedezték):
* 1950-ben 6,6
* 1960-ban 10,1
* 1970-ben 11,8
* 1980-ban 13,6
* 1990-ben 19,4
* 2000-ben 20,1
* 2006-ban 25,7
Ez nem elég komoly? 2006-ban ez a világ textilipari szálasanyag-termelésének 36 %-át tette ki! (Igaz, a %-arányt illető tendencia csökkenő, mert a szintetikus szálasanyagok részaránya - mint amilyen pl. a poliészter - viszont emelkedik.)
A gyapotnövény kártevői és a védekezés ellenük megérdemelne egy fejezetet.
információ: Igazad van, megérne egy külön fejezetet, de minek? Magyarországon nincs gyapottermesztés, hát minek terheljük az olvasót vele? Én a hagsúlyt elsősőrban arra akartam helyezni, hogy a nem textilipari szakemberek valami fogalmat alkothassanak arról az anyagról, amivel a ruházatukban oly gyakran találkoznak. – Elkágyévita2008. február 25., 14:47 (CET)[válasz]
információ: Tudomásul veszem, hogy ez a Wikin nem szokás, kihagyom a kérdéses hivatkozásokat, bár nem akarnám titkolni, hogy felhasználtam őket. – Elkágyévita2008. február 25., 14:47 (CET)[válasz]
megjegyzés A reagálásokból ez tetszett a legjobban, igazi gyöngyszem: „Magyarországon nincs gyapottermesztés, hát minek terheljük az olvasót vele?” :-) → Razielszóbuborék2008. február 25., 18:17 (CET)[válasz]
ellenzem Nemcsak hiányosságai okán, de komoly koncepcionális gondjaim is vannak vele. „Az ilyen pamutból készült késztermékek nem tartalmaznak az egészségre káros anyagokat” — írod az ún. biopamutról, és ezzel arra utalsz (tehát nem mondod ki), hogy a "hagyományos" pamut viszont igen. A szerkesztéssel (tehát hogy ezt a genetikailag módosított pamutról szóló rész alá teszed, és abban a fejezetben egy árva szót se ejtesz ilyen dolgokról, itt viszont ez a „csattanó”), megintcsak arra utalsz, hogy a GM pamuttal ez alighanem még „ígyebbül” van. No nem: lexikonban ne utalgassunk, azt hagyjuk meg a politikusoknak és a bulvársajtónak. Ha vannak akár a "hagyományos", akár a GM pamutban „az egészségre káros anyagok”, akkor ezt mondjuk ki: nevesítsük, és adjunk hozzá koncentrációkat — természetesen adjuk meg ezeket a biopamutra is, megnevezve, hogy a felsorolt anyagok hogyan és mennyire károsítják egészségünket. Amíg ilyen adat(unk) nincs, addig ezeket ne „helyettesítsük” efféle szerkesztési trükkökkel! — P/cvita2008. február 25., 11:28 (CET)[válasz]
információ: Nem akartam kihagyni azt a komoly fejlesztési munkát, ami a génmódosított pamut és a biopamut terén folyik. Ez nem "bulvár téma" és nem politikai megközelítés, hanem szakma. (Volt idő, amikor a "jeans" is politikai kérdés volt, ne csináljuk ezt már megint.) A bioélelmiszerek ma már valóságosak, előbb-utóbb lehet, hogy a biopamut is az lesz. A GM pamut célja nem a mi egészségünk védelme, hanem az, hogy a kártevők minél kevésbé támadják meg a gyapotnövényt, azaz javuljon a hozam. Egyébként ha sikerül bővebb információt beszereznem ezekről a ma még csak valóban fejlesztési stádiumban levő termékekről (amelyekkel egyelőre még itthon aligha találkozunk), akkor majd írok róla többet.– Elkágyévita2008. február 25., 14:47 (CET)[válasz]
Semmi bajom azzal, ha leírjuk, hogy van GM pamut — sőt, örülök neki.
Semmi bajom azzal, ha leírjuk, hogy van biopamut — sőt, örülök neki.
Bajom az utalgatással van: azzal, amikor úgy teszünk, mintha a biopamut ilyen-olyan szempontokból jobb lenne a GM pamutnál — miközben erről nem tudunk semmit. Pontosan ennyi alappal írhatnád fordítva is: fölülre a biopamutos bekezdést anélkül, hogy egy szót is szólnál benne káros anyagokról, majd a GM pamutosat, kiemelve előnyös tulajdonságait, és hozzábiggyesztve, hogy „ráadásul ez még kártékony anyagokat sem tartalmaz”. Pontosan ugyanannyi valóságalapja lenne, mint a jelenlegi változatnak — és épp oly megengedhetetlen lenne.
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
2. A fenti szakasz és más részek is számos olyan - a folyékony olvasást nehezítő - egyébként érdekes információkat tartalmaznak, amelyeknek egy tömör és lényegre törő lexikon szócikkben a lábjegyzetekben lenne a helyük. (Az utóbbi véleményemet, már a referálásnál is kifejtettem.) – Lassivita2008. február 19., 17:14 (CET)[válasz]
Láttam a referálásnál is, de szerintem lényeges, a cikk témájába vágó dolgokat akarsz letenni lábjegyzetbe. [13] Hol máshol legyen részletesen kifejtve Tutanhamon származása, ha nem a Tutanhamon szócikk Származása fejezetében? A társuralkodás létének vagy nemlétének kérdése elsődleges szempont abban, hogy eldöntsük, ki lehetett Tutanhamon apja. Ezt nem lehet leszorítani lábjegyzetbe. A szépen megírtnál nem tudom, mi a baj, csúnya a stílusa? – Alenshaüzi2008. február 29., 20:29 (CET)[válasz]
Igen stilisztikai problémáim voltak, de megoldódtak. A másik kérdésben nem értek egyet veled, de a cikk így is hordozza azokat az információkat, amely méltóvá tehetik a kiemelt státuszra.
