Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázióhoz

Magyarország és Ukrajna Európa térképén

Magyarország viszonyulása az Ukrajna elleni 2022–2023-as orosz invázióhoz a háború kezdete óta disszonáns. Az Európai Unió és NATO-tag ország egyike volt azon kevés európai államnak, ami nem adott katonai segélyt és teljesen kizárta a más országok által küldött segélyt az országból. A magyar kormányt sok kritika érte a háborúhoz való hozzáállása miatt, belföldön és külföldön egyaránt: Orbán Viktor magyar miniszterelnök elítélte ugyan a háborút, de számos megnyilvánulása az agresszor Oroszország helyett a megtámadott Ukrajnát, a nyugati országokat és szervezeteiket, valamint politikai ellenzékét igyekezett felelősnek beállítani a háború elhúzódásáért és annak gazdasági következményeiért.

Magyarországi civil szervezetek segítették az ukrán menekülteket és annak ellenére, hogy a határmenti települések azt jelentették, hogy alig kaptak állami segítséget az ukránok segítésére, a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével. A magyar kormány ellentmondásosan viselkedett az invázió közben, gyakran máshogy nyilatkoztak egyes javaslatokról belföldön és külföldön.

Segélyek, a menekülthelyzet kezelése

Segélycsomagok

Magyarország kormánya az egyik az Európai Unióban, amely nem szállít Ukrajnának önvédelmi hadianyagot, illetve nem enged át az országon más tagállamok által küldött hadieszközöket. Az ellenzék e „hintapolitika” miatt többször kritizálta a kormányt.

Február 27-én Szijjártó Péter, Kárpátalja kormányzójával, Viktor Mikitával közösen tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Magyarország közel 30 ezer tonna élelmiszerrel és üzemanyaggal segíti Ukrajnát a humanitárius katasztrófa enyhítése céljából. Március 2-án Orbán Viktor bejelentette az ország történetének egyik legnagyobb humanitárius akcióját, amin keresztül első lépésben 600 millió forint értékben küld élelmiszert, higiéniai eszközöket és gyermekápolási termékeket humanitárius segítségként Ukrajnába. Március 5-től működésbe lépett a kormány által létrehozott és február 26-án bejelentett, Híd Kárpátaljáért program. E keretében, a 1357-es nemzeti segélyvonalat hívók, hívásonként 500 forinttal tudták támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást. A programban a magyar Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt is részt vesz.

December 6-án az uniós pénzügyminiszterek tanácsán, az Ecofinen csak Magyarország nem szavazta meg az Ukrajnának szánt segélyalapról szóló döntést. Itt is a segély miatt szóba került közös uniós hitelfelvétel elutasítása volt az indok, ugyanakkor a pénzügyminiszteri szavazás nem volt végleges erejű. Magyarország ezzel a többedik alkalommal vétózta meg egyedüliként az Unió tagállamainak szándékát a háború kitörése óta. Szakértői vélemény szerint ez a lépés diplomáciailag és szakmailag is súlyos melléfogás, mert ettől még dönthet az Unió másképp, ráadásul a tagállami segítség, amire Orbán is utalt korábban drágább hitellel jár, mintha az Unió tenné, mert a közösség nagyobb piaci befolyással rendelkezik. A magyar kormány már tagadni próbálta a történteket a hazai médiákban, a Pénzügyminisztérium közleményében az szerepelt, hogy: „A sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin 2022.12.06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.” Később Orbán és Szijjártó Péter is tagadta az erről szóló híreket, ugyanakkor a külföldi sajtóban egyértelműen vétóként értékelték a lépést. Igaz, hogy a december 6-i döntés – ahogy fentebb is szerepelt – valóban nem magáról a segély odaítéléséről szólt, hanem annak pénzügyi feltételeinek kialakításáról, de a magyar vétó ezt is megakadályozta.

A menekülthelyzet Magyarországon

Ukrán menekültek a magyar határon

Több civil szervezet és magánszemélyek is segítséget nyújtottak a Magyarországra érkező ukrán menekültek számára, főleg a határon és a fővárosi pályaudvarokon. Közben a kormány több imázsvideót készített a menekültek megsegítéséről Orbán főszereplésével, a civilek és a határon lévő települések, ahova a menekültek érkeztek viszont arról számoltak be, hogy nem igazán kaptak állami segítséget a munkájuk koordinálásához, sokmindent saját szervezésben voltak kénytelenek megoldani a sokszor családok, idősek, kisgyerekek vagy várandós nők szükségleteit illetően. A kormány segítséget ígért a Magyarországon maradó menekülteknek, bár azoknak egy százaléka sem kívánt Magyarországon maradni, de megkeresésre sem részletezte ennek módját a kormány. Felmerült a koronavírus tesztelésének kérdése is a menekültek kapcsán a kontinensen 2020-ban kezdődött Covid19-pandémia miatt. A kormányzat csak később jelentett be operatív intézkedéseket. Március 13-án Szijjártó Péter több bejelentést tett a Magyarországra érkezett menekültek támogatása kapcsán: kifejtette, azon munkaadók, akik Ukrajnából érkezett menekülteket alkalmaznak és hosszú távon gondoskodnak elhelyezésükről, szállásukról, valamint a foglalkoztatás helyére, azaz munkahelyükre való eljutásukról, támogatásra számíthatnak. Ezen támogatás havonta 60 ezer forintot jelentett foglalkoztatott menekültenként, és további 12 ezer forintot gyermekeikként. A kormány további bejelentett segítő intézkedései között volt, hogy a határátlépést 24 órássá tette a bajbajutottaknak a mihamarabbi átjutás érdekében, azonnali segítségpontok létrehozása a határmenti településeken, több településen 24 órás orvosi ügyelet és Covid-szűrés biztosítása.

