Wikipédia:Kocsmafal (források)/Archív4

Roth Miksa halálozási dátum

A Wikin 1944. június 14.-e szerepel. Családkutatóként a VII. ker halálozási anyakönyveket böngészem, itt a halálozás időpontját június 13.-án d.u. fél 6-ra teszik. Nem nagy különbség, de a pontosság kedvéért célszerű lenne javítani. üdv. Hirschler András--Kodosalbion ^vita 2014. június 18., 20:54 (CEST)

Nem latin/görög/cirill betűs források

Az a kérdésem, hogy mi a politika a nem latin/görög/cirill betűs forrásokkal kapcsolatban. Elfogadhatóak-e ezek forrásoknak? Nagyon kevesen tudják ezeket olvasni. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 10., 14:40 (CEST)

Szerintem oroszul többen tudnak itt, mint mondjuk norvégül. --Hollófernyiges ^vita 2014. augusztus 10., 15:01 (CEST)

A norvég latin betűs, az orosz cirill betűs. Ami a téma, az a japán, kínai, perzsa, arab, urdu, örmény, stb. betűkkel írt források kérdése. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 10., 18:16 (CEST)

Szerintem semmiképp nem kellene ilyen megkülönböztetést tennünk a különleges írásrendszerű nyelvekkel szemben. ✮ Einstein2 ^vitalap 2014. augusztus 10., 18:25 (CEST)

Már hogyne lenne elfogadható, ha Mathae például az arabos cikkeit arab forrásokból is írja? Vagy Tao Kai a kínaiakat kínaiakból is? Alapesetben ezek lehetnek a legautentikusabbak. Ehhez nem sok köze van annak, hogy mi nem tudunk arabul és kínaiul. --Pagony ^foxhole 2014. augusztus 10., 18:29 (CEST)

De mi a helyzet az ellenőrzéssel? Mathae járőr, akkor az arab rendben, de van kínai járőr? Tao Kai nem az, esetleg rá kellene beszélni. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 10., 22:40 (CEST)

Pór Ernő - információk

Kedves szerkesztőtársak!
Kivettem ma a Szabó Ervin könyvtárból a Munkásmozgalom-történeti Lexikont, melyből a szócikkeimet egészítem ki. A lexikonban megkerestem Pór Ernőt, és egyből feltűnt, hogy a szócikkben más születési és halálozási dátum szerepel, sőt még a szülőváros is más. A lexikonban a következő szerepel: "Pór Ernő (Leibitz, 1889. január 4. - Szovjetunió, 1943.). A PIM-ben a következő található :
Születés / Halálozás: 1888-1939
Születési hely: Zólyom
Ha viszont az ember rámegy itt a forrásokra, akkor ott a következő olvasható:

_{Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill. ;}(* Leibic, 1889. I. + 1943 jav. 3. köt.)

A kérdés: Melyik információ legyen az oldalon? Egyelőre mindkettőt beraktam, de ez így elég furcsa.

Előre is köszönöm a segítséget: --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 19., 22:42 (CEST)

Valószínűleg a PIM-ben a zárójeles rész azt akarja jelenteni, hogy a Magyar életrajzi lexikon korábbi hibás adatát a javított 3. kötetben már korrigálták. Mindenesetre most a Magyar életrajzi lexikonban is Zólyom a születési hely. Nem tudom, mikori kiadású a Munkásmozgalom-történeti Lexikon, de ha elég régi, akkor én a PIM - MÉL adatát írnám be. --Vadaro ^vita 2014. augusztus 20., 00:06 (CEST)

(1976-os a lexikon.) Szívesen beírnám egyből a MÉL adatait, de zavar, hogy a PIM-ben azt írták, hogy a javított 3. kötetben már a Leibices változat szerepel. A digitalizált életrajzi ezek szerint nem a javított 3. kötet adatait tartalmazza.

(Közben kisült, hogy (valószínűleg) két Pór Ernőnk van. Az egyik 1919-ben volt 24 éves (forrás: 148.oldal). Neki volt az eredeti neve Polacsek, amit én a Pór Ernő szócikkbe írtam be anno, de már eltávolítottam ezt az információt. (A fogolytörzskönyvét is megtaláltam ennek a(z) (1895-ös) Pór Ernőnek: [1].))

De akkor ez egy harmadik születési év. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 21., 01:18 (CEST)

@Hidaspal: Az a Pór Ernő, akiről a szócikk szól nem volt letartóztatva, csak internálva, az 1895-ös Pór Ernőt pedig letartóztatták, majd el is ítélték a kommün bukása után, azaz ez nem ugyanaz a Pór Ernő. (A szócikkben az szerepel továbbá hogy 1905-től vett részt a munkásmozgalomban. Ha 1895-ben született volna, akkor ez azt jelenti, hogy 10 évesen már a munkásmozgalom lelkes aktivistája volt, amely nem túl valószínű). Emiatt gondolom, hogy az 1895 nem Pór Ernő (újabb) születési éve, hanem egy másik (ugyancsak Pór Ernő nevű) emberé. --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 21., 15:24 (CEST)

Egyrészt szerintem is fel kell tüntetni egyelőre moden születési dátumot, de meg kell írni mindkét Pór Ernő cikkét is szerintem, egyértelműsítő lappal, akármilyen rövid is. Ezen megbeszélés alapján nyilván el lehet kerülni, hogy szubcsonknak minősüljön akármelyik is. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 21., 15:39 (CEST)

Én megírom szívesen, csak az a kérdés, mi szerint legyen egyértelműsítve a két lap? Legyen az egyik Pór Ernő (bankhivatalnok) (ez az 1895-ös) a másik pedig Pór Ernő (politikus) ? Én csak ezt a változatot tudom elképzelni mivel az egyik Pór Ernőnek sem a pontos születési sem a pontos halálozási dátumát nem tudjuk. (Megjegyzem az 1895-ösnek sem tudjuk a halálozásit) --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 21., 16:07 (CEST)

Szerintem az a legbiztosabb, ha mindkét változatot bennhagyjuk, mert nem tudom, honnan lehetne biztos információt találni. Talán Zólyom vagy Leibic anyakönyvi kivonataiban... --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 20., 22:07 (CEST)

Én sem találtam semmit, könyvben sem. Talán ezt a szakaszt át kellene oda másolni. Láttam az ide mutató linket, de ha elarchiválják, akkor nehezebb lesz megtalálni. Hidaspal ^vita 2014. augusztus 21., 01:28 (CEST)

Megjegyzés: Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések 1892-1925 (2. kötet, Napvilág Kiadó, Budapest) 824.oldalán megtaláltam Pór Ernőt. A könyv 2002-es kiadású. Azt írják a jegyzetekben:

"Pór Ernő (1889-1943) tisztviselő, 1907-től az MSZDP tagja. Az I. világháborúban orosz fogságba esett. 1918-ban az OK(b)P magyar csoportjának egyik szervezője. 1918 novemberében tért haza, részt vett a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején a Külügyi Népbiztosság munkatársa, a proletárdiktatúra megdöntése után emigrált, 1924-től a szovjet külkereskedelem apparátusában dolgozott. A sztálini önkény áldozata lett." --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 21., 16:22 (CEST)

Pór Ernő (politikus), Pór Ernő (bankhivatalnok), Pór Ernő (egyértelműsítő lap) - Ennyit tudtam tenni. --Gumivonat ^Üzenőfal 2014. augusztus 21., 17:06 (CEST)

Tranzisztor

Némi szerkesztői vita történt a Tranzisztor vitalapján, amely után – a szerintem indifferens – elnevezési eredet új szövegkörnyezetbe került.

Megismétlem, amit a cikk állít, időrendben:

• Feltaláltak valamit (MIT!? NO-NAME!),
• majd demonstrálták az intézet vezetőségének a találmány működését (még mindig NO-NAME!),
• szabadalmaztatták (NO-NAME - szabadalmi hivatal?), ám
• később adta neki más a tranzisztor nevet, hip-hip-hurrá!

A cikk szerint nem a feltalálók, alkotók nevezték el(?), hanem a távközlési igazgató(!), később, amikor már rég szabadalmaztatva volt. Milyen néven szabadalmaztatták? Történhetett így? A cikk nem állítja ugyan, de marketing okokból sem kaphatott tranzisztor nevet a találmány, hiszen a tranzisztor sokáig alig-alig ismert eszköz volt épp a cikk szerint. Történhetett a cikkben leírrtak szerint? Ahogy a jogász mondaná: Feltéve (de nem megengedve), hogy a leírtak szerint történt, de amíg nem tranzisztor volt a neve, addig minek hívták? Ide kellett volna forrásolás a kritika helyett; akkor megemelném a kalapomat, de így...

Egy internetes cikk szavahihetőségével/megbízhatóságával kapcsolatban emlékeztetnék: a) a sokszázfelé fellelhető Morse-legendára, amely szerint hogyan jelölte az egyes betűket (a történet íróját persze nem zavarja, hogy a jelkészletet nem is Morse alkotta(!) és az eredeti Morzéban nem is három vonás volt az O?), vagy b) Szendrőlád bájos történetére (Szendrő lát, noha a domborzat miatt sehogyan sem látható...), c) Marconi rádiójára, stb., stb. Végül a legfontosabbra a wikire: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Mi_számít_megbízható_forrásnak%3F

További két kérdésem van (véleményemmel): Szerintetek tényleg ennyire fontos egy eszköz látványpékség elnevezésének beemelése, bizonytalan forrásolással? Szerintem nem, ráadásul eléggé bulvárosnak tűnik a története, l. fentebb. Maradjon a megnevezés értelmezése vagy sem? Ha kell, akkor például az alkohol, benzin, metanol, televízió, stb., stb. szócikkekhez is illene szófejtő szótár.

Üdvözlettel: --efendi ^vita 2014. november 8., 21:57 (CET)

Nem látok problémát az eszköz megnevezésének története kapcsán. Nyilvánvalóan nem úgy kezdtek neki a kísérletnek, hogy megvolt a név, hanem előbb megvolt az eszköz, és ehhez később megfelelő nevet kellett találni. Kivettem az általad kifogásolt(?) mondatból a "később" szót, bár ha az időrendet nézzük, valóban később történt a névadás. Kiveszem a "lektor" sablont is, ha más konkrét kifogásod nincsen. misibacsi*^üzenet 2014. november 9., 09:50 (CET)

Egyetértek, azzal a kitétellel, hogy nem a szabadalmaztatás után. Nyughatatlan lévén, végre hosszas keresés után ma a következő dokumentumot találtam, Terminology for semiconductor triodes címmel: https://www.flickr.com/photos/johngineer/6116137343/sizes/o/in/photostream/

1948. 05. 28.-i keltezéssel, cca. egy hónappal a szabadalmi eljárás előtti. A cikk pontosan a te válaszodat igazolja, mert hatféle nevet szavaztattak meg, amelyből a tranzisztor kifejezés került ki győztesen. --efendi ^vita 2014. november 9., 11:46 (CET)

Én abban nem látok semmi problémát, ha egy jobbnak látszó forrás megjelölésével nem transistor = transfer + resistor, hanem transfer + varistor szerepel. A keletkezésének körülményeiről én nem is beszéltem. Te is utólag találtad ezt a referenciát, ami dícséretes. Mindösssze ennyit írtam:

„Szűkítetted is az etimológia eltávolításával.”

