Charles Fourier
| Charles Fourier | |
.jpg) | |
| Született | François Marie Charles Fourier 1772. április 7. Besançon |
| Elhunyt | 1837. október 10. (65 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Montmartre-i temető |
| Filozófusi pályafutása | |
| Nyugati filozófia 18. század, 19. század | |
| Iskola/Irányzat | utópista szocializmus |
| Érdeklődés | társadalom, gazdaság |
| Akik hatottak rá | Nicolas Edme Restif de La Bretonne |
| Fontosabb nézetei | falanszter |
| Fontosabb művei | falanszter |
 | |
| Charles Fourier aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Fourier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
François Marie Charles Fourier (Besançon, 1772. április 7. – Párizs, 1837. október 10.) francia filozófus, utópista szocialista. Fourier elképzelései inspirálták a dallasi kommunista közösség (La Reunion) megalapítását, csakúgy mint több más közösségét az Egyesült Államokban, Franciaországban valamint Belgiumban, többek között a North American Phalanx nevezetűt mely a New Jersey állambeli Red Bankban működött 1841 és 1856 között.
Életpályája[szerkesztés]
Gazdag kereskedőcsalád gyermekeként maga is kereskedőnek tanult, majd tanulmányait félbeszakítva beutazta Nyugat-Európát, majd Lyonba költözött. A francia forradalom alatt a jakobinusok kiforgatták vagyonából, őt pedig kényszerrel besorozták maguk közé. Gazdasági és pénzügyi tanulmányokba kezdett. Legjelentősebb műve 1808-ban A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete címmel jelent meg, mely magyarul 1977-ben látott napvilágot. Filozófiai munkái számos filozófiai irányzatra gyakoroltak hatást, utópista elképzeléseit utódai továbbfejlesztették. Fourier alkotta meg a feminizmus szót 1837-ben; korábban 1808-ban kifejtette, hogy a női jogok kiterjesztése a szociális fejlődés alapköve. Élete vége felé Párizsba költözött, ahol 1837. október 10-én érte a halál
Ideológiája[szerkesztés]
Fourier szerint a társadalomban is alapvetően a Newton által leírt mechanikai törvények működnek, az emberi élet célja mégis az egyetemes boldogsághoz való eljutás, a tökéletes harmónia elérése. Az emberiség történetét korszakokra bontja: az első a boldog őskommunista ösztönkorszak, a második a vadság, a harmadik a patriarchátus és a kereskedelem fejlődésének korszaka, a negyedik a barbárság és az ötödik a civilizáció kora. Fourier elemzéseiben ez utóbbinak szentelte a legtöbb figyelmet. Kritikája itt válik legélesebbé; a civilizáció korszakát degenerációnak (elkorcsulás, elfajulás) tekinti. A korszak bukása után egy magasabb rendű társadalmi állapotnak, az általános harmónia korszakának kell beteljesednie. Az ideális társadalomban azonban megmarad a magántulajdon, a társadalmi osztályok és az adó. Társadalmi rendszerében egy racionalizált munka- és településszervezetet dolgozott ki, a falansztert. Fourier kijelentette, hogy a sikeres társadalom alapja a törődés és az együttműködés. Úgy gondolta, hogy az a társadalom, amely együtt tud működni, képes termelékenységének hatalmas fokozására. A falansztereket 4 emeletes komplexumokként tervezte meg, ahol a leggazdagabbak a legfelső emeleten, míg a legszegényebbek a földszinten laknak. Mivel a jólét alapja a munka és az ember az érdeklődésének fényében választ munkát, ezért úgy gondolta, hogy az emberek által nemkívánatosnak tartott munkákat ösztönzésül nagyobb bérrel kell honorálni. Fourier szerint a falansztert ideális esetben 1620 ember lakja egyszerre és egy napon ezek száma eléri a 6 milliót, melyeket később a Falanszterek Világkongresszusa tart viszonylag laza kapcsolatban össze. Bár kortársai között a gyakorlati megvalósításhoz támogatókat nem talált, eszméinek és ideológiájának bőven akadtak folytatói. Gondolatai jelentősen hatottak a marxizmusra, valamint több gondolkodóra és építészre.
Hatásai[szerkesztés]
Fourier elméletei tovább éltek az 1848-as francia forradalomban és az 1871-es Párizsi Kommünben. Hála Jean-Baptiste André Godin (1817–1888) francia gyárosnak, elképzelései a valóságban is megvalósultak Guise városában, bár ezeket "familiszternek" nevezték el. Fourier eszméi és részben Godin támogatásának hatására jött létre Texasban Victor Proposer Considérant alapításával a La Reunion közösség (később részt vett a Párizsi Kommün kiépítésében). Az Egyesült Államokban többen követték ezen elképzeléseket. Leghíresebbek: az Utópia (Ohio), North American Phalanx (New Jersey).
Teóriái nagy hatással voltak más 19–20. századi filozófiai irányzatokra, így a marxizmusra és az utópista szocializmusra is.
Munkái[szerkesztés]
- Fourier, Charles. Théorie des quatre mouvements et des destinées générales, Lyon 1808
- Fourier, Charles. Œuvres complètes de Charles Fourier Paris: Anthropos, 1966–1968
- Fourier, Charles. Design for Utopia: Selected Writings. Studies in the Libertarian and Utopian Tradition. New York: Schocken, 1971 ISBN 0-8052-0303-6
Magyarul[szerkesztés]
- A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete; ford., jegyz. Lázár Guy; Gondolat, Bp., 1977 (Etikai gondolkodók)
További információk[szerkesztés]
- August Bebel: Charles Fourier élete és eszméi; ford., bev. Haraszti Sándor; Gondolat, Bp., 1962
- Roland Barthes: Sade, Fourier, Loyola; ford. Ádám Péter, Romhányi Török Gábor; Osiris, Bp., 2001 (Osiris zsebkönyvtár)
