„Kemoterápia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
"immunszuppresszió említése
+forrás
265. sor: 265. sor:
* [[E-vitamin]]: Amerikai kutatások szerint az e-vitamin használó betegek [[Immunrendszer|immunrendszere]] kevésbé gyengült le. Valamint neurotoxicitást csökkentő hatása révén a cisplatin típusú kemoterápia esetén az idegrendszerre gyakorolt káros hatást csökkentette.
* [[E-vitamin]]: Amerikai kutatások szerint az e-vitamin használó betegek [[Immunrendszer|immunrendszere]] kevésbé gyengült le. Valamint neurotoxicitást csökkentő hatása révén a cisplatin típusú kemoterápia esetén az idegrendszerre gyakorolt káros hatást csökkentette.


* [[C-vitamin]]: Hatása a daganatra és a kemoterápiára összetett. Egyrészt megelőző hatása van, mivel antioxidáns hatású így az aszkorbinsav a szerkezete a rákkeltő anyagok [[Szabadgyök|szabadgyökeit]] megköti. Ez mellett a gyorsan növő daganatok esetén a rákos sejtek osztódásához egy enzimre van szükség. Ezt az enzim működést azonban aszkorbinsav leállítja. Mindezek ellenére viszont a c-vitamin gátolja a kemoterápia daganat pusztító hatását. Ugyanis a meglévő daganatok esetén a c-vitamin nem csak az egészséges sejteket, hanem a daganatosakat is erősíti. Tanulmányok szerint a c-vitamin hatására 30-70%-al kevesebb daganatos sejt pusztul el. Állatkísérletek során pedig az tapasztalták, hogy a kemoterápia előtt két órával adott c-vitamin kezelés hatására a daganat gyorsabban fejlődött.
* [[C-vitamin]]: Hatása a daganatra és a kemoterápiára összetett. Egyrészt megelőző hatása van, mivel antioxidáns hatású így az aszkorbinsav a szerkezete a rákkeltő anyagok [[Szabad gyökök|szabadgyökeit]] megköti. Ez mellett a gyorsan növő daganatok esetén a rákos sejtek osztódásához egy enzimre van szükség. Ezt az enzim működést azonban aszkorbinsav leállítja. Mindezek ellenére viszont a c-vitamin gátolja a kemoterápia daganat pusztító hatását<ref name="pmid22392350">{{cite journal |author=Fukumura H, Sato M, Kezuka K, ''et al.'' |title=Effect of ascorbic acid on reactive oxygen species production in chemotherapy and hyperthermia in prostate cancer cells. |journal=J Physiol Sci. |volume=62 |issue=3 |pages=251-7 |year=2012 |month=May |language=angol |pmid=22392350 |doi=10.1007/s12576-012-0204-0 }}</ref>. Ugyanis a meglévő daganatok esetén a c-vitamin nem csak az egészséges sejteket, hanem a daganatosakat is erősíti. Tanulmányok szerint a c-vitamin hatására 30-70%-al kevesebb daganatos sejt pusztul el. Állatkísérletek során pedig az tapasztalták, hogy a kemoterápia előtt két órával adott c-vitamin kezelés hatására a daganat gyorsabban fejlődött.


* [[Folsav]]: Megfigyelések szerint szedése hatására a daganatos folyamatok rosszabbodtak.
* [[Folsav]]: Megfigyelések szerint szedése hatására a daganatos folyamatok rosszabbodtak.

A lap 2013. november 1., 19:47-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Kemoterápiás szerek (1993).

A kemoterápia általános értelemben azt a gyógyító eljárást írja le, amelynek során vegyszerek testbe juttatásával a betegséget okozó mikroorganizmusok vagy sejtek egy csoportja elpusztítható. Legismertebb alkalmazási köre az onkológián belül a rosszindulatú rákos daganatok eltávolítását célzó terápia, de a farmakológiában gyakran utalnak a kifejezéssel az antibiotikumok egy meghatározható csoportjára is (antibakteriális kemoterápia). A daganatos betegeknek adott kemoterápiás kezelés történhet gyógyító (kuratív) célzattal, de lehetséges, hogy csak a beteg életminőségét vagy élethosszát kívánják javítani vele (palliatív kezelés). Kemoterápiát alkalmazhatnak önmagában, vagy más kezelési módokkal (pl. sugárkezelés, műtét) kombinálva.

Története

Az első korszerű kemoterápiás ágens a Paul Ehrlich által a szifilisz gyógyítására 1909-ben kifejlesztett Salvarsan (Arsphenamine) volt. Ezt olyan, széles körben elterjedt szintetikus vegyületek követték, mint az Alexander Fleming nevéhez fűződő penicillin (1928) vagy a Gerhard Domagk által kikísérletezett szulfonamidok (1932). Később az első világháború mustárgáz támadás áldozatainál megfigyelt fehérvérsejt csökkenés adta az alap ötletet, hogy kemikáliákkal a gyorsan növő sejtek, mint a rák is elpusztíthatóak.

Mechanizmusa

A sejtciklus. I=Interfázis, M=Mitózis. Az egyes fázisok időtartama arányosan az ábrán.