Ukrajnai menekülteknek segítenek civilek az egyik magyarországi segítségponton

A Katasztrófavédelem szervezte az elszállásolását az arra igényt tartóknak. Továbbá Magyarország biztosította, hogy ha valaki menekültstátuszt szeretne, a kérelmeket gyűjtőpontokon és a városokban lévő ügyfélszolgálatokon is be lehet nyújtani. A MÁV különvonatokat indított és térítésmentesen jegyeket biztosított a rászorulóknak. A Volánbusz is több különbuszt indított a menekültek szállítására. Magyarország a nagy segélyszervezeteknek 1,3 milliárd forintos támogatást biztosított. A kormány létrehozta a humanitárius tanácsot, azzal a céllal, hogy a segélyszervezetek munkáját koordinálják, adományt gyűjtsenek és azt az érintetteknek szállítsák, illetve egy külön munkacsoport segíti a munkát vállalni akaró menekültek munkába állásának folyamatát. A Nyugati pályaudvaron azonban kevéssé voltak érzékelhetők a kormány által emlegetett támogatások, a menekültek segítését továbbra is javarészt civilek végezték. A kormányzat végül március 21-ével megszüntette a pályaudvarok civil kezdeményezésű ellátó helyeit, és a BOK Sportcsarnokba irányított minden újonnan érkező menekültet, ahol továbbra is a korábbihoz hasonló ellátásban részesültek. Ide Kőbánya felső vasútállomásról buszokkal utaztatták a menekülteket. György István államtitkár szerint a kormányzat azért döntött csak három héttel a háború kitörése után a sportcsarnoki tranzitváró létrehozásáról, mert hírek szerint a várható menekültszámok növekedése „új minőséget igényel”, ezen kívül vissza akarták adni a hosszabb menekültellátásra nem alkalmas pályaudvarokat az utazóközönségnek, a civileknek pedig megköszönte az addigi munkájukat. György szerint a kormány a korábbi időszakban is elvégezte a feladatát a pályaudvarokon, és partnerként tekintenek azokra a szervezetekre, akik segítik a munkát – noha a civilek szerint sokáig ők csináltak szinte mindent.

A magyar kormány felszólalásai, reakciói az invázióval kapcsolatban

Tüntetés Magyarországon a háború kitörése után

Az Orbán-kormány részéről többször elhangzott, hogy a hadművelet kezdetétől fogva Európában két politikai vezetés volt, amik következetesen a békére szólítottak fel: a Vatikán és Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök kezdettől a háborúból való kimaradást hangsúlyozta, miközben egyetértett a NATO-szövetséges országokkal, és elítélte a háborút. Egy 2022 június végén készített magyarországi közvélemény-kutatás szerint az európai vezetők között a leginkább békepárti Orbán Viktor és Ferenc pápa volt. Ugyanakkor a „béke” csak általánosságban hangzott el az Orbán-kormánytól, konkrét elképzelések nélkül, amire a feltételek sem adottak. Orbán később azt mondta, hogy a kormány támogatja Kína időközben megjelent béketervét is.

Március 21-én Orbán Viktor veszélyes NATO-javaslatokról beszélt, úgy fogalmazott: „veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán,” mivel vannak tagállamok, amik ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett; „a NATO azonban egy védelmi szövetség” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókba bonyolódni nem dolga a NATO-nak,” illetve: „Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” – jelentette ki.

Kormánypárti publicisták közben több, Ukrajnát és vele szolidáris nyugati szövetségest is kritizáló megjegyzést tettek közzé, így tett többek közt Bayer Zsolt és Kovács András, az Origo.hu újságírója is. Más kormánypárti publicisták is EU és ukrán-kritikus cikkeket, véleményeket publikáltak.

Kövér László házelnök május 15-én a Hír TV-n, Bayer Zsolt műsorában úgy értelmezte a konfliktust, hogy azt valójában az Egyesült Államok és Kína vívja egymás közt, mindezt pedig azzal az EU-kritikus véleményével magyarázta, miszerint az Unió gyenge szövetség, amit alapvetően az Egyesült Államok érdeke és befolyása tart fenn. Később úgy fogalmazott Volodimir Zelenszkijről, hogy „pszichés problémája van”, mert szerinte az ukrán elnök „követelődzik és fenyeget”. Az ukrán elnöki hivatal élesen bírálta Kövér szavait.

2022. június 21-én Zelenszkij telefonon felhívta Orbán Viktort, hogy Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről tárgyaljon. A magyar miniszterelnök jelezte, hogy nyitott az ország megsegítésére és uniós tagjelölti státuszának támogatására.

2022. július 7-én derült ki, hogy Ukrajnában járt egy küldöttséggel Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. A látogatásról az ukrán hadsereg vezérkarának Facebook-oldaláról szerzett tudomást a magyar közvélemény, eszerint a magyar parancsnok Valerij Zsaluzsniyijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is találkozott, és szakmai, baráti kapcsolatról, valamint katonai együttműködésről volt szó. A magyar küldöttség nagyobb körutat is tett Ukrajnában. Ennek azért volt jelentősége, mert az Orbán-kormány korábban úgy kommunikált a háborúval kapcsolatban, hogy „abból Magyarországnak ki kell maradnia”. Orbán Viktor 2022 júliusában megállapította az Európai Unió tagországai által Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kapcsán: „a szankciós politika az nemcsak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hanem ellenkező hatást váltott ki, mint ahogy azt tervezték. Azt gondolták, hogy a szankciós politika az majd jobban fog fájni az oroszoknak, mint az európaiaknak, ez nem így történt, nekünk fáj jobban. Azt gondolták, hogy a szankciós politika segítségével a háborút le lehet rövidíteni, mert Oroszország meggyengítésén keresztül hamar lehet sikert elérni. Ez sem vált be.”