Én ezt írtam vissza a cikkbe: A tranzisztor elnevezés az angol transfer-resistor (kb. „átengedés-ellenállás”) szavakból képzett mozaikszó. a nobelprize.org-ra hivatkozva, mert ott ez volt. A vitalapon ezt írtam: Szerintem magyarázó és nem legendás a hangneme. Az oldal sem bulvároldal. Ere te:

„Mert erősen urban-legend hangulatot árasztott: Adott 3 prof, feltalálnak valamit, az egész intézet tud róla, demonstrálják és még szabadalmaztatják(!) is, de nincs neve... (he-he) azt majd később a keresztapa ad neki (ismét hehe). Eléggé nehezen hihető történet, sőt! Amennyiben valaki forrásokkal bizonyítani is tudja, hogy valóban így történt, ám tegye vissza. Másrészt nem nyelvészeti kategória, hanem technikai, így sztem indifferens.”

Egyrészt, mi ez a hangnem, másrészt én nem említettem olyan dolgokat, amelyeket te itt kifogásolsz. Utána pedig ezt írtad:

„::No akkor fuss neki a cikknek mégegyszer! Nem a kiragadott mondatoddal, hanem keletkezésének körülményeivel van gond! Szabadalmazás után átnevezni vmit? Akkor a tranzisztor nincs is szabadalmaztatva, mert előtte nem is így hívták a cikk szerint... De mi volt az eszköz neve a szabadalom során? Ide kellett volna forrásolás az oktondi kritika helyett. Tartok tőle, hogy idézett forrásod forrása is vmelyik wiki...”

Forrásoltam: nobelprize.org, ahol ez van: The name transistor is a combination of the words transfer and resistor - a transfer resistor - a transistor. When it was announced the name was explained; "because it is a resistor or semiconductor device which can amplify electrical signals as they are transferred through it from input to output terminals." This, the very first transistor was called a point-contact transistor. Ennyit írtam bele a cikkbe. Nem értem a hangnemet. Hogy lehet így bármit is megbeszélni?

A nobelprize.org a Nobel-díj hivatalos weboldala. Ha így le lehet söpörni, akkor mi a helyzet az eddigi Nobel-díjasokkal?

Hidaspal ^vita 2014. november 9., 16:09 (CET)

Megbízható forrás-e a 444.hu?

Volner János cikkébe behelyezett 444.hu-s hivatkozásnak "köszönhetően" kialakult nézeteltérés miatt szeretném kikérni a közösség véleményét a 444.hu megbízhatóságáról. Saját véleményem szerint nem az, semmivel nem megbízhatóbb, mint bármely hasonló blog, nem szakemberek írják a cikkeket, a tartalom egy része komolytalan és jól érezhető a baloldali politikai elfogultság. Ha a többség úgy dönt, akkor javaslom felvenni a nem megbízható források listájára. --Sasuke88  ^vita 2014. december 26., 21:27 (CET)

Szerintem éppen a politikai ügyekben "megbízható baloldali" forrásnak tekinthető. Épp őgy, mint a Heti Válasz "megbízható jobboldali" forrásnak Robogos ^vita 2014. december 26., 21:47 (CET)

Nem blog, hanem hírportál. --Pagony ^foxhole 2014. december 26., 21:49 (CET)

kicsitOff: Én csupán annyit tennék hozzá, hogy nem Volner Jánosról írtak, hanem egy intézményről, ám nem hoztak le hivatalos állásfoglalást azzal kapcsolatban, ezért a szócikkbe max annyi kerülhetne -szvsz-, hogy a 444.hu által (vagy e nélkül csak ennyi)_{elnézést, nem vagyok e téren elég tájékozott} megkérdőjelezett magyarországi akkreditációval rendelkező... Fauvirt ^vita 2014. december 26., 21:55 (CET)

Nem csak a 444 kérdőjelezi meg... – LA^pankuš 2014. december 26., 22:20 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Én pedig ebben a kérdésben a másik oldalt képviselem. Sasuke tárgyszerűen tévedsz.

• „Saját véleményem szerint nem az, semmivel nem megbízhatóbb, mint bármely hasonló blog” – A 444 nem blog. Impresszuma szerint kiadója, székhelye, főszerkesztője és állandó szerkesztősége van.
• „nem szakemberek írják a cikkeket” – De. A lap főszerkesztője, Uj Péter, aki korábban évekig vezette az Indexet, és szerzői között újságírók szerepelnek mint Tamás Bence Gáspár (korábban Index), Plankó Gergő, Magyari Péter, Mészáros Zsófia, Bede Márton (korábban Index), Haszán Zoltán, de ha valakit ez nem győz meg, akkor a linkelt cikkekben és a 444 impresszumában további névegyezéseket találhat.

Továbbá egészen hajmeresztő, hogy olyan szubjektív kijelentések alapján akarsz egy forrást kizárni, hogy

• „a tartalom egy része komolytalan”
• és „jól érezhető a baloldali politikai elfogultság”.

Mi az hogy „bal- (vagy akár) jobboldali elfogultság”? Mi az hogy „komolytalan”? Ezeknek mi a definíciója? Az „elfogultságok és komolytalanságok” mely szintjétől megbízható vagy megbízhatatlan egy forrás? Egy diplomát kiállító iskola tudományos státuszát ellenőrző cikk komolytalan? Esetleg elfogultság ellenőrizni egy állítást, majd az érintettet is megkérdezni az eredményről?

Kérek mindenkit, hogy nézze meg a konkrét esetet a Volner János cikkben. A linkelt 444 cikk tényekre (Volner hivatalos életrajzának állításai az országgyűlés weboldalán) és a magyar hatóságokkal és az érintettekkel (a parlament sajtóirodája, Oktatási Hivatal, Jobbik) folytatott kommunikációra alapul. Ezt már többször leírtam, mivel a cikket sorra megtalálják anon, frissen regisztrált, vagy régi szerkesztők és igyekeznek a Volner diplomájára vonatkozó információt eltüntetni belőle. Úgy tűnik azonban, hogy ezt akárhányszor elmondhatom. Mint ahogy hiába javaslom azt is, hogy a forrás törlése helyett hozzon cáfolatul vagy megerősítésül megbízható további forrást az, akinek ez nem tetszik.

A 444.hu megbízható forrás. Ellenben a Volner János cikkel kéne valamit kezdeni, mert állandóan vissza kell vonogatnunk a forrástörlési kísérleteket. (Bár végül is csinálom én, ha már rákerült a figyelőlistámra. Nem ő az első ilyen politikus, bár ebből a pártból talán ő az első.) Piraeus ^vita 2014. december 26., 22:27 (CET)

Teljesen mindegy, hogy blog vagy nem blog, nem ez itt a kérdés. Az üggyel kapcsolatban én csak egy komoly forrást kérnék, ami bizonyítja, hogy az International University of Fundamental Studies "nem akkreditált". Az, hogy ezek ott leírják, hogy ezzel meg azzal beszéltek, nem bizonyít semmit, mert bizonyítékot nem csatoltak hozzá. "Baloldali elfogultság": hány objektív, nem lejárató célú tájékoztatást láttál a Jobbikról ezen az oldalon, mert én még egyet sem, az Indexes múlt jól meglátszik. --Sasuke88  ^vita 2014. december 26., 22:40 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

Most már mindegy hogy blog vagy sem? Az előbb még ez a kifogás egyik eleme volt.

Nézd attól, hogy te egy forrást politikai alapon nem találsz szimpatikusnak, a te dolgod. De tettek egy állítást, többekre hivatkoztak, senki nem cáfolta őket. Innentől kezdve mi a kifogás? Hidd el, ha nem próbálnánk megtalálni a konszenzust, hanem mindenki törölné, ami szerinte elfogult, akkor a Wikiből semmi nem maradna. Hozz cáfolatot, ha ez a cikk nem tetszik, de a megbízhatósága nem megkérdőjelezhető!

Megjegyzem most vettem észre, hogy korábban a teljes További információk szakaszt is törölte egy szerkesztőtárs, egy másik cikkel. Most ezt is helyreállítottam. (Kicsit nehéz nyomon követnem a cikkben a törölgetést.)

(És bocs az előbb rosszul írtam. Visszanéztem: anon még nem törölgetett.) Piraeus ^vita 2014. december 26., 22:55 (CET)

Ilyet sosem állítottam, hogy azért lenne megbízhatatlan, mert blog, hanem kvalitásban nem éri el azt a színvonalat, ami egy életrajzi cikkben megkövetelhető. Mellesleg neked kellene hoznod elfogadható forrást (pl. hivatalos állami szerv honlapja), nem én akarom, hogy ez a kétes diplomás dolog benne legyen a szócikkben. Én próbáltam megkeresni, hogy melyik egyetemek diplomái államilag elfogadottak Magyarországon, de nem találtam meg. A sajtó komoly része egyébként egyáltalán nem foglalkozott ezzel az egésszel, csak az Index (444 2.0) meg egy-két noname oldal vette át a 444-es cikket. Egyébként elszomorító a forráskritika teljes hiánya. --Sasuke88  ^vita 2014. december 26., 23:59 (CET)

Olvasd el még egyszer a cikket! Úgy érzed, hogy a benne szereplő információk a forráskritika teljes hiányára utalnak? Szerintem nem. És ez alapján az sem tekinthető a forráskritika teljes hiányának, hogy ez a cikk az adott Wikipédia oldal forrásaként szerepel.

Amikor az általad elfogadhatónak tekintett sajtótermékek hivatkoznak arra, hogy egyeztettek valakivel egy kérdésről és az illető ezt vagy azt közölte velük, akkor sem fogadod el ezt az állítást, csak akkor ha mellékelik az illető emailjét, vagy a rögzített telefonbeszélgetést? Nem provokációból kérdezem, hanem komolyan. Ebben az esetben kétségbe vonod a cikk tényállításait, sőt nem tekinted újságírónak az újságíróit és nem tekinted hírportálnak a hírportált. Egy általad elfogadhatónak tekintett orgánum esetében is így járnál el? Ugye hogy nem? Ha egy elfogadhatónak vélt oldal állítaná, hogy az Országgyűlés Hivatala, az Oktatási Hivatal, vagy a Jobbik közölt velük valamit, akkor azt – feltételezem – elhinnéd.

Pedig mi lenne a különbség a szimpátiádon kívül?

A cikkben is hivatkozott Oktatási Hivatal oldalán találod a hazai akkreditált intézményeket, illetve a leírást a külföldi diplomák elismertetésének módjáról. De sokat segít a hivatkozott 444 cikk is, mivel ők konkrétan megkérdezték az Oktatási Hivatalt erről az esetről, és annak a cikkben idézett (!) válasza szerint „a szóban forgó intézmény az Oroszországi Föderáció Oktatási és Tudományos Minisztériuma azon adatbázisában, amely az akkreditált orosz oktatási intézményeket és tudományos szervezeteket tartalmazza, nem szerepel”. De akár meg is lehet őket keresni a kérdés kapcsán, ha a dolog nem megnyugtató. Szerintem az. Az újság kérdezett, a hivatal válaszolt, az újság megkérdezte a pártot, a párt nem reagált, az újság lehozta a cikket, és nem kért helyreigazítást sem a hivatal, sem a képviselő, sem a párt, sem más. Ennyi. Vihar a biliben.

A durva a történetben nem az ami kiderül, hanem hogy harcolni kell azért, hogy ez az infó itt fennmaradhasson.