A rosszindulatú rákos megbetegedésekre a sejtek kontrollálatlan szaporodása, és az ép szövetekbe való betörése, távoli áttétek képzése jellemző[1]. Veleszületett genetikai hajlam és a környezetei tényezők együttes interakciója szükséges a betegség kialakulásához[2][3], mely során genetikai mutációk jönnek létre a sejtciklust szabályozó génekben.
A kemoterápiás eljárások azon az elven alapulnak, hogy a beteg szervezetébe juttatott vegyszer elpusztítja a gyorsan osztódó sejteket – ez ugyanis a rákos sejtek egyik fő tulajdonsága. Ez a hatás nem korlátozódik a daganatsejtekre, minden gyorsan osztódó sejtet károsítanak, ami miatt sok mellékhatással rendelkeznek. A daganatellenes hatást főként a sejtosztódás gátlásán keresztül fejtik ki, azonban a részletes hatásmechanizmusban az egyes szerek eltérnek egymástól, bizonyos szerek a DNS-ben töréseket hoznak létre, mások beépülnek a DNS-be, megint mások a mikrotubulus rendszert károsítják, stb.
Hatásuk alapján a daganatterápiás szerek két fő csoportba sorolhatók, a citotoxikus szerek el is pusztítják a tumorsejteket, míg a citosztatikus szerek csak megakadályozzák a sejtek további szaporodását, de közvetlenül nem pusztítják el a sejtet. A kemoterápiás gyógyszerek citotoxikusak, ugyanakkor gyakran hivatkoznak rájuk összefoglalóan citosztatikumokként. Az egyik fő hatásmechanizmusuk az, hogy programozott sejthalált váltanak ki a sejtben, ezáltal pusztítva el azt[4].
Mivel a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, elsősorban a gyorsan növekvő tumorok (pl. akut leukémiák, agresszív hematológiai neopláziák) kezelésében hatékonyak, mivel ezeknél egyidejűleg több daganatsejt van osztódási fázisban. A lassabban osztódó daganatsejtekből álló tumoroknál általában kevésbé hatékonyak[5].

Adagolás módja

  • Orálisan, szájon át (pirula, kapszula vagy folyadék formájában)
  • Intravénásan
  • Intratekálisan, gerincvelői folyadékba fecskendezve
  • Bőr alá fecskendezve
  • Izomzatba fecskendezve

Daganatterápiás szerek csoportosítása

A gyógyszeres daganatterápiában használt szereket klasszikusan négy fő csoportra osztják:

  • citotoxikus szerek
  • hormonterápiák
  • molekuláris célzott terápiák
  • kiegészítő, szupportív kezelések

Ezek közül hagyományos értelemben csak a citotoxikus szerek minősülnek kemoterápiának.

Citosztatikumok (cytotoxikus szerek)

Alkiláló szerek

Alkiláló szer által az N7-es pozícióban keresztkötött guanin bázisok. Így jönnek létre DNS keresztkötések egy adott DNS láncon belül, vagy a DNS két lánca között.

Az alkiláló szerek képesek kovalensen alkil csoportokat illeszteni fehérjékhez, RNS-hez vagy DNS-hez. A DNS alkilálása felelős a daganatellenes hatásért, mivel DNS keresztkötések kialakulásához vezet. Ezek kijavításakor, vagy sejtosztódás esetén az ilyen keresztkötések miatt kettős törések jöhetnek létre a DNS-ben, ami programozott sejthalált vált ki[6][7]. Hatásuk a sejtciklustól független, az elpusztított sejtek aránya a használt dózistól függ[8].

Alkiláló szerek
Mustárnitrogének Nitrózureák Alkil-szulfonátok Platina alapú szerek
ciklofoszfamid karmusztin buszulfán ciszplatin
meklóretamin lomusztin karboplatin
uramusztin sztreptozotocin nedaplatin
melfalán oxaliplatin
klorambucil szatraplatin

Antimetabolitok

Két pirimidin nukleozid analóg (gemcitabin, és decitabin), mely nagy fokú szerkezeti hasonlóságot mutat a dezoxicitidinnel.

Az antimetabolitok a DNS szintézisét gátolják azáltal, hogy nagyfokú szerkezeti hasonlóságot mutatnak olyan molekulákkal, amik a DNS-szintézisében kulcsszerepet játszanak. Vannak, amik a DNS-t alkotó nukleozidokra vagy nukleotidokra hasonlítanak, ezeket a sejt enzimjei képtelenek megkülönböztetni a normális megfelelőiktől, és helyettük beépítik a DNS-be, ahol azok a további szintézist lehetetlenné teszik[9]. A DNS-szintézis gátlása miatt a sejt képtelen osztódni. Más molekulák (pl. a folsavat semlegesítő metotrexát) a DNS-t alkotó nukleotidok képződését gátolják meg azáltal, hogy szerkezeti hasonlóságukból adódóan a szintézisükben résztvevő kulcsmolekulákhoz mint szubsztrát hozzákötődnek, és inaktiválják azokat. Az alkiláló szerekkel ellentétben az antimetabolitok hatása sejtciklus függő, csak azokra a sejtekre hatnak, melyek éppen S-fázisban vannak (DNS-t szintetizálnak sejtosztódáshoz)[8]. Antimetabolitokat a daganatok kezelésén kívül antibiotikumként (pl. trimetoprim) illetve vírus ellenes szerekként (pl. lamivudin, ribavirin) alkalmaznak. Utóbbiak esetében a szelektív hatás azon alapul, hogy olyan enzimeket vagy reakciókat gátolnak, amik emberben nem, vagy csak más enzimek által mennek végbe.