Orbán 2022. július 23-án Tusnádfürdőn tartott beszédében a háborúra is kitért, ahol alapvetően az Európai Uniót, a NATO-t és azok intézkedéseit kritizálva több vitatható kijelentést tett. Mint egyebek mellett fogalmazott:

• „Mi magyarok vagyunk az egyetlenek, akik az ukránokon kívül meghalnak abban a háborúban”, amit 86 állítólagos kárpátaljai magyar halálesetével indokolt;
• „Ha most Donald Trump lenne az amerikai elnök, Angela Merkel pedig a német kancellár, akkor az orosz-ukrán háború sohasem robban ki”;
• „Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt elküldték a NATO-nak és az USA-nak is. Azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amely eléri Oroszország területét.” A NATO ezt visszautasította és tárgyalni sem akar róla, szerinte ezért Oroszország fegyverrel próbál érvényt szerezni. Később kijelentette: „Az oroszok egy katonanép, amely csak biztonságban gondolkodik”, szerinte az Ukrajnának küldött fegyvereket az oroszok szerzik meg, ami a háború meghosszabbítását jelenti;
• Szerinte Ukrajna minél több nyugati országot akar bevonni a háborúba, miközben Oroszországnak nem célja a NATO megtámadása;
• Szerinte az Uniónak Ukrajna és Oroszország közé kell állnia, ahelyett, hogy szankciókkal sújtja Oroszországot, amivel szerinte az Unió jár rosszul, miközben Oroszország és az USA nem, mert el tudják magukat energiával látni.

A beszéd háborút érintő tartalma is számos kritikát és cáfolatot váltott ki, miután Orbán beszédében lényegében az agresszor Oroszországot mentegette, miközben:

• A kárpátaljai magyarokon kívül mások, lengyelek, románok is estek el harcokban, ráadásul Magyarország semmilyen segítséget nem adott Ukrajnának a háborúhoz – még fegyverszállítási útvonalat sem –, így a kárpátaljai magyaroknak sem;
• A „mi lett volna, ha?” háborús helyzetben nem segít;
• Oroszország 1994-ben a Budapesti memorandum aláírásával szándékát fejezte ki Ukrajna politikai függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására;
• Az oroszok „biztonsági igénye” egy ultimátum volt, ami megszabta volna a szuverén Ukrajna és a NATO viszonyát, ráadásul a NATO 1997-es területi állapotát követelte volna – amikor Magyarország sem volt NATO-tag;
• Az orosz biztonságot fenyegető területi igény sem reális, mert a modern rakéták Ukrajnán kívülről ugyanúgy elérik Oroszországot;
• Az oroszok nyíltan nem támadtak ugyan NATO-országokat, de nyugat elleni kibertámadásokat, egyéb rendzavaró és befolyásszerzői tevékenységeket bizonyítottan végeztek;
• Magyarország sem kezdte meg azt az energiafüggetlenedési folyamatot, amivel egyre kevésbé szorulna orosz energiára, ezen kívül számos kimutatás igazolja Oroszország szankciók okozta gazdasági nehézségeit.

Orbán a november 18-i rádióinterjújában már valótlanul egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Magyarország sosem támogatta a szankciókat, és sosem szavazta meg őket, amikor csak lehetett, mentességet harcolt ki”, noha ez nem volt igaz, ezen kívül azt ecsetelte, hogy a háború és a szankciók szerinte milyen károkat okoztak Magyarországnak.

Magyar közjogi méltóság csak 2022 novemberében tette tiszteletét Ukrajnában a háború kitörése óta, az Európai Unió államai közül utolsóként, mikor november 26-án Novák Katalin köztársasági elnök ellátogatott Kijevbe, ahova Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett Ingrida Šimonytė litván és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mellett. Novák szintén elítélte Oroszország agresszióját. Novák látogatása jelentős kritikákat váltott ki, a feltehetően kormánypárti szavazók között, a kormány Ukrajnát kritizáló megnyilvánulásai után. Kritikus vélemények szerint Novák megkésett látogatása csak porhintés az oroszbarát gesztusokat mutató Orbán-kormány részéről.

Orbán december 2-i rádióinterjújában is lényegében a korábbi állításait ismételte: a szankciók szerinte nem működnek, az EU Magyarországot nem, de a baloldalt támogatja, és hogy a nyugat nem a békére törekszik, ezért kér költségeket a tagállamoktól Ukrajna támogatására, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát”. A közös Európai Uniós hitel felvételét ezen célból viszont nem támogatja, helyette szerinte mindenki a maga költségvetéséből gazdálkodja ki a támogatást, amit állítása szerint a magyar kormány megtett és 2023-ban Ukrajnának is ad.

2023. január 14-én Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő ismertette a háborús szankciók miatt indított nemzeti konzultáció eredményét – ami a korábbi konzultációkhoz hasonlóan minden transzparenciát nélkülözött. A közlemény szerint „csaknem 1,4 millióan töltötték ki és küldték vissza a konzultációs íveket, akiknek 97 százaléka elutasítja az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.” A konzultáció technikai költségei közel 2,7 milliárdra rúgtak. Az Európai Bizottság erre úgy reagált, hogy a 27 tagállam egyöntetűen döntött a szankciókról, ezért a magyar kormánynak a másik 26 tagállamot kell meggyőznie a véleményéről.

