Szerkesztővita:Soti

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Sanyi4 10 évvel ezelőtt a(z) Fizikaműhely userbox témában

Üdvözlet[szerkesztés]

Üdvözlet! Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a Homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a Segítség! lapokon, akkor a portán vagy a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (pl. érdeklődési körödről, nyelvtudásodról) a személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ez az üdvözlet is példa rá. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~. Sok sikert és jó szerkesztést!

-nagytibi üzen, ? 2005. november 13., 23:37 (CET)Válasz

Tanácsok[szerkesztés]

Örülök, hogy újabb fizikussal gazdagodott a Wikipédia, remélem sok hasznos szócikket írsz/javítasz... Szerintem érdemes szűk területre koncentrálni, és átnézni azokat a más nyelvű oldalakat, amelyek a témához tartoznak. Az atomerőműveket szívesen látnám szépen kidolgozva, akkor is, ha több hónapos munka. Érdemes a magyar vonatkozásoknak utánanézni, szerintem elég sok van, ezeket külön fejezetben (is) ki szoktam emelni, mint Albert Einsteinnél tettem. Külön lapot érdemelne a Paksi Atomerőmű (Rt.). Pihenésképp a szülőváros/településhez is hozzá lehet járulni saját készítésű fényképekkel, szöveggel. A fenti dolgok csak ajánlások, tedd azt, amit jónak látsz. Érdemes a Wikipédia:Fizika portál-on is megnézni, milyen szócikkekre lehet már hivatkozni. Aztán a kapcsolódó részeket is érdemes lenne létrehozni/rendbetenni/bővíteni: magfizika, alfa-bomlás, béta-bomlás, radioaktivitás, ATOMKI, nukleáris fegyver (esetleg szétbontható, de egyelőre talán jobb egyben). nukleáris hulladék (kezelése), természetes radioaktivitás (a radioaktivitás szócikkbe egyelőre elfér, de ha sokat írnál róla külön szócikk is lehetne, a kapcsolódó mennyiségekről és mértékegységekről...

Amúgy a felhasználói oldaladon még többet is szívesen olvasnánk rólad. Milyen területtel foglalkozol, hol élsz/tanulsz, szülőhelyed, ha kötődsz hozzá, stb. Én is szívesen várom a kérdéseidet, én inkább a részecskefizika területén vagyok otthon, de erről a felhasználói lapomon olvashatsz. -- Árpi (Harp) 2005. december 2., 12:27 (CET)Válasz

Köszönöm a hasznos tanácsokat, igyekszek majd az atomerőműveket befejezni. Sajnos nagon kevés saját könyvem van, így főleg az angol wikipédiából fordítgatok...

Gergo 2005. december 5., 19:25 (CET) Gergo 2006. január 11., 19:40 (CET)Válasz

A fizika oldalon (és máshol): az elektrodinamika végülis egybeírva helyes (lásd Wikipédia:Természettudományi műhely).

Örülök a részecskedetektorral kapcsolatos cikkeknek és a linkjavításoknak. Hamarosan szeretném a részecskegyosítókat bővíteni, csak még előbb csütörtökön vizsgázom belőlük először :-) Valami egységes szerkezetet szeretnék mindegyik típus szócikkének. -- Árpi (Harp) 2006. január 23., 15:55 (CET)Válasz

A Geiger-Müller-csőnél szerintem a szócikk nevére mindenképpen legyen hosszú kötőjel (endash ha jól tudom) nélküli változat is, mert sokan csak úgy tudják beírni, de lehet amolyan is, erről régebben volt vita, azt hiszem nem dőlt el, melyik az alap, csak a linkek jók legyenek. Amúgy a gáztöltésű detektor szócikkben a hosszú kötőjel körül szóköz van, azt biztosan úgy kell? -- Árpi (Harp) 2006. január 23., 16:08 (CET)Válasz

Az a nagy helyzet, hogy en valójában nem igen értek a kis- és nagy kötőjelekhez. Angol billentyűzetem van, és amikor magyar kódkiosztással gépelek, az írásjelek nagy részét csak találgatom. Leginkább az OpenOffice programban gépelek, és az néha kijavítja a rövid kötőjeleket. Nagyon örülnék, ha valaki elmagyarázná (vagy ha már le van írva valahol akkor arra mutass rá), hogy melyik gombot kell lenyomni melyikhez, illetve hogy mikor melyiket kell használni. Ha te jobban kiigazodsz közöttük, nyugodtan javítsd ki, és én is igyekszek majd a jövőben az elfogadott szabályokat alkalmazni. A részecskegyorsítókhoz azonban nemigazán értek (a detektorokhoz se nagyon), úgyhogy ott esetleg csak a fordításban tudok segíteni. Az egységes struktúrának én is nagyon örülnék, ha csak tézisek formájában is (jól jönne egy a detektorokhoz is). Vagy inkább egy táblázat-szerüségre gondolsz? Gergo 2006. január 23., 23:28 (CET)Válasz

Én a Bohr-modell alakot és a Bohr-féle atommodell alakot láttam eddig, az általad használt fura nekem, de nem hibás. Örülök, hogy kezd értelmes tartalma lenni. A végén az át kellene olvasni még igaz? Ha nem ki kellene szedni. Az atom című szócikkben (Atommodellek fejezet) nem szerepel Rutherford-modell, át kellene nézni, amúgy a Rutherford-kísérlet már hivatkozik a szócikkre Rutherford-féle atommodell alakban.