Antimetabolitok
Purin analógok Pirimidin analógok Folsav antagonisták
6-merkaptopurin 5-fluorouracil (5-FU) metotrexát
azatioprin floxuridin pemetrexed
merkaptopurin citozin-arabinozid
fludarabin 6-azauracil
tioguanin gemcitabin

Citotoxikus antibiotikumok

Ezekben a vegyületekben közös, hogy mindegyik valamilyen mikroorganizmus terméke, vagy annak módosításával előállított szer, hatásmechanizmusuk azonban igen változatos. Ide sorolják például az antraciklineket, melyek első képviselőjét, a daunorubicint a Streptomyces peucetius baktériumból izolálták. Az antraciklinek fő hatásmechanizmusa a DNS-szintézis gátlása, melyet a DNS-láncok között kialakított keresztkötések révén érnek el[10], emellett képesek a DNS-t alkilálni és gátolják a II-es típusú topoizomeráz enzimet[10], ami által a feltekert DNS-t a sejt képtelen kiegyenesíteni, ami pedig a DNS replikációnak és a DNS-javításnak is az előfeltétele. Az antraciklinek ezen kívül a sejtet károsító szabadgyökök képződéséhez vezetnek[10].
A Streptomyces lavendulae-ből izolált mitomicin C a DNS alkilálásán keresztül fejti ki hatását[11]. A glikopeptid szerkezetű bleomicin, melyet a Streptomyces verticillus-ból állítottak elő, a DNS feltöredezését okozza vastartalmú szabad gyökök képzésén keresztül[12].

Néhány citotoxikus antibiotikum:

  • daunorubicin
  • doxorubicin
  • epirubicin
  • idarubicin
  • pirarubicin
  • mitoxantron
  • aktinomicin
  • bleomicin
  • mitomicin C

Növényi eredetű szerek

Rózsás meténg, ebből a növényből izolálták az első vinca alkaloidokat az 1960-as években[13].

A különböző növényi eredetű kemoterápiás szerek hatásmechanizmusuk alapján két fő csoportra oszthatók. Az egyik csoportot a topoizomeráz enzim gátlók képezik[14], melyek megakadályozzák, hogy a sejt az erősen felcsavart, kompakt DNS-ét kiegyenesítse. A másik csoportba azok a vegyületek tartoznak, amik a sejtek mikrotubulus rendszerét gátolják. Utóbbi a sejtosztódásban fontos szerepet tölt be, hiányában az nem jön létre. Az ún. vinca alkaloidok a rózsás meténgben (korábban Vinca rosea-nak hívták, innen a csoport neve) találhatók, és megakadályozzák, hogy a tubulin fehérjék mikrotubulusokká álljanak össze[15]. Ezzel szemben az ún. taxánok, melyek egyes tiszafafélékben fordulnak elő, a mikrotubulusok lebomlását gátolják meg[16]. Mivel a mikrotubulusok dinamikus, folyamatosan épülő és bomló szerkezetek, ez a hatás szintén a sejtosztódás leállásához vezet.

Növényi eredetű citotoxikus szerek
Topoizomeráz gátlók Vinca alkaloidok Taxánok
topotekán vinkrisztin paklitaxel
irinotekán vinblasztin docetaxel
etopozid vindezin
vinorelbin

Terápia fajták

Az 50-es évektől kezdve nem csupán a kemoterápiás szereket, hanem a felhasználásuk módját is folyamatosan fejlesztették annak érdekében, hogy a hatékonyságot növeljék illetve, ahol lehetséges, a mellékhatásokat csökkentsék. Habár a fejlesztéseket nehezíti, hogy a teljes gyógyulás csak 5-10 év után jelenthető ki, így a teljes visszajelzése viszonylag időigényesek, valamint a kezelésekkel való kísérletezés is érthetően behatároltabb, de a kezelések eredményessége javuló tendenciát mutat.

Kombinált kemoterápia

Néhány gyakran alkalmazott kombináció[5]
Betegség Gyógyszerek Rövidítés
emlőrák ciklofoszfamid, metotrexát, 5-fluorouracil CMF
emlőrák doxorubicin, ciklofoszfamid AC
Hodgkin-kór musztin, vinkrisztin, prokarbazin, prednizolon MOPP
Hodgkin-kór doxorubicin, bleomicin, vinblasztin, dakarbazin ABVD
non-Hodgkin limfómák ciklofoszfamid, doxorubicin, vinkrisztin, prednizolon CHOP
ivarsejtes tumorok bleomicin, etopozid, ciszplatin BEP
gyomorrák epirubicin, ciszplatin, 5-fluorouracil ECF
gyomorrák epirubicin, ciszplatin, kapecitabin ECX
hólyagrák metotrexát, vinkrisztin, doxorubicin, ciszplatin MVAC
tüdőrák ciklofoszfamid, doxorubicin, vincristine, CAV
vastag- és végbélrák 5-fluorouracil, folinsav, oxaliplatin FOLFOX

Ma már egy terápia alatt több különböző hatásmechanizmussal működő kemoterápiás szereket használnak, hogy fokozzák a hatékonyságot. A terápia alatt a beteg a kezelés protokollnak megfelelő gyógyszer kombinációkat kap, majd egy adott kezelési ciklus végén pihentetik a szervezetet, hogy a egészséges sejtek károsodása regenerálódjon a következő kezelés ciklus előtt. A terápia nehézségét az okozza, hogy megfelelően egyensúlyt találjanak a kezelő orvosok, hogy a lehető legnagyobb károsodás érje a rákos sejteket, miközben a beteg egészsége minél kevésbé épüljön le. Valamint a ciklusok közötti pihenő szakaszban minél jobban (a következő kezelés elviseléséhez) regenerálódjon a szervezet, de még ne induljon meg a meglévő rákos sejtek regenerálódása is.