2023. január 26-án Orbán Viktor este a Karmelitában fogadta a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók 15 fős csoportját. A beszélgetésen részt vett American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher összefoglalólja szerint Orbán azon a véleményen volt, hogy „a Nyugatnak meg kell értenie, hogy Putyin nem engedheti meg magának, hogy veszítsen, és nem is fog veszíteni, mert jövőre újra választások lesznek, és nem indulhat úgy, mint egy háborút vesztett elnök.” Szerinte az elhúzódó háború miatt Oroszország már nem tud oroszbarát bábkormányt Ukrajna élére állítani, ezért egy „roncs senkiföldjévé” akarja tenni Ukrajnát, ami már sikerült is, hogy ne legyen érdekes a Nyugat számára, de a NATO jelenlétét mindenképpen meg akarja akadályozni. A Nyugat pedig szerinte nem a győztes oldalon áll, mert a fegyverszállítással is részesévé válik a háborúnak, miközben szerinte Oroszország „hatalmas ország, és hatalmas hadsereget tud mozgósítani, Ukrajna viszont nem képes erre”, ezért a NATO csapatok vagy orosz atomfegyverek bevetését sem zárta ki. A beszélgetésen azt is megemlítette, hogy nem szeretné, hogy Magyarország az Európai Unióban legyen, de nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az Európai Unión belülre irányul. Ez utóbbit a cikkben utólagosan megváltoztatták „személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az Európai Unióban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle” szöveggel, amit további EU-kritikus mondatok egészítettek ki. Egy napra rá az ukrán külügyminisztérium bejelentette, hogy bekéreti Magyarország kijevi nagykövetét, hogy tiltakozzon Orbán Ukrajnára tett, „teljességgel elfogadhatatlan” kijelentései miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023. február 9-én az Európai Tanács csúcstalálkozóján találkozott először Orbán Viktorral a háború kitörése óta; az ukrán elnököt vastaps és az uniós vezetők meleg üdvözlete fogadta, Orbán viszont látványosan nem mutatott szimpátiát Zelenszkij felé, a vezetői csoportképen ráadásul közvetlenül az ukrán elnök mögé állították. Később viszont ő is kezet fogott és többedmagával tárgyalt is vele, ugyanakkor a kézfogásról több kép közül egy olyat tettek közzé a közösségi oldalán, ami Zelenszkijre nézve előnytelen benyomást kelt. Orbán a Twitteren úgy kommentálta angolul az eseményeket, hogy Magyarország továbbra is humanitárius és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, és azonnali tűzszünetet sürget, majd hozzátette, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik” – ami a sztálinista idők kommunista propagandakifejezése volt. A Zelenszkijjel folytatott tárgyalás során az ukrán elnök meghívta Orbánt Kijevbe, amire Orbán sajtófőnöke úgy reagált: „Amikor szükséges és időszerű lesz, a miniszterelnök ellátogat Kijevbe.” Végül aztán Gulyás Gergely márciusban közölte, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő nyelvtörvény jelenti az akadályát annak, hogy Orbán Kijevbe utazzon, ezért csak ennek módosítása után kerülhet rá sor.

2023. február 16-án a Fidesz képviselői az Európai Parlamentben egységesen nem szavazták meg az egy éve indított orosz inváziót, illetve Alekszej Navalnij, Putyin politikai ellenfele embertelen fogvatartási körülményeit elítélő EP-állásfoglalásokat sem, amit az EP nagy többséggel így is elfogadott.

Orbán a 2023. február 18-án tartott évértékelőjén is beszélt a háborúról és kormánya ahhoz való viszonyulásáról. A beszédében egyértelműen kijelentette: „Fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és ezt javasoljuk szövetségeseinknek is.” Megismételte, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ami szerinte azért nem egyszerű NATO- és EU-tagként, mert „ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll.” Elmondta még, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországra, mert látható, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t; hogy stratégiailag ugyanazt akarja minden ország: legyen egy szuverén Ukrajna, Oroszország pedig ne jelentsen veszélyt a többi országra, illetve, hogy a NATO-tagság nem háborús koalíció, és nem arra van, hogy közösen a tagállamok megtámadjanak egy harmadik országot, továbbá hogy a „brüsszeliták még nem adták életüket ebben a háborúban, de magyarok már adták”, ezért „több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban”; hogy Európa a háborúba sodródás perceit éli, mert Ukrajna fegyverekkel történő segítésével már közvetett háborúban áll Oroszországgal, és hogy „béke akkor lesz, ha az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak egymással, minél később, annál nagyobb árat fizetünk.”

Orbán és Szijjártó Péter később úgy fogalmaztak, hogy Európa „háborús pszichózisban” van. Szijjártó azzal verte vissza az oroszbarátság vádját, hogy az oroszokkal fenntartott kapcsolat biztosítja az ország energiaellátását, és szerinte ez is csökkenti a háború eszkalációját. Orbán pedig azt nyilatkozta, hogy „százával veszítjük el a magyarokat a háborúban”, amit külföldi interjúkban is elmondott, noha csak 12 megerősített haláleset történt 2023 februárjáig, és semmilyen hivatalos nyilvántartás nincs erről.

2023 márciusától a világháborús narratíva is a kormányzati kommunikáció homlokterébe került, mikor Orbán arról beszélt egy március 2-án megjelent, svájci lapnak adott interjúban, hogy „az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat.” Orbán szerint azonban a Nyugat nem képes felismerni ezeket a kockázatokat. Erre később máskor is tett utalásokat, amiket a kormányközeli médiumok is átvettek.

Az Európai Unió tagországainak igazságügyi miniszterei közül csak a magyar Varga Judit nem írta alá azt a dokumentumot, amiben támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023. március 17-én kiadott Vlagyimir Putyin és gyerekjogi biztosa elleni elfogatóparancsát. Az esetre reflektálva a magyar külügyi szóvivő úgy nyilatkozott: „Hazugság, hogy a kormány megvétózta az Európai Uniós nyilatkozatot a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyben.” Szerinte „az igazság az, hogy a kormány azt az álláspontját közölte Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, hogy tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni, ha azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene.” 2023. március 31-én az Országgyűlés békepárti nyilatkozatot fogadott el.

Orbán a március 31-i rádióinterjújában is tovább ecsetelt egy szerinte lehetséges világháborús kimenetelt, amit csak azonnali tűzszünettel lehet elérni. (A tűzszünet, illetve a kormány által sokat emlegetett „béke” feltételeire, részleteire itt sem tért ki.) Ezután még az Európai Uniót vádolta „háborúpártisággal”. Kitért arra az eshetőségre is, hogy uniós országok békefenntartókat küldhetnek Ukrajnába, ami Oroszországban nem tetszést váltott ki.

