Várkonyi Zoltán (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pressburg10 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 14., 11:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Ez a szócikk a színész, rendező, igazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Várkonyi Zoltán (egyértelműsítő lap).
Várkonyi Zoltán
Életrajzi adatok
Született1912. május 13.
Budapest
Elhunyt1979. április 10. (66 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaFáykiss Dóra (h. 1935–1945)
Szemere Vera (h. 1946–1979)
SzüleiVárkonyi Titusz
Grosz Julianna
GyermekeiVárkonyi Gábor
Pályafutása
IskoláiOrszágos Magyar Színművészeti Akadémia
Aktív évek1934–1979
Híres szerepeiMöbius
Dürrenmatt: A fizikusok
Habsburg Ferdinánd
Egri csillagok
Haynau
A kőszívű ember fiai
Maszlaczky
Kárpáthy Zoltán
Nilov kormányzó
Vivát, Benyovszky!
Eladó az autóüzletben
Meseautó
Díjai
Kossuth-díj1953, 1956
Kiváló művész1962
Érdemes művész1955
További díjak
Várkonyi Zoltán IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Élete

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.

Családja

Zsidó szülőktől származott.[2] Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró,[3] édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő.[4] Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.[5] A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án.[6] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,[7] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán emlékdíjat.[8]

Tagságai

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.[Mj. 1]

Színházi szerepei

* Két úr szolgája (Pincér)
  • Ibsen: Kísértetek (Osvald)
* Solness építőmester (Brovik Ragnar)
* A tenger asszonya (Lyngstrand)
* Peer Gynt (Husszein, A sovány)
* Rosmersholm (Rosmer János)
* Tell Vilmos (Harras Rudolf)
* Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)
* Lear király (Osvald)
* Ahogy tetszik (Oliver)
* A makrancos hölgy (Biondello)
* A vihar (Antonio)
* A velencei kalmár (Arragoni herceg)
* Sok hűhó semmiért (János herceg)
* Rómeó és Júlia (Péter)
* Szentivánéji álom (Ösztövér)
* Hamlet (Hamlet)
* III. Richárd (Lord Stanley)
* Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)
* Othello (A velencei dózse)
* Minden jó, ha jó a vége (A francia király)
* Kényeskedők (Mascarille)
* A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)

Színházi rendezései

* Rómeó és Júlia
* Rómeó és Júlia
* Pisti a vérzivatarban

Filmrendezései

  • 1951: Nyugati övezet
  • 1953: A harag napja
  • 1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
  • 1955: Különös ismertetőjel
  • 1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
  • 1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
  • 1958: Sóbálvány
  • 1958: Papucs
  • 1959: Sakknovella
  • 1959: Merénylet
  • 1960: Csutak és a szürke ló
  • 1961: A szerző ma meghal
  • 1962: Az utolsó vacsora
  • 1963: Fotó Háber
  • 1963: A lóvátett város
  • 1964: Világos feladja
  • 1965: A kőszívű ember fiai 1–2.
  • 1966: Egy magyar nábob
  • 1966: Kárpáthy Zoltán
  • 1968: Egri csillagok 1–2.
  • 1969: Olykor a hegedű is
  • 1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
  • 1969: Naphosszat a fákon
  • 1970: Szemtől szemben
  • 1970: Hálóban
  • 1972: Emberrablás magyar módra
  • 1973: Ártatlan gyilkosok
  • 1976: Fekete gyémántok

Forgatókönyvek

Filmjei

Játékfilmek

  • Meseautó (1934)
  • Az új földesúr (1935)
  • Barátságos arcot kérek (1935)
  • A titokzatos idegen (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Döntő pillanat (1938)
  • A Varieté csillagai (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Pusztai királykisasszony (1938)
  • Fekete gyémántok (1938)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Gül Baba (1940)
  • Zavaros éjszaka (1940)
  • Vissza az úton (1940)
  • Elkésett levél (1940)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Kétszer kettő (1944)
  • A tanítónő (1945)
  • Aranyóra (1945)
  • Tűz (1948)
  • Forró mezők (1948)
  • Nyugati övezet (1951)
  • Erkel (1952)
  • A harag napja (1953)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Életjel (1954)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Vasvirág (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Pár lépés a határ 1959)
  • Három csillag (1960)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Nappali sötétség (1963)
  • Hattyúdal (1963)
  • Fotó Háber (1963)
  • Ha egyszer húsz év múlva (1964)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Fény a redőny mögött (1965)
  • Butaságom története (1965)
  • Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
  • Minden kezdet nehéz (1966)
  • Egy magyar nábob (1966)
  • Kárpáthy Zoltán (1966)
  • Tanulmány a nőkről (1967)
  • Fiúk a térről (1967)
  • Egri csillagok (1968)
  • Történelmi magánügyek (1969)
  • Naphosszat a fákon (1969)
  • Bűbájosok (1969)
  • Reménykedők (1971)
  • Fekete gyémántok I-II. (1976)

Tévéfilmek

Díjak, kitüntetések

Várkonyi Zoltán-emlékdíj

Várkonyi Zoltán emléktáblája egykori lakhelyén
Budapest II. kerület, Nagyajtai utca 10.
Várkonyi Zoltán és Szemere Vera sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-59. Varga Imre alkotása

A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.[10][11][12]

Megjegyzések

  1. ↑ 2011. május 25-i lekérdezés

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  2. ↑ http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=554658 Kiváló zsidók
  3. ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  4. ↑ özv. Várkonyi Tituszné gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  5. ↑ Házassági bejegyzésük a Budapest VII. kerületi polgári esketési akv. 419/1935. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  6. ↑ Várkonyi Zoltán (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  7. ↑ Emlékezés a 100 éve született Várkonyi Zoltánra, 2012. május 14. (magyar nyelven). Kultikon. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  8. ↑ Várkonyi 100 – Érzékeny egyensúly. Kiállítás Várkonyi Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, 2012. május 11. (magyar nyelven). Magyar Képzőművészeti Egyetem. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  9. ↑ http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56977-posztumusz-diszpolgari-cimet-adomanyozott-varkonyi-zoltannak-a-ii-kerulet
  10. ↑ Theater Online 2005
  11. ↑ MASZK/95 éve született Várkonyi Zoltán 2007
  12. ↑ Várkonyi-díj 2011

Források

További információk

  • Várkonyi Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
  • Várkonyi Zoltán az Internet Movie Database oldalain
  • HMDB
  • Részletek Kővári Orsolya a Premierben megjelent írásából és fényképek
  • Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Műhely)
  • Várkonyi Zoltán; szerk. Bernáth László, Bíró Ilona, Ábel Péter; Mokép, Bp., 1977 (Filmek és alkotók)
  • Várkonyi Zoltán; szerk. Szántó Judit; NPI–MSZI, Bp., 1980 (Szkénetéka)
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; fotó Keleti Éva; Vígszínház, Bp., 2006
  • Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról; szerk. Jákfalvi Magdolna; Színház- és Filmművészeti Egyetem; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bp., 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Várkonyi_Zoltán_(színművész)&oldid=23864959”