Gyakori probláma, hogy sorszám után a szövegszerkesztők nagy betűvel folytatják a dolgokat, de azért ezeket javítsd vissza: 1. ábra, nem 1. Ábra (2005. január 7., nem 2005. Január 7.) Az utóbbit nem láttam csak a teljesség kedvéért írtam. Ha nem Te követted el a komputertomográfia cikkben, akkor bocs. --- Árpi (Harp) 2006. január 30., 13:18 (CET)Válasz

Nem teljesen világos, hogy mire gondolsz a Bohr-féle atommodell cikknél. Az eredeti címe Bohr-féle atommodell, arra csak redirect van a Bohr atommodell -ről, mert egyszer azt írtam be a keresőbe, és nem találta a cikket. Egyébként a Bohr modell cikk végével nekem is gondjaim voltak. Ha stilisztikai hibákra gondolsz, nyugodtan javíts bele, az nem az erősségem. Az angol cikk alapján készítettem, ott a Rydberg is benne van. Esetleg írjak egy új cikket Rydberg-formula néven? A Rutherford-modellel az a baj, hogy nincs róla mit írni. Ráadásul a klasszikus fizika szerint mégcsak stabil sem volt. Rögtön jött Bohr a sajátjával (jó, nem rögtön). Azt gondolom, hogy a linket majd átjavítom a szóráskísérletre, onnan meg kiveszem a linket. Úgse fogja senki más megírni.

Gergo 2006. január 30., 22:07 (CET)Válasz

Szerintem jó, ha nem csinálunk külön Rutherford-modell szócikket, esetleg átirányítást a kísérletre, de talán az sem kell. A kísérlet értelmezésével lényegében a modellt megadjuk, ezért nem kell külön cikk. Több cikk, több hibalehetőség.

Nincs bajom a Bohr-atommodell elnevezéssel, csak még pont így nem hallottam. Felejtsd el, amit írtam.

Visszatérve arra, hogy a kötőjelek mellett nincs szóköz, valahol megint láttam ilyen elírásodat. Szerintem amikor beszúrsz egy hosszú kötőjelet pl. Geiger–Müller cső, akkor olyat szúrsz be az OpenOffice.orgba/olyannak véli az OOo, amely a mondattagolásnál használsz, ahol kell szóköz, példa:

A törvény – amit mellesleg Kepler alkotott meg – így hangzik: ...

Most találtam meg, hogy a kétféle használat nagyon szépen le van írva a nagykötőjel szócikkben.

Magyar OOo változatot használsz? Annak azt hiszem némiképp eltér a helyesírásellenőrzője is az alaptól. Külön fordítja az FSF.hu a magyar változatot. http://www.fsf.hu Én igazából inkább fájlnézésre használom csak az OOo-t, nem nagyon értek hozzá. Szövegtördelésre (szerkesztésre) LaTeX-et használok, ha lehet, azt jobban szeretem. -- Árpi (Harp) 2006. február 2., 15:29 (CET)Válasz

FONTOS észrevételem van! Amiatt írok, mert az anyag címszó alatti felfogás súlyosan hibás. A foton ugyanis anyag, mégpedig mozgó elektromágneses mező. Maxwell óta ismert, hogy az anyag egyik megnyilvánulási formája az elektromágneses mező (melyet helytelen térnek nevezni). A sztatikus elektromos illetve mágneses mezők is anyagnak minősülnek, miképp a hullámtulajdonságokat mutató térben terjedő EM hullámok is.

