Wikipédia:Kocsmafal (források)/Archív2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Elsődleges forrás elfogadható aránya

Egy kiemelési eljárás kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy egy szócikkben milyen mértékben fogadható el az elsődleges források aránya? Konkrétabban ha mondjuk a szócikk egy irodalmi művet, filmalkotást vagy mondjuk képregényt, illetve ezek egyes elemét dolgozza fel, milyen arányban fogadható el az eredeti mű felhasználása forrásként? A cselekmény ismertetésekor nyilván elfogadható, de mi van akkor, ha a szócikk jelentős része pusztán a cselekményt ismerteti? Véleményem szerint a cselekmény értelmezése azonban már nem fogadható el másodlagos források feldolgozása nélkül. Amellett, hogy ezek nélkül a semleges nézőpont elve és a tárgy több szempontból való ismertetése nem valósulhat meg, de még a téma nevezetessége is bizonytalanná válhat. → Raziel szóbuborék 2011. január 2., 09:02 (CET)

Egyetértek, azzal a kiegészítéssel, hogy a téma is árnyalhatja ezt a dolgot. Ha maga a mű értelmezi a cselekményt, mondjuk szájba rágja (lásd a Szomszédok összefoglaló szövegeit :) ), akkor ez az elsődleges forrás meghatározó. Ha az író maga jellemzi valamelyik művét, az elsődleges vagy másodlagos forrás? De ezzel együtt, ha a mű elemzéséről beszélünk, minél több elemző egymástól független véleményét kell ismertetni, akárcsak egy történelmi, politikai eseményről szóló cikk esetében. A történet egy dolog, és más annak megítélése, hatása, jelentősége. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. január 2., 11:00 (CET)

Most csak annyit, hogy bármelyik mű cselekményét sokféleképpen lehet leírni, de tény, hogy a mű nélkül nem. Este még visszatérnék rá, ha lehet, de jó lenne a kérdést pontosabban megfogalmazni, mert szvsz több különböző dolog keveredik benne. – Vadaro vita 2011. január 2., 11:13 (CET)

Az elsődleges forrás csak a cselekmény ismertetésére fogadható el, szerintem, a mű elemzésére semmiképpen sem. Vagy mert nem semleges, vagy mert saját kutatásnak minősül, és egyik sem megengedett. Ettől függetlenül egy filmalkotás, irodalmi mű, képregény, stb attól is nevezetes lehet, hogy egy nevezetes filmrendező, regényíró, grafikus (akiről ugyebár részletesen értekeznek ellenőrizhető, másodlagos források) munkája. Bár ettől az még lehet egy elfeledett, sosem értékelt mű. Lásd analógiaként egy nevezetes együttes albumait! Rengeteg olyan szócikkünk van lemezekről, ami 1-2 mondat bevezetés, hogy ez kinek a mikori lemeze, és ezen kívül (akár elsődleges forrásból) csak a számlista és a közreműködő zenészek, plusz egy infobox van a szócikkben. Persze ezekből sose lesz kiemelt szócikk. :-) Ehhez hasonló szócikkeket filmek, könyvek, képregények esetén is el tudok képzelni. – Ary vita 2011. január 2., 11:14 (CET)

A konkrét szócikkel kapcsolatban (Inoue Orihime) pedig az a véleményem, hogy akkor fogadnám el a nevezetességét, ha erről a karakterről triviális említéseken túl is szólnak független, megbízható források. Ha ez megvan, akkor a karakter leírása a mű alapján már belefér. – Ary vita 2011. január 2., 11:28 (CET)

Egy műben számtalan olyan triviális információ fellelhető, ami alapján jellemezhető egy adott szereplő. Például ahhoz, hogy mit szeret vagy mit szokott csinálni, milyen képességekkel rendelkezik nem szükséges Kispista meg Jóska részletes elemzése. Csak olyan infókhoz kell másodlagos forrás, amik nem derülnek ki egyértelműen, mindenki számára érthetően a műből vagy egyáltalán nem is tartalmazza pl. a mű keletkezésének körülményei, fogadtatás stb. Szerintem felesleges erőltetni ennyire a másodlagos forrásokat olyan egyszerű infókhoz, amelyekhez elég az elsődleges forrás is. – Sasuke88 Hungary Arms.svg wikivita 2011. január 2., 11:32 (CET)

Ez így rendben is lenne, viszont ezek a műből kibányászható nemtriviális dolgok nem támasztják alá a szereplőnek vagy egyéb elemnek a művön kívüli nevezetességét. Pl.: „Micimackó szereti a mézet és ez gyakran bajt hoz a fejére.” Oké, de ennek a művön kívül semmilyen jelentősége nincs és a szócikk felét sem érdemes ennek részletezésére szentelni. A cselekményt sem érdemes a mű összes szereplője szemszögéből levezetni. Bár kérdés, hogy így akár Micimackóról, egy kétség kívül nevezetes kitalált szereplőről is érdemes-e, lehet-e (mármint a meglévő másodlagos források tekintetében) egyáltalán önálló cikket írni. → Raziel szóbuborék 2011. január 2., 12:44 (CET)
Most akkor egyáltalán bizonyítottan nevezetes a szócikk témája? Ha nem az, akkor az egész ingatag lábakon áll, és a kisebbik probléma, hogy mennyit merít az elsődleges forrásból... True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2011. január 2., 15:34 (CET)
Mondjuk, hogy határeset. Mindenesetre az enwiki tele van hasonló good besorolású szócikkekkel. → Raziel szóbuborék 2011. január 2., 18:34 (CET)

A mű történetének, a szereplők leírásához, amennyiben az nem tartalmaz egyéni következtetéseket, hanem nyilvánvaló lehet mindenki számára ha elolvassa, megnézi, szerintem természetesen elfogadható az elsődleges forrás. A kérdés másik fele érdekesebb, vagyis, hogy egy szócikkben mennyi lehet/legyen azon fejezetek aránya, amely gyakorlatilag a művet, a szereplőket mutatja be, erre az elsődleges forrásra támaszkodva. A jelzett szócikkben az, ami nem erre támaszkodik, vagyis nem magáról a műről, vagy annak szereplőiéről szól az kb. 20%. Ez egy nem kiemelt cikknél teljesen rendben lévő. Azonban soha nem született arról döntés, hogy ilyen témáknál, egy kiemelt cikk esetében, mi az az elvárható arány, ami nem a mű vagy annak szereplői - magán a művön alapuló - bemutatásáról szól, hanem lényegi elemzéseket, értékeléseket, hatásokat stb. mutat be másodlagos források alapján. Amíg erről valami megállapodás nem születik, ez nem is kérhető számon, legfeljebb Symbol declined.svg Szükséges változtatás: igénnyel lehet fellépni, hogy a teljességhez még mire kellene - másodlagos források alapján - kitérni. De úgy gondolom, hogy ezt nem lehet adekvát módon általánosságban meghatározni. Arról születhet megállapodás viszont, hogy egy ilyen szócikknek milyen fejezeteket szükséges felölelnie egy kiemelt cikk esetében.– True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2011. január 2., 12:25 (CET)

Az eredeti kérdésre (fentebb írtam, hogy szvsz pontosítani kéne) a választ maga a kérdésfeltevés tartalmazza: az eredeti mű forrásként "a cselekmény ismertetésekor nyilván elfogadható"; ebből következik, hogy: "ha a szócikk jelentős része pusztán a cselekményt ismerteti?" - akkor is!

"...a cselekmény értelmezése azonban már nem fogadható el másodlagos források feldolgozása nélkül." "Értelmezni" szvsz nem a mű cselekményét, hanem a mű egészét lehet, ehhez persze ajánlatos, fontos, szükséges stb. másodlagos források felhasználása. De nem tudom, mit jelent a kérdésben az, hogy "elfogadható"-e (ki fogadja el?), és azt sem, hogy ki kinek a számára szabna meg "arányokat"? Ha a kérdés kizárólag a kiemelési eljárásra vonatkozott, akkor a hozzászólásomat visszavonom, mert a kiemeléssel nem fogalkozom. A téma nevezetessége szvsz nem ehhez a kérdéskörhöz tartozik. Vadaro vita 2011. január 2., 19:58 (CET)

Általánosságban gondoltam a dolgot, csak a kiemelés kapcsán merült fel bennem. Az elfogadást az irányelvek szempontjából értettem, mivel egy szócikk nem alapozhat kizárólag a mű cselekményének ismertetésére. → Raziel szóbuborék 2011. január 2., 20:09 (CET)
Értem és helyeslem az igényességet. De hiába gondoljuk másképp (te, meg én, meg még néhányan), mégis születnek ilyen szócikkek (azt hiszem, én is tettem föl két ilyen cikket, bár bővíteni akartam/akarom...). A gyakorlat fölülírja az óhajunkat. Legföljebb bővítheti az ilyen cikket az, aki tudja és akarja, de törölni, gondolom, te sem szándékozol. – Vadaro vita 2011. január 2., 22:06 (CET)
Na jah. A több mint harminc Naruto-szereplő szócikkét sem volt leányálom lecsökkenteni. Azóta is emlegetnek miatta rendesen :-S → Raziel szóbuborék 2011. január 3., 07:17 (CET)

Na látom rendesen elcsavarodott a dolog. Az ilyen szócikkek a szereplő bemutatásáról szólnak és nem a mű elemzéséről, annak a műről szóló cikkben van a helye. Amit lehetett azt leírtam az adott szereplőről, persze lehetne kidolgozni irányelvet, hogy az ilyen cikkek mit tartalmazzanak, bár már most is van egy megszokott felépítésük. – Sasuke88 Hungary Arms.svg wikivita 2011. január 4., 15:49 (CET)

Potenciális forrás a láthatáron

Az MTA Történettudományi Intézete új (állítólag folyamatosan bővülő) adatbázist tett fel a netre Történelmi Tár néven. Cikk erről itt, a tár maga pedig itt. – Cassandro George Cross Malta.svg Ħelyi vita 2011. január 8., 13:56 (CET)

Eredeti forrás, maga a szerkesztő

A kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy adott cikkben hibákat találtam és azokat átszerkesztem, hogyan jelölöm meg magamat, mint forrást, egyszerűen odaírom a nevemet? (A cikkben szerepel a nevem ezért konkrét, első kézből való információkkal rendelkezem, de webhelyet nem tudok csatolni.) Mi ilyenkor a helyes eljárás? 2011. január 9., 11:12 (CET) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Palfib (vitalap | szerkesztései)

A helyes eljárás az, hogy olyan információkat nem teszel bele a szócikkbe, amit publikus, ellenőrizhető, független, tehát másodlagos(!) forrásokra hivatkozva nem tudsz igazolni. Egyébként meg jelezd a szócikk vitalapján, hogy milyen hibákat találtál (szerinted), és ha azoknak nincs megfelelő forráshivatkozása, akkor kikerülnek a szócikkből. (Melyik szócikk is ez?) – Ary vita 2011. január 9., 17:38 (CET)

Forrás-e a Facebook?