A magyar kormányt érő kritikák

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2017-ben

A magyar kormányt már a háború kezdetétől fogva kritizálta az országon belüli ellenzék, először azért, hogy nem voltak hajlandók katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, majd azért is, hogy nem nyújtott kellő segítséget az ukrán menekülteknek, ezzel ugyanis sokáig csak a civilek foglalkoztak. További kritika érte az ország vezetését szintén az ellenzék részéről a Putyin alapította, központját néhány évvel korábban Budapestre helyező, diplomáciai jogkörökkel rendelkező Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban is. A kritika abban állt, hogy az Orbán-kormány nem szakította meg a kapcsolatát az NBB-vel, amit az ellenzék már korábban is Oroszország „kémbankjaként” aposztrofált. A bankot a háború kitörése után a Fitch és az S&P is jócskán leminősítette, amiből Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia is kilépési szándékát jelezte, csak Magyarország maradt meg benne egyetlen európai részvényesként, ami a kormány szerint a bank által adott fejlesztési hitelek miatt érdeke az országnak. Később külföldről is több kritika érte a magyar kormányt a háborúhoz való oroszbarát viszonya miatt, mind Ukrajna, mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről.

Bár a kormány többször beszélt a békéről, azt is kiemelve, hogy „Magyarország és a Vatikán kívánja csak Európában a békét”, Ferenc pápa megnyilatkozásai, melyekben gyakran méltatta Ukrajnát és elítélte az orosz agressziót, rendre kimaradtak a kormányközeli médiumokból.

Kövér László május 15-i véleményét, ahol Zelenszkij „pszichés problémájáról” beszélt az ukrán elnöki hivatal élesen bírálta, tiszteletlennek és jelentéktelennek minősítve a házelnököt, szembesítve a háborúk borzalmaival és azok pszichés hatásaival. Az ukrán külügyminisztérium reagálása szerint „elvárja” Kövér saját mentális állapotának igazolását, mert csak ennek ismeretében tudják a kijelentéseit értékelni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután bírálta Orbánt, hogy Magyarország megvétózta az orosz gázszolgáltatás uniós embargóját. Orbán szerint ugyanis Magyarország nagy mértékben függ az orosz gáztól, és ennek kiváltására nincsenek uniós tervek. A magyar vétó jelentős külpolitikai vihart kavart. Az Unió részéről megfogalmazott orosz kőolajimport-tilalmat Orbán ugyanezen indokok miatt egy hónapig akadályozta, végül csak május végére sikerült egy kormány szerint Magyarországnak is előnyös kompromisszumos megoldást találni, aminek értelmében az importtilalom csak a tankerhajókon behozott olajra vonatkozik, a vezetéken érkezőre nem, ezzel az addigi magyar ellátottság megmarad. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az orosz olajexportnak Magyarország csak 2%-át fedi le, így a módosított szankció nem sokat változtat annak eredeti állapotán.

Petro Porosenko korábbi ukrán elnök is kritizálta Orbánt közeli orosz üzleti kapcsolatai miatt, azt mondta szívesen elvinné őt Bucsába és más olyan ukrán településekre, ahol az orosz haderő lemészárolta a helyieket.

Közben Dmitrij Medvegyev korábbi orosz miniszterelnök olyan térképet tett közzé, amin Ukrajna nagyrészt orosz terület, Kárpátalja pedig Magyarországhoz tartozik. Ezt egyszerű zavarkeltésnek minősítették, de Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint nem zárható ki az sem, hogy Orbán oroszbarát megnyilvánulásai mögött az áll, hogy ígéretet kapott Kárpátalja visszacsatolására Putyintól. Kitért arra is, hogy az oroszoktól kapott gáz egy részét Orbán felárral értékesíti harmadik országokba, miután Magyarország ugyanekkor 500 millió köbméter gázt adott el Szerbiának.

A magyar kormány továbbra is ellentmondásos politikát folytatott a konfliktus kérdésében: kritizálta az uniós szankciókat, ugyanakkor az összeset megszavazta az Európai Bizottságban; ennek ellenére nemzeti konzultációt is indított a kérdésben. A Direkt36.hu egy hosszabb cikkben elemezte a kormány reakcióit, amiben sok látványos oroszbarát gesztus történt, többek közt Szijjártó Péter külügyminiszter is többször találkozott egyedüli Európai Uniós külügyminiszterként Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A cikk szerint a kormány kezdetben nem vette komolyan a valódi háború lehetőségét, Orbán pedig az USA befolyásszerző kísérleteként értékelte a konfliktust, majd miután március 24-én Zelenszkij nyíltan bírálta Orbánt, a kritikát felhasználva építettek kampányt az energiaszankciókra, mint amik potenciálisan veszélyeztetik az ország energiaellátását. A megdráguló földgázt tekinti pedig oknak arra, hogy a kormány fenntartsa a jó viszonyt Oroszországgal. David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szintén kritizálta a magyar külügyminiszter látványosan oroszbarát lépéseit, amit Oroszország agressziója dacára folytat. Pressman és Szijjártó között később is volt nyilatkozatcsörte, miután Szijjártó szerint a nagykövet kormányt bíráló véleménye érdektelen, mert a „szuverén Magyarországnak nem külföldről mondják meg hogyan éljenek és politizáljanak benne”, amire Pressman úgy válaszolt: „Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán ’magyarországi belpolitikai fejleménynek’”. A V4-es országok házelnökeinek november végére tervezett pozsonyi találkozóját is lemondták, miután a cseh és a lengyel házelnök bojkottot jelentett be a magyar kormány oroszpolitikája miatt. Korábban a szlovák külügyminiszter is kritizálta emiatt a magyar kormányt. Kövér László házelnök szerint a vádak „igaztalanok és tiszteletlenek”.

Kritika érte azért is Magyarországot, hogy Törökországgal együtt csak ők ketten halogatták a NATO 30 tagállamából Svédország és Finnország szövetséghez való csatlakozásának megszavazását. A két ország a háború miatt döntött korábban a csatlakozás mellett. Orbán később közölte, hogy Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. Közben fideszes képviselők, noha jelen voltak, nem szavaztak az EP azon szavazásán, ahol „terrorizmust támogató államnak” ítélték Oroszországot az ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt.