Nagy dózisú kemoterápia

Ha a beteg állapotának rizikófaktora magas, akkor bizonyos esetekben szükség lehet a szervezet által elviselhető mértéknél nagyobb dózisú kemoterápiás vagy irradiációs (sugár) kezelés alkalmazására is. Ilyenkor ha nem a vérképző szerveket érinti a rák, akkor a kezelés miatt károsodott vérképző szervek helyreállítására autológ csontvelő-átültetést (autológ őssejt-transzplantáció) végeznek. A kezelést megelőzően egy ötnapos őssejt-serkentő kezelés után a beteg saját csontvelői őssejtjeit szeparálják (feretizálás), majd mélyhűtve tárolják (-170C°). A szervezetet megterhelő kezelés után egy nappal megtörténik az őssejtek visszaadása (transzplantáció). Az őssejtek megtapadása után 9-20 nappal újra megindul a véralkotó sejtek termelődése. A kezelés és a megtapadás közötti időszakban a betegnek steril szobában kell tartózkodnia a súlyos fertőzésveszély miatt, ami a vérsejtek hiányának következtében áll fent. Habár a saját őssejt-átültetés kevesebb kockázattal jár, mint a nem saját (allogén) átültetés, de előfordulhatnak átmeneti szövődmények, mint például a máj vénáinak elzáródása.

Célzott kemoterápia

A célzott kemoterápia vagyis a tumor összetételére szabott célzott kemoterápia, alkalmazása esetén először molekuláris diagnosztikát végeznek daganatszöveten. A cél, hogy megtalálják a hibásan működő gént, amely a daganatot okozza és e hibás génre alkalmaznak célzott terápiát. Így a betegnek nem kell elviselnie, felesleges és hatástalan kezelések mellékhatásait. Jelenleg még nem tudtak meghatározni minden génhibára célzott terápiát, de kutatások folynak, hogy minél több ilyen génhibát kezelni tudjanak.[17]

Metronomikus terápia

A célja hogy hosszabb távon (2-3 év) kis dózisú folyamatos kezelést adnak, amely nem rontja jelentősen az életminőséget, gyengébbek a mellékhatások.

Egyéb daganatterápiás kezelések

A kemoterápia mellett vagy helyet alkalmazott daganatterápiás kezelések

Hormonszármazékok

Számos daganatról ismert, hogy növekedése erősen hormonfüggő. Ez a legtöbb esetben szteroid hormonokat jelent, amik tartós génexpressziós változásokat okoznak a célsejtjeikben. A hormonszintek megváltoztatásával befolyásolható ezen sejtek szaporodása, vagy akár el is pusztíthatók. A hormonkezelések természetesen csak olyan tumoroknál alkalmazhatók, amik hormonérzékeny szövetféleségből alakultak ki (pl. emlő, prosztata, mellékvesekéreg, endometrium), és amikben a tumorsejtek megtartották a hormonérzékenységüket (pl. kimutatható bennük a hormon receptora). Maga a kezelés jelentheti a hormon hatását semlegesítő gyógyszer adását, vagy olyan készítmények alkalmazását, amik az adott hormon termelését gátolják meg, de hormonkezelésnek minősül a hormontermelő szövetek műtéti eltávolítása is (pl. a kasztrálás prosztatarákos betegben).

Daganatok kezelésére használt hormonterápiák
Aromatáz-gátlók[18]
(emlőrák)		 GnRH analógok[19]
(prosztatarák)		 Szelektív ösztrogén receptor modulátorok (SERM)[20]
(emlőrák)		 Antiandrogének[21]
(prosztatarák)		 Progeszteron analógok[22]
(méhtestrák, emlőrák, prosztatarák)
letrozol leuprolid tamoxifen flutamid megesztrol-acetát
anasztrozol gozerelin raloxifen bikalutamid medroxiprogeszteron-acetát
exemesztán buzerelin toremifen ciproteron-acetát
aminoglutetimid dezlorelin lazofoxifen ketokonazol

Celluláris szabályozók

A krónikus mieloid leukémia kezelésére használt imatinib szerkezeti képlete.