Sokszor vannak dolgok, amik nekem sem tetszenek. Sokszor kifejezetten csalódott vagyok. De az igazság mégis a legfontosabb, nem igaz? Piraeus ^vita 2014. december 27., 00:59 (CET)

Általános esetben egy forrás megbízhatóságát nem az garantálja, hogy "blogszerű" avagy sem (számtalan megbízható blog létezik világszerte), vagy szakemberek írják vagy sem (a hírportáloknál többnyire újságírók dolgoznak, olvasók által nem szabadon szerkeszthető), vagy hogy a tartalom egy része mennyire komoly vagy komolytalan (minden hírportálnak létezik komolytalannak tekinthető melléklete), hanem az, hogy maga a hír mennyire falszifikálható, azaz cáfolható, és ez mennyire jellemző ez az adott médiára. Elvonatkoztatva a konkrét laptól, bizonyosodott-e már be hamis közlés a hírforrástól? Ilyen kétes esetekben megfontolandó a Fauvirt által javasolt megoldás, a xyz.hu szerint ezésez, forrás íme. Ezt javasolja egyébként az ellenőrizhetőséggel kapcsolatos irányelvünk is. Javasolt továbbá a több, független forrás felkutatása egy adott közléshez. Az, hogy bal vagy jobboldali, az nem zár ki semmilyen forrásolást, nézzünk végig a világsajtón. Ogodej ^vitalap 2014. december 26., 22:50 (CET)

Meglep ez a javaslat, hogy egy efféle internetes újságot mondjuk a starityvel kéne egy kalap alá vennünk. A listába olyan forrásokat írunk fel, amelyek általában megbízhatatlanok. Ennek az ellentéte nem a mindig megbízható, mert olyan nincs. Természetesen bármilyen oldalon található konkrét hír megbízhatósága lehet mérlegelés tárgya, de hogy a 444-et egészben szemétnek kéne nyilvánítanunk, arra nem látok alapot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2014. december 26., 23:41 (CET)

Az alapkérdésre válaszolva: igen, megbízható forrás. Egy regisztrált elektronikus sajtótermék, főszerkesztővel, szerkesztőséggel, újságírókkal. Ami a tartalmi részre vonatkozik: Oroszországban (és általában Kelet-Európában százszámra vannak különféle fizetős iskolák, amelyek egyébként semmilyen elismert végzettséget nem adnak, csak egy díszes papírt. Csak Kárpátalján ismerek féltucatot. A 444 állításait is le lehet ellenőrizni. Az egyik az orosz állami akkreditációs szervezet, amelynek kereshető adatbázisa is van: www.nica.ru. A másik az érintett oktatási intézmény honlapja. Ebből is az akkreditációról szóló oldal: http://www.mufo.ru/accreditation.html (több mint egy tucat licencet és akkreditációs oklevelet sorolnak fel, ami már önmagában gyanús. Az intézményt a jelek szerint az orosz állami szervezeten kívül mindenki akkreditálta már...) --VargaA ^vita 2014. december 26., 23:57 (CET)

Utóbbit már én is láttam, előbbivel viszont nem tudok mit kezdeni, nem tudok oroszul :(. --Sasuke88  ^vita 2014. december 27., 01:00 (CET)

Eszerint 1999-ben már akkreditálta az orosz oktatási minisztérium Itt meg nincs akkreditálva (2009-es dátum). Valószínűleg volt, amikor akkreditálták bizonyos szervezetek, bizonyos időre, de ezt lehetetlen kikeresni. Mivel kis egyetemről van szó, lehetséges, hogy nálunk nem elismert, de mondjuk az oroszoknál az. Nem vagyok túl jártas ezekben a dolgokban, de belefáradtam. --Sasuke88  ^vita 2014. december 27., 01:47 (CET)

Soha nem volt akkreditálva Oroszországban. Mindenféle kamu szervezetek akkreditációjával hirdeti magát. Az egész egy komolytalan játékegyetem. --VargaA ^vita 2014. december 27., 13:51 (CET)

Sasuke88 szerintem itt arra gondol, hogy az 444.hu hírportál objektivitása erősen kétséges. Azaz: véleményt fogalmaznak meg témákról, amelyekkel nem értenek egyet, politikai állásfoglalást sugallnak a cikkjeik, esetleg érzelileg manipulálnak. Ugyanilyen az Index és a kuruc.info is. Pl.: http://444.hu/2014/12/26/na-ez-a-veszedelmes-drogmaffia-amivel-meg-akar-kuzdeni-a-kormany/ cikknek a címében már eleve a saját véleményüket türközik. "Na, ez a veszedelmes drogmaffia, amivel meg akar küzdeni a kormány" Egy BBC-nél hol láttok ilyet? Úgy rugnák itt az ottani újságírókat, hogy a lábuk nem érné a földet. Szlengeket használnak: "mit gondol a kábóról Orbán Viktor magyar miniszterelnök". "Nagyon remélem, hogy karácsony ide vagy oda, ezt nem hagyjuk szó nélkül, és tételesen cáfolják a műsorban elhangzottakat a magyar illetékesek." Jobb helyeken a szerkesztők nem remélnek semmit, hanem tényeket közölnek. Vagy: http://444.hu/2014/12/27/ez-a-ferfi-ellopott-egy-150-kilos-malacot/ "Ez a férfi ellopott egy 150 kilós malacot" "Mégpedig december 25. éjjelén nem bírt magával Lengyeltótiban." Ez szerintetek miben különbözik ettől: https://kuruc.info/r/35/78244/ "Amikor mi csak egy kávét kérünk: grillezés oláhcigány módra Bécsben" "Többen kórházba kerültek, egy vemhes cigányasszonyt pedig majdnem agyonvertek egy léccel. Biztos ez is a náci megfélemlítés és a fasiszta járőrözés miatt történt, színtiszta rettegésből..." vagy: https://kuruc.info/r/6/135643/ "Már a KKK sem a régi: az egyik csoportjába négerek, buzik és zsidók is beléphetnek". Színtiszta véleménynyilvánítás, érzelmi manipuláció. A 444.hu semmiképpen sem objektív, hanem sokszor elfogult, még ha az általa közölt adatok hitelesek is. Mellesleg a fent említett TBG - Plankó párost bazári bohócnak előbb nevezném, mint újságírónak. A baromkodásaik a hitelességüket ássák alá. Igaz, hogy az MTV is politikailag elfogult, mindig az aktuális szekeret tolják (nem jelentik be Bajor halálát, stb.) de el tudnátok képzelni, egy Barczka Esztert vagy egy Sárközy Júliát, hogy így viselkedik vagy ilyen stílusban tudósít? Gyurika ^vita 2014. december 27., 10:41 (CET)

Sajnos ma Magyarországon nincs politikafüggetlen sajtó, mindegyik médium elfogult valamelyik irányba. Az objektivitás terén viszont van "némi" különbség. Úgy gondolom, hogy ha egy komoly enciklopédiát alakunk szerkeszteni, akkor válogassuk meg, hogy mit használunk forrásnak és mit nem, mert ez visszahat. Egy-egy médium teljes kizárása lehet, hogy nem megoldás, sokkal inkább cikkenként kellene mérlegelni, hogy érdemes-e felhasználni a cikkíráskor vagy sem. --Sasuke88  ^vita 2014. december 27., 12:04 (CET)

Nem, Sasuke88 arra gondolt, hogy mivel a 444.hu erősen elfogult, vegyük fel a megbízhatatlan források listájára. Nyilvánvaló, hogy itt nem véleményeket forrásolunk, hanem szikár tényeket. Itt többen is kifejtettük, hogy egy hír nem baloldali vagy jobboldali, hanem elsősorban hír, ami igaz vagy nem igaz, tehát ebből a szempontból vizsgáljuk. Az egyébként számomra sem szimpatikus stílus (hát ízlések és pofonok ugye) és akár elfogult bal (jobb) kommentárok lehámozása után marad a kérdés, hogy ebben a konkrét esetben a tényközlés igaz-e vagy nem igaz. Vezető magyar és külföldi sajtótermékek tévednek ugyanakkor igen komoly, nagy horderejű dolgokban, most akkor mind kerüljön a megbízhatatlan források listájára? Ha így osztályoznánk, egy idő után aligha maradna mindenki által elfogadható forrásunk a politikában. A tárgyszerű, objektív politikai elemzésekért (van egyáltalán olyan?) több forráshoz fordulunk, minél szélesebb a merítés annál jobb. Abba szerintem minden nézet és vélemény belefér. Ezek összeválogatásánál nekünk kell objektívnak lenni és körültekintőnek. Ogodej ^vitalap 2014. december 27., 12:01 (CET)

Én csak ki kívántam kérni a tisztelt publikum véleményét a 444.hu-ról, hogy mi a tapasztalatuk róla, mennyire megbízható és, ha a többség úgy gondolja, hogy nem megbízható, akkor vegyük fel a nem megbízható források listájára. Én is afelé hajlok, hogy a teljes tiltás nem feltétlenül hasznos, sokkal inkább cikkenként kell mérlegelni. Ezek után viszont nem akarok olyat látni, hogy "a kuruc.info nem megbízható forrás" a kettős mércét elkerülendő. --Sasuke88  ^vita 2014. december 27., 12:08 (CET)

A kuruc.info-val kapcsolatban az volt pl. az érdekes, hogy amikor Horn keresztlevelét közreadták, egyesek már csuklóból hamisnak titulálták, gyorsan törölték is a forrást, csak azért, mert ott jelent meg, biztos hamis. Hiába egy hungarista/nyilas/náci/fasiszta - ahogy tetszik - szellemiségű portál, igenis vannak néha elég korrekt, tényszerű cikkeik, meg amiről csak ők tudósítanak és a többi médium elhallgatja vagy mínuszos hír számukra. És persze olyanok írások is vannak ott, amitől meg a falat kaparja az ember (a rossz emberek, csalók, bűnözők mind négerek, cigányok és zsidók, bezzeg aki keresztény az mind elkölcsös, Jézus magyar volt és egyéb baromságok). Cikke illetve szerzője válogatja a megbízhatóságot. A Blikk és egyéb bulvárlap is lehet forrás bizonyos dolgokra. Gyurika ^vita 2014. december 27., 12:17 (CET)

Ennek netovábbja az volt, amikor egy cikkből azért törölték a forrásmegadásomat többször egymás után, mert az RTL Klub 21. század című műsorának egyik teljes epizódját csak itt találtam meg feltöltve. – Laci.d ^vita 2014. december 27., 12:20 (CET)

Ha valaki így teszi fel a kérdést: "Megbízható forrás-e a 444.hu?", egyértelműen NEM a válasz. De nem hiszem, hogy bármelyik másik magyarországi hírportál önmagában forrás lehetne. Illetve lehet ("nem fedjük fel forrásainkat" megjegyzéssel), de ez a bulvármédia világa. Nekünk ebbe a mélységbe nem kellene lesüllyednünk.

Ha egy akármilyen hírportál hírt közöl, akkor legyen mellette ott a forrás linkje, ahonnan az információt átvették. Ugyanis különbség van hírportál és hírportál között abban a tekintetben, hogy mondjuk a BBC tudósítókat tart fent a világ számos pontján (vagy ottani újságírókat alkalmaz), akik egy helyi hírt első kézből, valós időben közvetítenek, és teljesen más műfaj, ha egy X hírportál ilyen-olyan információt hall, és azt leközli.

Tehát: ha van külső forrás, és az jó, akkor megbízható az oldal, ha nincs külső link: megbízhatatlan.

ui. egyébként szoktam néha olvasni a 444.hu-t, mert időnként szórakoztató, ahogy egyes dolgokat tálalnak. Máskor meg idegesítő.

misibacsi*^üzenet 2014. december 27., 20:23 (CET)

Forrás kerestetik!