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom Szép, tartalamas cikk, annak ellnére, hogy vadiúj! :) 1-2 mj: a számlista, a közreműködők és a zenészek alcímeket a cikk végére kéne tenni, mert ez amolyan kredit lista, a cikk elején szvsz kicsit uncsi. De gratulálok, nagyon kirittyentetted, Komámasszony! :)– OrsolyaVirágThehostestwthemostest!/Tali!2008. február 11., 17:03 (CET)[válasz]
Köszönöm komámasszony, tanácsok megfogadva vala :)) ja igen, azt én is elfelejtettem hozzátenni, hogy mivel az album vadiúj, ezért jelenleg ez minden, amit össze lehet szedni róla, de folyamatosan bővülni fog az idő előrehaladtával :)) – Türk kızısnail mail2008. február 11., 21:57 (CET)[válasz]
Nem szép a 2 "album"/mondat átlag. (Ez a fő oka az ellenzésnek, rengeteg a szóismétlés. A többi csak apróság.)
"A második újranyomásra a hibát kijavították." A második újranyomásra, vagy az újranyomásra, ami a második sorozat volt?
"Valószínűleg ott a bibi" Biztos, hogy a "bibi" a legpontosabb fordítása a szónak? A Hürriyetet csak hírből ismerem, de meglep, hogy ilyet leírnak benne.
Igyekszem kijavítani a szóismétléseket. A hürriyet cikk picit ironikus/szarkasztikus hangvétele miatt úgy éreztem elfogadható ez a szó. Ha nem tetszik, átírható :) – Türk kızısnail mail2008. február 28., 12:55 (CET)[válasz]
megjegyzés: az idézetblokkokat valamilyen más betűtípussal vagy legalább dőlt betűvel kellene szedni, hogy kicsit jobban elkülönüljenek, mert így nagyon összefolynak a rendes szöveggel. Pár apró formai javítást elvégeztem. – Mexplática2008. február 29., 15:51 (CET)[válasz]
támogatom– mivel saját tapasztalatból tudom, hogy egy-egy albumról nem könnyű elegendő és megfelelő háttérinfókat találni. Kritikai észrevételem a szokásos: szerintem elég csak egyszer linkelni a neveket, fogalmakat. Egy török vonatkozású szövegben az ember amúgy is ráklikkel a számára tök ismeretlen (és megjegyezhetetlen) nevekre, de aztán azt veszi észre, hogy már megint Ozan Çolakoğlu szócikkénél van. :)) „A Metamorfoz magyarul metamorfózist, átalakulást jelent — jelezve, hogy az új album hangzása jelentősen eltér az eddigiektől.” Felteszem, a Metamorfoz más nyelveken is ugyanazt jelenti, mint magyarul (csak más szavakkal), a mondat jelenlegi formája azonban akaratlanul azt sugallja, hogy csak a magyar jelentéssel áll összefüggésben a hangzásvilág változása. Filmfanvita2008. március 1., 13:41 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Mielőtt lelkesen elkezdtem volna screenshotokat mellékelni a szócikkeimhez, hozzáértő kollégáktól kértem tanácsot a Kocsmafalon. Olyasmi választ kaptam, hogy a dolog jogi oldala nem teljesen tisztázott, vagyis mellékelhetek screenshotokat (ezeket egyébként én másolom ki a DVD-imről, nem a netről veszem át), mert nem valószínű (de nem elképzelhetetlen), hogy törlésre kerülnek. A Commonsba persze nem kerültek fel, és a nekik megfelelő filmkockasablon van rajtuk. Filmfanvita2008. február 8., 20:59 (CET)[válasz]
megjegyzés - a perek és sajtóviták részhez kellene forrás szerintem, főként az idézetekhez. Ha ez az infó a DVD-n volt, akkor nyugodtan od alehet írni azt forrásnak lábjegyzetben. Ha meglesz a forrás, támogatom, mert eszméletlenül szép cikk! – Türk kızısnail mail2008. február 18., 14:46 (CET)[válasz]
ja és szerintem nem muszáj odaírni hanyadik percében volt a DVD kommentárnak, szóval szvsz elég annyi hogy XY DVD z. évi kiadása. De legalább tudják honnan van az idézet. – Türk kızısnail mail2008. február 18., 14:48 (CET)[válasz]
megjegyzés - Amiket megtaláltam még egyszer, azokat betettem forrásnak, bár ezek olyan hivatkozások, hogy rengeteg szöveg között találhatók a perre vonatkozó infók. (+ a DVD infói, de a DVD-re vonatkozó adatok a szócikk végén amúgyis szerepelnek, tehát a lábjegyzetbe nem tettem be.) Egyébként a Caligulával foglalkozó weboldalak és offline cikkek többnyire mindig említést tesznek a perekről. Filmfanvita2008. február 18., 20:57 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
információ: A referáláson nem történt semmilyen javító jellegű hozzászólás/módosítás, ezért áthoztam ide. Összeszedtem a programról található összes információt, nem nagyon lehet róla többet elmondani. //Danivita·ʒ·ɘ2008. január 25., 02:08 (CET)[válasz]
megjegyzésa fordítóprogramot szintaxiskiemelővel látták el: az a fordítóprogram, vagy a szövegszerkesztő? Szvsz a szövegszerkesztő vagy nem tudom, a programozásban hogy hívják, az emeli ki a szintaxist, a fordító meg fordít, ha már kész a kód. Egyébként
