Magyar férfi kézilabda-válogatott

Magyarország
Magyar Kézilabda Szövetség
Adatok
Szövetség neve	Magyar Kézilabda Szövetség
Konföderáció	EHF (Európa)
Honlap	Hivatalos honlap
Szövetségi kapitány	Chema Rodríguez
Csapatkapitány	Mikler Roland
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli
Nemzetközi szereplések
Világbajnokság
Részvételek 21 (Először: 1958) Legjobb eredmény 2. hely: 1986
Európa-bajnokság
Részvételek 14 (Először: 1994) Legjobb eredmény 5. hely: 2024
Nyári olimpiai játékok
Részvételek 8 (Először: 1936) Legjobb eredmény 4. hely: 1936, 1980, 1988, 2004, 2012
Az infobox utoljára frissítve: 2024. január 26.

A magyar férfi kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti férfi kézilabda-válogatottja, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít. A csapat legjobb eredménye világbajnokságon a második hely, Európa-bajnokságon az ötödik, olimpián pedig a negyedik hely. Ezidáig nyolc alkalommal jutott ki a válogatott olimpiai tornákra. Legutóbb 2012-ben, akkor a negyedik helyen végeztek.

Története

1930-as évek

Az 1938-ban Berlinben rendezett szabadtéri kézilabda-világbajnokságon bronzérmet szerzett a magyar válogatott (Dobos Imre, Kollányi Imre, Cziráki, Notasi, Sidó, Boda, Takács, Mérai, Szomoria, Cséfai). Az olimpiai stadionban 40 000 néző előtt rendezett döntőn a magyar csapat 10:2-re verte a svédeket, míg Németország 23:0-ra nyert Svájc ellen és aranyérmet szerzett. Tanulva a '36-os olimpia kudarcából, ezúttal komoly, kipróbált szakemberek, Dollai Antal és Kovács Ernő készítették fel a magyar csapatot és állították össze az utazó válogatott keretet is.^[forrás?] A szabadtéri kézilabda-világbajnokság 1966 után megszűnt.

1950–1980

Az 1958-as férfi kézilabda-világbajnokságot, mely a harmadik volt a vb-k történetében, 1958. február 27.–március 8. között tartották az NDK-ban. Nyolc csapat vett részt a tornán. A válogatott a C csoportba kapott besorolást. Az első mérkőzés Románia ellen volt, és döntetlen lett a vége (16–16). A második meccsen nagyot bukott a csapat Csehszlovákia ellen (11–26), de a harmadik meccset végre sikerült megnyerniük Izland ellen, így továbbjutottak a középdöntőbe. Itt először a házigazda németek ellen kellett játszani, de nem sikerült megverni őket (15–22). Utolsó középdöntős meccs Norvégia ellen volt, de itt is alulmaradt a válogatott (21–23), így a hetedik helyért játszhattak, Jugoszlávia ellen. Őket sikerült megverni (22–16), és a válogatott a hetedik helyen végzett.

Egy világbajnokság kihagyása után, újra ott volt a csapat az 1964-es Csehszlovákiában rendezett vb-n. Tizenhat csapat vett részt a küzdelmekben, a magyar válogatott a B csoportban szerepelt a csoportküzdelmek során. Az első meccsen nem sikerült legyőzniük a svédeket (8–15), de aztán győztek Egyiptom (16–9) és Izland ellen is (21–12), így továbbjutottak a csoportból. Következett a középdöntő, itt azonban két meccsből csak egyet sikerült megnyerni. Ezzel a két ponttal az utolsó helyen végeztek a középdöntőben, így maradt a hetedik helyért rendezett meccsen való szereplés. A dánok ellen nagyon kikapott a válogatott, így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát.

A következő vb-n is nyolcadik helyen végzett a válogatott. A tornát Svédországban tartották. A hetedik helyért játszott mérkőzésen ezúttal nem sikerült megverni Jugoszláviát, hiszen 24-20-as vereség lett a vége.

A hetedik világbajnokságot a sportág történelmében Franciaországban tartották, 1970-ben. Ilyenkor volt először tizenkét csapat a vb-n. Ekkor már természetes volt, hogy a magyar csapat kijutott a megmérettetésre. Egymás után harmadszorra lett nyolcadik a válogatott. Ezúttal a címvédő Csehszlovákia rótta ki a magyar csapatra a vereséget. 21-14 lett a meccs végeredménye.