Sürgősen szükségem lenne egy hivatalos forrásra a Budapest Szíve programról. Cikket persze rengeteget találtam a neten, de hivatalos leírást, rendeletet, és főleg: ütemezést vagy hasonlót nem. PDF-ben is jó lenne. Tudna valaki segíteni, hogy hol keresgéljek? - Tündi ^vita 2014. december 31., 12:24 (CET)

http://budapestszive.bkk.hu/ vagy http://www.bkk.hu/fejleszteseink/budapest-szive/ jó lesz? --Tacsipacsi ^vita 2014. december 31., 13:24 (CET)

Ezeket én is megtaláltam, de ez "nem hivatalos". Konkrétan nekem arra kellene a hivatalos projektleírás és ütemterv, hogy "be tudjam bizonyítani", hogy a program és alprojektjei elkerülték a Károlyi-kertet, vagyis a programban még terv szinten sem szerepelt a Károlyi-kert, semminemű átalakítást, fejlesztést nem terveztek vele kapcsolatban. Ehhez sajnos a BKK honlapja kevés. :( - Tündi ^vita 2014. december 31., 13:49 (CET)

Még a projektdokumentumok között is csak a támogatási szerződések vannak fent, szóval nekem mindenképpen részletesebb kellene, bár ha nincs jobb, akkor ezt fogom használni. - Tündi ^vita 2014. december 31., 13:56 (CET)

Hajnóczy József

A MÉL szerint Hajnóczy József Modor, 1750. máj. 3., máshol, eddig itt a WP-n is Hajnóczy József Modor, 1750. szeptember 9.. Van valakinek mérvadó forrása a helyes születési dátumra? Ogodej ^vitalap 2015. február 15., 12:02 (CET)

Véleménykérés reklámgyanús hivatkozáshoz

Szeretnék véleményt kérni a Szarvasgomba cikkben elhelyezett linkekkel kapcsolatban.

a) Reklámnak számít-e az alábbi link:

* [https://www.facebook.com/pages/Bakonyi-Szarvasgomba-Tr%C3%BCffel-Ungarisch/520083991353042?fref=photo Bakonyi Szarvasgomba Trüffel], facebook.com

b) Ugyanebben a cikkben 8 youtube videó szerepel illusztrációként. Helyes-e bennehagyni azokat, vagy el kell távolítani?

Kérem tapasztaltabb szerkesztők segítségét. Pkunk^pošta 2015. február 16., 10:44 (CET)

A Facebook forrásként nem elfogadható. Bár ez a link a További információk szakaszban van, ott már rengeteg link „szorong” így is, szerintem eltávolítandó, mivel a Wikipédia nem linktár (linkfarm), ez a facebookos oldal meg semmit nem ad a szócikkhez. A videókat nem néztem meg, ahhoz most nincs kedvem Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. február 16., 10:58 (CET)

 megjegyzés

A wikipédián a További információk rovatban férnek el azok a linkek, amelyek nem lexikonba való módon, de számtalan plusz információt közölnek az érdeklődő olvasókkal a szócikk témájával kapcsolatban. Érthetetlennek tartom ezt az erőltetett problémafelvetést. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hello world (vitalap | szerkesztései) 2015. február 16., 11:28 (CET)

Ahogy elnéztem ezt a facebookos linket, ez semmilyen releváns plusz információt nem közöl a szócikk tárgyával kapcsolatosan, de olyasmit legalábbis biztosan nem, ami miatt meg kéne tartani a szócikkben. A szócikk További információ nevű szakasza sem arra van, hogy ott linkfarmot neveljünk. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. február 16., 11:31 (CET)

 megjegyzés 2.

Tulajdonképpen ez alapján a fél lexikont töröltetni kell

Keresés a wikipedia.hu cikkei között youtube.com – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hello world (vitalap | szerkesztései) 2015. február 16., 11:32‎ (CET)

Először is, ne keverjük a dolgokat. Egyelőre csak a facebookos linkről folyik értekezés. Másodszor is a youtubos linkek nem az enciklopédia felét teszik ki. Azért annál több rész tartalmaz szöveget is, tehát az enciklopédia felét akkor sem kéne kitörölni. Harmadszor, a youtubos linkeknek akkor van helyük, ha az azokon látható videókon valóban releváns információk érhetőek el a szócikk tartalmával kapcsolatban. Negyedszer, amennyiben máshol is van olyan youtube-s link, ami nem megfelelő, akkor természetesen, az is eltávolítandó. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. február 16., 11:37 (CET)

A szarvasgomba szócikk További információk rovatában ismeretterjesztő videók linkjei vannak. A "szörnyű" facebook oldal linkje pedig nyilvános és bőséges ismeretetek tartalmazó anyagok gyűjtőhelye. Ha azonban ez mégsem igaz, akkor magam részéről nem ragaszkodom a linkekhez. Remélem a cikket fejleszteni is fogják a szerkesztők, nem pedig a visszabontásában érdekeltek a régebbi semmitmondó állapotába. Üdv --Hello world ^vita 2015. február 16., 12:13 (CET)

Egy apró, jelentéktelen hozzászólás: a szóban forgó oldalon több kép van a tulaj kutyájáról, mint a szarvasgombáról, de aki szereti a kutyákat (mint én), csak nézegesse nyugodtan. Pkunk^pošta 2015. február 16., 12:44 (CET)

A Facebook alapesetben nem elfogadható link. Pláne nem ilyesmire. A szarvasgombáról kismillió professzionális cikket, forrásanyagot elő lehet bányászni. Ilyen alapon akárki Facebook oldala felkerülhetne. A Facebook-linkeket további ifnormációk szakaszban akkor szoktuk elfogadni, ha valaki hivatalos oldala, pl. művészé. A Youtube-linkek akkor relevánsak, ha valóban adnak lényegi információt a szócikkhez, de akkor sem nyolcat kell belinkelni belőlük. A Wikipéda nem linkfarm, nem lap.hu mellékoldal vagyunk, nem az a feladatunk, hogy a létező összes linket összegyűjtsük a témában. A További információk szakasz lényege, hogy olyasmi szerepeljen benne, ami a szüócikkben nem, ahol az olvasó tájékozódni tud - de csak a legfontosabb linkeket kell ide betenni, nem bármit, ami a témával kapcsolatos. Xiaolong Üzenő 2015. február 16., 12:48 (CET)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. Ez elég érthető. Pkunk^pošta 2015. február 16., 16:25 (CET)

Kika Edgar születési helye

Sziasztok, Kika Edgar születési helyéről kétféle információ kering a világhálón: Tampico és Ciudad Madero. A magyar és az angol wikin az első szerepelt, a spanyolon a második, és nekem úgy tűnt, a spanyol oldalt vagy ő maga, vagy valami sajtósai vagy ilyesmik szerkesztik (hacsak nem visszaélnek a nevével), és ott kérte is, hogy ha szerkesztjük a cikkét, írjunk neki, és megadott több e-mail címet. Én 2013-ban írtam neki, és megkérdeztem, hogy hol született, és MA válaszolt :) Azt írta, hogy Ciudad Maderóban. Remélem, ez elfogadható forrásnak. A hivatalos oldalának e-mailcíméről írt, nem egy sima gmailesről. Zerind ^üzenőlap 2015. március 4., 20:28 (CET)

Ez biztos nem elég, de ha megérkezik az OTRS-be, akkor talán igen (bár azt se szeretjük, de ha nincs más egyértelmű forrás, akkor két verzió közötti döntéshez emlékeim szerint elfogadjuk). --Tacsipacsi ^vita 2015. március 4., 20:37 (CET)

Ez milyen forrás?

Nekem ez nagyon kínai. Most ők emeltek át tőlünk, vagy mi tőlük? A Bibó István Szakkollégium ellenőrzése során találtam, ahol a laptörténet szerint ez a szöveg (kb. 15 kbyte) a mi wikinkbe ez év március 22-én került. A honlapon nem találom az időpontot, mert kínai. Ogodej ^vitalap 2015. május 14., 19:18 (CEST)

Ők emelték át tőlünk. Még a portálsablon is ott "vigyorog" alul. Tükrözése a mi szócikkünknek. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. május 14., 19:30 (CEST)

Megnéztem az oldalt. Szerintem ez egy olyan oldal, ami a Wikipédián található cikkeket megjelenteti. Látható a forrásszöveg szerkesztése és az infobox is csak az fent van, nem oldalt. Tehát ha valamit ebben a magyar cikkben változtatunk, pár perc múlva ezen a kínai oldalon is megjelenik, mert automatikus másolat. 8bajbi ^vita 2015. május 14., 19:35 (CEST)

Valós idejű tükrözése a magyar wikinek. Az előbb létrehoztam egy cikket az egyik ablakban a huwikin és a másik ablakban az oiktv.com-on azonnal be tudtam hozni. Más nyelvű wikipédiákkal is működik: Korkenzieherregel --Malatinszky ^vita 2015. május 14., 19:42 (CEST)

És az ilyennek mi értelme azon túl, hogy +1 Google-találat? Észak-Koreában nem blokkolják? Gyurika ^vita 2015. május 14., 19:49 (CEST)

Hirdetésbevétel. --Malatinszky ^vita 2015. május 14., 20:10 (CEST)

Ok, rendben, köszönöm! Ogodej ^vitalap 2015. május 14., 20:44 (CEST)

www.historia.hu

Sziasztok! a fenti oldalon rengeteg régebbi újságcikk van, ami nagyon jó forrásanyag. Tudna valaki segíteni bővíteni a cikkeket? Én már elkezdtem, de több év újságszáma fent van, kellene segítség. Szajci ^pošta 2015. június 28., 15:47 (CEST)

• Ugye erre gndoltál? http://www.historia.hu/archivum.php - Szerintem a Wikipédia:Magyar történelmi műhely tagjait érdekli a felfedezésed, jelezd nekik is! --Rodrigó ⇔ 2015. július 1., 11:56 (CEST)

Wikikönyek mint forrás

A Hurka szócikk kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy a WP társprojektjei, itt kifejezetten a Wikikönyvek nevű, mennyire számíthatóak be forrásnak? Itt az alábbi szerepel: „A Wikipédia szócikkeire forrásként nem hivatkozhatunk más szócikkekben; és ezek tükrözése, elágazásai sem fogadhatóak el megbízható forrásmegjelölés gyanánt, hanem közvetlenül a felhasznált cikkekben megadott forrásra kell visszanyúlni, ezek megbízhatósága dönti el az információ értékét.” Az érdekelne, hogy a (általam) kiemelt rész vonatkozik-e a Wikikönyvekre és egyéb társprojektekre? Szerintem egyértelműen igen, de hasznos lenne még néhány állásfoglalás. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. július 13., 03:47 (CEST)

A Wikikönyvek nem használható forrásnak. Ugyanúgy szabadon szekreszthető és bármikor változhat a tartalma, mint a Wikipédiáé. Kefének már hatmilliószor meg lett mondva, hogy szerezzen rendes forrásokat a szócikkekbe írtakhoz. Mivel erre nem hajlandó, a változtatásait visszavontam. Xiaolong ^Üzenő 2015. július 13., 09:32 (CEST)

Nem mintha sokat számítana a véleményem, de szeretném megjegyezni hogy az általam beírt adatok a valóságnak megfelelnek. Ha a Wikikönyveket nem lehet elfogadni forrásként azt megértem. Azt már kevésbé értem, hogy miért kell forrás olyan ddolgokhoz, amit mindenki tudhat ebben az elárvult kis hazánkban. És különben sincs a hurka készítése kőbevésve, ha ti gázolajjal szeretitek a hurkát - lelketek rajta. Még azt sem értem, vagy csak némi selytésem van róla, hogy miért kellett visszaállítani a javításaimat? Hiszen (többszöri) szerkesztésem valamelyikében hivatkozásokat, majd ezek kékítését is elvégeztem. Azt hiszem érdemben javítottam a cikken, amit (valószínüleg) kényelmi szempontok alapján egyszerűen visszaállítottak. A forrás hiány pedig nem elég az ilyen visszaállításhoz, ezt számtalan cikkben lévő sablon is jelzi. Én már egy öreg róka vagyok, nem igazán értem mégsem hogy az ilyen megmozdulások ellenére, hogyan várjátok el új szerkesztők megjelenését, aktív szerkesztését. Ez még nekem is bosszantó hgy segíteni szeretnék és feleslegesen dolgozom. Köszönöm hogy elolvastátok. - Üdv. » KeFe « ^Társalgó 2015. július 13., 10:19 (CEST)

Az a probléma, hogy te a Wikikönyvek reklámfelületének tartod a Wikipédiát. Miért kell HAT receptet linkelni KÜLÖN a Wikikönyvekből? Miért nem lehet a szokásos módon, sbalonnal hivatkozni a társprojektre, mint az összes többire? Egész egyszerűen szakécskönyvnek nézed a Wikipédiát, amikor NEM AZ. És ehhez smemi köze nincs az új szerkesztőknek. Ha beleírsz valamit a szócikkbe, forrásold le. Beírtad és úgy néz ki, mintha azok a linkek lennének a beírtak forrásai, amit én megadtam. És EZ NEM IGAZ. Ha nem tudsz forrást szerezni, ne írkálj információt a szócikkekbe, simple as that. Xiaolong ^Üzenő 2015. július 13., 10:36 (CEST)

F. Bede László, a pártmunkás, aki kétszer született meg, két helyen és ennek megfelelően kétszer meg is halt, szintén két különböző helyen

Sziasztok!