A célzott molekuláris terápia lényege a daganatsejtekben hibásan működő és azok fokozott szaporodásában szerepet játszó molekulák szelektív blokkolása[23]. Ezek a gyógyszerek a kemoterápiákkal szemben nem az összes osztódó sejtre hatnak, hanem egy-egy olyan fehérjét semlegesítenek, ami az adott tumor esetében a daganat további növekedéséhez szükséges. Ez lehet egy, a sejtosztódást fokozó jelátviteli út egyik jelvivő molekulája, fokozott aktivitást mutató sejtfelszíni receptor, vagy egyszerűen csak olyan sejtfelszíni fehérje, ami a daganatsejtek zömén jelen van. Az ilyen gyógyszerek megjelenését a sejtekben zajló jelátviteli utak pontosabb megértése, illetve az azokban bekövetkező hibák jelentőségének a felismerése tette lehetővé. Egy-egy ilyen kórosan működő fehérje elleni célzott gyógyszer kifejlesztése költséges és időigényes folyamat, ebből kifolyólag ezek a gyógyszerek a klasszikus kemoterápiás szerekhez képest rendszerint jóval drágábbak. Számos betegség kezelésében használnak ma már ilyen gyógyszereket, legtöbbjüket a korábbi kemoterápiás szerekkel kombinálva, ezáltal növelve a kezelés hatékonyságát. Szelektivitásuknak köszönhetően ezek a gyógyszerek nem rendelkeznek a kemoterápiákra általánosan jellemző mellékhatásokkal. Fontos kiemelni, hogy bár ezek a szerek a kemoterápiákhoz képest sokszor jóval hatékonyabbnak bizonyultak, de hatékonyságuk erősen daganatfüggő, egy-egy szer csak bizonyos daganatféleségek ellen hatékony.
Kémiailag a szerek egy része valamilyen célmolekula elleni monoklonális antitest, másik részük változatos szerkezetű, kis molekula tömegű vegyületek csoportja. Utóbbiak többsége hatástanilag valamilyen tirozin-kináz gátlószer (tirozin-kináz inhibitor)[24].

Célzott biológiai terápiák
Monoklonális antitestek Tirozin-kináz inhibitorok Egyéb
neve célmolekula betegség neve betegség neve betegség
alemtuzumab CD52 krónikus limfocitás leukémia imatinib krónikus mieloid leukémia, GIST bortezomib mielóma multiplex
bevacizumab VEGF vastag- és végbélrák erlotinib nem-kissejtes tüdőrák
cetuximab EGFR vastag- és végbélrák gefitinib nem-kissejtes tüdőrák
gemtuzumab CD33 akut mieloid leukémia sunitinib veserák, GIST
ipilimumab CTLA-4 melanóma nilotinib krónikus mieloid leukémia
panitumumab EGFR vastag- és végbélrák
rituximab CD20 B-sejtes tumorok
trasztuzumab HER2 emlőrák

A beteg életminőségét javító gyógyszerek (szupportív terápiás szerek)

Egyéb indikációik

Egyes kemoterápiás ágenseket (pl. ciklofoszfamid, metotrexát, azatioprin) a szervátültetéseket követően a szervkilökődés megakadályozására vagy olyan autoimmun betegségek kezelésére alkalmaznak, mint a sclerosis multiplex[25], az autoimmun vasculitisek[26], SLE[27], illetve a reumás ízületi gyulladások[28].

Mellékhatások

A kemoterápiás kezelés károsítja a szintén gyorsan osztódó egészséges sejteket is, mint amilyen a vérsejtképzésért felelős - csontvelőben található - hemopoetikus őssejtek, az emésztőszervek sejtjei (száj-, gyomor-és bélnyálkahártya), hámsejtek (hajhagymák, bőr) és ivarsejtek.

A kemoterápiás kezelések következtében a legáltalánosabban a következő mellékhatások lépnek fel:

  • Emésztőrendszert érintő: szájszáradás és nyálkahártya-gyulladás, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés.
  • Hámsejteket érintő: bőrszárazság, napfényérzékenység, hajhullás.
  • Vérsejtek érintő: fáradékonyság, spontán bevérzések, legyengült immunrendszer.
  • Ivarsejteket érintő: nemzőképesség csökkenhet hosszú kezelés hatására.

Immunszuppresszió

Lényegében az összes kemoterápiás szer károsítja az immunrendszert, leginkább azzal, hogy a csontvelőben meggátolják a normális vérképzést. Az emiatt kialakuló vérszegénységet vörösvérsejt transzfúzióval lehet kezelni, a vérlemezkéket is hasonlóan lehet pótolni. A fehérvérsejtek termelésének fokozására ún. kolónia stimuláló faktorok (pl. G-CSF, GM-CSF) alkalmasak[29]. Az immunhiány következtében kialakuló fertőzések a kemoterápiák súlyos komplikációi lehetnek.

Emésztőrendszer

Az emésztőrendszeri mellékhatások közül gyakori a szájszárazság, hányinger, hányás, étvágytalanság, hasmenés. Ezekért főként az egész emésztőrendszerben zajló nyálkahártyagyulladást (mukozitisz) tartják felelősnek[30][31]. Ha ezek miatt a beteg nem iszik vagy eszik eleget, vagy éppenséggel gyakran kihányja a bevitt táplálékot, könnyedén lefogyhat vagy kiszáradhat. A hányinger és hányás olyannyira nagy problémát jelent, hogy egy 1983-as tanulmányban az ilyen mellékhatásairól ismert kemoterápiás szereket kapó betegek 20 százaléka halogatta vagy teljesen elutasította a potenciálisan gyógyító célzatú kezelést[32]. A hányingerért leginkább a sérült emésztőrendszerből felszabaduló szerotonin a felelős, mely az agytörzsben található hányásközpontban hozzákötődik a szerotonin-5-HT3 receptorhoz[33]. Utóbbi receptor ma már gyógyszeresen blokkolható, amit a kemoterápiás kezelésben részesülő betegeknél gyakran ki is használnak. Ennek köszönhetően a hányinger és a hányás már jóval kevesebb beteget érint, mint korábban, amit jól tükröz az a 2002-es vizsgálat, amelyben kemoterápiában részesülő betegeket kérdeztek arról, milyen a kezelések alatt jelentkező mellékhatásoktól tartanak legjobban. A válaszok alapján a hányinger a korábbi hasonló vizsgálatokkal szemben csak a tizenegyedik ilyen tünet volt[34].