Hogy a fény fotonok sokasága, arra pedig Einstein mutatott rá, s eme felismerését Nobel díjjal honorálták. Ugyancsak Einstein mutatott rá, hogy a fotonnak a frekvenciájával egyenesen arányos impulzusa van. Az arányossági tényező a Planck állandó. Ennek következtében a fény - de a látható spektrumon kívül eső spektrumú egyéb EM sugárzások is - melyek ugyancsak fotonok sokaságai -nyomást gyakorolnak a testek felületére. A fotonnak nem csak impulzusa, de energiája is van, csak épp tömege nincs. (a fizika ugyanis a tömeg fogalmát kizárólag relatíve nyugvó objektumokra vonatkozóan definiálja.) Az elnyelt foton az energiájától függő mértékben növeli meg az őt elnyelő anyag tömegét (tehetetlenségét). Fotont kibocsájtó részecske-rendszer tömege pedig lecsökken. Ha a fotont nem tartanánk anyagnak, akkor a fizika sarkalatos törvényeiről - a termodinamika főtételeiről egyszerű logikai következtetésekkel - de természetesen mérésekkel is kimutatható lenne, hogy érvénytelenek, használhatatlanok, tévesek. Az "anyag" definícióját a külfüldi és a magyar wikipédában ennek szellemében okvetlenül ki kellene javítani! Privát Emil 2006. április 9., 20:42 (CEST)Válasz

Szia Gergő, minden elismerésem a tiéd az itt felvállalt és elvégzett munká(sságod)ért! Nem fizikusként szólok hozzád, mivel nem is vagyok az, egyszerűen csak tisztelője vagyok a fizikának és művelőinek, így neked is... Másoknak önzetlenül lehetővé tenni a tudás gyarapítását (amint te is teszed itt, a wikiben) - nos, ez mindenképpen további elismerésre ad okot! csak még azt jegyzem meg, egészen kisbetűkkel, hogy a dolgozok helyett jobb, ill. helyesebb lenne a dolgozom szóalak, mivel ez egy ikes ige... merthogy "dolgozni - ékes dolog"!

Pár kér(d)és[szerkesztés]

Ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzás hatása az élő szervezetekre: nem találom a negyedik kimenetelt.

Angolból fordítottam, és két kimenetelt összevontam, viszont a négy bennmaradt. Mostmár csak 3 kimenetel van.

Wikipédia:Természettudományi műhelyben két új dolog van a Vitatott dolgok fejezetben, és van még a vitalapon is. Szívesen hallanám a véleményedet. -- Árpi (Harp) 2006. február 10., 13:52 (CET)Válasz

Megnézem, bár a mértéktérelméletről még csak nem is hallottam :) --Gergo 2006. február 10., 15:39 (CET)Válasz

Torricelli[szerkesztés]

Szia! Ha van időd és kedved, kérlek nézd át az Evangelista Torricelli szócikket. Németből fordítottam, de a fizikai szakszavakkal lehet, hogy melléfogtam. Köszönettel --Hkoala 2006. december 10., 18:57 (CET)Válasz

Atomerőművek[szerkesztés]

(Ide is bemásolom: ) Azért ne bízd el magad, én sajnos nem vagyok szakmabeli, csupán fél évig jártam a BMF-re villamosmérnöki karra. A szakszöveg részét gyakorlatilag egy-az-egyben másoltam egy tájékoztató füzetből (ez meg is van jelölve a forrásban!), mert az ilyen jellegű írásokat nem lehet saját szavakkal megfogalmazni, hiszen a fizika nyelve mindenhol ugyanaz. Ami meg pontos és részletes azon nem láttam értelmét változtatni, átfogalmazni. Egyébként a cikk bővítésre szorul, 2000 utánról nincsenek információim, valamint az erőmű történetére is szükség lenne. Az erőmű honlapjáról nem akarok másolni, és ez a szerzői joggal kapcsolatos macera sem tudom mennyire komoly. Muszáj volt egyes cikkekhez kisebb mennyiségben komplett mondatokat másolnom. Jelenleg olyan szócikkekhez fogok hozzá, amiknek még semmi nyoma a Wikipédiában, megdöbbentő volt, hogy pl. a KGST-t is nekem kellett elkezdenem, Neoton Famíliáról sem volt még semmi, stb. Először igyekszem a hiányokat pótolni, aztán jöhet a pontosítás. Örülnék ha még a Csernobili atomerőműről is tudnánk valami részletesebbet összehozni. Apám egyébként 1985-ig dolgozott Pakson, én is jártam az erőműben még 2000 nyarán. Djurika 2007. január 18., 17:15 (CET)Válasz

Re: mágnes[szerkesztés]

Jólvan, ne haragudj, hogy belekontárkodtam... Múltkor az egyik cikkemnél észrevettem, hogy a mágnes-link piros, és kicsit elcsodálkoztam, mert van mindenféle cikk, mindenféle fizikai dologról, és pont a mágnesről nincs... Aztán, amikor a userlapodra tévedtem láttam, hogy fizikus vagy és miért ne alapon eszembe jutott a dolog. Remélem azért nincs harag! --Øpa itt vitatkozzál 2007. február 15., 21:38 (CET)Válasz

Háborúk a vízért[szerkesztés]

Értelmezés sikertelen (ismeretlen hiba): TeX-képlet ide - ez mit jelent? mi a problema?--Kádár Tamás 2007. március 20., 14:05 (CET)Válasz


Hoppá, úgy látszik, hogy véletlenül megnyomtam a kepletet beillesztő gombot. Pedig csak a forrás sablont akartam rátenni. Gergo 2007. március 20., 17:43 (CET)Válasz

Szia! Ha érdekel megcsináltam a szerbhorvát nyelv sablonját (lásd az userlapomon) Üdv Szajci 2007. április 20.