A magyar parlament azonban a megígért időben sem döntött a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról, amit többen egyszerű időhúzásnak értékeltek. Egy 2023. februári Fidesz-KDNP–frakcióülésen a kormány közlése szerint „vita alakult ki, és a Fidesz nem megy csak úgy bele a finn és svéd NATO-csatlakozás megszavazásába, hanem a »vitarendezés« érdekében tárgyalódelegációt küldenek a két országba”, mert szerintük svéd és finn részről „durván, alaptalanul közönségesen sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek.” A Hende Csaba vezette delegáció el is utazott tárgyalni, aki nyilatkozataiban mindvégig pártolta a csatlakozásokat, csak azt nehezményezte, hogy szerinte az országok „hazudnak” Magyarországról. A helyi médiumok kérdéseire, amik főleg a látogatás célja és a NATO-szavazás közti összefüggést firtatták azonban nem tudott egyenes válaszokat adni. Ezután döntöttek arról, hogy március 27-én szavaznak Finnországról, Svédországról viszont megint csak később, ahogy erről a törökök is döntöttek. Az Egyesült Államok ezek után már megsürgette Magyarországot, hogy „késlekedés nélkül” ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Balázs Péter korábbi külügyminiszter is bírálta a ratifikálás késleltetését, amire „nincs racionális ok és csak Magyarország megítélését rontja.” Több korábbi miniszter pedig nyílt levélben kérte a kormánytól a ratifikálásokat. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is magyarázatot várt, hogy miért nem hagyják jóvá a NATO-csatlakozásukat. Egy napra rá viszont Kristersson úgy nyilatkozott, miután találkozott Orbánnal, hogy „Magyarország nem fogja lassítani országa NATO-csatlakozását, a magyar kormány Finnország esetében már hozott döntést, és ugyanez a terve Svédországgal kapcsolatban is.” Szerinte ezért országa valójában már csak Törökország ratifikációjára vár. Az országgyűlés végül megszavazta a finn tagságot, amit Sanna Marin finn kormányfő meg is köszönt, de felhívta a figyelmet Svédország ratifikálásának fontosságára is. Juho Romakkaniemi, a Finn Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója viszont éles szavakkal kritizálta az időhúzást: „Sokan dicsérik Magyarországot a finn NATO-csatlakozás ratifikációja után. Ám kevés alapja van annak, hogy hálásak legyünk. Valójában undorító volt Orbán részéről, hogy Finnország biztonságával játszott majdnem egy évig, méghozzá azért, hogy opportunista előnyöket szerezzen. Ne felejtsük ezt el.” Tobias Billström svéd külügyminiszter is kétkedésének adott hangot országa mihamarabbi ratifikálása kapcsán.

Miközben Finnország április 4-én hivatalosan is NATO-tag lett, addig a svédországi ratifikálást a magyar kormány újabb kifogásokra hivatkozva halasztotta el, amiket ráadásul nem is fogalmazott meg egyertelműen, újabb értetlenkedésre okot adva. Közben Kövér László a finneket bírálta, mert azok a csatlakozást követően társultak ahhoz a Magyarország ellen Unióban indult bírósági eljáráshoz, amit a magyar kormány 2021-es gyermekvédelmi törvényének LMBT-ellenes passzusai miatt indítottak. Kövér más kormánypárti politikushoz hasonlóan korábban is kritizálta a finneket és a svédeket, mint akik „nevesíthető károkat” okoztak Magyarországnak.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus egy 2023 februári panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Magyarország veszélyt jelent az Európai Unióra, mert véleménye szerint a magyar titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak. Itt kitért arra is, hogy az Orbán-kormány olyan félrevezetéseket terjesztett, mint hogy az Unió fiatal magyarokat küldene a háborúba, Ukrajnába. Később viszont helyesbített, mert elismerte, hogy a szivárogtatásokra nem volt bizonyítéka; úgy értette a mondandóját, hogy az oroszok tavaly már feltörték a magyar külügy szervereit, és ezen kockázat elhárítására a magyar féltől azóta sem érkezett megnyugtató üzenet. Ugyanakkor a Defense Intelligence arról is közölt egy hosszabb anyagot, hogy a nyugati polgári titkosszolgálatok már nem osztanak meg a magyar társszervekkel információkat, épp az orosz befolyás magas kockázata miatt. Egy dombormű is feltűnt a Parlamenttel szemközti Batthyány téren, ami a csókolózó Putyint és Orbánt ábrázolja.

Kritikát váltott ki Szijjártó Péter külügyminiszter 2023 februári minszki útja is, tekintve, hogy a közismerten diktatórikus Fehéroroszország Oroszország egyetlen európai szövetségese. Az út során a fehérorosz külügyminiszterrel tárgyalt a háború eszkalációjának megakadályozásáról, itt a megszokott kormányzati narratíva mellett, miszerint „béke kell a két fél között”, szóba hozta, hogy valószínűleg ezen útja miatt is támadni fogják. A kritika meg is érkezett Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőtől, aki a 2020-as fehérorosz választások utáni tüntetések állami leverése után hagyta el az országot. Tyihanovszkaja úgy fogalmazott a magyar látogatás után, hogy „Egy ilyen lépés elfogadhatatlan akkor, amikor Fehéroroszországban Nobel-díjasokat hurcolnak bíróság elé, újságírókat kínoznak, és orosz katonákat képeznek ki az ukrajnai frontra küldésük előtt.” A látogatás idején egy orosz kormánygép is Minszkben tartózkodott, így egyes vélemények azt sem zárták ki, hogy Szijjártó a látogatás ürügyén valójában az oroszokkal tárgyalt, miközben az ukrán külügyminiszterrel való találkozásra a háború kitörése óta nem tudott időt szakítani. Az Európai Parlament is jelezte, hogy helyteleníti Szijjártó minszki útját.