Egyre több hivatkozást látok a fő névtérben a Facebookra a források között, sok esetben politikusok cikkeiben, akik nyilvánvalóan propagandacéllal üzemeltetik a lapjukat. Jó ez? – Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2011. január 29., 11:32 (CET)

Lásd a lap tetején lévő Pofakönyv szakaszt. – Ithildraug hmm? 2011. január 29., 13:08 (CET)

Egy facebook-profil maximum kapcsolódó link (külső hivatkozás) lehet, forrás nem. Ahogy a WP:MF is mondja „a szerzői kiadású média – akár könyvek, hírlevelek, személyes honlapok, szabadon szerkeszthető wikik, blogok, a közösségi oldalakon található személyes profilok, internetes fórumok, vagy akár twitter-bejegyzések – nem elfogadhatóak forrásként”. Tehát, ha olyat találsz, ahol egy állítás igazolására egy facebook-oldal vagy -bejegyzés a forráshivatkozás (pláne élő személyek önéletrajzában) azt el kell távolítani. – Ary vita 2011. január 29., 13:36 (CET)

reklám céljára készült rövid leírás

Azt szeretném kérdezni, hogy egy 35 évvel ezelőtt hazánkban gyártott berendezés (egy programozható kalkulátor) reklám céljára készült rövid leírása PDF formában feltölthető a Wikipediaba? A Cég 1991-ben megszűnt, a leírásban nincs feltüntetve szerző. A leírása egy szócikkben szeretnék hivatkozni. Ez a leírása nem elérhető a WEB-ben.

Odra 2011. február 16., 01:58 (CET)

Sajnos ez így nem fogadható el, mivel olyan szöveget tartalmaz, amit valaki egyszer megfogalmazott, és valaki (pl. a gyártó cég) közzétett. Mivel a szerzőről semmit nem tudni, az is lehet hogy él, és így jogokkal rendelkezik. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. február 16., 15:14 (CET)

A Pdf-ben lévő szöveg technikailag sem tölthető fel. Ha veszed a fáradságot, és átírod a saját szavaiddal, akkor lehet belőle szócikk, amiben erre a Pdf-re mint forrásra hivatkozol. Persze ha ez a Pdf a neten nem található meg sehol, akkor meg saját kutatásnak minősül, és azért nem használható. misibacsi*üzenet 2011. február 16., 22:30 (CET)
Szemben Misibácsival, az a véleményem, hogy egy forrásnak nem kell a neten elérhetőnek lennie ahhoz, hogy forrásként felhasználható legyen. Tehát az eredeti (nyilván papíralapú) leírás lehet a cikked egyik forrása. Szerencsésebb persze, ha cikkek forrásai széles körben hozzáférhetők. Malatinszky vita 2011. február 28., 13:52 (CET)
Pontosítok: ha nem található meg a neten róla semmilyen infó, akkor a szöveg adatai ellenőrizhetetlenek, tehát emiatt nem elfogadható a felhasználása. (lásd: saját kutatás - ami TILOS) misibacsi*üzenet 2011. február 28., 19:11 (CET)
Nem a konkrét pdf-el kapcsolatban, hanem úgy általában kérdem: mióta elvárás az, hogy egy adott forrásról a neten legyen infó? Miért megbízhatóbb a net, mint a könyvtár? --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. február 28., 19:22 (CET)

Van még egy probléma: bár a reklámértéke megszűnt az idővel, de mégis reklám céljára készült, és ezért legalábbis kétséges az objektivitása, megbízhatósága, amit független források híján ellenőrizni sem tudunk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. február 28., 15:02 (CET)

SPAM-lista: www.lookchem.com

A www.lookchem.com/cas-493/493-08-3.html lapra szeretnék hivatkozni, mert a kromán fizikai tulajdonságait máshol nem találtam meg. A lapon vannak reklámok, de ez sem tántorít el Smiley.svg --Gyimhu vita 2011. február 27., 13:20 (CET)

És ehhez mit szólnál? : szerves.science.unideb.hu/eloadas_95-115.pdf ?
Kösz, ezt megtaláltam. A sűrűségre, forráspontra és lobbanáspontra kerestem forrást.

--Gyimhu vita 2011. február 27., 17:28 (CET)

(Az AÜ-ról áthozva Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. február 28., 06:59 (CET))

Forrás utólagos pótlása (Középkorműhely vitalapjáról áthozva)

Sziasztok!

Egy csomó pápa forráshiányosként van feltüntetve, de valószínűleg mindet Gergely Jenő A pápaság története és Szántó Konrád: A katolikus egyház története alapján készítették. Történeti forrásként pedig az ún Liber Pontificalist használták. Most írjam be mindegyikhez egyesével ezt a három könyvet? Ezek a legenciklopedikusabb jellegűek. --Ltbuni vita 2011. április 2., 01:08 (CEST)

Ha biztos vagy benne, hogy ezek voltak a források, akkor miért ne? Alensha 2011. április 2., 02:03 (CEST)

Én úgy szoktam, ha másnak a cikkéhez keresek utólag forrást, hogy leellenőrzöm, benne van-e az általam gondolt forrásban minden adat, ami a cikkben szerepel. Tudom, hogy ez az összes pápát tekintve jó nagy munka, de a "valószínűleg" szerintem nem elég. Mivel a kérdés nem csak a középkorműhely sajátja, átviszem a kocsmafalra. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2011. április 2., 14:43 (CEST)

Jó esetben egy szócikk tényszerű állításait egyenként kell alátámasztani forrással. Az a kisebbik baj, ha egy-két "globális" forrás van megadva. Azokat az állításokat meg, amit nem fednek le ezek a források, vagy kérdéses a hitelességük, jelöld meg a forráskérő sablonnal: {{forrás?}}. – Ary vita 2011. április 2., 18:06 (CEST)

Eddig csak egy-két pápát néztem át, de úgy tűnik, hogy a cikkben szereplő adatok megtalálhatók az általam javasolt könyvekben. De nekiesek és leellenőrzöm a többit is. Köszi--Ltbuni vita 2011. április 3., 20:18 (CEST)

Zeneszoveg. Spam vagy nem?

Egy anon szerkesztő különböző énekesek, előadók cikkeiben elhelyezte az adott előadónak "Külső hivatkozások" szakaszában a Zeneszoveg.hu linkjeit. Ez spam, vagy maradjanak a szócikkekben? Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. március 4., 12:32 (CET)

Közel 300 lapon van rajta az oldal linkje (találati lista). Végülis mind releváns, szóval akár maradhat is. – Ary vita 2011. március 4., 16:18 (CET)

Néhányat spam jellege miatt visszaállítottam. FoBe Patroller gold.png üzenet 2011. március 8., 17:53 (CET)
Mivel Ary szerint maradhat, visszaállítottam a visszaállítást. – FoBe Patroller gold.png üzenet 2011. március 8., 18:07 (CET)
Kár volt. Kismillió dalszöveges (nem „zeneszöveges”, mert a gitár meg a dob nem tud énekelni, már az oldal címe is rossz…) weboldal van a neten, mind hemzseg a reklámtól, ez is. Azért ezt rakjuk mindenhova, hogy ők részesüljenek a plusz bevételből? Alensha 2011. április 4., 17:44 (CEST)

Azért az anonnak feltettem a nagy kérdést, hogy kinek dolgozik. :-)Ary vita 2011. március 8., 19:01 (CET)

És milyen kimerítően hosszan válaszolt rá. :-) Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. március 8., 19:03 (CET)
Na most vagy haszontalan amit csinál, és akkor töröljük, vagy hasznos, és maradhat, de akkor miért zaklatjuk, hogy "kinek dolgozol"? És ha nekik dolgozik, akkor mi van? Ha az kiderül, akkor hirtelen rossz amit csinál? Peligro (vita) 2011. március 8., 19:12 (CET)

A Wikipédiának nem feladata, hogy jogsértően tárolt tartalmakhoz juttassa el olvasóit. A Wikipédia forráshivatkozásokat tárol. A kapcsolódó tartalmú lap nem forráshivatkozás. Ha valamiről nem mondjuk meg, hogy a cikk mely állítását támasztja alá, akkor az olyan, mint ha a könyvtári lexikon lapszélére odafirkálnánk a saját kiadású könyveink reklámját. Az ilyen hivatkozás semmit nem támaszt alá, nem hitelesíti a cikket, csak arra alkalmas, hogy az oldal számára látogatókat szerezzen. Ez pedig spam. Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2011. március 9., 11:01 (CET)

Azért olyan esetekben, amikor egy szócikkben az adott lemez vagy általában az együttes dalszövegeiről van szó, szerintem releváns hivatkozás lehet egy ilyen dalszöveg oldal. Másrészről itt kapcsolódó, külső hivatkozásról van szó, nem forráshivatkozásokról. Ez a rajongói oldalakkal, youtube linkekkel és a myspace oldalakkal egy kategória nálam. A jogsértő tartalom képe nem ötlött fel bennem, de igazad van, a dalszövegeket is védi a szerzői jog. Így tényleg nem sok keresnivalója van itt ennek a linknek. Ha jól rémlik más dalszövegoldalak linkjei is szerepelnek a wikin, magyar és külfödi is. Nagytakarítás? – Ary vita 2011. március 9., 12:13 (CET)

Szerintem a linkszóró anont le kell állítani. Teljesen fölösleges ezzel a cuccal a Wikipédiát telerakni. Aki dalszövegeket keres, amúgy sem a Wikipédiában keresi. OsvátA Palackposta 2011. március 9., 11:17 (CET)

Egyelőre 3 órára blokkoltam, kommunikáció hiánya miatt. De a blokk vége után folytatni fogja, ez a mai munkahelyi feladata. figyelni kell. --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. március 9., 12:19 (CET)
Volt egy korábbi anon, aki szintén ilyen műveleteket hajtott végre: 92.249.189.171 (vitalap | szerkesztései | törölt szerk | crosswiki szerk | blokk log | IP-infó | WHOIS | RBL | Geolocate | blokkolás). Csak gondoltam, nem árt rá is figyelni, ha esetleg ő folytatja a blokkolt helyett. Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. március 9., 12:35 (CET) – Ráadásul FoBe elkezdte visszaállítani a szerkesztéseket és amikor jeleztem az itteni megbeszélést, a saját visszaállítását vonta vissza. :-( Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. március 9., 12:39 (CET)
Én teljesen úgy voltam vele, hogy egy albumról, dalról szóló cikk természetes része a dalszövegre mutató külső hivatkozás, és rengeteg cikkben így is csináltam. Peligro (vita) 2011. március 9., 12:32 (CET)
Tudom számos ilyen szerkesztést találtam. Ezekhez, ha nem megalapozottnak nem is tartom őket, de egy ujjal sem nyúlnék, hiszen jóhiszemű szerkesztőtársak jóhiszemű munkája fekszik benne. Van azonban valaki, aki nem elégszik meg azzal, amit a Wikipédia szerkesztői eddig hivatkoztak:

Van, aki vitatja, hogy egy évek óta zajló, rendszeresen visszatérő spammerrel van dolgunk, akit a legkevésbé sem érdekel a Wikipédia szellemisége, küldetése? Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2011. március 9., 13:04 (CET)

Aki az üzeneteire nem reagál, vaksüketnek mutatja magát, az nem szerkesztő. Tökmindegy, hogy hasznos-e, káros-e, spam-e, amit csinál. OsvátA Palackposta 2011. március 9., 13:21 (CET)

Azért vannak itt érdekes dalszöveg hivatkozások. Pl.: Bulletproof Heart, Inside StoryAry vita 2011. március 9., 13:27 (CET)

Lehet máshol is kutakodni, például a zenekar/zenész/társulat honlapján. Én egy L’art pour l’art szöveget megtaláltam itt is. Szerintem ez máshol is működik. Amúgy meg a Zeneszövegre (apropó: ez tényleg rettenetesen helytelen, mert csak dalszöveg, egy zenének nincs is feltétlenül szövege) bárki feltölthet, és ezért magát az oldalt reklámozzuk, de csak azt a feltöltőt, aki azt feltöltötte. Szomjasrágó vita

Egyetemi jegyzet használata

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaKarsten vita 2011. április 15., 07:50 (CEST)

Sziasztok!