A következő torna az 1972-es olimpia volt, amit Münchenben rendeztek. A kézilabda harminchat év után került be újra a programba. A magyar csapat a D csoportban kapott helyet. Az első mérkőzésen sikerült legyőzni az amerikaiakat (28–15). A második csoportmeccsen a japánok ellen is összejött a győzelem (20–12). Az utolsó meccs a jugoszlávok elleni már tét nélküli volt, hiszen a magyar csapatnak már biztos volt a helye a középdöntőben. Végül két góllal győzött Jugoszlávia (16–18). A középdöntőben a II. csoportban szerepelt a válogatott. Itt viszont nem úgy sikerültek az eredmények ahogy várták. Két vereséggel, nulla ponttal zárta a középdöntőt a csapat. Sorrendben először a románoktól (14–20), majd a kelet-németektől (14–17), kapott ki a csapat, amely így a hetedik helyért játszhatott. Ezen a meccsen is elbuktak a svédek ellen (18–19), így a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ami mindmáig a legrosszabb magyar férfi kézilabda olimpiai szereplés.

Következett a nyolcadik világbajnokság, 1974-ben. A válogatott beállította legjobb eredményét és 1958 után újra a hetedik helyen végzett.

Az 1976-os olimpiára is kvalifikálta magát a magyar válogatott, egymás után másodszorra jutott el az olimpiára. Ezt Kanadában, Montrealban rendezték. A magyar csapatból mindenki magyarországi klubcsapatban játszott. A legtöbb játékost, szám szerint négyet, a Budapest Honvéd SE szolgáltatott a válogatott számára. A magyar csapat a B csoportban játszotta csoportmeccseit. A csoportmeccseken a románoktól (18–23), és a lengyelektől (16–18), kikapott a válogatott. Azonban a cseheket (22–20), és az amerikaiakat legyőzte (36–21). Két győzelemmel és két vereséggel a gárda, a harmadik helyen végzett a csoportjában, ezzel pedig a tornát a hatodik helyen fejezte be.

Két év telt el a következő vb-ig. Ezt Dániában tartották. A csapat eredményei nem tették lehetővé, hogy helyosztón játszhasson. Eddigi legrosszabb eredmény, kilencedik hely lett a vége. Viszont, a torna gólkirálya Kovács Péter lett holtversenyben.

1980–2000

Az 1980-as moszkvai olimpia következett a magyar válogatott számára. A tornán, amelyen a kézilabda-eseményeket július 20. és július 30. között tartottak, tizenkét csapat vett részt. A magyar csapat az A csoportban kapott helyet, egy elég nehéznek mondható csoportban. A csapat július 20-án kezdett a lengyelek ellen. A mérkőzés végeredménye döntetlen lett (20–20). A második meccsen is döntetlen született, ezúttal a kelet-németek ellen (14–14). Ezután egy Spanyolország feletti győzelem (17–20) következett. Utána egy dánok elleni siker (15–16), már biztossá tette a magyar csapat továbbjutását, de ha a kubaikat megveri a válogatott és a kelet-németek kikapnak akkor megnyerné a csoportot a gárda és a döntőben játszhatna. A magyar válogatott meg is tette a maga feladatát és legyőzte a kubaiakat (26–22), azonban a németek is begyűjtötték a két pontot a dánok ellen, így a magyarok a bronzmérkőzésen játszhattak Románia ellen. Ezt a mérkőzést már nem sikerült megnyerni (18–20). A magyar csapat negyedikként zárta a moszkvai olimpiát.

A következő, tizedik vb-n is kilencedik lett a gárda. Itt már tizenhat csapat szerepelt. Kovács Péter a góllövőlista második helyén végzett.

A következő torna viszont kiugrást jelentett. A válogatott mindmáig a legjobb eredményét érte el amikor az 1986-os vb-n a második helyezett lett, Jugoszlávia mögött. Kovács Péter itt is hozta a formáját, de "csak" a negyedik helyen végzett a góllövők versenyében.

