Kézirat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
József Attila kézirata

A kézirat (görögül autographon, latinul manuscriptum). Manapság valamennyi olyan kézzel írt dokumentumot (könyv, feljegyzés, levél, napló (napló stb.) kéziratként értünk, mely szerzője miatt vagy tartalmánál fogva kiemelkedik az egyéb kézírásos iratok közül[1]. Nyomdai vonatkozásban minden olyan irat, amit nyomtatás érdekében nyomdába leadnak (tehát nem csak írás, hanem lehet például grafika vagy ábra is). Kéziratnak nevezik a nem a nagyközönségnek szánt műveket is, ilyen lehet egy színdarab, forgatókönyv, vagy csak valamilyen kidolgozandó mű vázlata[2].

Az autográf kézirat olyan eredeti, saját kézzel írt szöveg (eredeti kézirat, levél, okmány, aláírás), melynek szerzője jelentős, neves személy. Általában a személy hagyatékának darabja[2].

Ismert kéziratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fáma könyvesbolt lexikona [1]
  2. ^ a b A Pallas nagy lexikona