Szeretnék írni matematikával kapcsolatos szócikkeket és a pontos fogalmazás érdekében szívesen használnék oktatók által leadott anyagot (gyakran létezik megfelelő .pdf dokumentum is). Állandó forrást nem tudok megadni, mivel az egyes oktatók a honlapjukon változásokat hajthatnak végre. Egyáltalán hivatkozhatok ilyen anyagra és ha igen, hogyan tűntessem fel a forrásomat? Előre is köszönet! Karsten vita 2011. április 14., 20:30 (CEST)

Amennyiben a pdf nem lelhető fel valamely elfogadható lapon, és nyomtatott jegyzetben sem, akkor érdemes – hacsak nem valami nagyon speciális, máshol fel nem lelhető anyagról van szó – a témával kapcsolatos más források után nézni, ahol a tényadatok publikusan is léteznek. Egyébként is javallott több forrásra támaszkodva felépíteni a cikket, célszerű lenne a pontos fogalmazást nem egy jegyzetre, hanem a saját szavaidra építeni az esetleges plágiumproblémák miatt... Ogodej Kor.gif vitalap 2011. április 14., 22:29 (CEST)

Érdemes tájékozódnod ezen a lapon: Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!. A "Példák a források megnevezésére" szakaszban konkrét pédát is találsz arra, hogyan tüntesd fel a forrást "Weblapok és cikkek" esetén. Nem kell az ottani sablont használnod, hanem csak annak tartalmát, pl. így:

  • X.Y.: (a szerző neve) „Uuu zzz.” (a szöveg címe) www.....hu (pontos link a weblapra), végül pedig fontos, hogy megadd a dátumot, amikor a forrásod szövegét olvastad, ezt zárójelben, így: (Hozzáférés ideje: 2011. május 32.)

--Vadaro vita 2011. április 14., 23:02 (CEST)

Nagyon köszönöm a válaszokat! Karsten vita 2011. április 15., 07:50 (CEST)

Ezt is érdemes még előtte megnézni: WP:MF#TanulmányokAry vita 2011. április 15., 13:21 (CEST)

Biblia mint forrás?

Sziasztok! Bár nem szeretnék mélyen belefolyni egyházi témájú szócikkekben, de erre kíváncsi lennék:

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mennyorsz%C3%A1g&action=historysubmit&diff=9616105&oldid=9601609

Amint az látható a szerkesztő a Bibliát hozta be forrásnak. A Biblia feltüntethető forrásnak? Esetleg erről volt már megbeszélés? Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. április 30., 21:41 (CEST)

Arra nézve, hogy mi áll a Bibliában, természetesen. ;) Ez itt egyébként csak szerencsétlen jelölés (gondolom azt akarja mondani, hogy ezek a megnevezések fordulnak elő a Bibliában a mondott jelentésben). Komolyra fordítva a szót: a Biblia elsődleges forrásszöveg, önmagára nézve, természetesen sokszor előfordulhat, hogy idézni kell valamelyik részét, vagy hivatkozni rá. Ha a hivatkozás tárgya nem triviális tény (mondjuk nevek, történetek helye, könyvek száma, sorrendje stb.), hanem okfejtést támaszt alá, akkor viszont nem szerencsés pusztán közvetlenül a Bibliára hivatkozni, hanem az illető helyet értelmező felekezeti másodlagos forrásokra és harmadlagos forrásokra. Érthetőbben: ha valamelyik felekezet tanít valamit a Biblia alapján, akkor az illető felekezeti tanításra kell elsősorban hivatkozni (mert a kulcs az értelmezés), és csak másodsorban a bibliai helyre (ami az értelmezés tárgya). BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2011. április 30., 21:51 (CEST)

Köszönöm. Ez bő és kimerítő válasz volt. Mint mondtam, pusztán kíváncsiságból kérdeztem, de azért remélem, valakinek/valakiknek hasznos lesz az információ. Hungarikusz Firkász Nuvola apps ksig.png Ide írkássz! 2011. április 30., 21:56 (CEST)

Közismert történelmi események

Kell-e forrásolni olyan történelmi eseményeket, amelyek közismertek? Pl. Osama bin Laden cikkében, ha a september 11-i terrortámadásról külön szakasz van, kell-e legyen a refek vagy a források között olyan, amely a september 11-i terrortámadásokat tárgyalja vagy említi, vagy elég ha az erről szóló szócikk forrásolt? Esetleg ott sem szükséges? [1] Föld-lét vita 2011. május 7., 12:10 (CEST)

Ha eléggé közismertek, akkor szvsz nem kell, elég az erről szóló szócikkre mutató link. Igaz, hogy a forrást most épp nem a teljesen közismert akcióra (két torony), hanem a másik két gépre kérték, ami egyesekben talán már elfelejtődött. De hozzáteszem (megint csak: szerintem), hogy egy életrajzi cikkben elegendő megemlíteni, de fölösleges részletezni a közismert történelmi eseményeket, főként ha van már azokról szócikk. --Vadaro 2011. május 7., 19:04 (CEST)

Ha igazán közimert a történelmi esemény, akkor feltehetőleg van róla cikk, és akkor egy {{}}(?) sablonnal el lehet intézni a rá való hivatkozást, mint ahogy az az bin Láden-cikkben is történt. Ilyenkor aki a hivatkozott történelmi eseménynek akar utánaolvasni, az {{}}(?) sablonnal hivatkozott cikk forrásaiban megteheti ezt. – Malatinszky 2011. május 7., 19:35 (CEST)

Ettől függetlenül a forrás azért elfér a szakaszon is. Nem hiszem, hogy kedve van bárkinek is összevetni állandóan a szakaszokat a fő szócikkel, hogy vajon abban van-e forrás az adott állításra. --Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. május 7., 19:42 (CEST)

Na várjunk, akkor már elmondom, miről van szó: két forráskérőt vettem ki, amiből a vita kerekedett. A forráskérés az első bekezdés második és harmadik mondatára volt, amelyik azt állítja, hogy két repülő becsapódott az ikertornyokba, egy a Pentagonba, egy pedig a földbe. Ezek azok a közismert dolgok, amikre szerintem éppúgy nem kell forrásolás, mint hogy Petőfi költő volt, vagy a mongolok IV. Béla alatt jártak Magyarországon. Azért a forrásolásnak is van határa. A továbbiakban sem fogok minden egyes mondat állítmánya után refet tenni. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 7., 19:47 (CEST)

Láttam, és szerintem teljesen helyesen jártál el. – Malatinszky 2011. május 7., 19:54 (CEST)

Fussunk neki még egyszer. Tehát. Ha eléggé közismert egy történelmi esemény, akkor semmilyen formában nem kell forrásolni? Másik. A fő sablonos szakaszokat nem kell forrásolni? Föld-lét vita 2011. május 7., 20:13 (CEST)

Elméletileg elképzelhető. Viszont amiben csak olyan állítások vannak, amit nem kell forrásolni, az kizárólag triviális "ismereteket" tartalmaz, tehát szubcsonk, még ha tízezer karakteres is. Tehát a kérdés felvetése életszerűtlen. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 7., 20:18 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

És ha már LA elmondta, hogy miről van szó. A cikket olvasva láttam, hogy egy bekezdést a wikipédiával forrásolt a szerkesztő. Azt ki kellett vennem, és mivel nem tudtam, ezt az alappilérnek biztosan tökéletesen megfelelő eljárást, hogy csak egy fő sablont kell tennem, és nem kell forrásolni a szakaszt, tettem egy forráskérőt a speciális állításokra. Inkább a részben nincs forrást kellet volna kitennem a cikkre? Föld-lét vita 2011. május 7., 20:21 (CEST)

Nem, ez nagyon életszerű. A bevezető csak triviális, a szakaszokat pedig mind ellátom fő sablonnal. Föld-lét vita 2011. május 7., 20:24 (CEST)

Nem. Egyszerűen már az alaphivatkozások sem kellettek volna bele. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 7., 21:00 (CEST)

Mibe, hol? Föld-lét vita 2011. május 7., 21:03 (CEST)

És kedvesek az apró részletek. Pl. a forráskérésem háromszor is fő sablon elhelyezése nélkül lett visszavonva, de itt van a bekezdés.

2001. szeptember 11-én az al-Kaida minden korábbinál nagyobb terrorakciót követett el az Amerikai Egyesült Államok területén: tagjai két eltérített amerikai utasszállító repülőgépet vezettek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egyet pedig a Pentagonba. A negyedik eltérített gép lakatlan területen zuhant le Pennsylvaniában. A merényletekben közel háromezer ember vesztette életét.

Nyilván ezeket az adatokat pontosan tudja mindenki.

A második alappilérből: Idézz ellenőrizhető, tekintélyes forrásokat, amikor csak lehetséges, különösen vitás témakörök esetén.

A fő sablon mentesít a források megadásától: erre nem találtam utalást. Föld-lét vita 2011. május 7., 21:03 (CEST)

Nincs olyan történelmi esemény, ami triviális, és forrásolni kell minden történelmi eseményt. Hogyan lehet egy történelmi esemény triviális? Lehetetlen. Föld-lét vita 2011. május 7., 21:06 (CEST)

Sosem gondoltam volna, hogy "a triviális állításokat nem kell forrásolni" kitétel ilyenekre vonatkozik. Inkább egy kategóriával triviálisabb állításokra, pl. kék az ég, zöld a fű, ilyen általános dolgokra. Nem azért kell a forrást betenni, mert valaki esetleg ne tudna róla, hogy megtörtént a dolog, hanem azért, hogy azokból levezethető legyen a cikk. De ez csak az én véleményem. Peligro (vita) 2011. május 7., 21:07 (CEST)

Semmi sem lehetetlen, csak kicsit gondolkodni kell. A wiki az átlagos érettségizett emberek színvonalán kéne írjon. Ez azt jelenti, hogy ami általános- és középiskolai tananyag törzsét képezi, az triviális. Minden tudományágban. Az 1+1=2-höz hasonlóan. Tehát a fenti példával: IV. Béla és a mongolok esetét nem kell forrásolni. Ellenben IV. László és a mongolok esetét már igen. Szerintem továbbra is egyszerű a dolog. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. május 7., 21:11 (CEST)

Azt, hogy valami triviális, nem a tanterv dönti el. Arra az egyszeri kijelentésre nem kell forrás, amit egy átlagos felnőtt ismer. Eközött vannak triviális és nem triviális ismeretek. Az ég kék, az triviális. Párizs Franciaország fővárosa, az nem triviális. A történelmi események önmaguk okán specifikusak. Föld-lét vita 2011. május 7., 21:36 (CEST)

Egy kicsit szumálnám az eddigi álláspontokat.

  • Vadaro szerint ez egy méltatlan eljárás, ezért az ő véleményét nem „manipulálom”
  • Malatinszky szerint nem mindig kell forrás, jelen esetben nem + ilyenkor mindig a fő sablont kell használni
  • Teemeah szerint mindig kell forrás (legalábbis ajánlatos), jelen esetben igen + a fő sablontól függetlenül
  • Laszlovszky András szerint nem mindig kell forrás, jelen esetben nem.
  • Föld-lét szerint mindig kell forrás, jelen esetben igen.
  • Peligro szerint mindig kell forrás, jelen esetben igen + ennek a jelentősége túlmutat a köztudomású tények tárgykörén, strukturális szereppel bír.

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A mindig kell/nem mindig kell forrás, most a történelmi eseményekre vonatkozik.