Következő esemény amire kijutott a válogatott az az 1988-as szöuli olimpia volt. A találkozókat szeptember 20. és október 1. között rendezték. A magyar válogatott a B csoportban szerepelt. Rögtön a magyaroké volt a nyitó mérkőzés Dél Korea ellen, ahol vereséggel mutatkozott be a tornán a csapat (20–22). A második mérkőzés sem sikeredett jobban, ezúttal a csehszlovákok győzték le a magyar csapatot (16–19). Két vereség után itt volt már az ideje egy győzelemnek is, és ez sikerült is a Japán elleni meccsen (22–19). A következő mérkőzését is behúzta a csapat, ezúttal nagyon simán, tíz góllal gázolt át a spanyolokon (26–16). Az utolsó mérkőzés sorsdöntő volt a csapat számára, mert ha nyer a magyar válogatott, akkor játszhat a bronzmérkőzésen. Ez is meg is történt, sikerült a kelet-németeket megverni (18–17), így a csapat a második helyen végzett a csoportban. Következett a jugoszlávok elleni bronzmérkőzés, ahol négy góllal bizonyultak jobbnak a jugoszlávok (27–23). A magyar válogatott a negyedik helyen fejezte be a tornát.

Ezután viszont hiába várta Magyarország az újabb jó szereplést, ez nem történt meg. A vb-t 1990-ben Csehszlovákiában tartották. Hatodik helyen végzett a korábbi ezüstérmes. A legjobb magyar góllövő Marosi László lett, harminchat találattal a nyolcadik helyen végzett.

Az 1992-es barcelonai olimpia következett a csapat életében. A meccseket július 25. és augusztus 9. között rendezték. A tornán a hetedik helyen zárt a magyar válogatott. Ez volt minden idők második legrosszabb férfi kézilabda helyezése Magyarország számára, hiszen 1936-ban nyolcadikak lettünk.

1993-as svédországi vb-n tizenegyedik lett a válogatott. Egyedül az kárpótolhatta a csapatot, hogy Éles József 41 góljával holtversenyben gólkirály lett.

Az 1995-ös vb-n tizenhetedik helyezett lett a válogatott. Ezen a tornán már huszonnégy csapat vett részt. E vb után döntöttek így, hogy ezentúl kétévente lesznek világbajnokságok.

Az 1997-es japáni vb-n jó eredményt ért el a válogatott az előző évekhez képest. Negyedik lett a csapat, úgy, hogy a bronzmérkőzésen egy góllal kapott csak ki Franciaország válogatottjától. A góllövőlista második helyezettje Éles József lett, 59 találattal.

Következő vb-t, az 1999-ben rendezendőt, Egyiptomban tartották. Svájc, Finnország és Izland ellenében a magyar válogatott kiharcolta a vb-szereplés jogát, Egyiptomban azonban rettentő kemény csoportba került. Nigéria és Kuvait legyőzését követően Horvátország ellen a csapat 50 percen át remekelt, a hajrában mindössze egy gólt szerzett, így az ellenfél nyert 20-19-re. Norvégia sima verése után Oroszország ellen nem sikerült jól a meccs, a 27-18-as vereség azt jelentette, a nyolcaddöntőben Franciaország következett. 24-23-ra kikapott a válogatott, így Magyarország kiesett.

2000–2020

Pérez Carlos

2001-ben, a magyar válogatott nem jutott ki a franciaországi eseményre, miután a Norvégia elleni selejtezőt elvesztette. A hazai, szegedi összecsapást csupán egy góllal, 20-19-re nyerte meg a csapat, a visszavágón azonban 24-22-re kikapott.

Következett a 2003-as portugáliai megmérettetés. Ugyan Katzirz Dávid doppingesete beárnyékolta kissé válogatott világbajnoki szereplését, a portugáliai viadal csakis pozitívumként szolgált. Az olimpiai kvótáért harcba szálló együttes nehéz csoportba került, hiszen a franciák, a horvátok és az oroszok is legyőzték Skaliczki László tanítványait, s úgy tűnt, a szaúdiak és az argentinok elleni siker kevés lesz. A válogatott jószerével már majdnem kiesett, de végül az utolsó fordulóban Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát, így mégis középdöntőbe csúszott a csapat. A középdöntőben újabb vereség következett Svédországtól, ám az utolsó mérkőzésen a Szlovénia elleni 28-25-ös siker azt jelentette, a gárda az 5-8. helyért folytathatja. Lisszabonban aztán megtörtént a csoda, a néhány nappal korábban még kiesőnek hitt gárda kétszeri hosszabbítás után 34-33-ra verte a vb-bronzérmes jugoszlávokat, s 12 év után kiharcolta az olimpiai részvételt. Az 5. helyért még az is belefért, hogy az oroszok 30-25-re nyerjenek. A gólkirályi címet a Fotex magyar-kubai klasszisa, Pérez Carlos érdemelte ki, aki bekerült a torna all-star csapatába is.

