Darvas Iván

Darvas Iván
1968-ban
Életrajzi adatok
Születési név	Darvas Szilárd
Született	1925. június 14. Beje
Elhunyt	2007. június 3. (81 évesen) Budapest
Házastársa	Tolnay Klári Házy Erzsébet
Élettárs	Motorcza Irén
Pályafutása
Aktív évek	1946–2007
Híres szerepei	Liliomfi Liliomfi Gálffy Eduárd zászlós A tizedes meg a többiek Kárpáthy Abellino Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán
Díjai
Kossuth-díj	1978, 1998
Jászai Mari-díj	1955, 1967
Kiváló művész	1975
Érdemes művész	1969
További díjak	A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1995) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2005)
Darvas Iván IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darvas Iván (született: Darvas Szilárd, Beje, 1925. június 14. – Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész, második felesége Házy Erzsébet Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szoprán operaénekes, színésznő volt.

Élete

Darvas Szilárd néven született Bején (jelenleg Szlovákia). Gyerekkorát Prágában töltötte (1926–1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül.

1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett. 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt. A Színiakadémiát – ahol évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be, részben a második világháború miatt, részben azért, mert már 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig. Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát.

1949–1956 között a Madách Színházban is játszott.

Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 32 hónap börtönre ítélték (1957–1959), 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott. Segédmunkásként egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott, 1959–1963 között.

Darvas Iván az Országgyűlésben (1990), mandátumát 1994-ig töltötte be

1963-ban kerülhetett újra színpadra. Az 1963–64-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződött. Itt a II. József címszerepét, illetve Fredet (Imádok férjhez menni) játszhatta el.

1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt.

1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.

Utolsó éveiben sokat betegeskedett, teljesen visszavonult a nyilvánosságtól. Súlyos vese- és szívműtéten is átesett.

12 nappal 82. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.

Családja

Szülei: Darvas János és Antonyina Jevdokimova. 1972-ben vette feleségül, harmadikként, Motorcza Irén fotóst. Két gyermekük született: Ráchel Tatjána (1975) és Benjámin Olivér (1976).

Főbb színházi szerepei

Darvas Iván az Egy őrült naplója című darabban (1968)

Mucsi Sándorral a La Mancha lovagja című darabban

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész – 108; rendező – 10. Ugyanitt százhat színházi fotón is látható.

• Raszkolnyikov (Dosztojevszkij–Ackland: Bűn és bűnhődés)
• Tuzenbach, Versinyin (Csehov: Három nővér)
• Firsz (Csehov: Cseresznyéskert)
• Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
• Trigorin (Csehov: Sirály)
• Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Popriscsin (Gogol–Lunean–Coggio–Czimer J.: Egy őrült naplója)
• Larry Slade (O’Neill: Eljő a jeges)
• Don Quijote (Wasserman–Leigh: La Mancha lovagja)
• Martin Dysart (Peter Shaffer: Equus)
• Orfeusz (Jean Anouilh: Euridiké)
• Antonius (Shakespeare: Antonius és Kleopátra)
• Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
• Becket Tamás (Anouilh: Becket vagy Isten becsülete)
• Newton (Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok)
• Színész (Molnár Ferenc: A testőr)
• Arnolf (Molière: A nők iskolája)
• Warwick (G. B. Shaw: Szent Johanna)
• Molière (Mihail Bulgakov: Őfelsége komédiása)
• Peachum (Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera)
• Felix Unger (Neil Simon: Furcsa pár)
• Hamm (Samuel Beckett: Végjáték)
• Ludosi, Salieri (Peter Shaffer: Amadeus)
• Patrick Süskind: A nagybőgő