Vélemények számszerűsítése:
  • Nem mindig kell forrás:2
  • Mindig kell forrás:3
  • Jelen esetben nem kell forrás: 2
  • Jelen esetben kell forrás: 3

Vannak-e megjegyzések, kifogások, hozzáfűznivalók, vélemények, kérdések vagy tiltakozások ezzel az összesítéssel kapcsolatban? Föld-lét vita 2011. május 9., 21:58 (CEST)

Úgy látom, eléggé felpörgeted magad, ehhez kell a "szumálás". Egyszerre több kérdést teszel föl, a válaszok így kellően vegyesek, utána pedig ezekből általánosítani szeretnél, - szerintem ebből csak fals eredmény születik. Már a kérdésfeltevés is - Kell-e forrásolni...? félrevezető. Forrásolni a szócikket kell. A szócikk egyes állításait - azok jellegétől függően - lehet forrásolni, gyakran kívánatos is, ha pedig valaki ezt kéri, akkor érdemes lehet vagy meg lehet beszélni stb. - de nem kell. Egyébként ha már "szumálsz", kérlek, korrektül tedd. Vadaro fentebb ezt írta: "Ha eléggé közismertek, akkor szvsz nem kell." --Vadaro vita 2011. május 9., 22:42 (CEST)

Ok, csak szépen. Szerintem az, hogy ha eléggé közismertek, akkor szvsz nem kell, azt jelenti, hogy nem mindig kell. De egy pill alatt kiveszlek az összesítésből, és ne gúnyolódjál velem, mert nem jó a hatása. Föld-lét vita 2011. május 9., 22:56 (CEST)

Vadaro +1 -- Ezen túl, meg ezzel együtt is irányadó a WP:FORR, amely ezt a kérdést részleteiben tárgyalja (azaz mikor kell forrásolni). Az, hogy kinek mi a triviális, az sok mindentől függ, nem erről az oldalról kellene vizsgálni a kérdést, hanem onnan, ha írunk egy cikket, a cikkben szereplő tudnivalókat valahonnan merítjük, (nem saját kutatás) és a cikk végén ezt a forrásanyagot feltüntetjük. Mivel természetes állapot kellene hogy legyen, hogy többféle forrásmunkát használunk fel a nagyobb kitekintés, a semleges nézőpont stb. érdekében, az általánosan megnevezett forrásmunkák közötti eligazodást segíti a szövegközi hivatkozás. Ha egy bővebben sablont követően a rövid összefoglaló nincs forrásolva, nem baj, bár én szoktam, mivel nem mindig azokat a forrásokat használom az összefoglalóban, mint a "fő" szócikkben annak a szerzője. Franciaország fővárosa Párizs esetében ha triviális, ha nem, (mondjuk egy úszülöttnek minden cikk új, és reménykedünk abban, hogy a WP olvasása már igen korán elkezdődik) szintén nem szükséges forrásolni, mivel az állítás belső linkkel ellátott. A "fő" sablon gyakorlatilag ugyan ez, csak egy adott bekezdésre vonatkozik. Számomra ez a vita itt nagyon kreáltnak tűnik, az irányelv vitalapján esetleg lehet ragozni a kérdést, csak szerintem nem érdemes. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. május 9., 23:00 (CEST)

Átlagos felnőtt és nem gyerek akiről szó van. Az egy szép dolog, hogy te kimondod, hogy a fő sablon okán már az utána következő rövid részt nem kell forrásolni, csak sajnos semmi alapja nincs. Ez a kijelentésed nem igaz, ellentétes az alappillérrel, és fogalmam sincs, hogy ki találta ki. A wp forr nem fogalmaz pontosan ebben az esetben, de ha megtenné és ellentétes lenne az alappillérrel, akkor nem lehetne irányadó. Az én kérdésem világos volt, egyszerű, igennel és nemmel lehet rá válaszolni, és a válsz ott van a legfontosabb irányelvekben, csak el kell olvasni. Azért kényszerültem ide jönni vele, mert az evidenciába is belekötött két szerkesztő is. Föld-lét vita 2011. május 9., 23:27 (CEST)

Csak szerinted volt evidencia kedves Föld-lét, különben nem lett volna belőle vita. Egyébként meg az irányelvek elején kis dobozban más is van, nevezetesen az, ami feljogosít a józan ész használatára az irányelvek értelmezése terén. Azaz a végtelenségig lehetne forrásolni mindent, amit Te nem tartasz evidensnek, hiszen bár a Franciaország fővárosa Párizs szerinted nem evidens, de azt nem kell az irányelv szerint forrásolni, ezt elfogadod, azonban mi legyen Németország fővárosával? Hát bizony itt rendesen meg vagyunk lőve. Ilyen értelemben a kijelentésem igaz, és nem ellentétes az alappillérrel. Továbbra is javasolnám felvetésedet a WP:FORR vitalapján kifejteni (azaz szerinted nem fogalmaz egyértelműen, hogy mikor kell forrásokat megadni). Ogodej Kor.gif vitalap 2011. május 9., 23:56 (CEST)

Nyilvánvaló, hogy az eléggé dinamikus tartalommal bír. Kusss van: eléggé. Nyígás van: nem eléggé.
Őszintén érdekel, hogy ennél többre jut-e a t. konzílium. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2011. május 10., 00:02 (CEST)

Franciaország fővárosa Párizs, több száz millió olvasni tudó embernek nem evidencia. Igaz, ezek általában nem a magyar olvasók. Az ég eredendően kék, Párizst fel kellet építeni. De Párizs Franciaország fővárosa egy olyan egyszerű kijelentés, amit senki nem kérdőjelez meg és információtartalma minimális. Ez egy második szintű trivialitás. A józan ész diktálta azt, hogy amikor a wikipédia-forrást kivettem, kérjek helyette másikat. A józan ész szempontjából nem teljesen indokolható, hogy egy szerkesztő, az előzőleg a cikkben más forráskérésen felbosszankodva, ebbe kötött bele. Továbbra is szeretném tudni, kedves Ogodej, hogy honnan vetted, hogy a fő sablonos szakaszokat nem kell forrásolni? És ha olyan infókat nem kell forrásolni, hogy hányan haltak meg, akkor miért kellene egyáltalán a fő cikkben forrásolni? Föld-lét vita 2011. május 10., 11:01 (CEST)

Onnan veszem, hogy megpróbálok következtetéseket levonni. Te egy konkrét esetből általános szabályokat állítasz fel, ahelyett, hogy néznénk ezt az ügyet úgy ahogy van: a cikk Oszamáról szól. A megemlített, meglehetősen konkrét és jól dokumentált eseménynek önálló szócikke van, mert ennyire fontos. Ha segíteni akarjuk az olvasót, ellátjuk forrásokkal. De nem azért, mert valakiben is felmerülne, hogy ez valami kitalálmány, vitatott, vagy meglepő, hihetetlen (lásd WP:FORR) hanem azért, mint Timish is írja, ne kelljen neki kattintani. Ekkor viszont nem teszünk rá forráskérőt sem, azt ugyanis olyan adatoknál használjuk, ami az ellenőrizhetőség kritériumát sértheti (jelen esetben a fő szócikkben az ellenőrizhetőség tökéletesen biztosított). Ha most megkérdezed, hogy mik azok az „olyan adatok", akkor megint csak a WP:FORR lapra tudlak irányítani. Igazad van, a józan ész sem egy egzakt fogalom, mint ahogy a trivialitás sem, ennek ellenére a rendszer meglehetősen jól működik. A fentiekből következően tehát nem ártanak a források, de nem kellenek, mint ahogy hiányuk esetén az esetleg fontoskodásnak és kekeckedésnek tűnő forráskérő sem, főleg, ha a cikk maga forrásolva van. Az meg egy logikai bukfenc, ha nincs a "fő" sablonos szakaszban (amely egy összefoglaló) forrás, akkor magában a fő sablonban minek forrás, hiszen az előbbiben pont azért nincs, mert a másikban van. Ogodej Kor.gif vitalap 2011. május 10., 14:25 (CEST)

Tekintsünk el azoknak a számától, akik a dátumon és a háromezres számon kívül mindent megkérdőjeleznek, amit abban a bekezdésben ír. A forráskérőt azért kellett használni, mert a szaksz címe szeptember 11, és pont erről nincs benne forrás. A logikai bukfenc az, amikor azt mondod, hogy egy másik wp lapon is lehet forrásolni egy cikket. Csak azt kérdeztem, hogy van-e olyan körülmény vagy lap, ahol azt a tényt, hogy 3 ezren haltak meg, forrásolni kell. Mert abból indultunk ki, hogy nincs. Tudom, hogy azt mondod, hogy nincs értelme annak, amin vitatkozom, de nekem ez fontos. Föld-lét vita 2011. május 10., 17:54 (CEST)

Az én álláspontom szerint minden adatot forrásolni kell, főleg akkor, ha valaki azt az erre vonatkozó sablonnal szükségesnek tartja. Kár több szót vesztegetni erre. misibacsi*üzenet 2011. május 11., 14:35 (CEST)

Az infrastruktúrájával kapcsolatban tanácsolhatnál valamit, mert folyton leveszik a sablont, amit azért teszek, mert szükségesnek tartom a forrásolást, de folyton leveszik, és többé nem tudom visszatenni, mert vszeg blokkolni fognak. Föld-lét vita 2011. május 11., 14:54 (CEST)

welovebudapest.com

Mit szóltok ehhez? Föld-lét vita 2011. június 9., 12:59 (CEST)

Mit kéne szólni hozzá? – PerfectmissRed right arrow.pngide írj! 2011. június 9., 16:37 (CEST)

Forrásnak nem hiszem, hogy jók. Amúgy is van cikkük, ami ránk hivatkozik :-). Szépnek szép az oldal, de mire akarod forrásnak használni? Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. június 9., 16:56 (CEST)

Én semmire, csak Budapest szócikkében nem tom, hogy reklámgyanúsnak felmerűl-e, ezért kérdeztem. Föld-lét vita 2011. június 10., 07:41 (CEST)

Színesnek színes, de tartalmatlan. Én még a külső hivatkozások közé sem tenném be. → Raziel szóbuborék 2011. június 10., 07:47 (CEST)

Valszeg nincs semmi gond vele, csak mivel járőrözés közben akadtam rá, és nem voltam biztos benne, azért kérdeztem meg. Föld-lét vita 2011. június 10., 08:12 (CEST)

Játékkártya

Érdekes forrása van a Tsintaosaurus cikknek; az ilyeneket megbízhatónak tartjátok? --Trevor vita 2011. június 17., 11:08 (CEST)

Nem... Még csak az hiányozna... :) --Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. június 17., 11:15 (CEST)

Ez elég vicces. :) – Ary vita 2011. június 17., 14:26 (CEST)

Múzeumok, állatkertek, stb. ismertetői

Üdv!
Érdeklődnék, hogy pl állatkertek, múzeumok, kiállítások, stb ismertetőit (amik pl egy állat ketrece mellet, egy kiállított tárgy mellett szerepelnek) felhasználhatjuk forrásnak? És ha igen, ezt milyen formában tehetem meg?

Köszi! --Hirvenkürpa Füzy-címer.jpg Mögbeszélés 2011. szeptember 18., 15:49 (CEST)

Nagyon érdekes felvetés! Azzal együtt, hogy nem érzem magam elsőrangú szakembernek ebben a kérdésben, azt mondanám, hogy ezek az (állami) intézmények saját szakterületük kutatóközpontjaiként foghatók fel. Az általuk közölt adatok hitelesek az adott intézmény kutatási állapotának megfelelően, ezért szerintem ezek egyértelműen forrásnak tekinthetők. Ezek egyben könnyedén ellenőrizhetők is.

