Tell Vilmos (dráma)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Schiller utolsó befejezett drámája a Tell Vilmos. A témával Goethe ismertette meg még 1797-ben, aki ebben az évben tért vissza svájci útjáról. A magával hozott térképeket és útleírásokat megmutatta Schillernek is, s eposzt kezdett írni. E tervéről azonban lemondott 1802-ben, a témát és az összegyűjtött forrásokat átadta Schillernek drámai feldolgozás céljából. Schiller 1803. október 27-étől kezdve lázasan dolgozott, hogy az inkább epikai feldolgozásra kívánkozó anyagból olyan drámát írjon, melyet a német nép a napóleoni háborúk időszakában várt tőle, a „szabadság költőjétől.”

Forrásként egy 16. századbeli krónikát használt, Aegidius Tschudi 1570-ben írt művét. Bátran támaszkodott barátjának, Johannes von Müller történésznek a véleményére is, akinek hálából beleírta a nevét a dráma szövegébe.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tell Vilmos
  • Walter Fürst – Tell apósa
  • Hermann Gessler – Schwyz és Uri birodalmi helytartója, zsarnok
  • Werner von Attinghausen – zászlósúr, aggastyán
  • Ulrik von Rudenz – Attinghausen unokaöccse
  • Berta von Bruneck – gazdag örökösnő, Ulrik szerelme
  • Werner Stauffacher
  • Gertrud – Stauffacher felesége
  • Hedvig – Tell hitvese
  • Walter és Vilmos – Tell fiai
  • Rudolf Harras – Gessler fővadásza
  • Johannes Parricida – Svábország hercege
  • Stüssi – csősz
  • Kuoni – uribeli pásztor
  • Ruodi – uribeli halász
  • Werni – uribeli vadász
  • Rösselmann plébános
  • Freisshart és Leuthold – zsoldosok, akik a póznára szúrt kalapot őrizték
  • Armgard, Mechthild, Elsbeth, Hildegard – parasztasszonyok

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar előadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vas István 1953. – érdemes megjegyezni, hogy a fordító az utolsó színt szervetlenül illeszkedőnek találta a drámában. Vajda György Mihály 1955-ös tanulmányában ezt megcáfolta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]