A 2004-es olimpiát Athénban rendezték. A férfi kézilabda mérkőzéseket, augusztus 14. és 29. között rendezték. A csapat kvalifikálta magát az eseményre és a sorsolásnál a B csoportba kerültek. Egy csoportban hat csapat szerepelt, abból négy továbbjuthatott, így a magyar csapatnak reális esélye volt kivívni a negyeddöntőbe jutást. Az első mérkőzésen sikerült is begyűjteni a kötelezőnek mondható két pontot az egyiptomiak ellen (33–28). A második mérkőzésen is sikerült győzni a brazilok ellen (20–19). Aztán következett egy vereség a franciák ellen (23–26), és egy egygólos győzelem a német csapat ellenfeleként (30–29). Az utolsó csoportmeccsen a házigazda görögöket simán verte a válogatott (26–22), így sikerült a továbblépés a csoportból, méghozzá a második helyen. Ez azt jelentette, hogy a Dél-Koreával játszanak az elődöntőbe jutásért. A mérkőzés végeredménye elég sima lett a magyarok javára, így következhetett az elődöntő (30–25). Az elődöntőben a horvátok vártak a csapatra, és túl nagy falatnak bizonyultak (31–33). A bronzmérkőzésen az oroszokat sem sikerült megverniük (26–28). A magyar válogatott, így a negyedik helyen fejezte be a tornát.

Buday Dániel

A 2005-ös vb-re nem jutott ki a válogatott.

Ellenben a 2006-os svájci rendezésű Eb-re már kijutott a válogatott. A tornát január 26. és február 5. között rendezték. A C csoportban szerepeltek a magyarok, a városok ahol játszottak Sursee, és Luzern volt. A dánok ellen kezdték meg a szereplést a tornán de vereséggel nyitottak (25–29). A mérkőzésen Buday Dániel kilenc gólt szerzett ezzel ő volt a meccs legeredményesebb játékosa. A második mérkőzésen Szerbia és Montenegró volt az ellenfél. Öt góllal kapott ki a magyar a válogatott (24–29), ezzel nagyon nehéz helyzetbe került a folytatást illetően. A csapatban a legtöbb gólt az Iváncsik fivérek szerezték. Gergő hatot, Tamás öt gólt vállalt magára. Az utolsó meccs az izlandiak ellen volt, akiket feltétlenül, és nagy gólkülönbséggel meg kellett volna verni ahhoz, hogy továbbjuthasson a válogatott. Sikerült őket megverni de nem eléggé (35–31). Négy góllal nyertek, ami azt jelentette, hogy -5-ös a gólkülönbsége a gárdának, azaz eggyel rosszabb mint a szerb és montenegróiaknak. Ezen a találkozón újra Buday szerezte a legtöbb magyar gólt, szám szerint kilencet. Végeredményként a tizenharmadik helyen fejezte be a tornát a válogatott.

2007-ben Németországban léptek pályára, s a világbajnokság csoportküzdelmeit százszázalékos teljesítménnyel abszolválták. Csodásan kezdődött a vb, hiszen Dánia ellen elképesztő hajrával, s Puljezević Nenad ámulatba ejtő parádéjának köszönhetően 30-29-re győzött a csapat, majd Norvégia (25-22) és Angola (34-31) sem okozott gondot. A középdöntőben folytatódott a parádé, hiszen a Csehország elleni 28-25-ös sikert követően kézzel fogható közelségbe került a negyeddöntő. Ehhez csupán egy pontocskára lett volna szükség a hátralévő három meccsen, ám a horvátoktól elszenvedett 25-18-as zakó, majd a spanyolok 33-31-es sikere után Oroszország ellen sem sikerült a bravúr. Noha utolsó középdöntő-találkozóján tíz másodperccel a vége előtt még továbbjutásra állt a válogatott, Koksarov találata eldöntött mindent: Oroszország 26-25-re nyert, s továbbjutott, míg a Skaliczki-csapat 34-33-ra verte Szlovéniát, s ezzel a 9. helyen zárt.

A 2008-as Eb-t Norvégiában rendezték január 17. és 27. között. A magyar válogatott beállítva addigi legjobb eredményét a középdöntőig menetelt. A válogatott Bergenben játszotta csoportbeli mérkőzéseit, míg a középdöntőbeli meccseit már Trondheimben játszotta. A csoportküzdelmekben az első helyen jutott tovább, megelőzve a spanyolokat és a németeket is. Holtverseny volt a csoport végeredménye, mert mindegyik csapat négy ponttal állt, de a magyar csapatnak volt a legjobb gólkülönbsége. A középdöntőben azonban a II. csoportból nem sikerült a továbbjutás, hiszen ahhoz az első kettő hely valamelyikén kellett volna végezni. Első mérkőzésen döntetlen született a svédek ellen, azután vereség Izlandtól végül pedig győzelem a franciák ellen. Így a magyarok a negyedikek lettek. Összességében a nyolcadik helyen fejezték be a tornát, ezzel az eredménnyel pedig a második legjobb magyar férfi kézilabda-eb szereplést érték el.