Szervkárosodások

Egyes kemoterápiás szerek rendelkeznek meghatározott célszervkárosító hatással. Az antraciklinekről (pl. doxorubicin, daunorubicin) rég óta ismert, hogy károsíthatják a szívet, ami erősen korlátozza a felhasználásukat[35]. Ezért a hatásukért leginkább a szívizomban keletkező szabad gyököket teszik felelőssé[36].
Májkárosodást sok kemoterápiás szer okozhat, és a károsodás jellege is sokféle lehet[37]. A májfunkciók rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen része az ilyen betegek kezelésének, mivel sok kemoterápiás szer a májban metabolizálódik, némelyik pedig közvetlenül is májkárosító lehet.
Számos kemoterápiás szerről ismert, hogy károsíthatja a veséket[38]. A károsodás mértéke tág határok között változhat, a vesefunkciók tünetmentes beszűkülésétől a súlyos, akut veseelégtelenségig[39].
A bleomicin egyes betegekben súlyos tüdőfibrózist okozhat[40].

Hajhullás

Hajhullás (alopécia) a kemoterápiában részesülő betegek kb. 65 százalékában jelentkezik[41], az esetek többségében átmeneti, de előfordulhat tartós hajvesztés is[42]. Egy vizsgálatban a kemoterápiát kapó nők 58 százaléka vélte úgy, hogy a hajvesztés a kemoterápia legkellemetlenebb mellékhatása[43], 8 százalékuk pedig emiatt utasította el a kezelést. Egy másik 2002-es tanulmányban a hajhullást a második leginkább félt mellékhatásként azonosították a kemoterápiát kapó betegek[34].

Vitaminok hatása a kezelésre

  • E-vitamin: Amerikai kutatások szerint az e-vitamin használó betegek immunrendszere kevésbé gyengült le. Valamint neurotoxicitást csökkentő hatása révén a cisplatin típusú kemoterápia esetén az idegrendszerre gyakorolt káros hatást csökkentette.
  • C-vitamin: Hatása a daganatra és a kemoterápiára összetett. Egyrészt megelőző hatása van, mivel antioxidáns hatású így az aszkorbinsav a szerkezete a rákkeltő anyagok szabadgyökeit megköti. Ez mellett a gyorsan növő daganatok esetén a rákos sejtek osztódásához egy enzimre van szükség. Ezt az enzim működést azonban aszkorbinsav leállítja. Mindezek ellenére viszont a c-vitamin gátolja a kemoterápia daganat pusztító hatását[44]. Ugyanis a meglévő daganatok esetén a c-vitamin nem csak az egészséges sejteket, hanem a daganatosakat is erősíti. Tanulmányok szerint a c-vitamin hatására 30-70%-al kevesebb daganatos sejt pusztul el. Állatkísérletek során pedig az tapasztalták, hogy a kemoterápia előtt két órával adott c-vitamin kezelés hatására a daganat gyorsabban fejlődött.
  • Folsav: Megfigyelések szerint szedése hatására a daganatos folyamatok rosszabbodtak.