Az Inno Setup maga két programból áll, a Compil32.exe-ből és az ISCC.exe-ből. A Compil32 alapjában véve egy szövegszerkesztő (legalább is megjelenésre), de képes lefordítani a fájlokat is (tehát nem külső programmal fordítja, mint pl. C esetében sokszor a gcc), + tartalmaz egy hibaellenőrzőt is (debugger). Az ISCC hasonló feladatokat lát el, de parancssoros, és különálló, tehát a Compil32 nem ezt használja fordításra (hanem mindketten egy dll-t, amit azonban nem nevezhetünk fordítóprogramnak). //Danikomolyan?·ʒ·ɘ2008. február 17., 20:05 (CET)[válasz]
támogatom, nem értek ugyan hozzá, de jónak tűnik. (apró LOL: a szkriptfájlvarázsló szót próbáljátok meg ötször egymás után gyorsan kimondani... akinek megy, az próbálja meg pár pohár ital után is... :D – Alenshaüzi2008. február 18., 19:39 (CET)[válasz]
megjegyzés az angol változat ugyan forrás nélkül, de foglalkozik az 1.09-es verzióval; talán ezt át lehetne emelni, ha lesz hozzá forrás. Esetleg arról vmi még kellene, ha fellelhető, hogy a készítő miért döntött anno a nyílt forráskód mellett. - Xbspirovita2008. február 25., 09:31 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Lehet, de még mindig több, mint amit magyar weben bárhol találni fogsz róla, ha egyáltalán találni fogsz bármit is. Szakkönyvet meg... jó ha az elte török tanszékén pár szovejtből fordított valamit :)) Angolban lényegesen többet foglalkoznak a török irodalommal szakértők, mint idehaza, még szép, hogy lényegesen ki van fejtve :) – Timis ablaüzenőfal2008. február 5., 17:34 (CET)[válasz]
Azt nem vitatom, hogy a legbővebb cikk magyar nyelven a neten, de az én felfogásomban egy kiemelt cikk attól kiemelt, hogy minden benne van, azaz kerek. Egy nép irodalmától szóló cikket enyhén szólva hosszabbnak képzelek. Meg aztán angolból (sőt te törökből is) fordítani is lehet.– Immanuel2008. február 5., 18:03 (CET)[válasz]
A "minden benne van" relatív szvsz. Ha olyan cikket szeretnél a török irodalomról amiben minden benne van, az egy egyetemi professzor doktori disszertációja lehetne, vagy egy 2000 oldalas könyvsorozat. :) Az enciklopédiának nem feladata hogy nyolcmillió karakteres könyvet írjon egy témáról, hanem hogy lehetőség szerint az átlagolvasó eligazodhasson a témában. Egy török irodalommal foglalkozni kívánó, esetleg szakdolgozatot író emberke nyilván nem a wikipédiáról (az angolról sem) fogja szerezni az információit. Tény hogy némely részt esetleg picit bővebben ki lehet fejteni, én csak a Minden benne van teóriával nem értek egyet. Vázlatos? Elég hosszú vázlat :D – Timis ablaüzenőfal2008. február 5., 18:09 (CET)[válasz]
megjegyzés - most nézem például, hogy a Török népi irodalom szócikk az angol wikiben en:Turkish folk literatureegy az egyben a török irodalom szócikkben lévő részek bekopizása :) tehát nem fejti ki, csak külön szócikkbe van kirakva, de okos :)) Ilyet én is tudok :D Szóval ott sincs "bővebben" kifejtve, csak ravaszul ki vannak másolva arészek különálló szócikkekbe :DD Megáll az eszem!!! – Timis ablaüzenőfal2008. február 5., 18:16 (CET)[válasz]
Tímea, rózsakertünk csalogánya, a sírba viszel. Olyat napi rendszerességgel látok, hogy valaki a hosszúkötőjel helyett rövidet használ, de hogy valakinek ugyanekkor a rövid helyett hosszút sikerül használnia, ez új :))) De a cikk egyébként jó. A nyugati hatások fejezet elején tanzimat van írva, utána végig tanizmat, elírás az első? Amúgy támogatom. – Alenshaüzi2008. február 18., 19:54 (CET)[válasz]
igen elírás :) én nyem tudni használni magyar köszpontozás, én nem beszélni ungaríse, már csak türkíse meg anglíse :) egyébként tényleg. Valaha jó hejesíró voltam, de mára már ott tartok hogy vagy kétszer át kellene nyálaznom a helyesírási útmutatót, hogy valami ragadjon, szégyen nem szégyen, ez van ha az ébren töltött 12 órából 10-et idegen nyelven beszél az ember lánya vala. Uff. Javítom a tanizmatot. – Türk kızısnail mail2008. február 18., 21:45 (CET)[válasz]
támogatom – Természetesen szakmailag nem tudok hozzászólni, a török irodalomról kb. annyit tudtam (eddig), mint a tűzföldiről. Néhány apró következetlenségre azért felhívnám a figyelmet: a műcímek magyar fordítása a zárójelekben eleinte szintén kurzív (ld. Epika), később már nem. Mint könyvszerkesztő, én az utóbbit tartom követendőnek. A személyek életrajzi adatainál a kérdőjeles születési és halálozási évszámok között eleinte szóközök vannak (pl. (1240? – 1320?), később nem (pl. (1570?–1635). Én hajlok arra, hogy egy szócikkben egy fogalom csak egyszer legyen linkelve, legalább egy fejezeten belül: kivétel pl. a bevezető, ahol az Oszmán Birodalom vagy a török nyelv kétszer van linkelve, utóbbi két sor különbséggel! Itt egyébként laikusként némi zavart látok: a két link az oszmán-török nyelv című szócikkre vezet, a bevezető harmadik sora azonban számomra azt sugallja, hogy ez mintha nem lenne teljesen egyenlő a török nyelvvel. Egyébként gratulálok az alapos munkáért, ezt más valószínűleg meg se tudta volna így csinálni. Szinte sajnálom, hogy csak 150 évig voltak nálunk a törökök... :) Filmfanvita2008. február 20., 21:00 (CET)[válasz]