Anno csináltam egy cikket F. Bede László kegyetlen sorsú pártmunkásról. Akkor többféle változatot találtam az életrajzi adataira ez az első dolog amit észrevesz a cikkben az ember. Elég groteszk dolog, - ha végigolvassa valaki - hogy a szerencsétlen esetében nem biztos hogy 1946-ban halt meg, mert hát lehet hogy 1920-ban kettéfűrészelték a fejét (!) (esetleg felakasztották) megjegyzem, lehet hogy ez a "romantikus" cucilista történetírás legendája.

Ezért keresgéltem egy keveset, és ezt találtam:

• [2]

E szerint létezett egy Bede László nevezetű kommunista meg egy F. Bede László is, akiket Héjjasék meg Prónayék jól elagyabugyáltak, és ezért látlelet készült F. Bedéről, ami szerint 1919-ben 28 éves volt, tehát 1891-ben született. A cikk vitalapján van négy Bede László, ezek közül egy születési adatai egyeznek az egyik forrásban szereplő Bede Lászlóiéval, de ez az 1879-es változat. Nomármost én szívem szerint elfogadnám az 1891-es változatot, és kivenném a többit, a látleletre hivatkozva. Szerintem összekeverték a két Bede életrajzi adatait, sejtésem szerint a másik Bede született 1879 szeptemberében és halt meg 1946-ban. Mit gondoltok, hiteles forrásként el lehet fogadni a látleletet? Ti. nem akarom így hagyni a cikket.

 megjegyzés Ha valaki esetleg tud még szerezni valami perdöntő életrajzi adatot róla, várom!

De ha valaki nagyon szereti az ilyesmit, megjegyezhetem, hogy van forrás, ami szerint 1881-es, másik szerint 1894-es.Halász János ^vita 2015. augusztus 3., 15:14 (CEST)

Videó

Ha egy filmről vagy rajzfilmről írok, feltüntethetem magát a filmet/rajzfilmet pl. a YouTube-on vagy a Videán forrásként?– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 19., 10:10 (CEST)

Mire akarod forrásként használni? Stáblistához vagy történethez nem kell linkelni a filmet. Pláne ha kalózfeltöltés, ami illegális. Xiaolong ^Üzenő 2015. augusztus 19., 10:22 (CEST)

A történethez akarom használni, olyan fordulataira, amiket más forrásokban nem találok meg, csak magában a videóban látok.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 19., 10:53 (CEST)

A történet részt eddig sem volt kötelező forrásolni. Aki akarja, majd megkeresi a filmet. Xiaolong ^Üzenő 2015. augusztus 19., 10:55 (CEST)

Véleményem szerint a legkorrektebb metódus ugyanaz, mint egy papírkönyvnél (ha megvan egy eredeti DVD, akkor az oldalszám helyett az időt - pl. ÓÓ:pp:mpmp - is oda lehet írni, de vannak szerkesztők, akiket valamiért ez zavar és rendszeresen törlik). Ha van hivatalos oldal, ahol megnézhető akkor azt, ha a neten találtad meg, akkor jól gondold át, hogy az vonatkozik-e rá, amit Xiaolong már leírt (amúgy van egy ilyen is: {{cite video}}^(?)), illetve szintén Xiaolong már leírta, hogy a film saját szócikkében nem szokták a filmet magát hivatkozni, illetve a források közé írni. Fauvirt ^vita 2015. augusztus 19., 11:21 (CEST)

Ha DVD van, arra lehet hivatkozni, én is tettem már ilyet, pl a Félelem nélkül (film, 2006) szócikkében. De nekem megvolt a DVD :) Ritka esetekben hivatkoztam már én is Youtubeon található videóra (televíziós műsor részletére, interjúra), de adat vagy állítás alátámasztására, nem azért, hogy igazolva legyen, hogy a gyilkos a kertész volt és nem a postás. :) A történethez szerintem nem kell odatenni a filmet, ezt akkor az összes filmes cikknél meg kéne csinálni, ami azzal járna, hogy tele lenne illegális feltöltések linkjével a Wikipédia...Xiaolong ^Üzenő 2015. augusztus 19., 11:25 (CEST)

Mondjuk kalózfelvételt én akkor sem linkelek, ha meglincsel valaki, olyankor bőven elég leírni, hogy milyen műsor/film az, amiben az információ megtalálható, ha fontos, bármelyik keresőből előkeresheti bárki, ha még fönn van, ha meg illegális mivolta miatt már uis leszedték, oly fölösleges linkelni, pláne ha később az se tudható, mi volt az. Rengeteg minden megvan a nava.hu-n is (legálisan!, szabad/korlátozott/csak leírás formában, jól használható keresővel). Csak azért, mert egy út könnyebbnek látszik (benyomni egy YouTube-s linket), nem az a jó út... szvsz. Amúgy teljesen egyetértek. ;o) Fauvirt ^vita 2015. augusztus 19., 11:40 (CEST)

Történthez is lehet találni szöveges (esetleg ráadásként képekkel illusztrált) cselekményleírást, pl. Nauszika – A szél harcosai. Ha nincs ilyen, akkor inkább a {{cite video}}^(?)-t tartanám megfelelőnek. Ironikusnak érezném, hogy míg egy nyamvadt logót sem lehet feltölteni, addig teljes filmek jogsértő feltöltéseire linkelgetnénk. – Sasuke88  ^vita 2015. augusztus 19., 13:26 (CEST)

@Fauvirt: Én most a Mézga családra gondoltam, ahol a 3. évad összes részéről van szócikk. Itt szeretném a rajzfilm alapján a történetet kibővíteni. Például az első részhez odaírom, hogy Aladár találmánya összetörte Kriszta gitárját. És erre a videóból jöttem rá, olyan, megbízható oldalt pedig nem biztos, hogy találok, ami pont ezt leírja a történetről.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 19., 19:21 (CEST)

@Ruisza: A Mézga családnak van pl. NAVA-s forrása. Az erre való hivatkozás minden vitán felül áll. -- Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2015. augusztus 19., 19:41 (CEST)

Köszönöm szépen, azt hiszem ott minden epizód megtalálható.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 20., 07:02 (CEST)

Szkeptikus Társaság - Kritikai fejezete megfelel-e a wikipédia alapelveinek a források alapján?

Az érintett szócikk: Szkeptikus Társaság:Kritikák a társasággal szemben .

Segítséget szeretnék kérni. Vitába keveredtem az egyik szerkesztőtárssal, aki lehet, hogy érintett is a szócikk kapcsán: (Aszilagyi) , és aki azzal érvel, hogy "a Wikipédia-szerző ne találjon ki saját kritikát." , vagyis valamilyen forrásproblémára is utal. És én kezdő szerkesztőként nem tudom meggyőzni, hogy mi lenne a helyes, mivel én is tévedhetek. A Vita a hozzá tartozó vitalapon található, a "Kritikák a társasággal szemben" - részben. Valaki(k) (aki a témában tud független lenni és van ideje alaposan tanulmányozni a problémát) kérem segítsen és döntsön, a források alapján hogyan kellene átfogalmazni az adott részt, vagy korrekt legyen. Szeretném rövidre zárni a vitát. HELP! Köszönettel, – PerseusWiki ^vita 2015. október 14., 01:03 (CEST)

@PerseusWiki: Igazán nem látok problémát a cikkel, a forrásolással kapcsolatban minden követelményt kielégít, sőt a források idézeteket is tartalmaznak. Ha jól értem, Aszilagyi azt kifogásolja, hogy hoztál egy kritikára vonatkozó reakciót a SZT részéről, de magát a kritikát azt nem. Igaz, hogy logikus felvetés lehetne a SZT ellen, hogy biztosan le vannak fizetve a gyógyszergyártók által, vagy egyéb összeesküvés-lobbi állhat a háttérben (olaj, energia, ilyesmik), de ha biztos akarsz lenni abban, hogy ne érje támadás a szakaszt, igazán könnyű ilyen kritikát találni a neten kis kutakodással, és akkor azt oda kell írni. Ogodej ^vitalap 2015. október 14., 14:11 (CEST)

Ha kritika alatt KOMOLY kritikát értesz, akkor nem hiszem, hogy olyan könnyű lenne ilyet találni. Persze ha Wikipédiában idézendő kritikának tartod azt is, ha pl. egy blogbejegyzés egyik kommentelője tesz valami ilyen irányú indulatos megjegyzést, akkor igen. De ha jól tudom, a Wikipédiának komolyan vehető és megbízható forrásokra kell támaszkodnia. Aszilagyi ^vita 2015. október 14., 18:13 (CEST)

Az ilyen vádakra jellemző, hogy nem komoly lapokban jelennek meg, mert ez a természetük. Komoly lap nem jelentet meg ilyet. De komoly lap nem jelentet meg ezoterikus-szívcsakrás-pívizes-nullenergiás stb. anyagokat sem, tehát ahol ezek megjelennek, ott vannak a támadások is azok ellen, akik ezeket szkeptikusan cáfolják. Az, hogy valaki forrásokkal alátámasztva leírja, hogy nem, a SZT nem gyógyszertárak fizetett ügynöke, nem látok kivetnivalót, ezért az egész szakaszt törölni értelmetlenség. Ogodej ^vitalap 2015. október 14., 20:21 (CEST)

@Ogodej:,@Aszilagyi: a forráskeresési javaslat alapján: Ebben a cikkben ( http://www.metropol.hu/itthon/cikk/684443 (2011-02-04) ) Vágó_István_(műsorvezető) a Szkeptikus Társaság médiaarca a Homeopátia ellenes média kampányukban nyilatkozott a Metropolnak:

„	Sokan azzal vádolnak, hogy mögöttünk áll a gyógyszeripar, de nem akarok viszont-vádaskodni és azt mon­dani, hogy a támogatók mögött pedig a homeopátia-lobbi.	”
– Vágó István

Nem hosszú az interjú, és nem is kérdezték, de mégis kihangsúlyozta a gyógyszeripari támogatás vádját ellenük. Van még egy stop.hu-s cikk "gyógyszerlobbi fizetett ügynökei", meg egy állásfoglalás az oltásellenesektől. most hirtelen ennyi.