Jegyzetek

  1. ↑ Hanahan D, Weinberg RA. (2000. January). „The hallmarks of cancer.” (angol nyelven). Cell. 100 (1), 57-70. o. DOI:10.1016/S0092-8674(00)81683-9. PMID 10647931.  
  2. ↑ Frank SA. (2004. October). „Genetic predisposition to cancer - insights from population genetics.” (angol nyelven). Nat Rev Genet. 5 (10), 764-72. o. DOI:10.1038/nrg1450. PMID 11130459.  
  3. ↑ Perera FP. (1997. November). „Environment and cancer: who are susceptible?” (angol nyelven). Science. 278 (5340), 1068-73. o. DOI:10.1126/science.278.5340.1068. PMID 9353182.  
  4. ↑ Makin G, Hickman JA. (2000. July). „Apoptosis and cancer chemotherapy.” (angol nyelven). Cell Tissue Res. 301 (1), 143-52. o. PMID 10928287.  
  5. ↑ a b Pippa G. Corrie (2008. January). „Cytotoxic chemotherapy: clinical aspects” (angol nyelven). Medicine. 36 (1), 24-28. o. DOI:10.1016/j.mpmed.2007.10.012.  
  6. ↑ Damia G, D'Incalci M. (1998. September). „Mechanisms of resistance to alkylating agents.” (angol nyelven). Cytotechnology. 27 (1-3), 165-73. o. DOI:10.1023/A:1008060720608. PMID 19002790.  
  7. ↑ Kondo N, Takahashi A, Ono K, Ohnishi T. (2010. November). „DNA damage induced by alkylating agents and repair pathways.” (angol nyelven). J Nucleic Acids. 2010 (210), 543531. o. DOI:10.4061/2010/543531. PMID 21113301.  
  8. ↑ a b Malhotra V, Perry MC. (2003. July-August). „Classical chemotherapy: mechanisms, toxicities and the therapeutic window.” (angol nyelven). Cancer Biol Ther. 2 (4), S2-4. o. PMID 14508075.  
  9. ↑ Parker WB. (2009. July). „Enzymology of purine and pyrimidine antimetabolites used in the treatment of cancer.” (angol nyelven). Chem Rev. 109 (7), 2880-93. o. DOI:10.1021/cr900028p. PMID 19476376.  
  10. ↑ a b c Gewirtz DA. (1999. April). „A critical evaluation of the mechanisms of action proposed for the antitumor effects of the anthracycline antibiotics adriamycin and daunorubicin.” (angol nyelven). Biochem Pharmacol. 57 (7), 727-41. o. DOI:10.1016/S0006-2952(98)00307-4. PMID 10075079.  
  11. ↑ Tomasz M. (1995. September). „Mitomycin C: small, fast and deadly (but very selective).” (angol nyelven). Chem Biol. 2 (9), 575-9. o. DOI:10.1016/1074-5521(95)90120-5. PMID 9383461.  
  12. ↑ Dorr RT. (1992. April). „Bleomycin pharmacology: mechanism of action and resistance, and clinical pharmacokinetics.” (angol nyelven). Semin Oncol. 19 (2 Suppl 5), 3-8. o. PMID 1384141.  
  13. ↑ Johnson IS, Armstrong JG, Gorman M, Burnett JP Jr. (1963. September). „The Vinca Alkaloids: A New Class of Oncolytic Agents” (angol nyelven). Cancer Res. 23, 1390-427. o. PMID 14070392.  
  14. ↑ Malonne H, Atassi G. (1997. October). „DNA topoisomerase targeting drugs: mechanisms of action and perspectives.” (angol nyelven). Anticancer Drugs. 8 (9), 811-22. o. PMID 9402307.  
  15. ↑ Jordan A, Hadfield JA, Lawrence NJ, McGown AT. (1998. July). „Tubulin as a target for anticancer drugs: agents which interact with the mitotic spindle.” (angol nyelven). Med Res Rev. 18 (4), 259-96. o. PMID 9664292.  
  16. ↑ Goodsell DS. (2000). „The molecular perspective: microtubules and the taxanes.” (angol nyelven). Oncologist. 5 (4), 345-6. o. DOI:10.1634/theoncologist.5-4-345. PMID 10965003.  
  17. ↑ Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett
  18. ↑ Chumsri S, Howes T, Bao T, Sabnis G, Brodie A. (2011. May). „Aromatase, aromatase inhibitors, and breast cancer.” (angol nyelven). J Steroid Biochem Mol Biol. 125 (1-2), 13-22. o. DOI:10.1016/j.jsbmb.2011.02.001. PMID 21335088.  
  19. ↑ Millar RP, Newton CL. (2013. August). „Current and future applications of GnRH, kisspeptin and neurokinin B analogues.” (angol nyelven). Nat Rev Endocrinol. 9 (8), 451-66. o. DOI:10.1038/nrendo.2013.120. PMID 23817290.  
  20. ↑ Cuzick J, Sestak I, Bonanni B, et al. (2013. May). „Selective oestrogen receptor modulators in prevention of breast cancer: an updated meta-analysis of individual participant data.” (angol nyelven). Lancet. 381 (9880), 1827-34. o. DOI:10.1016/S0140-6736(13)60140-3. PMID 23639488.  
  21. ↑ Migliari R, Muscas G, Murru M, et al. (1999. December). „Antiandrogens: a summary review of pharmacodynamic properties and tolerability in prostate cancer therapy.” (angol nyelven). Arch Ital Urol Androl. 71 (5), 293-302. o. PMID 10673793.  
  22. ↑ Cade TJ, Quinn MA, Rome RM, et al. (2010. June). „Progestogen treatment options for early endometrial cancer.” (angol nyelven). BJOG. 117 (7), 879-84. o. DOI:10.1111/j.1471-0528.2010.02552.x. PMID 20394609.  
  23. ↑ Joo WD, Visintin I, Mor G. (2013. September). „Targeted cancer therapy - Are the days of systemic chemotherapy numbered?” (angol nyelven). Maturitas.. DOI:10.1016/j.maturitas.2013.09.008. PMID 24128673.  