megjegyzés A stílusát helyenként döcögősnek érzem, az igeidők időnként bántóan keverednek. A névhasználat következetlen (lásd „Nasreddin Hoca” a képaláírásban). A fontos személyekre (szultán stb.) akkor is kéne link, ha az piros. Hogy ne csak kritizáljak: ha gondolod, végigrágom a szöveget, és kijavítom ezeket (viszont akkor utána tele lesz elütéssel, és még 1* ellenőrizni kell). Egyébként támogatom – P/cvita2008. február 25., 08:38 (CET)[válasz]
támogatom a témaválasztás ugyan nem a legszerencsésebb, hiszen végtelenül sokat lehetne róla írni, de úgy érzem a kolleginának sikerült tömören összefoglalnia és lényegretörően bemutatnia a török irodalmat– Istvánkaposta2008. február 25., 10:35 (CET)[válasz]
megjegyzés Köszönöm a támogatást és a jószándékú kritikát, ma este még egyszer átnézem tüzetesen a felhozott megjegyzések figyelembe vételével, az utóbbi pár napban nem voltam gépközelben. – Türk kızısnail mail2008. február 25., 10:43 (CET)[válasz]
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Duda (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 02. 25.)[szerkesztés]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzés Maga a szócikk rendben van, de: 1) A limes szó fogalmát a limes szócikkben kellene tárgyalni, és itt csak hivatkozni kellene rá (át is lehet másolni, mert a mostani tartalom egy G-Portál-másomány volt); 2) az első jegyzetet át kellene fogalmazni, mert így nem megfelelő. //Én voltamkomolyan?·ʒ·ɘ2008. február 2., 16:20 (CET)[válasz]
megjegyzés Helyesírását átnéztem, sok helyen javítottam. A ref-ek túlzott és indokolatlan használatát megszüntettem (általában egy-egy fogalom magyarázata volt, amit zárójelbe tettem). misibacsivita2008. február 2., 22:47 (CET)[válasz]
megjegyzés Nem tartom helyesnek, hogy a „Magyarország világörökségi helyszínei” kategóriába került. Egyelőre még ott sem tart, hogy az UNESCO hivatalos várólistáján legyen, mert még be sem nyújtottuk a pályázatot. Drukkolok, hogy sikerüljön felkerülnie a listára, de most még nem világörökségi helyszín. – Hkoala2008. február 2., 22:50 (CET)[válasz]
megjegyzés: ha már Aquincum benne van, akkor Contraaguincumról is kellene szólni. Egyébként Budapest határától 1 kilométerrel északra, a Duna jobb partján a térképek jeleznek egy római őrtornyot, amit én ugyan sose bírtam még ott látni, de lehet, hogy csakugyan volt egykor vagy vannak valami elrejtett maradványai. Bináriside2008. február 3., 08:45 (CET)[válasz]
ellenzem A szöveg jelenleg tele van súlyos ténybeli hibákkal, stilisztikailag hagy bőven kivánni valót maga után.
pl. súlyosan téves állításokra:
Az 1. századtól folyamatosan építették ki. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték.
Később a katonai tábort a legtöbb helyen un. polgárváros vette körül.
A táborban volt tornaterem, raktár, kórház és fürdő. Ostrom alkalmával a hajítógépeket (ballisztákat) gurítható tornyokba szerelték.
A természetes határokkal segített óriási határszakasz védelme egyre nagyobb problémát jelentett, ahogy a korai népvándorlás során új és újabb harcias törzsek kerestek volna szállást a határokon belül, ezért alakították ki a világ leghosszabb, gyakorlatilag összefüggő határvédelmi rendszerét, a limest.
És ez még csak egy része a szövegnek. Koncepcionálisan is érdemes lenne elgondolkodni a szöveg bevezetésén, arról nem is beszélve, hogy MO-i limes szakasz (folyami határ lévén), a szakirodalomban sokkal inkább ripaként szerepel az utóbbi évtizedekben.
A cikk írójának az igyekezetét, már a referáláskor dícsértem, de ez most még nagyon távol van a kiemeltségtől! – Lassivita2008. február 4., 15:53 (CET)[válasz]
Kedves Misibácsi! Tisztában vagyok vele, hogy a római provinciális régészet jóval kevésbé ismert szakterület, mint mondjuk a szervetlen kémia, de ahhoz hasonlóan ennek a tudományágnak is vannak alapvető kutatási adatai, és alapfogalmai amelyek nem árt figyelembe venni és ismerni egy ilyen cikk megírásakor.
