Vekerd
| Vekerd | |||
 | |||
| Román ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4143 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 113 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′47.100000°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 06′, k. h. 21° 24′47.100000°N 21.400000°E | |||
 Vekerd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vekerd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vekerd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban. 741 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése, 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.[3]
Fekvése
Zsáka központjától 3-4 kilométerre délnyugatra található, de teljesen enklávé jelleggel ékelődik be annak határrészei közé, vagyis minden irányból csak zsákai közigazgatási területek veszik körbe. Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík nyugati vidékén, az Ölyvös-csatorna partján fekszik.[4]
Megközelítése
Zsákfalu létének dacára közúton könnyen megközelíthető, mert közvetlenül a Debrecen-Békéscsaba-Szeged közt húzódó 47-es főút közelében fekszik, központja mindössze 3 kilométere letéréssel érhető el a főútról, a 42 112-es számú mellékúton.
Vasútvonal a településnek a környékét sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont Berettyóújfalun található, a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.
Története
Vekerd nevével a curui apátsággal kapcsolatban a Váradi Regestrumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.
1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták, a 14. században pedig Herneld néven nevezték.
1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 1605-ben Bocskai kiváltságokkal ajándékozta meg a falut. Az 1700-as évek táján a falut rácok dúlták fel. 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.
Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Nagy Imre | független[5] |
| 1994–1998 | független[6] | |
| 1998–2002 | független[7] | |
| 2002–2006 | Juhász István | független[8] |
| 2006–2010 | független[9] | |
| 2010–2014 | független[10] | |
| 2014–2019 | független[11] | |
| 2019-től | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 122 | 139 | 135 | 115 | 102 | 113 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 15%-a román, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 2,4% románnak mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13%, református 32,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,9% (9,8% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- Görögkeleti templom
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
- ↑ a b Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ [1]
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Vekerd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
- ↑ Vekerd Helységnévtár
Külső hivatkozások
- Vekerd az utazom.com honlapján
- A polgármester szállítja az ebédet a legszegényebb faluba (pontosítás: a legfejletlenebb településre) – Index.hu, 2006. január 5. – Vekerd Magyarország legfejletlenebb települése