Szijjártó minszki útjával egyidőben jelent meg a The Guardianben az a cikk is, ami hosszabban elemzi a magyar kormány viszonyulását a háborúhoz, ebben kitértek Orbán oroszbarát megnyilvánulásaira is, akit „szélsőjobboldali miniszterelnökként” jellemeztek. Kijelentették, hogy ha valamely ország vitat is bizonyos lépéseket a háborúval kapcsolatban, nem hangoztatja annyira nyilvánosan, mint az Orbán-kormány, amivel gyengítené az egységes kiállást, és azt valószínűsítik, hogy a magyar kormány valamilyen orosz viszonzás reményében vette fel ezt a pozíciót.

Orbán 2023. február 18-án tartott évértékelőjére az ellenzék is reagált, akik szerint Orbán beszéde mindenki más hibáztatása volt a saját kormánya és Oroszország helyett, miközben Orbán kormányával együtt hitelét vesztve Európa szégyenpadjára került, rossz fényt vetve Magyarországra. Elesett az uniós támogatásoktól és utólagos ideológiákkal akarja megmagyarázni a 12 év kormányzásának kudarcait. Többen megemlítették még, hogy Orbán és kormánya folyamatosan hazudik, hisz a szavaikat nem igazolják a tények és az eredmények, valamint rámutattak, hogy Orbán egyértelműen úgy viselkedik, mint „Putyin és Moszkva csatlósa, aki elárulja a nyugati szövetségi rendszert.”

Kis-Benedek József biztonságpolitikai és katonai szakértő kritizálta a magyar médiumok többségét, amiért túl nagy hangsúllyal beszélnek az Orbán által 2023 márciusától emlegetett esetleges világháborúról, egyrészt mert ez inkább az orosz propagandának megfelelő értelmezés, másrészt lokális, de még inkább regionális háborúkból Kis-Benedek szerint nem lesznek világháborúk. Ahogy fogalmazott: „Ez háborús pszichózis, ahol az embereket azzal hülyítik, hogy féljetek, de mi megvédünk benneteket. Ami nagyon rossz politika, mert az emberek nem hülyék.”

A Kreml részéről is érkezett kritika, miután Orbán március 31-i rádióinterjújában uniós békenntartók eshetőségét említette meg, ami az orosz kormányszóvívő közlése szerint „potenciálisan nagyon veszélyes téma”, mert ez kétoldalú beleegyezéssel szokott megtörténni.

A Tu–141 drón esete

Egy Tu–141, amihez hasonló Zágrábban is lezuhant

Polémia lett egy 2022. március 10-én Magyarország légterén 40 percig engedély nélkül átrepülő Tu–141 típusú, robbanószerrel is rendelkező katonai drón miatt, ami végül Horvátország fővárosában, Zágráb egy parkos részén zuhant le. A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint követték a drón mozgását, de később két másik légtérsértés is történt, aminek felelőseit viszont nem találták. Ugyanakkor viszont a külügy- és a honvédelmi minisztérium nem egészen ugyanazt mondta az esetről. Horvátország számon kérte Magyarországon, hogy nem figyelt eléggé a légterére, mivel a lezuhant drón ott is bárhova zuhanhatott volna, ráadásul Orbán az esetről a horvát miniszterelnöktől értesült. Az eset után diplomáciai zavar alakult ki. Rácz András biztonságpolitikai szakértő szerint ez nem támadófegyver, ami nem kizárt, hogy hibásan működött. Gyarmati István NATO-szakértő szerint a NATO azt hihette, hogy a magyarok értesítik a horvát felet a közelítő drónról, ugyanakkor a magyarok, azt hihették, hogy a NATO értesíti a már Romániában NATO légtérbe lépett drónról a horvátokat. Később a NATO országok védelmi miniszterei találkozójukon eldöntötték, hogy megerősítik a keleti tagországok védelmét. A NATO és az érintett országok nyomozást rendeltek el az ügyben, szorosan együttműködve. Hivatalos állásfoglalás egyelőre egyik fél részéről, így a NATO részéről sem született, a nyomozás tart. Ellenzéki politikusok, akik már az eset után információkat vártak a kormánytól, március 18-án a Honvédelmi Bizottságban vártak tájékoztatást a kormánytól az esetről, de azt kormányoldalról lemondták, amit a képviselők úgy értelmeztek, hogy a kormány nem képes a magyar légtér biztonságát garantálni. A kormány témával kapcsolatos kommunikációjában az szerepelt, hogy figyelték, lekövették az eszközt. Szijjártó Péter nagyon fontosnak nevezte, hogy meg kell védeniük Magyarországot és a magyar emberek biztonságát garantálniuk kell. Továbbá, hogy Magyarország semmilyen módon nem keveredik bele a szomszédban zajló háborúba. El kell kerülni az esetleges provokációt, az ilyen eseteket higgadtan kell kezelni. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense felhívta rá a figyelmet, hogy amennyiben egy gép békeidőben belép a magyar légtérbe, nem lehet azonnal megsemmisíteni. Először feltételezni kell, hogy jók a szándékai, ilyenkor nem az az elsődleges reakció, hogy le kell lőni. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen eszközök ellen nehéz védekezni, nem csak Magyarországnak, hanem a legtöbb országnak nehézséget okoz, okozna. A megfelelő védelmi képesség kiépítése pedig igen költséges. Emellett ő is kifejtette: információi szerint a repülő eszközről a magyarok értesítették a NATO-t, így azt hihették, hogy a NATO szól a horvátoknak. A NATO viszont azt, hogy a magyarok szólnak. A Magyar Honvédség felkészültségét illetően korábban egyébként a NATO Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer elismerően szólt magyarországi látogatása során: „A Magyar Honvédség felkészült Magyarország határainak és szuverenitásának védelmére. Jól látható, hogy Magyarország felkészültsége és ébersége erősebb, mint valaha” – fogalmazott akkor.

