Fodor András (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 3., 23:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor András (egyértelműsítő lap).
Fodor András
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Élete
Születési névFodor Andor
Született1929. február 27.
Kaposmérő, Magyarország
Elhunyt1997. június 27. (68 évesen)
Fonyód, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiFodor József (1885-1943)
Lieber Etelka
HázastársaMátis Sarolta (1933-)
GyermekeiDávid (1961)
János (1969)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, esszék
Első műveHazafelé (versek, 1955)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1956, 1973, 1981)
Radnóti-díj (1975)
SZOT-díj (1983)
Kossuth-díj (1992)
Hatottak ráTakáts Gyula, Fülep Lajos
Fodor András aláírása
Fodor András aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor András témájú médiaállományokat.

Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.

Életpályája

Szülei: Fodor József (1885–1943)[1] és Lieber Etelka voltak.[2] Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Az Eötvös Kollégiumban barátkozott össze életre szólóan Colin Mason angol zenetudósjelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.

1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949–1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954–1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957-től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult az irodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981–1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt.

Fodor András "A bábu vére" c. kötetének dedikált címlapja 1978-ból
Fodor András sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-74.

Magánélete

1953-ban házasságot kötött Mátis Saroltával. Két fiuk született: Dávid (1961) és János (1969).[2]

Munkássága

Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Stravinskyról szóló könyve mellett 1959–1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Stravinsky, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse-, Olivier Messiaen-, John Cage-, Karlheinz Stockhausen-, Iannis Xenakis-műveket.

Művei

  • Hazafelé; Magvető, Bp., 1955
  • Józan reggel (versek, 1958)
  • Tengerek, dombok (versek, 1961)
  • Fordul az ég (versek, 1964)
  • Arcom útjai (versek, 1967)
  • A csend szólítása (válogatott versek, 1969)
  • Másik végtelen (versek, 1971)
  • Szólj költemény. József Attila élete és költészete (tanulmány, 1971)
  • Kettős rekviem; Szépirodalmi, Bp., 1973 (Mikrokozmosz füzetek)
  • A nemzedék hangján (tanulmány, 1973)
  • Könyvtárosok véleménye az "Új Könyvek"-ről; OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ; Bp., 1973
  • A barátság bére (versek, 1974)
  • Igor Stravinsky (tanulmány, 1976)
  • Pályakezdő költők, 1-2.; szerk. Fodor András; Magyar Írók Szövetsége, Bp., 1976–1981
  • A barátság bére. Tizenkét vers; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1977
  • Vallomások Bartókról (esszék, versek, 1978)
  • A bábu vére (versek, 1978)
  • Kélt újra jel. Válogatott versek. 1947–1977; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Futárposta (esszék, 1980)
  • Így élt József Attila (életrajz, 1980)
  • Magunkat zengeni (versek, 1980)
  • Drugata bezkrajnoszt (válogatott versek bolgár nyelven, 1981)
  • Kőnyomat (versek, 1982)
  • Magyar szépirodalom. 1945–1979; összeáll., szerk. Simon Zoltán nyomán Fodor András, Táborossy Zoltán, Vajda Kornél; NPI–OSZK KMK, Bp., 1982 (Könyvtári kis tükör)
  • Szó, zene, kép (válogatott és új esszék, 1983)
  • Somogyi krónika, szövegtervezet egy oratóriumhoz (összeállította, 1984)
  • Reményfutam (versek, 1985)
  • Ezer este Fülep Lajossal, 1-2.; Magvető, Bp., 1986
  • Sárközi lány; s.n., s.l., 1986
  • Elveszett évszak (versek, 1987)
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
  • Pünkösdi hírnök. Válogatott versek, 1944–1987; Magvető, Bp., 1989
  • Szülöttem föld (visszaemlékezések, tanulmányok, kritikák, 1990)
  • A Kollégium. Napló, 1947–1950; Magvető, Bp., 1991
  • Meggyfa (versek, 1992)
  • A révkalauz lámpái (esszék, 1994)
  • A hetvenes évek, 1-3.; Helikon, Bp., 1995–1996
    • Napló 1970–1972
    • Napló 1973–1974
    • Napló 1975–1979
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • Megyek magam (versek, 1996)
  • Cingár Herkules. Emlékezés Fábián Zoltánra (szerkesztette: Mátis Líviával, 1996)
  • Szomjúság zenére (esszék, 1997)
  • Fodor András és Barcs János költők levelezése, 1967–1997; sajtó alá rend., szerk. Barcs János; Uránusz, Bp., 2000
  • A somogyi diák. Napló 1945–1947; Pro Pannonia, Pécs, 1999 (Pannónia könyvek)
  • Kései rádöbbenés (hátrahagyott versek, 2001)
  • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947–1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Veress Sándor László; szöv. Fodor András, Gerzson Pál, Wehner Tibor; Paletta, Bp., 2005
  • Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948–1997; jegyz., névmutató, szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése I. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése II. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése III. (2008)
  • Különös szép hajsza (összegyűjtött versek I., 1946–1976, 2013)
  • A párbeszéd oltalma (összegyűjtött versek II., 1977–1997, 2013)
  • Kulcsolt vállak tengelye (összegyűjtött esszék I.) (2014)
  • Megfejtett párhuzamok (összegyűjtött esszék II.) (2015)
  • Utam a zenéhez (összegyűjtött esszék III.) (2016)
  • Egy film hiányzó képei (összegyűjtött esszék IV.) (2018)

Műfordításai

Emléktáblája egykori lakhelyén (VI. ker., Révay köz 4)

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ Édesapja gyászjelentése
  2. ↑ a b Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997

Források

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997
  • Csűrös Miklós: Fodor András. Akadémiai Kiadó, 1979. ISBN 963-05-1888-0
  • Csűrös Miklós: Emlékeinkből jövőt emelek. Somogy Megyei Könyvtár, 1989 ISBN 963-7551-96-4
  • "A működés több, mint a lét". Fodor András emlékezete; vál., szerk. Kelemen Lajos és Szeredy Ádám; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság–Kortárs, Kaposvár–Bp., 1997
  • Fodor András emlékezete; Somogy Megyei Közgyűlés–Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999
  • Konok idő. Fodor András emlékezete; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás és Lakatos András; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fodor_András_(költő)&oldid=23644366”