Szerintem Vágó_István_(műsorvezető) nyilatkozata ( mint egy érintett nyilatkozata ) megbízható forrásnak számít és azt kellene beidézni. – PerseusWiki ^vita 2015. október 14., 20:43 (CEST)

Persze, nyugodtan be lehet tenni. Ez még akkor is forrásértékű, ha csak Vágó István gondolja így. De magam is többször hallottam ilyen vádakat. Ogodej ^vitalap 2015. október 14., 20:46 (CEST)

Na álljunk már meg egy szóra! A vitatott szakasz címe: "Kritikák a társasággal szemben". A "kritika" szó komoly és összeszedett bírálatot jelent, nem pedig pl. vagdalkozást, címkézést, szidalmazásokat vagy vádaskodásokat. Egy ilyen című szakaszban tényleges és komolyan vehető, forrásolható bírálatokat kellene ismertetni, ha vannak ilyenek. Azt gondolom, annak nincs helye a Wikipédiában, hogy mendemondákat vagy fórumokon leírt szidalmazásokat ismertessen. Vágó István pedig ilyenekre utalt és ilyenekre reagált. Ha ezt beteszed egy "Kritikák a társasággal szemben" c. fejezetbe, azt a látszatot kelted, hogy itt komoly, összeszedett bírálatok lesznek ismertetve. Ez így nem jó. Aszilagyi ^vita 2015. október 15., 00:34 (CEST)

Az a baj, hogy olyan témában vársz el "komoly összeszedett" bírálatokat, amiben, mint fentebb is írtam jellegénél fogva nem is lehet. Tudományosan megalapozott kritikai szöveget vársz el egy amúgy tudományosan meg nem alapozott témától. Szerintem ez az, ami nem jó. Ha a szakasz címe az lenne, hogy "Vádak és vádaskodások", akkor az megfelelne a forrásokkal szemben támasztott követelményeknek? Ogodej ^vitalap 2015. október 15., 12:58 (CEST)

A „Pártatlanság és függetlenség” részben felsorakoztatottakban az összeállítás a gyanút sugalló: hiába van az egyes tényekre forrás, ha a kritika éppen az egymás mellé állításból bontakozik ki. Ennek a jelenlegi szövegben egyelőre csakis a cikkrész írója a forrása, a Vágó-féle cáfolat nem tartalmaz ilyesmit. --Karmela posta 2015. október 15., 11:59 (CEST)

Ha kivesszük a Pártatlanság és függetlenség alszakaszt a kritikák közül, akkor is megáll a szakasz, hiszen tartalma szerint

1. Deklarálja, hogy független, ez fontos, és nem árt senkinek.
2. Forrásokkal igazolva közli azt a tényt, hogy miért fontos ezt deklarálni.
3. Ezenkívül tényként közli forrással, hogy „A Társaság tevékenységének bárminemű, üzleti alapon történő befolyásolására utaló jelek nincsenek”

Nem látok kivetnivalót. Ogodej ^vitalap 2015. október 15., 13:06 (CEST)

A jelenlegi érvek alapján a következő javaslatom lenne a konszenzus érdekében:

1. A jelenlegi "4.2 Pártatlanság és függetlenség" alszakaszból - főszakaszt csinálok ("4. Pártatlanság és függetlenség"). Változatlan tartalommal, de Vágó István nyilatkozatát is behivatkozom.
2. A "4.1 Dogmatikus szkepticizmus" alszakaszból, "5. Érdekességek" főszakaszt készítek változatlan tartalommal.
3. Ezek után nem fog szerepelni a Tartalomjegyzékben, se a fejezetcímekben a "Kritikák a társasággal szemben" és a "Dogmatikus szkepticizmus" kifejezés.

Vagyis picivel semlegesebb lesz a szócikk a Társasággal szemben, úgy hogy minden tényadatot tartalmaz, ami egy átlagos olvasót érdekelheti a Társasággal kapcsolatban. Természetesen más javaslatra is nyitott vagyok. – PerseusWiki ^vita 2015. október 15., 16:38 (CEST)

Nekem ez a javaslat így megfelel. Ogodej ^vitalap 2015. október 16., 09:08 (CEST)

Ropolyi kisvasút nyomtávja

Egy érdekes helyzet állt elő a ropolyi gazdasági vasút témájában. A cikkben megadott források (kaposszerdahelyi falutörténeti monográfia, helyszíni ismertető tábla) alapján a kisvasút nyomtávja 720 mm, ezért ezt a számot írtam bele a szócikkbe. A kisvasut.hu cikkében viszont, ahová átvették az általam írt itteni szócikket (egyébként helyes forrásmegjelöléssel), átírták a 720-at 760-ra. Megkérdeztem az oldal szerkesztőit, hogy miért, és azt mondták, hogy egy kutatójuk szerint az itt üzemelő mozdony 760 mm-es nyomtávú, és sosem volt 720-as, valamint (ahogy én is észrevettem), 720 mm-es nyomtávú vasút egyébként sincs máshol (vagy ahogy ők mondták, ez „egy rendkívül egyedi méret lenne”). Tehát az eddigi források valószínűleg hibásak, de a helyes számra, a 760-ra egyedül a kisvasut.hu cikke a forrás, de azt mégsem adhatom meg, hogy az a forrás, hiszen az az én cikkemet adja meg forrásként! Ilyenkor mi van? Nem szeretném, hogy a hibás 720 szerepeljen itt, de nem tudok rá normális forrást adni. Zerind ^üzenőlap 2015. december 5., 08:40 (CET)

A kutatójuk valószínűleg valamilyen forrásból dolgozott. Ha ezt meg tudnád szerezni tőlük, akkor az biztos jó lenne. --Tacsipacsi ^vita 2015. december 5., 09:47 (CET)

László Szilárd Csaba

Az adott cikk egy mondattal született, majd a szerkesztő kibővítette, a kettő között pedig egyik szerkesztőtársunk azonnalira jelölte. Én ezt megvétóztam, azonban a források megbízhatóságában nem vagyok biztos. A saját honlap biztos nem, de a többi kettőről nem igazán tudok, ezért kérném a segítségeteket! A cikk írója most kezdett bele a szerkesztésbe, a vitalapján már üdvözöltem, amint ezt a kocsmafali irományomat befejeztem, írok a vitalapjára ismét, hogy értesítsem a fejleményekről. Előre is köszönöm! 'heiM ^{Здравствуйте!} 2015. december 19., 11:09 (CET)

A Google Scholar biztos forrásnak tekinthető. Wikizoli ^vita 2015. december 19., 11:26 (CET)

Hogyan jelöljem?

Ha egy könnyűzenei albumnak csak a kiadási példányán (CD, bakelit stb.) van információ, ami fontos a szócikkhez, akkor azt hogyan tudnám pontosan forrásként megjelölni? 'heiM ^{Здравствуйте!} 2016. január 1., 18:56 (CET)

Mivel erre nem tudok sablont, felsorolnám a következőket: Szerző, cím, kiadó, kiadás helye, kiadás ideje, egy CD, LP azonosító szám, ami az információhordozót egyedivé teszi, ilyen biztosan van. A lényeg ugye itt nem az, hogy beleillesszük valamilyen sablonba, hanem az, hogy a címleírás egyértelmű legyen. Ez a link is sokat segíthet, itt kikereshető a CD adatlapja, esetleg azt is be lehet linkelni forrásként Ogodej ^vitalap 2016. január 1., 19:45 (CET)

Köszönöm! 'heiM ^{Здравствуйте!} 2016. január 1., 19:47 (CET)

OTRS 2013060310002251 ügyszámmal kapcsolatban

Sziasztok! Ha engedély ugyan létezik a fent említett ügyszámon, de egyértelmű, hogy az adott oldal a Wikipédia szócikk leképezése (másolás, vagy hogyan nevezik ezt), akkor mi a helyzet? Én ugyan most a Tambo által a Mátyásföldi repülőtér szócikkbe elhelyezett "forrást" eltávolítottam egy {{részben nincs forrás}}^(?) kíséretében, de a vitalapon még meghagytam... tanácstalan vagyok... A többit nem néztem meg, de 34 oldal hivatkozik erre a sablonra ({{Hármashatárhegy-engedély}})... Fauvirt ^vita 2016. január 5., 18:54 (CET)

Mivel a Wikipédia forrása nem lehet saját maga, ebből következik, hogy azt sem lehet forrásként használni, amit a WP-ről emel át valaki, még akkor sem, ha nem tünteti fel, hogy az a szöveg a Wikipédiáról származik. Ezért fontos, hogy minden információ pontosan forrásolva legyen, és ne kerüljenek bele a szócikkekbe „hallomások” és „emlékezések” alapján információk (amiket az irányelvek amúgy tiltanak is), mert aztán mások felelőtlenül átveszik, anélkül, hogy megjelölnék a WP-t mint forrást, és ezekből az átvett anyagokból meg visszaszivároghatnak a fals információk, immáron forrással, mert hát sajnos sokan a megbízható források használatának igényét sem veszik figyelembe. Példaként megemlíthető a Darvas Iván szócikkben 2013. november 25-én történt változtatások, amit egy felelőtlen 2010-es szerkesztés tett szükségessé, ahol is egy emlékezetből beírt információ került bele a cikkbe. Ezért kell, lehetőségek szerint, minél inkább figyelni arra, hogy csak megbízható és ellenőrizhető információk lehessenek a szócikkekben. A fals információkkal csak saját magunkat járatjuk le. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. január 10., 07:49 (CET)

Ellenőrizendő, jóváhagyandó

Kedves Szerkesztők, ennél a szócikknél: https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Domokos_Gy%C3%B6rgy hozzátettem két új alkotást, szeretném, ha erre illetékesek ellenőriznék és jóváhagynák. (Lehet, hogy erre nem ez a megfelelő fórum...) Szeretettel - Varga Domokos György ^vita 2016. március 5., 13:41 (CET)

Amatő' detektívek és hobbilevéltárosok: Nemzeti Foto Service

Kedves preSherlockok!

Érdekes problémába botlottam tegnap egy pár commonsos képtörlés kapcsán: van egy csomó kép a neten (is) ami forrásának a „Nemzeti Foto Service” (sic!) van megnevezve, mint készítő, néhány helyen mint a szerzői jogok alanya. Szerepelnek képek az Europeanaban vagy a nemzeti fotóarchívumban éppúgy, mint számos egyéb helyen (mint amilyen az 56-os emléklapok, akár hivatalosak), és a képeket használják pár olyan helyen ahol amúgy érzékenyek a copyright problémákra, mint könyvek borítóján. Ezek a képek a 40-es – 50-es években keletkeztek, sok az 56-os kép közte.

Azonban én ilyen szervezetet, entitást a neten nem találtam. Nem tudom hogy a név jó-e, nem tudom hogy ha igen akkor ez ki volt, kié a szerzői jog, volt-e jogutódja és ha igen akkor kicsoda, ha nem akkor vajon mi, ismertek-e a szerzők vagy nem, és egyáltalán: mi a fészkes lila büzgetyűt lehet ezekkel kezdeni? A képek egy része egyedi, 56-os fotó vagy újságfotó, gyakorlatilag helyettesíthetetlen, ezért a kérdést nem söpörném le az asztalról első mozdulattal.