  24. ↑ Yaish P, Gazit A, Gilon C, Levitzki A. (1988. November). „Blocking of EGF-dependent cell proliferation by EGF receptor kinase inhibitors.” (angol nyelven). Science. 242 (4880), 933-5. o. DOI:10.1126/science.3263702. PMID 3263702.  
  25. ↑ Krishnan C, Kaplin AI, Brodsky RA, et al. (2008. August). „Reduction of disease activity and disability with high-dose cyclophosphamide in patients with aggressive multiple sclerosis.” (angol nyelven). Arch Neurol. 65 (8), 1044-51. o. DOI:10.1001/archneurol.65.8.noc80042. PMID 18541787.  
  26. ↑ Harper L, Morgan MD, Walsh M, et al. (2012. June). „Pulse versus daily oral cyclophosphamide for induction of remission in ANCA-associated vasculitis: long-term follow-up.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 71 (6), 955-60. o. DOI:10.1136/annrheumdis-2011-200477. PMID 22128076.  
  27. ↑ Petri M, Brodsky RA, Jones RJ, et al. (2010. May). „High-dose cyclophosphamide versus monthly intravenous cyclophosphamide for systemic lupus erythematosus: a prospective randomized trial.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 62 (5), 1487-93. o. DOI:10.1002/art.27371. PMID 20131296.  
  28. ↑ Bijlsma JW, Jacobs JW. (2009. October). „Methotrexate: still the anchor drug in RA treatment.” (angol nyelven). Joint Bone Spine. 76 (5), 452-4. o. DOI:10.1016/j.jbspin.2009.05.007. PMID 19560956.  
  29. ↑ Dale DC. (2002. June). „Colony-stimulating factors for the management of neutropenia in cancer patients.” (angol nyelven). Drugs. 62 (Suppl. 1), 1-15. o. PMID 12479591.  
  30. ↑ Gibson RJ, Keefe DM. (2006. September). „Cancer chemotherapy-induced diarrhoea and constipation: mechanisms of damage and prevention strategies.” (angol nyelven). Support Care Cancer. 14 (9), 890-900. o. PMID 16604351.  
  31. ↑ Stringer AM, Gibson RJ, Bowen JM, et al. (2007. June). „Chemotherapy-induced mucositis: the role of gastrointestinal microflora and mucins in the luminal environment.” (angol nyelven). J Support Oncol. 5 (6), 259-67. o. PMID 17624050.  
  32. ↑ Coates A, Abraham S, Kaye SB, et al. (1983. February). „On the receiving end--patient perception of the side-effects of cancer chemotherapy.” (angol nyelven). Eur J Cancer Clin Oncol. 19 (2), 203-8. o. PMID 6681766.  
  33. ↑ Minami M, Endo T, Hamaue N, et al. (2004. August). „Serotonin and anticancer drug-induced emesis.” (angol nyelven). Yakugaku Zasshi. 124 (8), 491-507. o. DOI:10.1248/yakushi.124.491. PMID 15297719.  
  34. ↑ a b Carelle N, Piotto E, Bellanger A, et al. (2002. July). „Changing patient perceptions of the side effects of cancer chemotherapy.” (angol nyelven). Cancer. 95 (1), 155-63. o. DOI:10.1002/cncr.10630. PMID 12115329.  
  35. ↑ Shaikh AY, Shih JA. (2012. June). „Chemotherapy-induced cardiotoxicity.” (angol nyelven). Curr Heart Fail Rep. 9 (2), 117-27. o. DOI:10.1007/s11897-012-0083-y. PMID 22382639.  
  36. ↑ Horenstein MS, Vander Heide RS, L'Ecuyer TJ. (2000. September-October). „Molecular basis of anthracycline-induced cardiotoxicity and its prevention.” (angol nyelven). Mol Genet Metab. 71 (1-2), 436-44. o. DOI:10.1006/mgme.2000.3043. PMID 11001837.  
  37. ↑ King PD, Perry MC. (2001. April). „Hepatotoxicity of chemotherapy.” (angol nyelven). Oncologist. 6 (2), 162-76. o. DOI:10.1634/theoncologist.6-2-162. PMID 11306728.  
  38. ↑ Perazella MA. (2012. October). „Onco-nephrology: renal toxicities of chemotherapeutic agents.” (angol nyelven). Clin J Am Soc Nephrol. 7 (10), 1713-21. o. DOI:10.2215/CJN.02780312. PMID 22879440.  
  39. ↑ Humphreys BD, Soiffer RJ, Magee CC. (2005. January). „Renal failure associated with cancer and its treatment: an update.” (angol nyelven). J Am Soc Nephrol. 16 (1), 151-61. o. DOI:10.1681/ASN.2004100843. PMID 15574506.  
  40. ↑ Azambuja E, Fleck JF, Batista RG, et al. (2005. October). „Bleomycin lung toxicity: who are the patients with increased risk?” (angol nyelven). Pulm Pharmacol Ther. 18 (5), 363-6. o. DOI:10.1016/j.pupt.2005.01.007. PMID 15939315.  
  41. ↑ Trüeb RM. (2010. July-August). „Chemotherapy-induced hair loss.” (angol nyelven). Skin Therapy Lett. 15 (7), 5-7. o. PMID 20700552.  
  42. ↑ Haider M, Hamadah I, Almutawa A. (2013. January-February). „Radiation- and chemotherapy-induced permanent alopecia: case series.” (angol nyelven). J Cutan Med Surg. 17 (1), 55-61. o. PMID 23364152.  
  43. ↑ McGarvey EL, Baum LD, Pinkerton RC, et al. (2001. November-December). „Psychological sequelae and alopecia among women with cancer.” (angol nyelven). Cancer Pract. 9 (6), 283-9. o. DOI:10.1111/j.1523-5394.2001.96007.pp.x. PMID 11879330.  
  44. ↑ Fukumura H, Sato M, Kezuka K, et al. (2012. May). „Effect of ascorbic acid on reactive oxygen species production in chemotherapy and hyperthermia in prostate cancer cells.” (angol nyelven). J Physiol Sci. 62 (3), 251-7. o. DOI:10.1007/s12576-012-0204-0. PMID 22392350.  

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kemoterápia&oldid=14079456”