Természetesen segít, ha más forrás is van egy adott információhoz, neten elérhető, de ha nincs akkor addig is, amíg lesz, ez tökéletes. --Burumbátor Speakers’ Corner 2011. szeptember 18., 15:55 (CEST)

És mi garantálja, hogy ezek a "források" éveken át ellenőrizhetőek maradnak? Állatkerteknél például egy állatfaj elterjedési területét és jellemző táplálékait más forrásokból is könnyedén elő lehet keresni. Ennél több info nem szokott szerepelni egyetlen ketrec mellett sem. A múzeumok tárlóinak feliratait pedig lehetőleg ne tekintsük forrásnak, maximum a múzeum kiadványaiban leírtakat (és itt nem a szórólapokra gondolok)! – Ary vita 2011. szeptember 18., 18:08 (CEST)

Szerintem ha még bármely igazak is azok az információk, amit egy-egy kép, ketrec mellé kiírnak az intézmények, egyedüli forrásként nem állják meg a helyüket. Viszont ha van egy ismertető a neten akár egy-egy kiállításról (itt jellemzően úgyis a nyomtatott szórólap anyagát szokták feltölteni), vagy az intézmény honlapján, akkor azzal lehet és kell forrásolni. Egyébként meg ezek a táblácskák - tapasztalatom szerint - elég triviális információkat szoktak hordozni arról a valamiről, ezért könnyű szerrel lehet egyéb forrást találni. Összefoglalva: én nem találom elfogadható egyedüli forrásnak az ilyen kis táblácskákat. Kiindulásnak a további kutatáshoz, igen.--True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2011. szeptember 18., 18:18 (CEST)

Natalie Horler

Néhány napja belebonyolódtam ebbe a cikkbe, mert nem álltam meg, hogy ne javítsam ki a rossz sablonhasználat okozta felfordulást. Nem értek a témához, nem is hallottam erről a nőről korábban, így azt sem tudom nagyon, hol érdemes keresgélni, alig találtam róla megbízható forrást. A cikk forrásaira kérdeznék rá tehát, amelyek közül néhányat én tettem be, de nem tudom, ezek megfelelőek-e (a nem ellenőrzött változatban 1-től 3-ig számozottak, a többi nem az enyém). Az (általam) ellenőrzött változatba pár napja beraktam (aztán most inkább kivettem) egy forrást, Horler magyar rajongói oldalát. Szóval a kérdésem arra irányulna, hogy rajongói oldalakat egyáltalán nem szabad forrásként használni, vagy esetleg ilyen esetekben, mint a műtét, szabad? Bocs az amatőr kérdésért, nem szoktam mai énekes sztárok oldalával foglalkozni, csak szeretnék kikeveredni ebből a dologból, és megnyugtatóan lezárni az ellenőrzést. Egyébként a Cascada szócikkel, Horler együttesével hasonló probléma van, de abba nem nyúltam bele. Nagyon rossz ennek a szerkesztőnek a forrásjelölése. Regasterios vita 2011. augusztus 14., 11:43 (CEST)

A megbízható forrásokról szóló WP:MF oldalon vastag betűvel szedve ez olvasható: „Soha ne használj szerzői kiadású könyveket, rajongói magazinokat és weboldalakat, internetes fórumokat, blogokat, és twitter-bejegyzéseket forrásként élő személyekről írt szócikkekben!” – Ary vita 2011. augusztus 14., 20:08 (CEST)

Világos, köszi! Regasterios vita 2011. augusztus 14., 20:43 (CEST)

A blogokról általánosságban

Azt azért jegyezzük itt meg, hogy nem minden blog piros betűs tiltás. Manapság a blogforma nagyon elterjedt publikálási módszer (mert könnyű kezelni, időbélyeget rak, könnyen archiválható stb), például a http://www.twitchfilm.com is blogbejegyzés formátumú, mégis az egyik legelismertebb alternatív filmes oldal. Vagy ott van a tarkandeluxe.blogspot.com (TDL), ami a legolvasottabb (napi több ezres látogatottságról beszélünk) angol nyelvű hírportál a török énekesről és török nyelvű újságcikkek fordításával foglalkozik. Én úgy gondolom, hogy alapból kizárni egy forrást a fomátuma miatt nem szabad, hanem meg kell nézni, hogy a forrás milyen jellegű és mennyire megbízható más forrásokból táplálkozik (hisz a könyvalapú források is más forrásokra épülnek). A Twitchfilm és a TDL például mindig megadja az eredeti nyelvű forrás pontos kreditadatait. A triviális rajongói oldalak, amik pletykaszinten foglalkoznak egy-egy sztárral, az más tészta. Van egy thai filmes angol nyelvű blog is, amit rendszeresen vesznek forrásnak online magazinok, még a Variety-szintűek is, mert a blog thai nyelvű újságok alapján ír filmkritikákat, filmes híreket, az adott újság kreditinformációival ellátva (thaiul meg ugye, kevesen tudnak a nyugati világban).

Szóval én azt mondom, hogy forráskritikával kell élni, és megnézni, hogy az adott forrásra mik hivatkoznak még, és nem elvből kizárni egy forrást azért, mert blog. A blogolás ma már nem csak személyes szórakozás, komoly témájú weboldalak népszerű formátuma. User:NCurse kolléga blogja például többszörös díjnyertes orvosi szakmai blog. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. október 3., 13:37 (CEST)

Igazából a formátum miatt nincsenek kizárva a blogok, mint megbízható források. Az számít, hogy ki írja őket. A WP:MF-ben ez áll: A „blog” ebben az esetben személyek és csoportok blogjait jelenti. Néhány hírlap üzemeltet interaktív oldalakat, amit ők blognak neveznek. Ez utóbbiak elfogadhatóak forrásként mindaddig, amíg a szerzők professzionális újságírók, vagy szakértők azon a területen, amelyről írnak, és a blog az újság szerkesztőségének felügyelete alatt áll.Ary vita 2011. október 3., 14:04 (CEST)

Niederhauser Emil: Mária Terézia élete és kora

A Mária Terézia szócikk „Házassága, gyermekei” bekezdésébe 84.224.129.82 számú anon október 2-án 18-21 h között elég vadnak tűnő történetet írt bele, M.T. leányainak állítólagos öngyilkosságáról ill romantikus szökéséről, egy „állítólagos meghalt szobalány később megtalált naplója alapján”. A szöveget egyelőre kommentbe tettem, szerkesztőmezőben olvasható. Az anon forrásként megadta Niederhauser Emil: Mária Terézia élete és kora (Pannonica 2004) könyvet. Ez valóban létező könyv, de nekem nincs meg. Megvan viszont ugyanezen szerző másik 2 könyve: Mária Terézia (Pannonica, 2000) illetve A Habsburgok, egy európai jelenség (Gondolat, 1978). N.E. mindkettőben leírja a leányok sorsát és házasságát, de se öngyilkosságot, se szökést, se rejtélyes szobalány posztumusz naplóját sem említi ezekben. Akinek esetleg megvan a 2004-es Niderhauser-könyv, kérem nézzen bele, ellenőrizze, mi áll benne erről. (Azt gyanítom, hogy ha valóban bele van írva ez a sztori, akkor sem tényként, hanem csak pletykaként van megemlítve). Köszönöm a segítséget. Akela vita 2011. október 3., 12:44 (CEST)

Az Orient című japán szakfolyóirat elérhető a neten

Üdv a kedves szerkesztőknek! Nemrég egy ismerősöm felhívta a figyelmemet arra, hogy a japán Közel-Kelet-kutatás évente megjelenő folyóirata, az Orient elérhető (olvasható és letölthető) a neten, számonkénti, azon belül cikkenkénti bontásban, pdf-formátumban. Ide kattintva lehet elérni. Benne a tágan értelmezett Közel-Kelet jóformán minden területéről szó van: Egyiptom, Palesztina, Szíria, Anatólia, Mezopotámia, Irán és Közép-Ázsia az ókortól a 20. századig. Van benne művészettörténet, vallástudomány, nyelvészet, régészet, történelem és mindenféle más, ami szem-szájnak ingere. A cikkek zöme angol nyelvű, a többi német és francia. Remélem, minél többen tudjátok majd felhasználni az itt elérhető tartalmakat! --Mathae Fórum 2011. október 9., 19:41 (CEST)

Az érintett Twitter-bejegyzése mint forrás

Sabine Lisicki kapcsán kérdezném, hogy lehet-e forrásként megadni az érintett Twitter-bejegyzését. Pontosabban: a cikkben a szerkesztő által megadott forrás hivatkozik a bejegyzésre, amit elég neccesnek érzek. A valóságtartalmat illetően ugyan nincs kétség, Lisicki tényleg írt ilyet ([2] október 17-nél), de egy ilyen bejegyzésnek nincs külön linkje, idővel nagyon nehezen lesz megtalálható (ha jól érzékelem, csak lefelé kell görgetni, s betöltődnek a régebbi beírások). A WP:ÉLŐ szerint lehet forrás az érintett blogja, de vajon az lehet-e egy Twitter-bejegyzés? --Regasterios vita 2011. október 21., 00:49 (CEST)

Egy ötlet: ha más probléma nincs a forrással, pusztán a visszakereshetőség, akkor talán fel lehetne tölteni az illető bejegyzésről egy pillanatfelvételt (snapshot). WikiThanks.png Karmela posta 2011. október 23., 19:34 (CEST)

Technikailag ez hogyan is néz ki pontosan? --Regasterios vita 2011. október 23., 19:43 (CEST)

De van minden egyes twitter bejegyzésnek saját linkje: [3]. Ha a főoldalon a bejegyzésre mész az egérrel és rákattintasz a bejegyzés alján a dátumra, megkapod a bejegyzés unique URL-jét. Szerintem valaki hivatalos twitteroldalának bejegyzése lehet forrás, hisz ez ugynaolyan, mintha a hivatalos honlapján jelenne meg. Sok híresség már nem is tart hivatalos oldalt csak közösségi oldalakat. A twitter ráadásul nem regköteles, mint a facebook, így a bejegyzések megtekintéséhez nem kell regisztráció, könnyen leellenőrizhető. Más kérdés, hogy az adott twitteroldal valódiságát le kell ellenőrizni, mert sok a fake account. Itt egyszer, mert ez egy verified account, vagyis valósan tényleg az van mögötte, akinek mondja magát. Xiǎolóng Dragon01.svg vigyázz, harap! 2011. október 23., 20:20 (CEST)

Remek! Köszönöm szépen. :-) --Regasterios vita 2011. október 23., 20:36 (CEST)

LookChem harmadszor

Harmadszor szeretnék linkelni a LookChemre, ezúttal a Rokvinimex szócikkből. Ez egy kémiai adatbázis, és csak itt találtam meg a rokvinimex előállítását: www.lookchem.com/Roquinimex/

Az admin üzenőfalon Karmela azt javasolta, hogy itt próbálkozzam.--Gyimhu vita 2011. október 29., 16:04 (CEST)

Ha jól értem, akkor ez afféle gyógyszerészeti Amazon.com vagy eBay? Az "About Us" oldal alapján legalábbis ez jön le nekem. --Ary vita 2011. október 29., 16:18 (CEST)

A kérdés ezen a fórumon úgy szól, hogy tudtok-e más olyan forrást, amiben a rokvinimex előállítása fellelhető. WikiThanks.png Karmela posta 2011. október 29., 16:53 (CEST)

Azt hittem, az a kérdés, hogy a www.lookchem.com használható-e megbízható forrásként. Én nem ismerek gyógyszerészeti oldalakat. --Ary vita 2011. október 29., 17:03 (CEST)