Tehát ezeket a fent kifogásolt dolgokat nem csak én tartom tévesnek.
Alapvető irodalomnak lásd:
Visy Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon. Budapest, 2000
Mócsy A. - Fitz J. (szerk): Pannonia régészeti kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest 1990
Mócsy András, Pannonia a korai császárság idején. Bp. 1975.
Mócsy András, Pannonia a késői császárkorban. Bp. 1975.
Ezzel az erővel leírhattál volna mondjuk, öt ténybeli tévedést, a szerinted helyes adatokkal/tényekkel (+ valamilyen hivatkozásokkal), mert itt még mindig nem vagyunk okosabbak. – KGySTvita2008. február 7., 10:46 (CET)[válasz]
Az 1. századtól folyamatosan építették ki. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték.
A határokat vegyes védték legiok és auxiliáris csapatok. A limitaneinek általában a későrómai határőr csapatok egyik típusát szokás nevezni.
Később a katonai tábort a legtöbb helyen un. polgárváros vette körül.
A legiotáborokat a canabae-nak nevezetett polgári település veszi körül (katonaváros), a polgárváros a municipiumok és coloniák (polgári települések) magyar elnevezése.
A táborban volt tornaterem, raktár, kórház és fürdő. Ostrom alkalmával a hajítógépeket (ballisztákat) gurítható tornyokba szerelték.
Nincs ilyen, hogy tornaterem, esetleg gyakorlótér vagy palestra(?). A ostromtornyoknak semmi közük a táborokhoz - hajítógépek lehettek a táborok sarkaiban.
A természetes határokkal segített óriási határszakasz védelme egyre nagyobb problémát jelentett, ahogy a korai népvándorlás során új és újabb harcias törzsek kerestek volna szállást a határokon belül, ezért alakították ki a világ leghosszabb, gyakorlatilag összefüggő határvédelmi rendszerét, a limest.
Ez így mind történetileg erősen csúsztatott. A benne önmagukban megtalálható helyes információk rosszul vannak összekapcsolva.
Valóban voltak barbár támadások, valóban szerették volna elsősorban a későrómai korban integrálni magukat a Birodalomba. De a limes kiépítes (és folyamos fejlesztése) egy dinamikus folyamat volt, amely közel sem ilyen fekete-fehér.
ellenzem - a bevezető nem magáról a limesről szól, hanem annak védetté nyilvánításáról. A limes fogalma a limes szócikkébe kellene kerüljön. - Xbspirovita2008. február 20., 19:08 (CET)[válasz]
megjegyzés Ha egy pillantást vetnél a limes szócikkre láthatnád, hogy ott is szerepel. Bennehagytam itt is, hátha az érdekelt szerkesztők meg tudnak benne egyezni. A szócikk cime nem a limes, hanem a M.on-található limes maradványokról szól. Igy a bevezető a címről szól. Ezután is ellenzed, akkor azt hiszem, hogy saját magaddal is ellenkezel. – Sóhivatal2008. február 21., 18:21 (CET)[válasz]
megjegyzés Értsd: a most a bevezetőben levő írás a limes védelméről egy külön alcímbe kellene, most úgy van a bevezetőben (ami összefogalló kellene legyen), hogy szó lentebb nincs róla. A cikk címe „A római limes magyarországi szakaszai”, így a többi limesszakasz védelme érdemben nem ide tartozik, főleg nem a bevezetőbe csak úgy magában. A limes fogalma ez esetben tartalmi duplikáció. (A szavazatom idején a limes link vörös volt... de mivel te mozgattad át, ezt tudhatnád.) - Xbspirovita2008. február 24., 11:51 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Figyelem: a(z) „rómailimesmagyarországi” rendezőkulcs felülírja a korábbit („liverpoolfctörténete”).
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Tekintve, hogy ezt már a referálás lezárása (február 10, 20:18) után írtad, így eddig nem vettem észre. Most átolvastam. Tudom, engem is foglalkoztatott a dolog. Mindkét intézmény (A Rózsa és a mostani Evangélikus is) jogelődjének tartja az 1948-ig működött intézményt. Igazából az államosítás után lett híres intézmény. Na most nagyon nehéz eldönteni, hogy akkor kié is. A helyes válasz talán: Mindkettőé. Főgimnáziumként ment 1895-től 1948-ig (53 év). Állami Gimiként 1948-1994 (46 év). Alig van különbség. Jellemző a tablóknál is az eloszlás, jutott mindkét iskolába a régiekből. Tehát kapott az Evi-Gimi is a második világháború utániakból (holott akkor állami volt), de kapott a mostani RFG is még a világháború előttiekből (amikor egyházi volt). Tehát a két intézmény között nincsen vita, ezért én sem akartam jobban belemenni ebbe. De a félreértések elkerülése végett tisztázom a cikkben ezt az álláspontot, remélem, utána támogatod szavazatoddal. Írtam privátot is, ott is kifejtettem erről a véleményem. Olvasd el, köszi.
Tovább finomítottam az általad leírt dolgokat, két fejezetcímet módosítottam, így már teljesen egyértelmű. Remélem, más gond már nem merül fel. TobiÜzi :)2008. február 13., 17:04 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Át lettek fogalmazva azok a részek, melyek az intézmény honlapjáról származtak. Kiegészült a cikk a munkalehetőségekkel, az egyetem és a tanszékek történetével, a design jelenkori helyzetével. Referálás itt: Wikipédia:Referálás/Moholy-Nagy Művészeti Egyetem.
ellenzem, mert több szempontból is át kellene nézni:
Keveredik a fontos a nem fontossal - minek kell pl. a cikkbe a felvételi előkészítőnek külön fejezet, minek kell az összes tanszék összes tanárát felsorolni?
