Vegyülékszó

A vegyülékszó olyan szó, amely két vagy több szó összevonásával keletkezett, társítva azok hangalakját, és a legtöbb esetben jelentését is. A vegyülékszó állhat az eredeti szavak bármely részéből, legyen az önálló morféma vagy egy morféma részlete. A legjellemzőbb esetben a vegyülékszó egy szó elejének és egy másik szó végének összevonásával jön létre. A vegyülékszók létrehozása gyakori szóalkotási mód, a neologizmus fontos eszköze. A Wikipédia elnevezés is vegyülékszó, a wiki és az enciklopédia szavakból.

A szóeleji szórészletek összeillesztésével létrejött szót általában mozaikszónak nevezzük. A mozaikszókat rendszerint megkülönböztetik a vegyülékszóktól, bár a kettő közötti különbséget nehéz pontosan meghatározni.

A vegyülékszók típusai

Aszerint, hogy az eredeti szavak és a belőlük létrehozott vegyülékszó jelentései milyen viszonyban állnak egymással, alapvetően két típus különböztethető meg:

• A jelentéstömörítő vegyülékszó és az eredeti szavak egyike sem rokonértelmű egymással. A két különböző jelentésű eredeti szó összevonásával teljesen új jelentésű szó jön létre, ezért ez a szókincs gyarapításának egy gyakori módja. Például: cső + orr: csőr.
• A kontamináló vagy hibrid jellegű vegyülékszó két rokonértelmű szó összevonásával keletkezik, és maga a keletkezett szó is rokonértelmű az eredeti szavakkal, azaz nem hordoz teljesen új jelentést, ezért a szókincs gyarapításának ez egy kevésbé gyakori módja. (Ez párhuzamba állítható a biológiai hibridizációval, amely során közeli rokon fajok hoznak létre közös utódot.) Példa: ordít + kiabál: ordibál.

A két típus nem válik el egymástól élesen abban az esetben, amikor az két eredeti szó jelentése nem egyezik meg, de ugyanabba a fogalmi halmazba tartozik, a létrejövő vegyülékszó pedig szintén ennek a halmaznak a része, de határozottan új jelentéssel bír. Ilyen esetek például a hibrid fajok félig tréfás elnevezései, amelyeket a szülő fajok neveinek összevonásával képeznek, például: tigris + oroszlán: tigroszlán (a közös halmaz a macskafélék vagy nagymacskák). További példa: citrom + narancs: citrancs, azaz grépfrút (az utóbbi nem a két előző gyümölcs hibridje, de egy fogalomkörbe tartoznak).

Példák a magyar nyelvben

A magyar nyelvújítás során számos vegyülékszót hoztak létre, amelyek közül sok elterjedt, és ma is használatos. Néhány példa:

• csokor + bokréta: csokréta
• cső + orr: csőr
• ordít + kiabál: ordibál
• vihar + zivatar: vihatar
• zengő + tambura: zongora (eredetileg zengura)
• rovátkolt + barom: rovar (eredetileg robar)
• gyújtó + fa: gyufa
• orr + szá(j): arc (eredetileg orca)
• levegő + ég: lég
• híg + anyag: higany
• talp + alj: talaj
• könnyű + elméjű: könnyelmű

A magyar nyelvben a vegyülékszavak megjelenése nem korlátozódik a nyelvújítás korára. Néhány későbbi fejlemény:

• citrom + narancs: citrancs (a beszélt nyelvben nam maradt meg, helyette a grépfrút terjedt el)
• csatorna + alagút: csalagút (az angol Channel Tunnel szavakból alkotott Chunnel analógiájára)
• Hungarian + English: Hunglish (magyar-angol keveréknyelv, magyar hatást mutató angol nyelv vagy angol hatást mutató magyar nyelv)

A magyar más nyelvekből, legfőképp az angolból is sok vegyülékszót átvett. Néhány példa:

• szmog (angolul smog): smoke (füst) + fog (köd)
• bit: a binary (bináris) + digit (számjegy)
• pixel: a picture (kép) + element (elem)

Egyedi, alkalmi vegyülékszók is akadnak, például a huhogányos szó (huhog + tudományos) Romhányi József A bölcs bagoly című versében.