Igazad van, az is kérdés. Az oldal szerepel a MediaWiki spam feketelistáján, és bizonyára jó okkal, bár az enWikiben két címet is fehérlistára tettek onnan. Mindenesetre ha egy másik forrást elő tudunk keríteni, akkor már mindegy is, hogy ez az oldal jó vagy sem. Ha viszont nincs más forrás, akkor valahogy ki kell derítenünk, hogy miért van a spam feketelistán, és hogy veszélyeztetjük-e az olvasót vagy minket, ha az adott cikket fehérlistára tesszük. Valószínűleg mindössze arról van szó, hogy teleszpemetelték magukkal az enWikit, beírták magukat egy sor cikkbe feleslegesen. Ebben az esetben akkor nem gond egy konkrét cikket célzottan felszabadítani. WikiThanks.png Karmela posta 2011. október 29., 19:38 (CEST)

Gyimhu, a meta:Talk:Spam_blacklist#Proposed_removals szakaszban kéne nyitni egy új kérést, indokolva, hogy miért hasznos a Wikipédiának. Ennek hatására vagy leveszik a tiltólistáról a Meta adminjai, és akkor megszűnik a problémád, vagy adnak valami indoklást, hogy miért marad rajta, és akkor azt mi is jobban tudjuk értékelni (és nem elképzelhetetlen, hogy helyi engedélyező listára tesszük). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 20:07 (CEST)

Szócikk és társprojekt (Wikifajok)

Tudom, hogy ez egy enciklopédia, mégis olyan paradoxnak tűnik, hogy egyes szócikkeknél (pl. Archontophoenicinae) kint van a folyószöveg hiányára utaló sablon (alapvetően jogosan), de sajnos nagyon nem is írhatók hozzá folyószövegek. Ellenben tökéletesen befér a szócikk a Wikifajokba, így a WP-ben való léte számomra kicsit kérdéses. Kicsit felhomályosítanátok, hogy hogy van ez? Köszi! Sücy vita 2011. november 1., 22:30 (CET)

Nem teljesen értem, hogy ezt a kérdést miért itt teszed fel, de láthatóan egyetlen mondatból és egy infoboxból áll az egész szócikk. Ráadásul források nélkül. Nézd meg az angol szócikket! Az legalább szócikknek néz ki. --Ary vita 2011. november 2., 18:17 (CET)

Hmm... Van még egy rakat ilyen szócikk... Azért ide, mert igazából nem tudtam, hol máshol felvetni (mivel nem egy szócikkről van szó, a vitalap nem feltétlenül jó helye a felvetésnek). A kérdés viszont (számomra) továbbra is kérdés, azaz maradjanak az ilyen szócikkek, és megvárjuk, hogy hátha egyszer valaki kibővíti (aki nem én leszek, növénytan nem erősségem)/lefordítja, vagy próbáljuk javasolni a Wikifajokba való átirányítását/átrakását? Avagy egyéb javaslat, hogy hol dobjam fel a kérdést...? :D Köszi! Sücy vita 2011. november 2., 21:00 (CET)

Persze, hogy maradjanak. Alapvető információk vannak benne, szubcsonknál többek. Amiről meg nem is lehet többet írni, eleve nem szubcsonkok. Ha valaki kibővíti őket, annál jobb. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2011. november 2., 21:05 (CET)

Literatura.hu

Megbízható forrásnak számít a http://www.literatura.hu/ ? Nem találok semmilyen infót a szerzőről, úgy tűnik egy egyszemélyesen kialakított adatbázis, bár kétségkívül impresszív mennyiségű adattal, de vajon mennyire megbízható? Valaki irodalmász ránézne? Belenéztem egy-két cikkbe random, és nem tünteti fel a forrásait. Teemeah ChineseTrad Long.svg fight club 2011. november 15., 13:00 (CET)

Van egy rocklexikon része is, de ott se látok feltüntetve forrásokat, de gyanítom, hogy az életrajzok szó szerinti másolások lehetnek rockzenei könyvekből. Ha nem így van, akkor én kérek elnézést, de a stílus alapján ezt feltételezem. --Ary vita 2011. november 15., 14:14 (CET)

Újabb, neten elérhető szakfolyóirat: Aula Orientalis

Mindenkinek üdv! A spanyol Aula Orientalis úgy döntött, hogy 2007-ig bezárólag (az 1999-2000-es évi kiadványt leszámítva) közzé teszi eddig megjelent számait a honlapján. A folyóirat elsősorban a – föníciai gyarmatok révén Spanyolországig terjedő – ókori Kelettel foglalkozik, bár némi hebraisztika és még kevesebb arabisztika későbbi korokból is felbukkan. A cikkek többsége spanyol nyelvű, de nagyon sok angol, illetve kevesebb francia, olasz és német nyelvű publikáció is akad bennük. Remélem, ezt is minél többen tudjuk/tudjátok hasznosítani! --Mathae Fórum 2011. november 21., 16:08 (CET)

Wikifajok

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHirvenkürpa Füzy-címer.jpg Mögbeszélés 2011. november 24., 12:58 (CET)

Üdv!

Nem tudom mennyire vetem fel jó helyen a kérdést, kérést, de nem gondoltatok még egy ilyen sablon elkészítésére, aminek a tartalma ez lenne:
"A szócikkben található rendszertani információk a Wikifajok alapján íródtak", vagy valami ilyesmi. Ha valaki tud ilyet csinálni, akkor szerintem jó ötlet lenne. Az, hogy a taxobox alján van egy link a wikifajokra, az nem föltétlenül elég ebből a szempontból... --Hirvenkürpa Füzy-címer.jpg Mögbeszélés 2011. november 19., 14:21 (CET)

Tudnátok ajánlani más fórumot, ahol hangot adhatnék a kérésemnek? Valaki, aki sablonokkal foglalkozik? Köszi!--Hirvenkürpa Füzy-címer.jpg Mögbeszélés 2011. november 23., 15:59 (CET)

Talán a Wikipédia:Sablonműhely? - RepliCarter Chinese entertainment.jpg Hagyj üzenetet 2011. november 23., 16:05 (CET)

Köszönöm szépen! Nem tudom miért nem bukkantam rá eddig... --Hirvenkürpa Füzy-címer.jpg Mögbeszélés 2011. november 24., 12:57 (CET)

Zene.hu

A témakörben jártas kolleg(in)ákat kérdezném, hogy a zene.hu weboldal megbízható forrásnak számít-e. --Regasterios vita 2011. december 7., 00:43 (CET)

A zene.hu egy információs portál, ahogy én látom. Egyrészt sajtóközleményeket, zenekari híreket közölnek, aztán van egy kiadványadatbázisuk, és a MaZeSzak nevű előadói adatbázisuk, amire a Wikipédia szócikkeiben is rengeteg hivatkozás van. Ez utóbbinak a tartalma a honlapjukon szereplő infók szerint átfolyik a szerkesztőségen, külön regisztrációs adatlapjuk van erre a célra. Persze gondolom ők se tudnak mindent ellenőrizni, ahogy egy interjúban is állíthat magáról bármit egy zenekar. A magam részéről megbízhatónak tartom. A nevezetesség igazolására mondjuk csak a MaZeSzakban való szereplés szerintem kevés lenne, de egy szócikk szövegéhez egy forrásnak jó. --Ary vita 2011. december 8., 21:28 (CET)

A zene.hu nemrég díjat is nyert. Teemeah ChineseTrad Long.svg fight club 2011. december 8., 21:53 (CET)

Hát, az biztos, hogy a cikkeik egy részét elég megbízható helyről veszik… :D Alensha 2011. december 8., 22:02 (CET)

senki sem tökéletes. LOL. Teemeah ChineseTrad Long.svg fight club 2011. december 8., 22:10 (CET)

Oké, igazából csak a heti slágerlistákhoz (főleg a Class FM-hez, amelyikét sehogyan sem találtam meg a saját oldalukon) lenne jó forrásként, azért kérdeztem. Köszönöm. Regasterios vita 2011. december 8., 23:53 (CET)

Keresztnevek statisztikája már nem működő link

A keresztnevek cikkében állandó vendégszereplő a nyilvantarto.hu oldal, ahol régebben az egyes nevek gyakoriságáról szóló statisztikák lehettek. Most viszont már nem működik a link, így potenciálisan párszáz cikknek esett ki az egyik forrása, mivel szinte minden névnél latolgatjuk annak gyakoriságát. Mamirendelő 2012. január 7., 09:38 (CET)

Ott van az, csak kissé átszervezték. http://www.nyilvantarto.hu/hu/statisztikak A lapon pedig a Lakossági számadatokat kell kiválasztani. Letölthető xls-ben vannak az utónév adatok. Le lehet cserélni a linkeket. --Ary vita 2012. január 7., 09:49 (CET)
Egyelőre csak a 2011-est látom, viszont a találomra megnézett cikkek régebbi évekre is vonatkoznak. Mamirendelő 2012. január 7., 17:04 (CET)
Hm. Jogos. http://web.archive.org --Ary vita 2012. január 7., 19:27 (CET)

geni.com

A geni.com mennyire komoly forrás? (A Béldi Pál cikkbe innen kerültek be adatok.) --Trevor vita 2012. január 8., 20:02 (CET)

Szerintem semennyire. "Join - it's free". Bárki készíthet ilyen profillapot. Teemeah ChineseTrad Long.svg fight club 2012. január 8., 20:39 (CET)

Ehhez képest több cikkben is ott van. --Trevor vita 2012. január 8., 20:49 (CET)

Lococlub.hu

V431001 (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika) sorra hozza létre a buszbalesetes cikkeket, kettőt megjelöltem:

Kattintsatok rá a megadott forrásra a cikkek alján, szerintem több, mint borzalmas. Meg kéne fontolni a felvételét a megbízhatatlan források közé. Ahogyan az őrvezető elvtárs mondta a laktanyában: "nulla, zéró, retyetye!" Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 17., 21:10 (CET)

  • Symbol support vote.svg támogatom Ilyen híreket én is írhatok, minden nap legalább ötöt. LADis LA ék.jpgpankuš→ 2012. január 17., 22:05 (CET)
  • Symbol support vote.svg támogatom Hát ez így messze nem megbízható forrás. --Ary vita 2012. január 19., 14:17 (CET)

Györffy György: Csongrádvármegye

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Ha rákerestek, pár cikkben felbukkan forrásként feltüntetve, hogy "Györffy György: Csongrádvármegye" Csak ennyi, semmi több. Sehogyan sem találom. Vagy nem létezik, vagy nem ezen a címen (pl egy könyv egy fejezete). Tud valaki nagyobb könyves adatbázisban utánanézni? A mokka mind a 261 "Györffy György"-re adott találatát végignéztem, de nem volt köztük ilyen című, de még csak hasonló sem. – Vince blabla :-) 2012. február 22., 18:05 (CET)

Megbízhatatlan forrás

Javaslom Emma Baumacher (Takács Erika) könyveit a megbízhatatlan források közé felvenni:

Indoklás:

A következő idézetek A nácik története című könyvéből származnak. Van még több is, de ezek a legkirívóbbak:

  • „1943. november 28-án kezdték meg a három leendő nagyhatalom tárgyalásait: Joszip Sztálin, Winson Churchill és Eleanor Roosevelt elnök először ült össze Teheránban, hogy megtárgyalják a háború további lefolyását.”
  • „(Hesst ugyanis 1941-ben, egy skóciai útja során a brit elhárítás foglyul ejtette, majd a nürnbergi per során halálra ítélték és kivégezték.)”
  • „Hans Fritzsche (1930-1953) náci tisztviselő volt. Korábban népszerű rádiókommentátor, majd Hans Göring leköszönte után a náci Propaganda-minisztérium vezetője lett. Göring helyett vonták perbe, de felmentették.”

