Szóösszerántás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vegyülékszó szócikkből átirányítva)

A szóösszerántás a szóalkotásmódok egy sajátos fajtája, amikor az egyik szó eleje a másik szó végével kapcsolódik össze, és az alkotóelemek egymástól eltérő jelentésűek (nem szinonimák).[1] A két különböző jelentésű eredeti szó összevonásával teljesen új jelentésű szó jön létre, ezért ez a szókincs gyarapításának egy gyakori módja.

Létrehozásuk gyakori szóalkotási mód, a neologizmus fontos eszköze. A Wikipédia elnevezés is ide tartozik, a wiki és az enciklopédia szavakból.

A szóösszerántás eredményeként létrejövő szót egy másik terminológia vegyülékszónak is nevezi (ez azonban nem tévesztendő össze a szóalakvegyülés eredményével).

A magyar nyelv könyve[2] a szóvegyülés körébe sorolja a szóösszerántás fenti eseteit is.

A szóösszerántás típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aszerint, hogy az eredeti szavak és a belőlük létrehozott szó jelentései milyen viszonyban állnak egymással, alapvetően két típus különböztethető meg:

  • A jelentéstömörítő szóösszerántás esetén az eredeti szavak nem rokon értelműek egymással, amelyekből új jelentésű szó jön létre, ezért ez a szókincs gyarapításának egy gyakori módja. Például: cső + orr: csőr.
  • A kontamináló vagy hibrid jellegű szóösszerántás két rokonértelmű szó összevonásával keletkezik, és maga a keletkezett szó is rokon értelmű az eredeti szavakkal, azaz nem hordoz teljesen új jelentést, ezért a szókincs gyarapításának ez egy kevésbé gyakori módja. (Ez párhuzamba állítható a biológiai hibridizációval, amely során közeli rokon fajok hoznak létre közös utódot.)

A két típus nem válik el egymástól élesen abban az esetben, amikor az két eredeti szó jelentése nem egyezik meg, de ugyanabba a fogalmi halmazba tartozik, a létrejövő szó pedig szintén ennek a halmaznak a része, de határozottan új jelentéssel bír. Ilyen esetek például a hibrid fajok félig tréfás elnevezései, amelyeket a szülő fajok neveinek összevonásával képeznek, például: tigris + oroszlán: tigroszlán (a közös halmaz a macskafélék vagy nagymacskák). További példa: citrom + narancs: citrancs, azaz grépfrút (az utóbbi nem a két előző gyümölcs hibridje, de egy fogalomkörbe tartoznak).

Példák a magyar nyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvújítás kora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvújítás során számos szóösszerántást hoztak létre, amelyek közül sok elterjedt, és ma is használatos. Néhány példa:

  • cső + orr: csőr
  • zengő + tambura: zongora (eredetileg zengura)
  • rovátkolt + barom: rovar (eredetileg robar)
  • gyújtó + fa: gyufa
  • orr + szá(j): arc (eredetileg orca)
  • levegő + ég: lég
  • híg + anyag: higany
  • talp + alj: talaj
  • könnyű + elméjű: könnyelmű

Újabbak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvben a szóösszerántások megjelenése nem korlátozódik a nyelvújítás korára. Néhány későbbi fejlemény:

  • citrom + narancs: citrancs (a beszélt nyelvben nam maradt meg, helyette a grépfrút terjedt el)
  • csatorna + alagút: csalagút (az angol Channel Tunnel szavakból alkotott Chunnel analógiájára)
  • Hungarian + English: Hunglish (magyar-angol keveréknyelv, magyar hatást mutató angol nyelv vagy angol hatást mutató magyar nyelv)

Idegen eredetűek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar más nyelvekből, legfőképp az angolból is sok szóösszerántást átvett. Néhány példa:

  • szmog (angolul: smog): smoke (füst) + fog (köd)
  • bit: a binary (bináris) + digit (számjegy)
  • pixel: a picture (kép) + element (elem)

Egyedi szóalkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyedi, alkalmi szóösszerántások is akadnak, például a huhogányos szó (huhog + tudományos) Romhányi József A bölcs bagoly című versében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006, 346. o. (alja)
  2. A magyar nyelv könyve, Trezor, Bp. 2004, p. 318.