A válogatott a 2009-es vb-n

A 2009-es vb-n is ott volt a válogatott. Bosznia és Hercegovina ellen sikerrel vette a selejtezőt a csapat és a sorsolásnál a második kalapba került. A tornán az A csoportból harmadikként jutott a középdöntőbe a magyar csapat. A csoportmeccseket Eszéken játszotta a válogatott. A csoportküzdelmek során hét pontot gyűjtöttek, mint a második helyezett szlovákok. Mivel ők több gólt dobtak, ők jutottak másodikként tovább. A középdöntőbe való szerepléshez már Zágrábba kellett utaznia a gárdának. Itt azonban harmadik helyezettként kiesett az I. csoportból a magyar válogatott. Így az ötödik helyért játszhattak, de Németország jobbnak bizonyult. 16-13 volt a félidőben az eredmény, de a második félidőben nem sikerült a fordítás, így 28-25 lett a végeredmény a németek javára. A torna után a kapusok között Fazekas Nándor 41%-os védési hatékonysággal, a második helyen végzett.

Csoknyai István

A következő, 2010-es Eb-re is kijutott a magyar válogatott. A selejtező csoportban a horvátok után a második helyen jutottak ki. A sorsolásnál a harmadik kalapba kerültek, végül a D csoportban kötöttek ki, a franciák a spanyolok és a csehek társaságában. Így a csoportmeccseket Bécsújhelyen kellett játszania a csapatnak. Immár új kapitánnyal a kispadon, Csoknyai Istvánnal szerepelt a tornán a válogatott. A torna előtt két korábbi meghatározó játékos is lemondta az eb szereplést, Mocsai Tamás, és Nagy László. Az első mérkőzésen a franciák ellen rögtön nagy meglepetés született a tornán, hiszen a magyar csapat döntetlent játszott a vb- és olimpiai címvédő ellen. A meccs 16-16-os félidő után 29-29 lett. Ilyés Ferenc szerezte a csapatból a legtöbb gólt, hetet. A második csoportmeccsen a spanyolok következtek ellenfélül. A válogatott nagyon gyenge játékkal 9 gól különbségű vereséget szenvedett (25-34). A magyar csapatból, a torna előtt honosított Milorád Krivokapić és a Veszprém játékosa, Gulyás Péter szerezte a legtöbb gólt. Mindkét játékos öt-öt gólt vállalt magára. Utolsó csoportmérkőzés a csehek ellen volt. Aki ezen a mérkőzésen nyer, az továbbjut. Így álltak oda a kezdéshez a csapatok. A csehek jobban kezdtek, de félidőben csak egy góllal vezettek (13-14). A második félidőben nagyon elhúztak, a magyarok nem tudták követni a tempót, így a mérkőzés végeredménye 33–26-os cseh diadal lett. A magyar válogatott legjobbja a hat gólt elérő Császár Gábor és az öt gólt szerző Katzirz Dávid volt. A tornán csalódást keltve nem jutott be az ausztriai Európa-bajnokság középdöntőjébe, azaz a legjobb tizenkettő közé a magyar férfikézilabda-válogatott.

A 2012-es olimpiai játékokon a Mocsai Lajos vezette válogatott ismét bejutott az elődöntőbe, ahol a svédektől, és a horvátoktól is vereséget szenvedett, így megint a negyedik helyen zárt. A 2015-ös katari világbajnokságra nem sikerült a kijutás, miután elbukta a csapat a szlovénokkal szembeni selejtezőt. Mocsai lemondott, helyét Talant Dujsebajev vette át, a fiatalítást is célul kitűzve. A 2016-os EB-re kvalifikálta magát a csapat, kilenc fiatal játékossal, akik az első világversenyük előtt álltak. Az Európa-bajnokságon mindössze egy mérkőzést nyert a válogatott, a csoportjából ugyan továbbjutott, ám összesítésben csak a 12. helyen végzett ami azt jelentette, hogy lemaradt a 2016-os olimpiáról. A torna után Dujsebajev távozott, ideiglenesen Xavier Sabaté lett a szövetségi kapitány.