A szerzőnek több könyve is van a témában:

  • Náci hadvezérek / Emma Baumacher. - Budapest : Könyvmíves Kvk., cop. 2007. - 110 p. ; 20 cm

ISBN 978-963-9778-53-5

  • Hitler művészei : építőművészet, szobrászat, festészet, filmművészet / Emma Baumacher. - Budapest : Könyvmíves Kvk., cop. 2007. - 142 oldal

ISBN 978-963-9497-95-5

  • Kesserling - Szürke eminenciás / Baumacher, Emma Könyvmíves Könyvkiadó, 2008 - 112 oldal

ISBN: 9789639778740

Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2012. március 5., 16:40 (CET)


  • Symbol support vote.svg támogatom A fent leírtak alapján. Gondolom, idegen nyelvű forrásokból "idézett" félrefordításokról van szó leginkább, habár Roosevelt elnök feleségét is Sztálin és Churchill közé keverni már-már művészet. --Ary vita 2012. március 5., 17:08 (CET)
  • Symbol support vote.svg támogatom az idézetek alapján. Ha ilyen alapvető tévedései vannak, akkor tényleg nem tudni hol lehet megbízni az információiban és hol nem, tehát a Wikipédia szempontjából teljesen használhatatlanok. – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. március 6., 06:14 (CET)
  • Symbol support vote.svg támogatom A fentiek alapján egyértelműen megbízhatatlan. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. március 7., 10:57 (CET)
  • Symbol support vote.svg támogatom Nem alkalmas forrásnak. --Karmela posta 2012. március 7., 13:16 (CET)
  • Symbol support vote.svg támogatom A rendszerváltás után tömegével megjelenő amatőr történelem. Megbízhatatlanként jelölni, nem törölni. Nem kellene valahol ezeket listába gyűjteni? Akela vita 2012. március 7., 14:03 (CET)
Ilyesmire gondolsz: Wikipédia:Kocsmafal (források)/Nem megbízható források listája? Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2012. március 7., 14:06 (CET)
Igen. Ennek is ott a helye. (A lapot nem ismertem eddig, „megbízhatatlan” keresőszóval sem találtam rá. Szerintem ez a Wiki egyik legfontosabb lapja, vagy azzá kellene felnőnie. Köszönöm az infót, rátettem figyelőlistámra.) Akela vita 2012. március 7., 14:19 (CET)

VIL-copy reloaded

Sziasztok! A nagy karbantartási láz során szembesültem azzal, hogy egyes DD-szócikkekre (állításokra) egyáltalán nem létezik forrás. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem néztem elég tüzetesen körül, de maga az a tény, hogy egyes állításokra (konkrétan műcímek) sem a gugli sem a guglibuksz nem ad találatot elég sokat elmond. Konkrét példák:

  • a Julianus Chaldaeus szócikkeben szerepel, hogy egyik műve a Phylacterium telesiurgium Chaldaeorum. A mű címére rákeresve csakis a huwikis találatok jönnek elő.
  • az Isigonus szócikk szerint a tudós munkája a De fabulis, miraculis, rebusque incredibilibus et inauditis. Erre sincs találat.
  • a Hermogisztész forrást nem leltem, még itt sem, pedig itt aztán szinte mindenki megtalálható, aki az ókori Hellászban élt és alkotott
  • a Kephalasz szócikkre sem talátam ilyen formában forrást. Ami viszont érdekes, hogy az Anthologia Graeca Kónsztantinosz Kephalasz gyűjtötte össze viszont nem Kr. e. hanem Kr. u. jóval. Input?
  • Kleanthész (költő)

Mi legyen?--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 08:27 (CET)

Szerintem jó úgy, ahogy van: a cikk nem tünteti fel a forrásait figyelmeztető szöveggel. Önmagában a guglizás eredménytelensége még nem jelent semmit, főleg egy ilyen Kephalasznál. A név elég gyakori a görögöknél, a Kónsztantinosz Kephalasszal való névazonosság csak egy szokvány görög név ismétlődése. Ezeket a cikkeket felhasználni úgyse nagyon lehet, aki meg ez alapján ír disszertációt, megérdemli.

Egyébként Isigonus esetében például Pliniusnál a 7.2.11 merít az angolra fordított címen: „On the Miraculous Wonders of Barbarous Nations” műből. Eredeti latin címet még nem találtam, de ez azonos lehet azzal, amit kommentbe tettél. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 09:16 (CET)

Isigoni Nicaeensis de rebus mirabilibus breviarium ex. codice Vaticano – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 09:19 (CET)

Lehet, hogy gyakori név a Kephalasz, de a cikkben hivatkozott Anthologia Graeca szerzői között nem szerepel ilyen nevű. Ezért furcsa + az egybeesés. Isigonust köszönöm, habár elég furcsa, hogy egyetlen lexikon sem említi külön, csak Pliniusszal kapcsolatban. Lehet, hogy ezeket a cikkeket nem lehet felhasználni, de azért valóságtartalmuknak jó lenne utánanézni. --Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 09:31 (CET)

Kephalasznál nem az van, hogy a Graeca szerkesztője, hanem hogy van benne egy munkája. Az nem ugyanaz. Isigonust pedig valószínűleg egyedül Plinius használta és az ő három említésén kívül nem maradt fenn más róla. Bár kíváncsi lennék, hogy a linkelt könyvben akkor mi van... – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 09:48 (CET)

Bocs, akkor nem fogalmaztam pontosan. Az Anthologia Graecában nem szerepel egyetlen Kephalasz egyetlen műve sem. Utánanéztem az indexében.--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 09:50 (CET)

Ja... az már gáz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 09:58 (CET)

Bocs, hogy beleszólok, de szerintem ebben a konkrét esetben olyan szinten sérül az objektív tájékoztatás követelménye, hogy ezt a cikket törölni kell. Nem újranyitva a nevezetességi vitát: "egy fiktív sírfelirat" egyébként sem említésre méltó. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. március 18., 10:00 (CET)

Egyelőre azért ne essünk neki baltával :-). Várjunk egy kicsit, hátha mások is hozzászólnak, s hátha előkerül valami használható forrás. Ha nem, akkor szerintem is törölni kell ezeket. --Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 10:03 (CET)

Bízom benne, hogy nem fogtok nekiesni baltával. :-) Én csak a Kephalasz című egysorosról beszéltem, amiről kiderítetted, hogy hoax, ami le van oda írva. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. március 18., 10:05 (CET)

Nem azt mondtam, hogy hoax, csak annyit, hogy nem találtam forrást.--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 10:21 (CET)
Bocsánat a messzeszaladó kifejezésért. Amikor itt fentebb pontosítottad saját mondatodat, és azt írtad, hogy "az Anthologia Graecában nem szerepel Kephalasz egyetlen műve sem. Utánanéztam az indexében", és emellé téve azt a tényt, hogy a szócikk egyetlen sora viszont pont ezt állítja, nos ebből vontam én le azt a következtetést, hogy a szócikk hazudik. És szépítve mondtam hoaxot. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. március 18., 10:26 (CET)

Julianosz Khaldaioszról találtam bizonyítékot, hogy a Szúdában szerepel (Ioannis Alberti Fabricii, Theol. D. et prof. publ. Hamburg ..., 6. kötet). A címeket még keresem, de nem biztos, hogy meglesz. Viszont átnevezem Iulianus Chaldaeus címre, mert így említik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 10:19 (CET)

Nekem is mű címekkel volt bajom. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 10:21 (CET)

Annyi biztos, hogy öt theurgiai, mágikus munkát említenek mindenhol, ami stimmel a cikkel is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 10:27 (CET)

--Karmela posta 2012. március 18., 18:04 (CET)

Na ja »fejét fogja«, meg aztán ahogy elnéztem Publius Licinius Gallienus is valószínűleg Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár.--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 18:49 (CET)

  • Ami a cikk szerint a Szuda-lexikonban említett tarszoszi Hermogisztészt illeti: a Suda On Line csak egy „Hermo” kezdetű bejegyzést tartalmaz, és az történetesen éppen tarszoszi, csakhogy nem Hemogisztész, hanem Hermogénesz. Lásd en:Hermogenes of Tarsus.
--Karmela posta 2012. március 18., 21:55 (CET)

... és 2. századi is. Meg szónok. Szóval stimmelni látszik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 22:00 (CET)

Ezen a néven már megvan a Peczben is. Az alapján átírom és átnevezem. Átmenetileg jó lesz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 22:14 (CET)

Köszönöm! Máris eggyel kevesebb probléma:-)Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 22:16 (CET)

Még egy kakukktojás: Alexandrosz (gnosztikus). Utánanéztem Szent Ireneus művében is, de ott csak I. Sándor pápáról van szó egyetlen Alexandroszként. Elakadtam. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. március 18., 23:01 (CET)

A 725. oldal utolsó előtti bejegyzését érdemes megnézni, különösen a két utolsó szót görög betűkkel:
--Karmela posta 2012. március 18., 23:12 (CET)

τελεσιουργικά χαλδαῖκά = telesziurgika khaldaika. Ezt én is láttam több helyen (pl. ugyanennek a könyvnek egy másik kiadását linkeltem be fentebb), csak az a baj, hogy ez egy az ötből. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. március 18., 23:29 (CET)

Egységes forrásmegjelölés

Kérdezném, hogy van-e valami egységes forrásmegjelölési módszer, amit minden cikkben alkalmazni kellene, mert jelenleg ahány cikk annyi féle forrásmegjelölés. Van a sima refes, a refes+cite sablonos, ebből van olyan ami a language paraméter helyett nyelv (pl. {{en}}(?)) sablont használ pl. ITT, aztán van az opcitos meg újabban a refhelyes. Szerintem nem jó, hogy ennyi félét használunk, elég lenne egy egységes. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 19:34 (CEST)

csak ezzel az a baj, hogy akkor az összes többit törölni kéne, és ez megnehezítené a fordítók munkáját, egy hosszabb szócikk átvételekor én tutira tótágast állnék, ha mondjuk a cite web-ben lévő refeket mindet át kéne írnom mondjuk op-citre... Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. április 18., 19:41 (CEST)
Mondjuk az opcit a citewebet nem tudja leváltani, mert az csak a könyvhivatkozások formázását egységesíti (pl.: Kovács 18.o.), de az igaz, hogy egy cite book <-> CitLib váltás az egész huwikin már komoly munkát igényelne. Ogodej Mal 0.png vitalap 2012. április 18., 20:24 (CEST)
CitLib-re inkább ne váltsunk, nem a legjobb, én megmaradok a cite book-nál. Amit nagyon nem kellett volna bevezetni az a refhelyes megoldás, mert teljesen eltér a többitől. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 20:31 (CEST)
Az, hogy mi a legjobb, az nézőpont kérdése. Mondjuk tekinthetjük egy olyan változatnak, ami a lehető legtöbb lehetőséget kezelni tudja, és szakmai szempontból is a leginkább korrekt. Ogodej Mal 0.png vitalap 2012. április 18., 21:09 (CEST)

Valóban, de nem hiszem, hogy kivitelezhető az összes jelenlegit kicserélni egyre. Meg az se, hogy megállapodjunk, hogy melyik legyen az az egy. :-) - RepliCarter Smiley green alien depresive.svg Hagyj üzenetet 2012. április 18., 19:42 (CEST)