Filmjei

Játékfilmek

• Beszterce ostroma (1948)
• Forró mezők (1948) – Lengyel Laci
• Egy asszony elindul (1949)
• Díszmagyar (1949) – Dodo
• Erkel (1952) – Liszt Ferenc
• Semmelweis (1952) – Michaelis professzor
• Föltámadott a tenger (1953) – Vasvári Pál
• Liliomfi (1954) – Liliomfi
• Életjel (1954) – Jancsó
• Rokonok (1954)
• A 9-es kórterem (1955) – Sós doktor
• Budapesti tavasz (1955) – Karaganov főhadnagy
• Gázolás (1955) – Csanádi András
• Dollárpapa (1956) – Dr. Szekeres Jenő
• Mese a 12 találatról (1956) – Fazekas Géza, történelemtanár
• Bakaruhában (1957) – Sándor
• Gerolsteini kaland (1957) – Martin nagyherceg
• Férjhez menni tilos! (1963) – Allan Brown
• Pacsirta (1963) – Füzess Feri
• Új Gilgames (1963) – Dávid
• Az aranyfej (1964)
• Miért rosszak a magyar filmek? (1964) – Zeneszerző
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – Mátyás király
• Igen (1964) – Kiss János, mérnök
• A tizedes meg a többiek (1965) – Gálfy Eduárd zászlós
• Játék a múzeumban (1965)
• Tilos a szerelem (1965) – A herceg
• Egy magyar nábob (1966) – Kárpáthy Abellino
• Hideg napok (1966) – Tarpataki főhajónagy
• Kárpáthy Zoltán (1966) – Kárpáthy Abellino
• Sok hűség semmiért (1966) – Kántor, pilóta
• Az özvegy és a százados (1967) – Feri
• Egy szerelem három éjszakája (1967) – Boldizsár
• Fiúk a térről (1967) – Diogenes
• Megfagyott villámok (1967) – Atomfizikus
• Tanulmány a nőkről (1967) – Dénes, az író
• Próféta voltál szívem (1968) – Szabados Gábor újságíró
• Az idő ablakai (1969)
• Az örökös (1969)
• Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
• N.N., a halál angyala (1970)
• Touha zvaná Anada (1970)
• A nagy kék jelzés (1970)
• Kapaszkodj a fellegekbe! (1971)
• Szerelem (1971)
• Pázmán lovag (1973; rövid rajz-játékfilm) – Mesélő (hang)
• Az idő ablakai (1973)
• Napraforgó (1974)
• Hét tonna dollár (1974)
• A Pendragon legenda (1974)
• Ámokfutás (1974)
• Színes tintákról álmodom (1980)
• Halál a sekély vízben (1994)
• A Morell fiú (1999)
• Hazudós Jakab (1999) – Hardtloff tábornok (2000-es szinkron)
• Waterloo-i győzelem (2000)
• Film… (2000)
• A Hídember (2002)
• Szent Iván napja (2002)
• Macskafogó 2. – A sátán macskája (2007) – Bob Poljakoff (hang)

Tévéfilmek

• Denevér (1965)
• VII. Olivér (1969)
• Antonius és Gugyerák (1970)
• Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
• Öt férfi komoly szándékkal (1972)
• Zrínyi (1973)
• Csalódások (1973)
• Egy filozopter szerelmei (1973)
• Vivát, Benyovszky! (1973) – D'Aquillon
• Kínai kancsó (1974)
• Pokol-Inferno (1974)
• Az aranyborjú (1974)
• Három nővér (1975)
• Il lungo viaggio (1975)
• Egy csók és más semmi (1976; Zenés TV színház) – Oszkár, bárzongorista
• Hungária Kávéház (1976)
• Sakk, Kempelen úr! 1-3. (1976)
• A glembay család (1977)
• Császárlátogatás (1977)
• A nagy ékszerész (1978)
• Ugye nem felejtesz el? (1979)
• Ingyenélők (1979)
• Vendégség (1980)
• A nagy ékszerész (1980)
• Minden egér szereti a sajtot (1981) – Zakariás
• Liszt Ferenc (1982)
• Lélekvándorlás (1983)
• Megbízható úriember (1984)
• Hosszú utazás (1985)
• Egy szerelem három éjszakája (1986; Zenés TV színház) – Bíró (1986)
• Senki nem tér vissza (1987)
• Ragaszkodom a szerelemhez (1988)
• Miniszter (1988)
• Hét akasztott (1989)
• Eszmélet (1989)
• Erdély aranykora (1989)
• Mária, Jézus anyja (1999) – Silas (2000-es szinkron)
• Holdfogyatkozás (2002)
• Hóesés Vízivárosban (2004)