A spanyol edző - aki a Telekom Veszprém csapatának is a vezetőedzője volt ezzel egy időben - április 9-én az olimpiai címvédő franciák elleni barátságos mérkőzésen ült először a válogatott kispadján. 28-25-re nyertek a gallok, de a csapatjátéka biztató volt.

Sabaté több rutinos játékost - így Császár Gábort, Fazekas Nándort, Ilyés Ferencet és Iváncsik Tamást - is visszahívott a keretbe a szerbek elleni két világbajnoki selejtezőre. Végül kiharcolta a vb-részvételt a csapat, valamint jól kezdte az őszi EB-selejtezőket is.

A 2017-es világbajnokság előtt dániai felkészülési tornán vett részt a csapat, majd Sabaté kihirdette a tornára utazó 16 fős keretet.

A csoportmérkőzések során az első két fordulóban vereséget szenvedett a Nagy Lászlót az első mérkőzés 18. perce után bokasérülés miatt elvesztő válogatott. A németektől négy (27–23), míg a horvátoktól három gólos vereséget (31–28) két győzelem követte a gyengébb Chile és Szaúd-Arábia ellen. Fehéroroszország ellen a csoport harmadik helyéért lépett pályára a csapat, azonban 27-25-ös vereségével csak a még továbbjutást jelentő negyedik helyen végzett, így a nyolcaddöntőben az olimpiai bajnok Dánia várt Xavi Sabaté együttesére. Ott azonban a magyar válogatott az utóbbi évek egyik legnagyobb bravúrját bemutatva, végig vezetve verték az északi csapatot 27-25-re és jutottak be a legjobb nyolc csapat közé. A Norvégia elleni negyeddöntőben nem tudta ezt a teljesítményt megismételni a válogatott, így 31-28-as vereséggel búcsúzott a tornától, amelyet a 7. helyen zárt.

A 2019-es világbajnokságon Csoknyai István és Vladan Matić vezetésével a 10. helyen végzett.

2020–

2019. július 10-én Gulyás Istvánt nevezték ki a válogatott élére, így a 2020-as Európa-bajnokságra már ő készítette fel a válogatottat, míg az edzői stábbban Nagy László és Chema Rodríguez is helyet kapott. A kontinenstornán a magyarok a csoportkört az első helyen zárták, azonban a középdöntők utolsó fordulójában a Portugáliától elszenvedett 34–26-os vereség azt jelentette, hogy a csapat nem tudta kvalifikálni magát az olimpiai játékokra.

A 2021-es egyiptomi világbajnokságon a válogatott újból csoportelsőként zárt, legyőzve Németországot, Uruguayt és a Zöld-foki-szigeteket. A középdöntők folyamán Brazíliaés lengyelország ellen is két pontot szerzett a csapat, így a spanyolok elleni vereség ellenére is bejutott a negyeddöntőbe, ahol a francia válogatottól kapott ki hosszabbítást követően 35–32-re. Összesítésben az 5. helyen zárta a tornát a válogatott, amely történetének harmadik legjobb szereplése volt a világbajnokságon során.

Magyarország társrendezőként automatikus résztvevője volt a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságnak, a válogatott az Eurokupában készült fel a kontinenstornára. Gulyás István csapata a spanyolokkal és a horvátokkal is megmérkőzött a torna során, amelyet végül megnyert. Az Eb-n a válogatott a csoportkörben a csoportjában a harmadik helyen végzett és kiesett, összesítésben a 15. helyen zárt.

Mérkőzések

• Az eredmények mindig a magyar válogatott szempontjából szerepelnek.

Jelmagyarázat
A magyar válogatott győzelmével végződött mérkőzés
Döntetlennel végződött mérkőzés
A magyar válogatott vereségével végződött mérkőzés
(o) – otthon lejátszott mérkőzés
(i) – idegenben lejátszott mérkőzés
(s) – semleges helyszínen lejátszott mérkőzés

Jelenlegi keret

A 2024-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra nevezett keret.

Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez

No. Poszt Név Születési dátum (életkor) Magasság Vál. Gólok Klub 1 GK Andó Arián 1999. január 29. (24 éves) 1,89 m 8 0 Balatonfüredi KSE 2 P Sipos Adrián 1990. március 8. (33 éves) 1,98 m 66 28 MT Melsungen 7 LW Bóka Bendegúz 1993. október 2. (30 évesen) 1,94 m 70 176 Balatonfüredi KSE 10 RW Krakovszki Zsolt 2002. július 9. (21 évesen) 1,88 m 7 14 NEKA 11 LB Ligetvári Patrik 1996. február 13. (27 évesen) 2,05 m 85 86 Telekom Veszprém KC 18 LW Krakovszki Bence 2002. július 9. (21 évesen) 1,87 m 7 14 MOL-Tatabánya KC 23 RB Máthé Dominik 1999. április 1. (24 évesen) 2,01 m 40 142 Paris Saint-Germain 24 CB Fazekas Gergő 2003. október 31. (20 évesen) 1,91 m 11 11 Wisła Płock 27 P Bánhidi Bence 1995. február 9. (28 évesen) 2,07 m 97 286 MOL-Pick Szeged 28 P Szöllősi Szabolcs 1989. január 28. (34 évesen) 1,94 m 98 119 Dabas VSE KC 30 LB Szita Zoltán 1998. február 10. (25 évesen) 1,96 m 43 106 MOL-Pick Szeged 32 GK Palasics Kristóf 2002. április 19. (21 évesen) 1,99 m 4 0 CB Ciudad de Logroño 33 RB Ancsin Gábor 1990. november 27. (33 évesen) 2,02 m 145 314 MOL-Tatabánya KC 39 LB Bodó Richárd 1993. március 13. (30 évesen) 2,03 m 96 293 MOL-Pick Szeged 43 RB Ilics Zoran 2002. január 2. (22 évesen) 1,97 m 18 20 HSV Hamburg 45 P Rosta Miklós 1999. február 4. (24 évesen) 2,03 m 49 126 CS Dinamo București 61 GK Bartucz László 1991. november 5. (32 évesen) 1,94 m 13 0 MOL-Tatabánya KC 66 CB Lékai Máté 1988. június 16. (35 évesen) 1,90 m 166 498 Ferencvárosi TC 77 CB Hanusz Egon 1997. szeptember 25. (26 évesen) 1,77 m 38 63 TV Bittenfeld 91 RW Imre Bence 2002. október 15. (21 évesen) 1,85 m 3 13 Ferencvárosi TC

Szakmai stáb

Szövetségi kapitány	Chema Rodríguez
Másodedző	Miguel Velasco
Kapusedző	Porobic Haris
Csapatorvos	dr. Erdélyi Gábor
Technikai vezető	Szikra-Mezey Csaba
Fizioterapeuta	Gazda Ferenc

Nemzetközi versenyek

Olimpia

Év	Forduló	M	Gy	D	V	G+	G-	Helyezés
1936	Négyes döntő	5	1	0	4	25	64	4.
1948–1968	nem tartották meg
1972	Középdöntő	6	2	0	4	110	101	8.
1976	Csoportkör	5	2	0	3	111	103	6.
1980	Elődöntő	6	3	2	1	114	108	4.
1984	nem indult
1988	Elődöntő	6	3	0	3	125	120	4.
1992	Csoportkör	6	3	0	3	125	127	7.
1996	nem jutott ki
2000
2004	Elődöntő	8	5	0	3	219	210	4.
2008	nem jutott ki
2012	Elődöntő	8	3	0	5	200	221	4.
2016	nem jutott ki
2020
2024	kijutott
Összesen	8/16	50	22	2	26	1029	1054	–