Igazából én arra gondoltam, hogy a főleg internetes forrásokat használó szócikkek lennének a cite web-es formában, a főleg könyvforrást használók pedig opcitban (vagy az új refhelyesben) egységesen. Tehát igazából két féle megoldást használnánk a források típusához mérten a praktikusabbat. (Hogy menyire nem illik a refhely az internetes forrásokhoz, azt a Soul Eater cikkemben lehet a legjobban látni.) --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 20:19 (CEST)

Majd megfeledkeztem a jelölési módszer tarkasága melletti másik problémáról, hogy a megjegyzést, a jegyzetet és a forrást totálisan keverik sok helyen. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 20:37 (CEST)

Az ilyen helyeken tényleg semmi értelme refhelyt használni, csak frusztráló, hogy két ugrásból lehet elérni a forrást, és igazából haszna meg semmi. Könyvforrásoknál jó, mint itt. Peligro (vita) 2012. április 18., 20:45 (CEST)
Szerintem is. A refhely nagyon jó opcit helyett, de a cite web helyett nem használható. A Soul Eaternél még a kiemelés alatt ragaszkodott hozzá Szalax, de lehet, hogy visszaalakítom. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 21:18 (CEST)

Peligro +1. Ráadásul én pl. az opcit helyett a {{CitLib}}(?)-re szavaznék. :-)- RepliCarter Smiley green alien depresive.svg Hagyj üzenetet 2012. április 18., 21:12 (CEST)

Én is, de hangsúlyozom, hogy az opcit az nem egy pontos hivatkozás, hanem csak azt segíti elő, hogy ne kelljen kézzel beírni minden refbe, hogy Kovács 28. o., Kovács 29. o, hanem csak ezt a beírást formázza. Valójában egy sima ref, ami a források között feltüntetett citlibre mutat, azért, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal a refek közé tenni azt az egy citlibet, amire sokszor hivatkozunk. Ogodej Mal 0.png vitalap 2012. április 18., 21:25 (CEST)

Ha egyetértetek vele, akkor irányelvbe is lehetne foglalni, hogy könyvforrást használó cikkeknél egységesen a refhelyes megoldást, az internetes forrásokat használó cikkeknél pedig a cite sablonos megoldást használjuk. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 21:18 (CEST)

És mi van azokkal a cikkekkel, amelyek mindkettőt használják? Ogodej Mal 0.png vitalap 2012. április 18., 21:25 (CEST)
Ha túlnyomórészt netes forrást használ, akkor cite, ha könyvforrást, akkor refhely, de amint látom nincs egységes vélemény, hogy a túlnyomórészt könyvforrású cikkeknél melyik sablont használjuk. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 18., 23:05 (CEST)

De nem lehet, mert a refhelyes megoldás csak abban az esetben hasznos, amikor többször van ugyanaz a forrás meghivatkozva. Én megcsináltam ezt a Galaxis útikalauz stopposoknak cikkben, és mindössze annyit eredményezett, hogy a források és jegyzetek rész dupla hosszúságú lett, mert mindegyik (99%) csak egyszer használt forrás, ám így két szakaszban is felsorolásra kerül. Emiatt nem lehet kijelenteni olyat, hogy egységesen ezt a megoldást kéne használni. - RepliCarter Smiley green alien depresive.svg Hagyj üzenetet 2012. április 18., 21:21 (CEST)

Én nem értek egyet, mert én a {{h}}(?)-t használom, és szvsz klasszisokkal jobb, mint az refhely és a opcit. Peligro (vita) 2012. április 18., 21:24 (CEST)

Hands-on.png (Két szerkesztési ütközés után) Én is úgy gondolom, hogy a refhelyes sablonok nem túl alkalmasak az internetes forrásokhoz. A könyvforrásoknál viszont én a {{href}}(?)-es megoldást támogatom. --Einstein2 Smiley green alien.svgide írj 2012. április 18., 21:25 (CEST)

Hands-on.png (Három szerkesztési ütközés után) Én sem értek egyet. A cite sablon nem megfelelő megjelenítésű, ellentmond minden könyvészeti hagyománynak. (zárójeles évszám, stb) – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. április 18., 21:26 (CEST)

Tehát voltaképpen itt sokan egyetértünk abban, hogy úgysem lehetne egyetértésre találni egyetlen, általánosan használt sablon(család) használatában. :-) - RepliCarter Smiley green alien depresive.svg Hagyj üzenetet 2012. április 18., 21:27 (CEST)

sok Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) AZ opcit az nem egy önálló sablon, hanem a teljes forrásleírás pl. citebook-hoz használható rövidhivatkozás. Nem érdemes önállóan foglalkozni vele. A citlib jobban alkalmazható összetettebb paraméterekkel rendelkező forrásoknál, de kihagyva belőle az éppen nem szükséges infokat, ugyanolyan egyszerűen alkalmazható, mint a citebook. Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy a szerkesztők egy része még mindig nem tud mit kezdeni a fejezetek tartalmával. Lehet, hogy ki kéne bővíteni, szájbarágósabbá tenni a WP:FELÉPet? A refhelyt sokszor feleslegesen használják. A megállapodás szerint, amiben anno dűlőre jutottunk, és ez nincs benne sem a Szócikkfelépítés leírásában, sem a forrásolással foglalkozó oldalakon), hogy refhely párost alkalmazni teljesen zavaró és felesleges egyszer előforduló refnél. Az akkori megbeszélés során abban maradtunk, hogy ilyen esetben egyszer, de a teljes leírás szerepel a jegyzetekben. Ehhez képest, sorra látom a kiemelésen a nyakatekert refhely sablon alkalmazását egy szimpla, egyszer előforduló hivatkozásnál is. Szóval a helyzet eléggé összetett. Tény, hogy lehetetlen vállalkozás egységesíteni, de egy preferenciát fel lehetne állítani.--True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2012. április 18., 21:29 (CEST)

Tulajdonképpen bármelyik hivatkozással megoldható a több hivatkozás összevonása, mert azt alapesetben a ref name csinálja, nem maga a hivatkozás szövege. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. április 18., 21:33 (CEST)

Szerintem az egyáltalán nem jelent hátrányt, hogy többféle módszer áll a rendelkezésre forrásmegadásra. Mindegyiknek megvan a maga haszna. A refhely pedig az új WP:FELÉP megszavazásakor terjedt el futótűzként, hiszen a lap konkrétan azt reklámozza ajánlott módszerként, holott Ivanhoe véleményéhez csatlakozva, sok esetben kimondottan hátrányos (nyúlfarknyi cikkeknél pedig kimondottan rosszul mutat). Ha már itt tartunk, a WP:FELÉP-en is lehetne finomítani, mert annak ellenére, hogy soklepedőnyi vita volt róla, még mindig nem tökéletes, vagy legalábbis nem elég szájbarágós. Én már felvetettem módosítási javaslataimat itt.--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. április 18., 21:56 (CEST)

Összefoglalás: Na lecsendesedett a vita, annyiban azért sikerült egyetértésre jutni, hogy a főként internetes forrásokra támaszkodó, illetve kevés forrást használó cikkeknél nem használjuk sem a refhelyet, sem az opcitet a cite helyett. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 21., 02:02 (CEST)

Nagyon tanulságosnak tartom a fenti vitát. Annyit hozzáfűznék a saját tapasztalataimból, illetve az Olimpiaműhely gyakorlatából, hogy a műhelyünk érdekeltségi körébe tartozó cikkekben (amelyek igen döntően webes források alapján készülnek) mi az „egységesen a cite web sablont használás” irányába léptünk, egyszer s mint a language paraméter kitöltésével is, ha már ennek használata fentebb külön felmerült. Az életrajzi cikkeinkben a webesek mellett jellemzők a könyvforrások is, ebben még nem alakult ki egységes forrásjelölésünk, de érveket szívesen veszünk, hogy mely módon lenne célszerűbb. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2012. április 21., 12:56 (CEST)

Viszont akkor jó lenne az összegzés alapján a WP:FELÉP-et is aktualizálni, mert az kimondottan a refhelyet ajánlja.--Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2012. április 21., 13:14 (CEST)

Egyetértek. Múltkor én is végigolvastam valami vita kapcsán, és meg is lepődtem, hogy csak a refhely van reklámozva több kapcsolódó oldalon is. A WP:FELÉPet főleg a kezdők miatt újítottuk meg. Nem szerencsés rögtön a refhely alkalmazásra buzdítani őket. Minden sablonnak megvan az előnye, praktikuma, van ahol ez, van ahol az használható jobban. A lényeg szerintem, hogy az adott cikkben a legjobban alkalmazhatót válassza a szerkesztő. Ebből a szempontból mindenképpen kiegyensúlyozottabban kell a refelés technikáját bemutatni. --True-Symbol.gifIvanhoe sherwoodi erdő 2012. április 21., 20:46 (CEST)
Symbol support vote.svg támogatom Szerintem sem kellene a refhely használatára buzdítani senkit, a kezdőket pedig végképp nem, főleg úgy, hogy a legtöbben az enwikiről veszik át a tartalmat, ahol a források 99%-ban sima cite-tal vannak megadva. --→ Sasuke88 Hungarian cockade.png vita 2012. április 22., 20:33 (CEST)

Növényvédelemben/kémiában járatosak segítsége kéretik

Azt gyanítom, hogy Fruzsesz (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika) valamilyen könyvből másolja a rövid bejegyzéseit, nem ismerős valakinek a szöveg alapján a könyv? Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. április 24., 15:06 (CEST)

Nem dokumentált egyetemi előadás mint forrás

Sterilezés, forrásnak írásban (= nyomatott / elektornikus publikáció, nem otthoni jegyzet) nem dokumentált egyetemi előadás van megadva. szerintem ez nem fogadható el forrásnak, mivel nem ellenőrizhető. Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. május 18., 11:51 (CEST)

Ez nem forrás. Forrás az, amit a kezedbe tudsz venni/a szemeddel meg tudod nézni. Az, hogy Gipsz Jakab mondta, nem forrás. --Burumbátor Speakers’ Corner 2012. május 18., 12:02 (CEST)

Igen, én is így gondoltam. Videofelvétellel talán elfogadható lenne, mint mondjuk a Mindentudás egyeteme, amit közvetített a tévé. Teemeah TOP eye.jpg big bang is ALIVE 2012. május 18., 12:04 (CEST)

Nem forrás. --Ary vita 2012. május 18., 17:08 (CEST)

Nem ellenőrizhető forrás. Egy videofelvétel a tévében vagy az interneten jó lenne, de amúgy nincs különbség a "professzor úr tegnap az órán azt mondta..." és a "Lajos a Makk Hetesben tegnap azt mondta..." típusú állítások között. --Malatinszky vita 2012. május 18., 17:35 (CEST)

Mint fent. --Vadaro vita 2012. május 18., 19:34 (CEST)

Kovács Kati-album

Kérlek, nézzétek meg ezt, én nem tudom a választ. --Burumbátor Húzd, ki tudja meddig húzhatod 2012. június 12., 19:28 (CEST)

Mivel a discogs bárki által szabadon szerkeszthető közösségi oldal (akárki regisztrálhat és létrehozhatja bármilyen lemez adatlapját), így szerintem nem teljesen hiteles forrás. Pláne nem úgy, hogy erről a lemezről nincs is más forrás, és Kovács Kati honlapján sem szerepel a hivatalos kiadványok között. Szóval maradjunk annál, hogy ez továbbra is egy kalózkazetta. --Ary vita 2012. június 12., 20:24 (CEST)

Eddig én is azt hittem, hogy kalóz, de a Zoltán János: Pop-Rock Enciklopédia (Budapest, Yellow&Blue KFT., 1999) Kovács Kati résznél, Lemezek között számon van tartva. Akkor most mi legyen ? S.Josh vitalap 2012. augusztus 24., 20:02 (CEST)