Szinkronszerepei

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1935	És felkel a nap… (1. szinkron)	Makszim	Borisz Csirkov	1951
1938	A nagy hazafi	Szergej Borovszkij, a cinkos	Oleg Zsakov	1950
	Viborgi városrész	Makszim	Borisz Csirkov	1952
1939	Szembesítés	N/A	N/A	1951
1940	Egyetemi éveim (1. szinkron)	Aleksei Pechkov / Gorkij	Nyikolaj Valbert	1952
1948	Botrány Clochemerle-ben	Claudius	Jack Gauthier	1951
1950	Bátor emberek (1. szinkron)	Vadim Nikolajevich Beleckij	Oleg Szoljusz	1950
	Megacélozottak	N/A	N/A	1951
1951	Feledhetetlen 1919	N/A	N/A	1952
	Fények a faluban	N/A	N/A
1952	A nagy muzsikus	Alekszander Szergejevics Puskin	Lev Duraszov	1953
	Tűz a Marica partján	Dimo	Georgi Georgiev-Getz
1954	Volt egyszer egy király	N/A	N/A	1955
1955	Szökevények	Michel	Michel André	1956
1961	Az utolsó ítélet (1. szinkron)	Cimino	Vittorio Gassman	1963
1962	Altona foglyai (1. szinkron)	Franz von Gerlach	Maximilian Schell	1964
	Szerencse a szerelemben	A rendőrfőnök	Michel Serrault	1963
1963	Szörnyetegek (1. szinkron)	Roberto	Vittorio Gassman	1964
1971	A hóhér nem vár	Zoula	Radovan Lukavský	1975

Magyar Rádió

• Kemény Egon–Mesterházi Lajos–Szász Péter–Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkai Éva, Gera Zoltán. Rendező: dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
• Kemény Egon–Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Hangjátékok

• Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
• Harald Hauser: A weddingi per (1953)
• Don Juan kalandos élete (1965)
• G.B.Shaw: Szonettek fekete hölgye (1965)
• Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
• Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
• Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968)
• Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
• Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
• Sós György: A szürke autó utasai (1970)
• Franz Kafka: A kastély (1971)
• G. B. Shaw: Don Juan a pokolban (1971)
• Történet a szerelemről és a halálról (1971)
• Alphonse Daudet: Tarasconi Tartarin (1976)
• A Mester és Margarita (1976)
• Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
• Anatole France: Az istenek szomjaznak (1989)
• Erland Josephson: Egy éj a svéd nyárban (1989)
• Turczi István: Neander kávéház (1989)
• Gothár Péter: Felvonulás (1998)

Díjai, elismerései

Lábnyoma a Budapesti Operettszínház előtt

• Jászai Mari-díj (1955, 1967)
• Érdemes művész (1969)
• Kiváló művész (1975)
• Kossuth-díj (1978, 1998)
• Ajtay Andor-emlékdíj (1981)
• Erzsébet-díj (1989)
• Ruttkai Éva-emlékdíj (1989)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1995)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
• Maecenas-díj (1999)
• A filmszemle legjobb férfialakítása (2000)
• A Nemzet Színésze (2000)
• A filmkritikusok díja (2001)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2001)
• Gundel művészeti díj (2001)
• Pro Urbe Budapest (2001)
• Súgó Csiga díj (2001)
• Nagy Imre-érdemrend (2002)
• Prima Primissima díj (2003)
• Tornalja díszpolgára (2003)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2005)
• Szabadság Hőse emlékérem (2006)

Írásai

• Egy őrült naplója; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Zapiszki szumaszsedsego c. novellája alapján írta Sylvie Luneau, Roger Coggio, ford. és átdolg. Czímer József; Alkotók az előadásról: Horvai István rendezői utasításai, Darvas Iván jegyzetei és rajzai, Mezei Béla fotói; NPI, Bp., 1973 (Szkénetéka, 1.)
• Lábjegyzetek. Budapest, Európa, 2001 ISBN 963-07-7054-7

Emlékezete

Emléklapja a Corvin közben

Források

• Hermann Péter: Ki kicsoda, 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• In memorian Darvas Iván

További információk

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Vígszínház.hu
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
• Lábjegyzetek - a színész emlékei
• Interjú Darvas Ivánnal 1956-os élményeiről, Mester Ákos: Magánbeszélgetések közügyben. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó vállalat
• Darvas Iván emlékkönyv; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2007 (Film, színház, muzsika)