Székelyszenterzsébet
| Székelyszenterzsébet (Eliseni) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Újszékely |
| Rang | falu |
| Községközpont | Újszékely |
| Irányítószám | 537292 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 85617 |
| Népesség | |
| Népesség | 1116 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1067 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″ | |
| Székelyszenterzsébet weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székelyszenterzsébet (1899-ig Szenterzsébet, románul Eliseni) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése
Székelykeresztúrtól 8 km-re nyugatra, a Szenterzsébeti-Magyarós v. Mogyorós patak két oldalán magas dombsorok között fekszik. Újszékelyhez tartozik.
Története
1332-ben említették először a papi tizedjegyzékben. A középkori falu a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Szent Erzsébetnek szentelt középkori temploma a mai református templom helyén állott, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot. Tornya 1785-ben épült, 1802-ben már rossz állapotú volt. 1870-ben a templomot le kellett bontani.
Mai református temploma a régi torony mellé 1870 és 1872 között épült. A faluban az Eössi családnak udvarháza volt, amely mára nyomtalanul eltűnt. A 18–19. századi Kemény–Orosz kúria 1997-ben dőlt romba.
1910-ben 1143 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt. Újszékelyhez tartozik.
A székelyszenterzsébeti Szakács család története 1618-tól.
Testvértelepülései
Mezőladány (Magyarország)- Bükkszenterzsébet (Magyarország)
- Eperjeske (Magyarország)
Híres emberek
- 1607-től itt élt Péchi Simon (1565–1642), aki később Bethlen Gábor kancellárja, majd szombatos egyházalapító.[1]
- Itt született 1914-ben Nagy Géza művelődésszervező.
- Itt született 1914-ben Kiss Ernő matematikus.
- Itt született 1918-ban Abodi Nagy Béla festőművész.
- Itt született 1922-ben Molnár Béla biológus, a biológia tudományok doktora, egyetemi oktató.
Hivatkozások
- ↑ Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1987.
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}