Lakhely+Balkán[szerkesztés]

Szia! Láttam, hogy újvidéki vagy. Most többen is próbálunk kategórizálni asszerint, hogy hol lakunk (Sablon:User lakhely). Ha szeretnéd akkor az ott található újvidéki sablont kiteheted az userlapodra, ha nem akkor légyszi csak ennyit írj a lapod legaljára: "Kategória:Újvidéki wikipédisták". Köszi Szajci 2007. június 12., 17:42 (CEST)Válasz

+

Látogass el ide: Wikipédia:Balkánműhely

Kössz, hogy szóltál, viszont az újvidéki sablonban nincs benne a kép --Gergo 2007. június 12., 23:41 (CEST)Válasz

Szia!, itt a sablon:

Ez a szerkesztő újvidéki.
Kössz! --Gergo 2007. június 13., 09:54 (CEST)Válasz

Felületi feszültség[szerkesztés]

Kedves Gergely! Köszönöm, hogy elolvstad és javaslod a Felületi feszültség szócikket kiemeltre. Éppen ma egészítettem ki az utolsó részlettel. Én nem tudom még megítélni, hogy a szinvonala megfelel-e erre a címre. Ha Te úgy gondolod, szívesen vállalom és a segítségedet is köszönöm. Ha már szóba hoztad, akkor talán a Lótusz-effektus és a Lambda-szonda szócikk olyan tudománynépszerűsítő, ami nem annyira száraz tudomány. --Dr. Báder Imre 2007. június 18., 00:55 (CEST)Válasz

Szia! gratulálok neked is. 6 támogatommal a szócikk kiemelt lett. Üdv Szajci (reci) 2007. augusztus 6., 07:04 (CEST)Válasz

Törlésre javaslat[szerkesztés]

A Hővezetőképesség szócikket töröli kellene, mert van helyette másik kettő: Hővezetés és Hővezetési tényező. Nem tudom, hogyan kell javasolni a törlést. --Dr. Báder Imre 2007. július 11., 16:31 (CEST)Válasz

Pascal törvénye[szerkesztés]

Érdeklődéssel figyelem munkáidat, örülök, hogy valaki ért a reaktorfizikához. De hát egy fizikus hallgatónak annyit azért illene tudnia, hogy a Pascal törvénye a hidrosztatikáról szól és nem a hidrodinamikáról (áramlástan). Légy szíves javítsd vissza. A csonkot is vedd ki, mert nem fejeztem még be a cikket, aminek a második részét fejbevágtad (elveszett)--Kaboldy 2007. augusztus 3., 16:12 (CEST)Válasz

Lepantói csata törlési bejegyzése[szerkesztés]

Kedves Soti. Szeretném, ha pl. ilyen esetben máskor a törlési sablon helyett a csonk sablont használnád! Ha pedig vélelmezhetően valamelyik műhely [1] érdekeltségi körébe tartozik a csonk szócikk és még nincs rajta a sablonjuk, akkor dobj nekik egy üzenetet, a többit remélhetőleg ők elintézik! Előre is köszönöm. --Gyantusz vita 2008. február 18., 20:03 (CET)Válasz

Ok, elnézést, ezentúl majd jobban odafigyelek a laptörténetre. Viszont az a cikk az adott formában sajnos még a csonk szintet sem ütötte meg... – Gergo vita 2008. február 25., 18:11 (CET)Válasz

Szervusz Gergő!!![szerkesztés]

Ha majd újra megjelensz itt, nézz rám, talán lesz neked egy sablon 'ez a szerkesztő Sóti' szöveggel, nekem is lehetne egy... :))) – S nemTom vita 2009. augusztus 5., 09:41 (CEST)Válasz

Fizikaműhely userbox[szerkesztés]

Készítettem a műhelynek egy userboxot, mindenki rakja ki, ha használ ilyet! Kellemes Szerkesztést!

Kódja:

{{Fizikaműhely/userbox}}

És így néz ki:

Ez a szerkesztő tagja a Fizikaműhelynek.

Utóirat: Ezt minden fizika műhely tag megkapja.

Aktivizáljuk a műhely munkáját, nem szeretném, hogy inaktív legyen! Kellemes Szerkesztést!

Üdvözlettel:Sutka99 Üzenet 2012. július 22., 14:03 (CEST)Válasz

Átneveztem: {{Userbox/Fizikaműhely}} -- sanyi4 (kontos) 2013. augusztus 14., 01:24 (CEST)Válasz