Ti tudtok vagy találtok valamit? :-)

A legjobb választ egy piros köszönömmel jutalmazzuk! ;-) --grin ✎ 2016. március 10., 08:33 (CET)

"Europeana is displaying this item via the Hungarian National Museum " --lehet, hogy a múzeumnak van fogalma arról, hogy mi ez. Mindenestre tényleg ez a neve, rá van bélyegezve a fényképekre, láthatóan nem fotosoppal, hanem ahogy régen szokás volt vízjelezni. Mindenestre ha megszűnt fényképészet, akkor a képei árva műveknek minősülnek nem? Vagyis a magyar állam rendelkezik a szerzői jogokkal. Szerintem a múzeumnál kellene első körben érdeklődni [3], hátha. Xia ^Üzenő 2016. március 10., 09:46 (CET)

Párhuzamosan ugyanide jutottunk, és a múzeum sem tudja. Annyit mondott a képarchívum egyik munkatársa (Bognár K) hogy ők szerinte csak közkincs képeket küldnek az Europeanaba (nem így fogalmazta), valamint hogy a NFS-ről szinte semmit nem tud ő sem, valószínűleg egy „fotóriporterek egysülése” volt, és szerinte nincs jogutódja. (Azt mondta még, hogy Inkey Tibor, Járai Rudolf fényképészek említették a szervezetet, illetve Kincses Károly írt fotós életművekről és ő tudhat még esetleg róla valamit (artportal.hu)).

Mégpárhuzamosabban próbálok a múzeum főigazgatójával beszélni hogy mennyire biztosak abban hogy az Europeanaba küldött képeik közkincsek, és le tudná-e ezt esetleg írni nekünk. [ :-) ] --grin ✎ 2016. március 10., 10:59 (CET)

Na igen... Bár ha jól tudom, a jogutód nélküli megszűnés nem jelent automatikusan közkincset, nem? Xia ^Üzenő 2016. március 10., 13:06 (CET)

Szakaszonkénti forrásmegjelölés?

Kedves Szerkesztők! Lefordítottam a szlovák nyelvű Wikipédiáról a Pozsony közlekedése c. lapot, de az egyes szakaszokat rövidnek találtam, így külön-külön rákerestem mindegyikre (ugyanúgy a szlovák Wikin) és kibővítettem őket. Minden egyes szakaszban meg kell jelölnöm a forrásokat? A másik kérdésem, hogy az ortvay.eu-n kikeresett magyar utcanevekkel mi a teendő?

– Baalint0124 ^vita 2016. április 21., 20:56 (CEST)Baalint0124

A forrásokat minden esetben meg kell jelölni, enélkül nem lehet követni, hogy honnan van az információ. A forrásjelölés azt jelenti, hogy a másik wiki cikkében felhasznált forrásokat át kell venni, lehetőleg lábjegyzetes formában. Erre itt találsz útmutatót: Wikipédia:Jegyzeteléstechnika ref elemekkel. Üdv Xia ^Üzenő 2016. április 21., 23:53 (CEST)

Hiányzó források közel tizenötezer szócikk esetében

Jelenleg éppen 14 506 cikk van sablonnal jelezve, hogy a cikk semmilyen forrással nem rendelkezik. A Kategória:Forrással nem rendelkező lapok között lehet olyan, amelynek forráshiányát azóta már megoldották, csak rajta maradt a sablon, de félő, hogy a fordított helyzet gyakoribb, vagyis ennél is több olyan szócikkünk van, amin bár nincs megjelölés, mégsem tud egyetlen forrást sem mutatni a cikkbéli állítások igazolására. És akkor még nem is beszéltem a(z azóta már) nem működő forráslinkekről... Időnként neki kell állni a karbantartásnak. Nekem ez a 10 ezer fölötti szám megdöbbentő volt, ha másnak is, akkor szálljon be a cikkek ellenőrzésébe! Nl ^vita 2016. április 29., 00:33 (CEST)

@Nl:Egy részük megoldhatatlan, mert pl. jön Gipsz Jakab, ír három szócikk-kezdeményt forrás nélkül, aztán mire észbe kap a többi, gyakorlottabb szerkesztő, hogy hopp, ezeknek nincs forrása, már úgy van vele, hogy megunta a wikiben való szerkesztést.

Másik eset: Gipsz Pál szerkesztő évek óta rendületlenül szerkeszt, kérik tőle a forrásokat, meg van sértődve mindannyiszor, ha ilyesmikkel háborgatják, majd tovább szerkeszt. A forrást váró szerkesztők pedig ilyen sértődések esetén fejüket verik a falba, asztalba, abba, ami éppen előttük van, hogy egy vagy több forráskérés milyen sértődéseket tud kiváltani. Apród ^vita 2016. május 23., 21:58 (CEST)

Régebben volt takarítóverseny, akkor sok forrás nélküli cikket rendbetettünk, de ez nem mindig egyszerű, mert az ilyen cikkeket általában át is kell írni, mert nem valószínű, hogy minden állítására lehet forrást találni. Rövidebb cikkek esetében ez nem nagy munka, de hosszabbaknál bizony napokat vagy heteket is igényelhet, ha komolyan forrásolni akarjuk. Ráadásul egy rakás téma van, amihez nem szívesen nyúl az ember, ha nem ért hozzá egyáltalán, én pl. nem szívesen állok neki forrásolni fizika, sport, pénzügy vagy hasonló témákat, mert nemigen értek hozzá. Más az, amikor az ember maga írja a szócikket az elolvasott forrásai alapján, és más, amikor valaki más fogalmazványához kell forrást társítani. Nagyobb meló, érthetően nem szívesen csinálja az ember. Akinek van most ideje ilyesmit szervezni, megkeresheti az egyesületet egy újabb takarítóverseny kiírásával, és az egyesület segít a díjak beszerzésével, de a versenyt magát szerkesztőknek kell lebonyolítani. Szívesen részt vennék, de így is millió dolgot csinálok online is meg IRL is, nekem most nem fér bele egy verseny lebonyolítása és felügyelete. Xia ^Üzenő 2016. május 25., 09:20 (CEST)

Díjmentes könyvtárbelépő wikipédistáknak

Sziasztok! Szeretném ismét felhívni a figyelmeteket, hogy bármilyen Magyarországon kiadott kiadvány (és sok külföldi is), ami a Wikipédia szócikkeinek forrása (lehet), elérhető a KSH Könyvtárban. A könyvtárba pedig a könyvtár és a Wikimédia Magyarország Egyesület megállapodása értelmében bármely wikipédista díjmentes kölcsönzőjegyet kérhet. Ennek menetéhez nézzétek meg ezt az oldalt. Teemeah rendelésére pedig, aki az együttműködés keretében ellenőrzött, bővített vagy javított valamilyen szócikket, az helyezze el a szócikk vitalapján a {{KSH Könyvtár}} sablont. Köszi! Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. június 6., 20:47 (CEST)

Gyakorikérdések mint megbízható forrás

Sziasztok, érdeklődni szeretnék, hogy előfordulhat-e olyan eset, amikor a gyakorikerdesek.hu oldal megbízható forrásnak számíthat egy szócikkben. konkrétan a pilótafilm szócikkben merült fel ez a kérdés, ahol töröltem egy ilyen jellegű forrásolást, de visszavonták a szerkesztésemet. HG ^vita 2016. július 1., 15:20 (CEST)

Jól tetted! A gyakorikerdesek-re feltett kérdésekre nem tudni, hogy kik válaszolnak, így a válaszok nem tekinthetőek megbízhatóaknak, így megbízható forrásnak sem. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. július 1., 15:31 (CEST)

Kiegészítés: javaslom a gyakorikerdesek.hu oldal(ai)t felvenni a Nem megbízható források listájára. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. július 1., 15:37 (CEST)

Az az oldal olyan mint a fórumok. Lehet, hogy olyan válaszol, aki ért hozzá, de az is lehet, hogy Kis Pista jól szórakozik azon, hogy félrevezeti az embereket. Forrásjelölés, minden nélkül adnak válaszokat. Egy kupacban kell lennie a fórumokkal és a személyes blogokkal/weboldalakkal.  támogatom a felvételt a listára Xia ^Üzenő 2016. július 1., 16:12 (CEST)

HuFi+Timi+1! – Pagony ^foxhole 2016. július 1., 16:15 (CEST)

 támogatom a gyakorikerdesek.hu felvételét a megbízhatatlan források listájára. – Ary ^vita 2016. augusztus 31., 09:57 (CEST)

Szokás szerint valaki félrevitte a kérdést. Nem az a kérdés a Pilótafilm szócikknél, hogy vajon megbízható-e az oldal, hanem az, hogy a "polit episode"-ra vonatkozó többféle, igencsak magyartalannak tűnő szóhasználat közül melyik legyen a Pilótafilm szócikk címe. Aki visszavonta a szerkesztésemet, nyilván nem gondolta végig, mihez adtam meg forrásként ezt az oldalt.

Tehát az itt folyó vita számomra tök érdektelen, mivel én nem állítottam, hogy ez a gyakori kérdések egy komoly forrás.

Számomra csak az a kérdés, hogy a magyartalan "pilot-epizód" stb. álfordítások mellett az OsvátA által ajánlott pilótafilm is szerepeljen a szó lehetséges magyar változatai között.--Linkoman ^vita 2016. július 1., 16:38 (CEST)

Teljesen mindegy, hogy mi volt az oka, szóhasználatra sem lehet forrás a gyakorikerdesek.hu. Attól mert ott azt írják, nem jelenti azt, hogy ez az elfogadott magyar neve. Pontosan arról van szó, amit HG írt, hogy a gyakorikerdesek.hu semmire nem elfogadható forrás, szóhasználatra se. Amúgy rengeteg egyéb, megbízható forrás van a kifejezésre: [4], [5], [6], [7]. A Sorozatjunkie is foglalkozik vele külön írásokban, bár az egy blog, de ők legalább erre szakosodtak. Xia ^Üzenő 2016. július 1., 16:50 (CEST)

Amúgy halálmindegy, hogy mi mit gondolunk. Én a pilótafilmbe nőttem bele, de hol van az már. A nyelv(fejlődés) dönt. Annak ugyan a mai írott, olvasható és olvasott internetes szövegek sokat ártanak, de az is mindegy. Ez van. OsvátA ^Palackposta 2016. július 1., 17:36 (CEST)

Félvédett státusz

MegoldvaFeloldottam a védelmet. --Karmela posta 2016. október 2., 16:35 (CEST)

Kicsit meglepve tapasztalom, hogy ez a kocsmafal félvédett, és így anonok és frissen regisztrált szerkesztőtársak nem írhatnak rá. A lapvédelmet közel öt évvel ezelőtt @Karmela: állította be. Kérdésem: szükségesnek tartjátok még a félvédelmet, vagy megpróbálhatom feloldani? A többi kocsmafal általában nem félvédett, és én itt is adnék egy esélyt az anonoknak. Ha kiderül, hogy megint vandáltámadás áldozata lesz a kocsmafal, akkor esetleg visszaállíthatjuk a félvédett státuszt. – Malatinszky ^vita 2016. október 1., 17:20 (CEST)

 támogatom a feloldást. – Rlevente ^üzenet 2016. október 1., 18:16 (CEST)

 ellenzem Nem érzem indokoltnak a feloldást, és a trollok beengedését, akiknek én nem adnék esélyt. misibacsi*^üzenet 2016. október 1., 19:38 (CEST)

 támogatom Egy próbát megér. Oppashi ^Rakontu 2016. október 1., 20:23 (CEST)

 támogatom Térjünk vissza a normál állapothoz. Ha újra szükséges lesz, újra le lehet védeni. --Karmela posta 2016. október 1., 21:24 (CEST)

 támogatom közösségi oldalt (kivételes és rövid esetektől eltekintve) ne védjünk le anonim szerkesztők elől, hiszen éppen ide irányítjuk őket kérdés esetén. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. október 1., 22:04 (CEST)

 támogatom Közösségi oldal ne legyen levédve az anonok elől, ne tegyünk egyenlőségjelet az anonok és a trollok közé. Ha indokolt a védelem (pl. sorozatos vandalizmus), akkor le lehet védeni újra egy időre. – Sasuke88  ^vita 2016. október 1., 22:34 (CEST)

 támogatom Karmela mondatának hatására. Apród ^vita 2016. október 1., 22:41 (CEST)

tudasfaja.com, naturahirek.com, szabadonebredok.info, tudnodkell.info

A bekezdés címében említett oldalak megbízhatósága erősen kétséges.– Porbóllett ^vita 2016. november 4., 05:41 (CET)

 támogatom Mindegyik fel van sorolva a HVG-listán is, mint álhíroldalBalfülü ^vita 2016. november 14., 12:32 (CET)

Lesz rá valami program, ami megkeresi az el nem fogadható forrásokat?