MegoldvaHiányzik az aláírás!
Jelentéktelen tanárok ki lettek szedve.
megjegyzés ha pl. egy felvételiző diák nézi / keres rá a googleben a mome-re, akkor találja meg azokat a tanárokat és főképpen az iparművész tanárok munkásságát. A segédtanárok ugyan még nem jelentősek, ellenben később általában mindenki magasabb pozícióba kerül (ki lehet szedni egy-két piros linket, akik nem elég jelentősek, csak nemsokára adjunktosok lesznek úgyis). Biztos vagyok benne, hogy egy felvételiző diákot pl. egy középiskolást (11.-es) érdekel hova tud elmenni előkészítőre a felvételire. (főleg h sok diák gimnáziumból felvételizik azaz alig tanult rajzolni, így keményen kell dolgoznia, h felfejlődjön.)
Azért célszerű bent hagyni a kiemelt fejezetcímet, mert így könnyebben megtalálják. (az iskola története részhez csapva pl. alig lehetne észre venni.. ergo lehet h volna olyan, aki átugorná a részt..
Helyesírás pl. a rektorok felsorolásánál, az évszám után nem kell pont
MegoldvaHiányzik az aláírás!
évszámok utánni pontok ki lettek törölve
Hivatkozások, pl. Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi piros linkkel szerepel, mert y helyett i-vel van a nevük a cikkben
MegoldvaHiányzik az aláírás!
- kicseréltem.
Más cikkbe tartozó elemek kiszűrése - miért kellenek a cikkbe például „Az üvegkészítés Magyarországon” vagy az „Iparműkiűllítások Európában” vagy a „ Finn designpolitika 2005-ig (Design 2005!)” fejezetek? (Több ilyen is van, ezeket csak példának írtam).
megjegyzés "Az üvegkészítés Magyarországon" Ilyet én nem találtam. Gondolom erre gondolsz: "Az üveg készítés története Magyarországon" - ez egy címszó, de csak vastagon szedett betű és nincs benne a tartalomjegyzékben sem. Kiszedhetem, de akkor nehezebb lesz annak aki keres egy infot a cikkből. A figyelmet jó ha megragadja a cím. Fölötte a jelenlegi helyzetről, oktatásról van szó, a cím alatt a múltról. Hogy kellene kiemelni a "Az üveg készítés története Magyarországon"-t, dőlt betűvel? Akkor már alig lehet látni.
megjegyzés Kiszedtem a 1.Design menedzselése, 2.Hallgatók fejezetcímeket. Összevontam 2 fejezetet igy : 3. Moholy-Díj, Kozma Lajos ösztöndíj, Triennálék - biennálék.Nemzeti designfejlesztési programok az ezredfordulón címszavait átalakítottam vastag betűvés kiemeléssé. Kitöröltem az Iparműkiállítások Európában részt. Kitöröltem a Ipariforma tervezési konferencia címet, összevontam a díjakat így a Moholy-Díj, Kozma Lajos ösztöndíj, Triennálék - biennálék. már Díjak, kiállítások címet viseli.
A designnal foglalkozó részek azért szerepelnek hangsúlyosan a cikkben, mert a sok designnal foglalkozó tanszék, szak van (fazekasság, szilikát, üveg, bútorkészítés, belsőépítészet, építészet, grafika (web-design), animáció, videó, Formatervező Tanszék egésze ezzel foglalkozik, ..)
megjegyzés Nem a fejezet címével illetve grafikájával van bajom, hanem a tartalmával. Miért kell a MOME-t bemutató cikkbe az olyan információ, ami csak kapcsolódik az oktatott tárgyakhoz? Ilyen alapon az ELTE cikkébe be lehetne írni a matematika, fizika stb történetét. – Hkoala2008. február 20., 11:06 (CET)[válasz]
Apró szerkesztési hiányosságok: Mi a sorrend alapja a „Híres oktatók / diákok” fejezetben?
MegoldvaHiányzik az aláírás!
ABC sorrendbe kerültek.
Lehet, hogy ez csak az én hozzánemértésemet tükrözi, de vannak az irodalomjegyzékben olyan művek, ahol nehezen tudom elképzeli a kapcsolatot a cikk témájával pl. Bobrovszky Ida, B. A (tizenhetedik) XVII. századi mezővárosok iparművészete. Hkoala2008. február 19., 18:14 (CET)[válasz]
MegoldvaHiányzik az aláírás!