Gazdasági lépések

Magyarország megvétózta az Oroszország elleni gázszolgáltatás uniós embargóját, Orbán Viktor szerint Magyarország függ az orosz gáztól és ennek kiváltására nincsenek uniós tervek.

Később viszont megint magyar vétó merült fel az olajembargó kapcsán, ezúttal azért, mert a beutazási tilalommal sújtott személyek közé bekerült Kirill moszkvai pátriárka is, aki Putyin és a háború hangsúlyos támogatója volt, miközben Orbán korábban elfogadta a pátriárka ellen hozott szankciókat. Orbán a pátriárka szankcionálását a „vallásszabadság korlátozásaként” értelmezte, ami szerinte „szent és sérthetetlen”. Az emiatti újabb vétó miatt az Unió végül visszavonta a pátriárkát érintő szankciókat. A lépés bírálatokat is vont maga után, de Oroszország ENSZ-nagykövete méltatta a magyar fél lépését. Más vélemények szerint viszont a putyini agressziót pártoló egyházfő ilyenfajta védelme rossz fényt vet Magyarországra és a magyar kormányra. Orbán újabb és újabb vétói az uniós politikában is felháborodást váltottak ki, amit egyszerű zsarolásnak tekintenek, emiatt az ország vétójogának elvonása is felmerült, később pedig petíció is indult a magyar vétójog elvonásáért, arra való hivatkozással, hogy Orbán csak pénzt akar az Uniótól. 44 uniós képviselő is arra próbálta rábírni Orbánt egy levélben, hogy gazdasági előnyök és személyes politikai érdekek miatt ne akadályozza az Oroszországot érintő szankciók elfogadását.

Konfliktus forrása lett, hogy az Orbán-kormány még korábban kihirdetett 480 forintos „benzinárstopjából” 2022. május 27-ével kizárta a külföldi rendszámú gépjárműveket, ami ezután csak a magyar rendszámú autókra érvényes. A kormány utóbb ugyanis a háborús helyzetre hivatkozott az intézkedés kapcsán. Az Unió részéről ezt diszkriminatív és az uniós irányvonalakkal össze nem egyeztethető lépésként értékelték, ezért felszólították a kormányt a korlátozás eltörlésére. A kormány válasza szerint „a benzinár emelkedését a háború okozza. Háborús helyzetben a kormánynak jogában áll megvédeni a magyar embereket. Ezért a kormány a benzinárstopot fenntartja”, noha ezzel újabb uniós bírósági eljárás indulhat. A hatósági benzinár következtében megszűnő külföldi import miatt a MOL egyedül nem győzte az igényeket kielégíteni, ezért december elejére rengeteg benzinkúton üzemanyaghiány állt elő. A kormány végül december 6-án 23:00 órai hatállyal megszüntette a benzinárstopot, visszatérve a piaci árakhoz. A MOL és a kormány is az uniós szankciókat nevezte felelősnek az üzemanyaghiány miatt, az EU azonban emlékeztetett, hogy Magyarország felmentést kapott az olajszankciók alól, ezért szerintük a magyar kormány nem használhatja bűnbakként az Uniót az esetleges készlethiányok miatt.

Részben a háborúval indokolta a kormány azt a 2022 május végén bejelentett úgynevezett „extraprofit adónak” nevezett intézkedéscsomagot, amivel a „nagy hasznot felhalmozó nagyvállalatok normál működésből adódó profit feletti profitját adóztatnák.” A kormány szerint az intézkedés a lakosságot védi, és nem is lehet továbbhárítani feléjük. Az intézkedés jelentős polémiát kavart, miután közgazdászok szerint nem létezik extraprofit, csak profit, a cégek az őket érintő megszorításokat pedig csak a lakossággal tudják kifizettetni a szolgáltatásaik árának emelésével, ami az inflációt is emelheti. (A forint/euró árfolyam ekkor rekord magas 400 forinton állt.) Szóba került az is, hogy az adóval érintett területek közül többek kimondottan veszteségesek voltak, mint a légitársaságok, míg olyan területekre nem vonatkozik az adó, ahol kormányközeli személyek érdekeltségei is vannak, úgy mint az építőipar vagy a kaszinók. A Ryanair légitársaság jelezte is utasaiknak, hogy a jegyeiket utólag megdrágítják az új adó mértékében. Michael O'Leary vezérigazgató egy interjúban személyeskedésektől sem mentesen, élesen kritizálta az intézkedéseket bejelentő Nagy Márton minisztert és az intézkedést is. O'Leary is rámutatott, hogy a Covid-válság miatt a légitársaságok is rengeteg veszteséget halmoztak fel, akiket épp emiatt Magyarországon kívül minden kormány támogat, hozzátéve, hogy ezzel Magyarország magával szúr ki, mert a légitársaságok helyette Csehországba, Szlovákiába, Görögországba vagy Portugáliába is mehetnek, ahol nincs ilyen adó. Közölte azt is, hogy ritkítani fogják a magyarországi járatokat. A Ryanair ellen fogyasztóvédelmi vizsgálat is indult, de más légitársaságok is a díjszabás emelését helyezték kilátásba. A cég cáfolta azt a Magyar Nemzetben megjelent értesülést is, miszerint „tömegesen mondták volna vissza a Ryanair jegyfoglalásait”, a légitársaság szerint mindössze az utasok körülbelül 3%-a tett így. Az ügy miatt később is több üzengetés történt a kormány és a Ryanair között, O'Leary jelezte, hogy a magyar különadó miatt panaszt tesz az Európai Bizottságnál.

Szintén a háborúra hivatkozva lett bejelentve 2022 júliusában a „kisadózó vállalkozások tételes adójának” (KATA) jelentős visszavágása, és a kormányzat „rezsicsökkentésének” részleges visszavonása, mely intézkedések jelentős, demonstrációkkal is kísért elégedetlenséget vontak maguk után. (Ugyanekkor viszont bejelentették a miniszterek 33%-os fizetésemelését.)