Lesz rá valami program, ami megkeresi az el nem fogadható forrásokat? Egy bot talán képes lenne végigjárni a cikkeinket és valahogyan jelezni, ha nem megbízható oldalra mutató hivatkozást talál a források közt. Van erre mód, vagy manuálisan nézzük majd át a cikkeket? (A bot kényelmesebb megoldás erre, csak mindig frissíteni kell az aktuális listával.)– Porbóllett ^vita 2016. november 15., 05:37 (CET)

ezt lehet, hogy a WP:BÜ oldalon lenne érdemes felvetni, ahol a botgazdák látják, hogy lenne erre igény. Xia ^Üzenő 2016. november 15., 16:20 (CET)

Metapédia

A Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás szócikk laptörténetében találkoztam ezzel: „A Metapédia igenis hiteles forrás arra, hogy a Metapédia mit ír.” meg „...az esemény jelenkori értékeléséhez hozzátartozik, hogy vannak holokauszttagadók, akik a tömeggyilkosság tényét kisebbíteni vagy tagadni próbálják.” Tehát, ezek szerint „a Metapédia nevű, önmeghatározása szerint nemzeti érzelmű elektronikus lexikon”-t tekintsük hiteles forrásnak hazánkban a holokauszttagadás úgysem tekinthető bűncselekmények. (Szerencsétlen németek.) A dolog logikája: „...az esemény jelenkori értékeléséhez hozzátartozik, hogy vannak holokauszttagadók, akik a tömeggyilkosság tényét kisebbíteni vagy tagadni próbálják.” A metapédiát „sajnos” nem lehet most felkeresni, de a „nemzeti érzelmű lexikon” után maradt ez az: http://magyarmegmaradas2.network.hu/blog/magyarorszag-magyarmegmaradas2-hirei/kriptozsido-metapedia – Sepultura^P's.box 2016. november 14., 20:08 (CET)

Magunkról meg ezt kellett megtudnom: „A wikipédia, az elsősorban zsidó érdekeket szolgáló lexikon például cikkeinek döntő többségében csupán már nem élő magyarul beszélő zsidókról írja oda, hogy az illető zsidó, és ma élő, nyilvánvalóan zsidó személyek esetén, például a már meghalt zsidók gyerekei, unokái esetén is szinte mindig elhagyja az utalást az illető zsidóságára.” Még jó, hogy vannak olyanok akik szembe mennek ezzel a sajnálatos sztereotípiával. Sepultura^P's.box 2016. november 14., 20:15 (CET)

 támogatom – Porbóllett ^vita 2016. november 15., 13:39 (CET)

Mit is támogatsz konkrétan? – Malatinszky ^vita 2016. november 15., 15:10 (CET)

Azt, hogy ne fogadjuk el megbízható forrásként a szélsőséges ideológiát és hülyeségeket tartalmazó nemciklopédiát.– Porbóllett ^vita 2016. november 15., 17:32 (CET)

A Sepultura által a Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás szócikk laptörténetéből idézett szavakat én írtam, és kitartok amellett a véleményem mellett, hogy a Metapédia -- amely általában kétségtelenül megbízhatatlan forrás -- igenis teljesen hiteles forrás annak bemutatására, hogy milyen szélsőséges vélemények léteznek a magyar köztudat perifériáján. Minderről vitát nyitottam a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlásról szóló cikk vitalapján, miután a Metapédiára hivatkozó mondatot már háromszor eltávolították a cikkből, de most, hogy látom, itt már szó van a témáról, inkább áthozom ide:

A cikkben van egy szakasz a tömegmészárlás jelenkori értékeléséről. Ez a szakasz eredeti szándékom szerint a vélemények teljes spektrumát bemutatta. Bemutatta azt, hogy az emberek többsége hálistennek úgy gondolja, ártatlan emberek tízezreit legyilkolni gonosz dolog. Bemutatta azt, hogy van aki szerint a magyar hatóságok cinkosok voltak a tömegmészárlásban, vagy legalábbis bűnösen óvatlanok voltak, amikor a zsidó migránsok tízezreit kiszolgáltatták a náciknak. Bemutatta azt is, hogy van, aki szerint a magyar hatóságok csak a dolgukat tették, és az ő szerepük mindössze egy törvényes idegenrendészeti eljárás végrehajtása volt. És bemutatta végül azt is, hogy vannak olyan honfitársaink is, akik szerint az egész tömegmészárlás meg se történt: a kitoloncolt zsidók egy részét visszaengedték az országba, másik részük pedig „munkatáborokban” tette hasznossá magát.

Mármost ezt a legutolsó, az eseményeket kisebbítő véleményt most már harmadszor távolítja el valaki (három különböző szerktárs) a cikkből, mindhárom alkalommal azt kifogásolva, hogy a Metapédiát használom annak az állításnak a forrásául, hogy ez a vélemény létezik. Ezzel kapcsolatban hadd tegyek fel néhány kérdést azokhoz, akik az eltávolítással értenek egyet:

• Szerintetek nem létezik olyan vélemény, hogy a tömegmészárlás meg se történt?
• Esetleg létezik, de valamilyen okból el kell titkolni, hogy vannak olyan honfitársaink, akik így gondolkodnak?
• A tömegmészárlás tényét tagadó vélemény létezését nem igazolja megbízhatóan egy olyan dokumentum (jelen esetben a Metapédia), amely azt fejtegeti, hogy a tömegmészárlás nem történt meg?
• Az előbbi gondolatot másképp megvilágítva, lehet-e érteni a különbséget az alábbi két mondat között?
  • A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a holokamuipar kitalációja. Ezt onnan tudjuk, hogy a Metapédiában el lehet olvasni, hogy az egész meg se történt.
  • Vannak olyan elvakult, nácibarát antiszemiták, akik szerint a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a holokamuipar kitalációja. Ezt onnan tudjuk, hogy a Metapédiában el lehet olvasni, hogy az egész meg se történt.
• Ha egyetértünk abban, hogy van olyan vélemény, amely szerint az eset meg se történt, és egyetértünk abban is, hogy ennek a véleménynek a létezését nem kell elhallgatni, akkor tudtok esetleg valami jobb forrást a Metapédiánál, ami egy ilyen vélemény létezését igazolja?

Malatinszky ^vita 2016. november 15., 15:10 (CET)

Az a kérdés, hogy a wiki az vélemények közlésének terepe-e, vagy pedig a tényeké. A tények pedig azt mondják, hogy megtörtént. Ilyen erővel mindenre be lehet írni az ellenkezőjét, például beírhatom a napról szóló szócikkbe, hogy van olyan vélemény, hogy este nem a Föld fordul el, hanem az elefántok, melyek tartják a földet labdáznak a nappal, s azért nem látni. S még forrást is tudok ehhez találni. De vajon tényszerűen van-e szükség arra, hogy ez benne legyen? Van egy olyan (mellesleg átdolgozásra szoruló) cikkünk, a Holokauszttagadás ahova ezek az elméletek pont megfelelőek lennének. Itt nem látom szükségét. Azt pedig, hogy a Metapédiára hivatkozol, hát problémás. Szerintem minimum rossz forrás. -Némo ^(Morgóhely) 2016. november 15., 15:20 (CET)

A Wikipédia kétségtelenül a tények közlésének terepe. Az tény, hogy a 21. századi Magyarországon van olyan vélemény, hogy amit 1941 nyarán a korábbi években Magyarországra betelepült zsidó migránsokkal (vagy migránsnak hitt magyar állampolgárságú zsidókkal) csináltak, az legitim idegenrendészeti eljárás volt, ami a magyar hatóságok hibáján kívül torkollott tömegmészárlásba, sőt olyan vélemény is van, amely szerint nem is torkollott tömegmészárlásba. Mármost

• Ha valakinek az a véleménye, hogy nem releváns része egy tömegmészárlást bemutató cikknek az, hogy a tömegmészárlás tényét egyesek tagadják vagy kisebbítik, annak szívesen elolvasom az érveit, különösen ha azok az érvek komolyabbak a fenti, a napocskával labdázó elefántokról szóló mókás eszmefuttatásnál.
• Ha valaki tud jobb forrást a Metapédiánál arra, hogy a mai Magyarországon van, aki szerint a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás meg se történt, azt még szívesebben látom, mert amúgy a Metapédiát én se kedvelem, és ráadásul, úgy tűnik, ki is múlt.– Malatinszky ^vita 2016. november 15., 16:12 (CET)

Úgy érzem, itt megint azzal állunk szemben, hogy a szabályokat gépiesen próbálják alkalmazni (én hasonlóan jártam, mikor egy - RTL klub által készített - multimédiás tartalmat a Google csak a kurucinfónál talált meg online). A Metapédia nem egy megbízható forrás önmagában, de arra nézve szerintem teljességgel igen, hogy mit is gondolnak a Metapédia szerkesztői. Amennyiben a holokauszttagadás tényének nem lehet forrása holokauszttagadó szerző/oldal, akkor mégis mi lenne elfogadható forrás rá? Várjuk meg, míg az Index ír ilyen cikkeket? Ó, de akkor már az Index holokauszttagadó lenne, tehát nem megbízható forrás. :) A holokauszt minden eseményének tagadását felsorolni egyben pedig nem egy szócikk lenne, hanem mondjuk egy önálló könyv. Nyilván a szócikkban is fennáll annak követelménye, hogy a súlyának megfelelően kell taglalni, de aligha érzem túl aránytalannak az ezzel foglalkozó egy darab, 478 karakteres bekezdést a ~24 ezer karakteres cikk többi részéhez képest. – Laci.d ^vita 2016. november 15., 16:48 (CET)

Malatinszky + Laci.d +1. – Pagony ^foxhole 2016. november 15., 16:54 (CET)

Nem abszolút, hanem csak bizonyos dolgokra jó vagy nem jó egy adott forrás. Egy ezotérikus oldal príma jó annak bemutatására, ahogyan mágikus amuletteket igyekeznek alkalmazni, ebben a tekintetben jó forrás. Az orvostudomány mai állása szerinti gyógymódok leírását viszont nem ott keresném. --Karmela posta 2016. november 15., 18:36 (CET)

Egyetértek azzal, hogy a „Metapédia igenis hiteles forrás arra, hogy a Metapédia mit ír” (Malatinszky), mint ahogy azzal is, hogy Däniken a leghitelesebb forrás arra, hogy Däniken mit ír, és hasonlók. A források értékelésénél mindig figyelembe kell venni, hogy milyen állítást forrásolunk, Dänikennél például nem azt, hogy földön kívüliek a földön jártak, hanem hogy ez az állítás létezik. Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás esetében meg a Metapédia nem arra, hogy az meg sem történt, hanem arra, hogy ez az állítás létezik. És igen, a súlyának megfelelően kell ezzel foglalkozni (Laci.d). Ogodej ^vitalap 2016. november 15., 20:11 (CET)

Egyetértek ezzel az önforrás-elmélettel, feltéve, ha a Metapédián mindenki ember és senki sem vámpír.– RuIsZa ^bevitel 2016. november 16., 07:36 (CET)