Kiszedtem a hivatkozások közül az írás címét. Az egyetem korábban iparművészeti főiskolaként működött, az iparművészet történetéről olvashatunk az írásból. Mindenesetre kiszedtem.– Zegletvita2008. február 20., 08:34 (CET)[válasz]
ellenzem - számos információ nem lexikonba való; az egész még mindig kakukktojás: olyan , mintha az Egyetem a honalpját ingyen és bérmentve a Wikipédia által üzemeltetné.--Linkomanvita2008. február 22., 14:22 (CET)[válasz]
megjegyzés A Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium kiemelt cikk - elég egy pillantás - tanári kar felsorova (valószínű h sokkal kevésbé híres oktatói vannak, csak rá kell nézni). A tanári kar: tantárgyakkal, mint, matematika, földrajz... "Iskolai élet" is van ott, ez ide bele se került és nem is fog (általam semmiképpen) Az iskolához kötődő híres személyek: ez a mome cikkben is van. Ha egy Kollégiumnak lehet ingyen "hirdetést" csinalni - te fogalmaztál így, pedig csak elérhető információról van szó - akkor a mome-rol is lehet olvasni. A mome cikk kb. 3x kidolgozottabb, mint a
ellenzem - bad-wikified. Kélsta2008. február 22., 14:20 (CET) - (1. talán nem egy szerkesztőnek kellene többször szavazni, 2. talán ne szavazz, ha nem is szavazhatsz... )[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom - (annak ellenére, hogy nem volt referáláson). Nem értek a témához, nem tudom, hiányzik-e belőle valami, de legalább elírás nincs benne. misibacsivita2008. január 25., 13:48 (CET)[válasz]
támogatom - Szép a téma és jó a cikk stílusa, tartalma pedig számomra részletes szakirodalom nélkül is meggyőző. (Ezenkívül Paál László képeit szeretem. Bocs!). - Vadarovita2008. január 31., 22:02 (CET)[válasz]
Bocs, de hogy egy cikk kiemelt legyen, akkor nem ártana, hogy legyen benne szakirodalom. Hogy zseniálisak a képei, az más lapra tartozik. SLüzzenet2008. február 2., 17:24 (CET)[válasz]
Nem vitatom: tényleg nem ártana. De jelenleg nincs. Maradjunk csak annyiban, amit az első mondatban írtam: ez a cikk számomra anélkül is meggyőző. A többit csak lazításból tettem hozzá, ezért írtam: "bocs". Többet nem fogom... - Vadarovita2008. február 18., 22:49 (CET)[válasz]
ellenzem ez egy átlagos, nagy vonalakban viszont jól megírt cikk, de nem kiemelt szintű. Nem hiszem, hogy ne lehetne az életéről és a munkásságáról többet írni, így a hiányosság érzetét kelti.– Immanuel2008. február 5., 12:00 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
támogatom, szakmailag persze nem tudok hozzászólni, de érdeklődéssel olvastam. Nem könnyű feladat egy látszólag szürke témáról érdekesen és informatív módon írni. Filmfanvita2008. február 18., 16:31 (CET)[válasz]
A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd! A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!
megjegyzésHessenben most voltak a tartományi választások. A politika fejezetnél a városi tanács helyett a tartományi parlament összetétele van feltüntetve. Ez (a vasárnapi válaszások miatt) még tisztázatlan és nem is itt van a helye, hanem inkább a Hessen lapon. Hamarosan átrendezem. – Beroesz2008. január 29., 12:24 (CET)[válasz]
megjegyzés: Nos a panorámaképet betettem, a testvérvárosokat elrendeztem. A többihez lenne hozzáfűznivalóm. Minden pont a német wiki alapján van lefordítva, néhány hiányosságot most pótoltam. A kultúra ki van dolgozva önálló cikkben, azzal nem kell csinálni semmit. A többit meg már kipótoltam, szóval támogathatod már Dani!! :) Szajcireci2008. február 2., 12:57 (CET)[válasz]
megjegyzés: a szócikk maga rendben van, csak annyi gondom van még vele, hogy túl sok a felsorolás, főleg a gazdaság rész, ami szinte csak abból áll. Be kellene dolgozni valahogyan folyószöveggé, és akkor támogatnám. //Én voltamkomolyan?·ʒ·ɘ2008. február 2., 16:11 (CET)[válasz]
támogatom, átolvasás után, laptörténetet végignézve rengeteg meló volt vele. Sokat javult. Wiesbaden nem túl ismert német nagyváros, ahhoz képest szinte mindent összeszedtek róla a szerkesztők. Szerintem megérdemli a sikert. TobiÜzi :)2008. február 10., 20:17 (CET)[válasz]
megjegyzés Továbbra is ellenzem. Amin javítani kellene:
A bevezető tagolása nagyon rossz, így csak „odavetett mondatoknak” tűnnek. Ugyanez van a Fekvése fejezetben is. Ennyire nem kell tagolni.
További tagolási hiba: „...A studiókban szappanoperákat forgatnak. - új bekezdés - Ezen kívül minden...” - ide például minek? De mondjuk ez az egész szócikkre jellemző.
A népességfejlődés fejezet csak egy táblázatból áll, ez így nem OK, a német alapján kiegészíthető.
A turizmus és a kórházak hogy jönnek össze? Egyébként a turizmusról szerintem egy mondat nagyon kevés, a németen külön fejezet szól róla. A Látványosságok fejezet összehozható vele.
