Boris Vian

Boris Vian
Élete
Született	1920. március 10. Ville-d'Avray, Franciaország
Elhunyt	1959. június 23. (39 évesen) Párizs, Franciaország
Nemzetiség	francia
Pályafutása
Írói álneve	Vernon Sullivan
Fontosabb művei	Tajtékos napok (1946)
Hivatalos oldal

Boris Vian (Ville-d'Avray, Franciaország, 1920. március 10. – Párizs, 1959. június 23.) francia író, költő, muzsikus.

Élete

Vian a francia avantgárd művészet különös, kihívó alakja volt. Rendkívül sokoldalú tehetség volt; jazz-muzsikusként, zeneszerzőként és festőként is ismert. Eredeti szakmája matematikus, műszaki főiskolát végzett. A Francia Szabványügyi Hivatalban szerzett unalmas tapasztalatai, valamint a világháborús és ifjúkori élményei szolgáltak alapul 1947-ben saját neve alatt megjelent, „első” regényéhez. Vernon Sullivan álnéven közreadott, parodisztikus botránykönyveiért többször perbe fogták, ugyanakkor milliókat keresett velük.

Tagja volt különböző egzisztencialista köröknek és a Patafizikai Társaságnak is, ahol „Első Satrafának” választották. Chandler-regényeket és Strindberg-drámákat fordított egyebek mellett. A Meghajszolt vad amerikai színesbőrű szerzője, Richard Wright műveinek átültetése is inspirálta álnéven publikált "négerregényeit". 1945-től kezdve Sartre baráti köréhez tartozott, rendszeresen publikált a Temps Modernes folyóiratban. Camus Combat című lapjának jazzrovatát vezette, munkatársa volt a Jazz Hot folyóiratnak, s Jazz News címmel maga is szerkesztett lapot. Muzsikált Miles Davissel is.

Ötszáznál több dalt írt. Le Déserteur című pacifista dalával az algériai háború ellen tiltakozott, más lemezein a francia sanzon hagyományait folytatta, de ő írta az első francia rock-szövegeket is. A Philips, majd a Fontana hanglemezkiadó művészeti vezetője lett.

Kisebb szerepet alakított Delannoy filmjében, a Párizsi Notre-Dame-ban, Kast filmjeiben, majd 1959-ben Roger Vadim Veszedelmes viszonyokjában. 1959. június 23-án az álnéven írt regényéből tiltakozása ellenére készült Köpök a sírotokra című film premier előtti vetítése közben felállt, dühös, trágár megjegyzést tett a hamis, torz adaptációra, majd összeesett. Szívrohamot kapott, ami a szívritmuszavarral küszködő Vian számára végzetesnek bizonyult: útban a kórház felé a mentőautóban vesztette életét. 39 éves volt.

Jelentősége

Vian művei meglepő humorral, költői érzelmességgel, szürrealista cselekménnyel, és elegáns cinizmussal léptek túl az egzisztencialista búskomorságon.

Írásait eredeti tehetség, bravúros nyelvhasználat és polgárpukkasztó tartalom jellemzi. Az utókor által legjobbnak ítélt művei az 1946-ban készült Tajtékos napok – amelyet Raymond Queneau „korunk legmeghatóbb szerelmi regényének” nevezett – és a Pekingi ősz. Azonban életében alig néhány ezer példányt vásároltak a saját neve alatt kiadott regényeiből – a kritika közönnyel vagy értetlenséggel fogadta azokat –, míg a Sullivan-regények százezres példányszámban fogytak.

Művei

• Venyigeszú és a plankton (Vercoquin et le plancton, 1946) – Európa, 1984., PolgArt, 2001., Cartaphilus, 2008.
• Tajtékos napok ('L'Écume des jours, 1946) – Európa, 1969., 1977., 1979., Merhávia, 1993., [1999]., 2005., 2006., Parlando Hangoskönyvkiadó, 2007., Cartaphilus, 2011.
• Pekingi ősz (L’Automne à Pékin, 1947) – Magvető, 1971., Holló és Társa, [1992.], Polgár, 1996., PolgArt, 2001., Cartaphilus, 2009.
• Barnum's Digest, 1948 (verseskötet)
• Dalok aszpikban (Cantilènes en gelée, 1949) (versgyűjtemény)
• A hangyák (Les Fourmis, 1949) - részben (11 novellából 6): Blues egy fekete macskáért, Cartaphilus, 2008.; részben (3 novella): A kék liba, Cartaphilus, 2009.
• Piros fű (L'Herbe rouge, 1950) – Polgár, 1997, Cartaphilus, 2007.
• Hullasztó (L'Arrache-cœur, 1953) – Polgár, 1998.
• Szívtépő (L'Arrache-cœur, 1953) – Cartaphilus, 2007. (a Hullasztó javított kiadása bevezető tanulmánnyal)

Posztumusz kötetek

• Kalandárium (Trouble dans les Andains [Zűrzavar az Ardenekben], 1966) – PolgArt, 2000.
• Le Loup-garou [A farkasember], 1970 (novellák) - ebből 5 novella A kék libában, Cartaphilus, 2009.
• Le Ratichon baigneur [A fürdőző csuhás], 1981 (novellák) - ebből 4 novella A kék libában, Cartaphilus, 2009.
• L'équarrissage pour tous [Mindenkit megnyúzunk!] (drámák) - Cartaphilus, 2010

Vernon Sullivan álnéven

• Köpök a sírotokra (J’irai cracher sur vos tombes, 1946) – Láng kiadó, [1989], PolgArt, 1999., Cartaphilus, 2008.
• A holtaknak már mindegy (Les morts ont tous la même peau, 1947) – Cartaphilus, 2011. ; Minden hulla fekete címen - Láng, 1991.
• Pusztuljon minden rusnyaság! (Et on tuera tous les affreux, 1948) – Cartaphilus, 2012. ; Öljünk meg minden rohadékot! címen - Láng, [1990.]
• És mindez a nők miatt (Elles se rendent pas compte, 1950) – Láng, 1992.

Külső hivatkozások

• Életrajza és művei a Terebess Ázsia E-Tárban
• Cartaphilus Kiadó életműsorozata (életrajz, utószók, kritikák, idézetek)
• Le petit cahier du grand Boris VIAN, Le site le plus important sur Vian
• A Dezertőr 45 nyelven
• Le déserteur a YouTube-on