Világbajnokság

Év Forduló M Gy D V G+ G- Helyezés 1938 nem indult 1954 1958 Középdöntő 6 2 1 3 106 109 7. 1961 nem jutott ki 1964 Középdöntő 6 3 0 3 93 90 8. 1967 Negyeddöntő 6 2 0 4 126 130 8. 1970 Negyeddöntő 6 3 0 3 95 84 8. 1974 Középdöntő 6 3 0 3 114 95 7. 1978 Csoportkör 6 4 1 1 137 117 9. 1982 Középdöntő 7 2 4 1 152 141 9. 1986 Döntő 7 6 0 1 167 151 2. 1990 Középdöntő 7 4 1 2 151 147 6. 1993 Középdöntő 7 2 0 5 166 161 11. 1995 Csoportkör 5 1 0 4 119 121 17. 1997 Elődöntő 9 6 0 3 220 207 4. 1999 Nyolcaddöntő 6 3 0 3 157 136 11. 2001 nem jutott ki 2003 Középdöntő 9 4 0 5 273 259 6. 2005 nem jutott ki 2007 Középdöntő 8 5 0 3 225 224 9. 2009 Középdöntő 9 5 1 3 254 227 6. 2011 Középdöntő 9 6 0 3 254 243 7. 2013 Negyeddöntő 7 4 0 3 200 167 8. 2015 nem jutott ki 2017 Negyeddöntő 7 3 0 4 202 194 7. 2019 Középdöntő 8 3 2 3 225 219 10. 2021 Negyeddöntő 7 5 1 1 226 193 5. 2023 Negyeddöntő 9 4 0 5 266 283 8. 2025 kijuthat 2027 kijuthat Összesen 22/28 159 81 10 66 3 937 3 685 – Európa-bajnokság Év Forduló M Gy D V G+ G- Helyezés 1994 Csoportkör 6 3 0 3 128 131 7. 1996 Csoportkör 6 1 1 4 144 158 10. 1998 Csoportkör 6 3 0 3 145 154 6. 2000 nem jutott ki 2002 2004 Középdöntő 6 2 2 2 164 169 9. 2006 Csoportkör 3 1 0 2 84 89 13. 2008 Középdöntő 6 3 1 2 176 173 8. 2010 Csoportkör 3 0 1 2 80 96 14. 2012 Középdöntő 6 1 3 2 156 161 8. 2014 Középdöntő 6 1 2 3 159 165 8. 2016 Középdöntő 6 1 0 5 142 166 12. 2018 Csoportkör 3 0 0 3 77 92 14. 2020 Középdöntő 7 3 1 3 176 189 9. 2022 Csoportkör 3 1 0 2 89 92 15. 2024 5. helyért 8 5 0 3 228 224 5. Összesen 14/16 75 25 11 39 1948 2059 –111 A válogatott edzői Csoknyai István Mocsai Lajos A magyar férfi kézilabda-válogatott eddigi szövetségi kapitányai. Időszak Név 1958 Cséfay Sándor 1959–1961 Hetey István 1962–1964 Csicsmányi Árpád 1964–1973 Albrecht Miklós 1973–1982 Faludi Mihály 1982–1985 Kovács László 1986–1988 Mocsai Lajos 1989–1990 Csík János 1991–1992 Joósz Attila 1992–1993 Kovács László 1993–1995 Kaló Sándor 1995–1996 Kővári Árpád 1997–1999 Vass Sándor 1999–2001 Hajdu János 2001–2008 Skaliczki László 2008–2009 Hajdu János 2009–2010 Csoknyai István 2010–2014 Mocsai Lajos 2014–2016 Talant Dujsebajev 2016–2017 Xavier Sabaté 2017–2018 Ljubomir Vranjes 2018–2019 Csoknyai István és Vladan Matić 2019–2022 Gulyás István 2022– Chema Rodríguez Rekordok   Jelenleg is aktív játékos. Legtöbb mérkőzés Játékos Mérkőzés Gólok száma Kovács Péter 323 1797 Szathmári János 302 2 Bartalos Béla 288 2 Iváncsik Gergő 270 696 Császár Gábor 247 845 Fazekas Nándor 238 1 Ilyés Ferenc 229 502 Kenyeres József 224 496 Pásztor István 215 830 Szilágyi István 214 541 2019. június 15-ei adatok alapján Forrás: kezitortenelem.hu Legtöbb gól Játékos Gól Mérkőzés % Kovács Péter 1797 323 5,56 Császár Gábor 845 247 3,42 Pásztor István 830 215 3,86 Éles József 828 179 4,58 Nagy László 749 209 3,58 Marosi László 710 171 4,15 Iváncsik Gergő 696 270 2,57 Gyurka János 662 191 3,47 Iváncsik Mihály 623 169 3,69 Szilágyi István 541 214 2,53 2019. június 15-ei adatok szerint Forrás: kezitortenelem.hu Díjak Az év magyar csapata (1986) Az év magyar csapata választás harmadik helyezettje (2012) Jegyzetek Források Men Handball Olympic Games Archive. todor66.com. (Hozzáférés: 2012. december 1.) Men Handball World Championship Archive. todor66.com. (Hozzáférés: 2012. december 1.) Men Handball European Championships Archive. todor66.com. (Hozzáférés: 2012. december 1.) További információk A Magyar kézilabda-szövetség honlapja (magyarul) A válogatott szövetségi kapitányai a nemzetisport.hu-n (magyarul) A válogatott olimpiai eredményei a nemzetisport.hu-n (magyarul) A válogatott világbajnoki keretei a nemzetisport.hu-n (magyarul) A válogatott Európa-bajnoki keretei a nemzetisport.hu-n (magyarul)