Szajci reci 2008. április 14., 22:38 (CEST)
támogatom. – Alensha 
üzi 2008. április 14., 22:42 (CEST)
Tahdita+Streit... 2008. április 14., 22:47 (CEST)
Beszélj hozzá! 2008. április 16., 19:06 (CEST)
posta 2008. április 21., 07:39 (CEST)
vita 2008. április 14., 10:11 (CEST)
vitalap 2008. április 16., 19:32 (CEST)
megjegyzés tartalmilag jó, de a központozása csapnivaló, az igeidők pedig időnként még egy-egy mondaton belül is keverednek. Alapos nyelvi lektorálás után meg fog felelni. — P/c vita 2008. április 18., 15:06 (CEST)
2008. április 19., 00:00 (CEST)
. a vadászati engedély az nem horgászati, mert Puccini vadkacsákra szeretett lövöldözni. A karmester (Toscanini) tette a kijelentést, de ez benne van a cikkben. Sao Paolo meg Szent Pál szerintem is.– Immanuel 
megjegyzés Jegyzetek nincsenek, de azok esszébe valók és nem lexikoncikkbe. (Szerintem) Satak Attila vita 2008. április 4., 23:04 (CEST)
2008. április 6., 11:43 (CEST)
ellenzem - Ne haragudj ezért az ellenzésért, SL! A cikk nagyon szép és hiánypótló, és óriási munkát végeztél. De szerintem egyelőre fogjuk fel úgy a dolgot, mint referálást (úgyis folyamatban van az a javaslat, hogy vonjunk össze a referálással ezt a lapot). Egyelőre azért tartanám korainak a kiemeltté tételt, mert szerintem még kicsit aránytalan a szócikk felépítése: a középkori rész már tökéletes, de a barokktól kezdve keveslem az anyagot, főleg a 20. századot. Szerintem a második résznek talán még hosszabbnak kellene lennie, mint az elsőnek. Egy megoldási javaslatom az lenne, hogy ez legyen egy portáljellegű alapcikk, amelyből alcikkek ágaznának ki az összefoglaló stílus alkalmazásával (pl. fő cikk = A középkori Magyarország építészete). Így az első részt is olyan tömörré lehetne tenni, mint a másodikat. Ebben az esetben a kiemeltté tételhez szükséges terjedelemről lemondanánk, viszont egy jól használható áttekintő oldalt kapna a nagyérdemű. És az ilyen áttekintő cikkek is nagyon kellenek, nemcsak a részletesebb kiemeltek. A másik lehetőség a szócikk második felének további bővítése lenne, hogy az újabb korok is olyan arányt képviseljenek, mint a régebbiek. Üdv, --Adapa vita 2008. április 6., 12:55 (CEST).svg){kind=small}
Szajci reci 2008. április 8., 09:11 (CEST)
kérdés – Nem lényeges, de akkor mit jelent az 1981? A változatlan újranyomás évét? – Susulyka 
msg 2008. április 16., 09:14 (CEST)
Szajci reci 2008. április 24., 08:13 (CEST)
Kamocsai vitám — 2008. április 9., 18:59 (CEST)
fogadó 2008. április 10., 18:15 (CEST)
Kamocsai vitám — 2008. április 9., 16:11 (CEST)
támogatom – Már a múltkor is kiemeltnek kellett volna lennie. – KGyST vita 2008. április 5., 23:37 (CEST)
üzenet 
2008. április 7., 09:30 (CEST)
MegoldvaHiányzik az aláírás!
Szajci reci 2008. április 7., 14:15 (CEST)
Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 7., 13:46 (CEST)
Zimmy Há mér? Mér? Nem? De! 2008. április 7., 18:22 (CEST)
Beszélj hozzá! 2008. március 29., 00:11 (CET)
MegoldvaHiányzik az aláírás!
üzenet 2008. április 12., 12:44 (CEST)
vitalap/unatkozol? 2008. április 14., 09:58 (CEST)
vita 2008. április 14., 16:37 (CEST)
Nyomogasd itt 2008. április 8., 15:16 (CEST)
Nyomogasd itt 2008. április 12., 10:32 (CEST)
üzenet 
2008. április 13., 20:30 (CEST)
üzenőfal 2008. április 3., 20:32 (CEST)
információ: – A „Források” c. részt kicsit átalakítottam, a bennragadt angol részeket lefordítottam. Nyilván, ha nem tetszik a lábjegyzetek hiánya, akkor WP:BSZ! – Susulyka 
posta 2008. április 8., 07:45 (CEST)
ellenzem Teljes tartalmi, stilisztikai — mi több, nyelvtani-helyesírási — átvizsgálását elengedhetetlennek tartom:
.jpg){kind=small}
2008. március 29., 15:24 (CET)
. – Hkoala 
kérdés Itt írnak a kínai selyemkönyvekről. Szerintem egy bekezdést megérne.
tartózkodom, döntsön a többi olvasó. – Susulyka 
üzenet 2008. március 6., 20:12 (CET)
مجلس الحكمة 2008. március 14., 14:29 (CET)
2008. március 13., 21:28 (CET)
) Pilgab 
2008. február 27., 20:51 (CET)
, de 
Słucham! 2008. március 13., 12:30 (CET)
postafiók 2008. február 13., 08:17 (CET)
postafiók 2008. február 3., 22:45 (CET)
2008. február 5., 12:14 (CET)
Doncsecz vita 2008. február 13., 18:20 (CET)
üzi 2008. január 23., 22:41 (CET)
2008. január 29., 12:24 (CET).svg){kind=small}
![[1]](http://www.google.hu/custom?q=selyem&sa=megn%C3%A9zem+a+Google-n&sitesearch=www.zeneszoveg.hu&domains=www.zeneszoveg.hu&client=pub-6541581626354379&forid=1&ie=UTF-8&oe=UTF-8&cof=GALT%3A%23008000%3BGL%3A1%3BDIV%3A%23336699%3BVLC%3A663399%3BAH%3Acenter%3BBGC%3AFFFFFF%3BLBGC%3AFFFFFF%3BALC%3A0000FF%3BLC%3A0000FF%3BT%3A000000%3BGFNT%3A0000FF%3BGIMP%3A0000FF%3BLH%3A50%3BLW%3A246%3BL%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.zeneszoveg.hu%2Fimages%2Fzeneszoveg_logo.jpg%3BS%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.zeneszoveg.hu%3BFORID%3A1&hl=hu){kind=link}
