Vita:Magyarország

A(z) Magyarország kiemeltszócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a kiemelt státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2016. április 14. – 2016. május 12. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Sikertelen jelölés

---

Vitaarchívumok
	1. 2004. április 10. – 2007. december 17. (2008-ig) 2. 2007. december 17. – 2011. szeptember 3. (a csonk megszüntetéséig)

---

Vitalapok használata

• Kövesd a wikikettet
• Feltételezz jóindulatot!
• Kerüld a személyes támadásokat!
• Viselkedj civilizáltan
• Le ne harapd a kezdők fejét!

Ez a Magyarország cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.

• A vitalap a konkrét szócikk szerkesztéséről szól, nem pedig a szócikk tárgyáról általában. Ne használd vitafórumnak.
• Írd alá a hozzászólásaidat négy hullámmal (tildével): ~~~~.
• Lehetőleg a szakasz aljára, a korábbi megjegyzések alá írj.
• Az új témákhoz kezdj új szakaszt így: == Szakaszcím ==. Használj informatív szakaszcímeket.
• Új vagy a Wikipédiában? Üdvözlünk! Érdemes megnézned a gyakran ismétlődő kérdéseket.

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Páfrány (vita), értékelés dátuma: 2012. december 30.

Kiemelés

Sokan, régóta szeretnék, ha ez a cikk kiemelésre mehetne. Már most mondom, hogy ebben a formájában a cikk a gyenge közepes minősítést érheti el komoly asztalokon. Egy szó sincs benne Magyarország, a magyar gazdaság külkereskedelmi függőségéről, az Ipar szakasz, bár létezik, de azért nagyon gyenge. Ezen bizony még dolgozni kell. Természetesen, magamnak is vezényelek. :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. szeptember 3., 14:36 (CEST)

Ezt biztos nem a "kiemelés" témájához kellene írnom, de nem vagyok szerkesztő, nem tudom, hogy kell új témát nyitnom. Két megjegyzés miatt éreztem szükségét: 1. Az ortodox kereszténység nem nemzetiség, hanem vallás, hibásan került a nemzetiségek közé. 2. Miféle 3. köztársaságban élünk? Volt a '46-os, meg ez, amit '89-ben kiáltottak ki, vagyis a második. 1918-ban Károlyi népköztársaságot kiáltott ki 1919-ben pedig tanácsköztársaság volt. 1848-ban pedig senki nem kiáltott ki köztársaságot, Kossuth-ék az államformát később rendezték volna - addig "álladalom"-ról beszéltek. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 213.181.195.135 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 24., 00:08 (CEST)

Az ortodoxok a cikkben nem a kisebbségek, hanem a vallások között szerepelnek, a harmadik köztársaság pedig egy nem hivatalos, jogi, hanem a köznyelvben és politikai közbeszédben általánosan elterjedt fogalom. (Új szakaszt nyitni pedig legegyszerűbben a lap tetején található "Új szakasz nyitása" gombbal lehet.) Piraeus ^vita 2011. október 24., 02:33 (CEST)

Fertő-tó

Fertő tónál most akkor hány km2 esik MO. területére???2 helyen 2 féle adatot találtam. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 194.156.44.21 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 25., 13:32 (CET)

háát én egyenrőleg úgy tudom hogy 75 km² magyarországon David szalanczi ^vita 2024. február 27., 08:03 (CET)

Magyarország

Megoldva✮ Einstein2 ^vitalap 2013. szeptember 13., 20:56 (CEST)

Ez hazánk neve, nem pedig Magyar Köztársaság (forrás: új alaptörvény) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.120.123.138 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 31., 00:10 (CET)

Az új alaptörvény még nem hatályos. Forrás, 27. oldal, Záró rendelkezések, 1. pont --Tomcsy ^üzenet 2011. október 31., 00:12 (CET)

1989ről tudom hogy köztársaság

Almaemp19 vita 2018. július 7., 21:24 (CEST)

Ugy jó ahogy hagytad

Almaemp19 vita 2018. július 7., 21:32 (CEST)

Szent Szövetség vagy Szent Liga

Megoldva– LA^pankuš 2012. április 7., 21:06 (CEST)

"Az 1683-as Bécs előtti vereség után a Szent Szövetség igen gyorsan kiűzte a törököket a Hódoltság túlnyomó részéről." -- Ez inkább Szent Liga lesz, azok közül is az, amelyik 1684-ben alakult. A Szent Szövetség a saját cikke szerint 1815-ben alakult, ill. nézzétek meg a "Szent Liga" c. egyértelműsítő lapot is. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.0.197.99 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 7., 20:26 (CEST)

Valóban. Javítottam. – LA^pankuš 2012. április 7., 21:06 (CEST)

Népesség sablon

A legnépesebb városokat felsoroló táblázatban lévő sablonhivatkozások miatt húsz refhely van feltüntetve (ráadásul mind ugyanaz) feleslegesen, hiszen elég lenne ott egy is. Szükséges, hogy a népességadatokat a sablonból szedje a táblázat? Vagy át lehet írni a konkrét adatokra (bár nem frissülő) és így csökkenthető a szükségtelen dupla forráshivatkozások száma. --Viloris ^Üzenj! 2012. június 7., 14:55 (CEST)

Az ország legmélyebben fekvő pontja

Kedves Szerkesztők!

A földrajz részben az ország legmélyebb pontja háromszor szerepel néhány bekezdésen belül egymás után, mindhárom alkalommal különböző tengerszint feletti magassággal.

Üdvözlettel,

Bánfalvy Z. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.158 (vitalap | szerkesztései) 2012. július 30., 21:54‎ (CET)

A Természetföldrajz-szakasz Általános részében és Domborzat részében az ország legalacsonyabb pontjáról két különböző adat van. Forráskérő sablonnal jelöltem meg mindkettőt; én nem tudom, a kettő közül melyik a helyes, de így, két mondatnyi távolságban egymástól eléggé szemet szúr. --Vadaro ^vita 2012. december 14., 20:28 (CET)

A Google kereső segítségével kerestem két forrást Magyarország legmélyebb pontjára. --Vuk ^vita 2012. december 16., 12:59 (CET)

Most már csak egy van, a kettő közül az egyiket kidobtam. A legmagasabb pontra is két adat volt (1015 illetve 1014 méter).--Holdkóros ^vita 2014. január 27., 02:52 (CET)

Az ország legmélyebb pontja Tiszasziget községtől ÉNy-ra található, itt van a Mélypont Emlékhely. Ez a Földmérők szerint is így van és a Google Térkép is ezt jelöli. Üdv Szögi Gyula – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 217.112.130.224 (vitalap | szerkesztései) 2019. január 30., 13:14‎

A szócikkben megadott forrás pontosan leírja, hogy nem az a legmélyebb pont. JSoos ^vita 2019. január 30., 17:14 (CET)

II. világháború és a holokausztban való részvétel

Ez teljes egészében hiányzik a cikkből, közben pedig jelentős része a történelemnek, mely a mai napig hatással van a jelenkorra. Nem beszélve arról, hogy a holokauszt támogatásával és Hitler szövetségeseként Erdélyt egy darabig visszakapta az ország. Ib11 ^vita 2012. december 12., 05:00 (CET)

A második bécsi döntés 1941-ben volt, a deportálások 1944-ben kezdődtek, miután egy idegen hatalom megszállta Magyarországot. Valahogy érdekes felvetés, hogy a kettőnek köze lett volna egymáshoz. Illetve ha Magyarország annyira támogatta volna Hitlert, miért volt szükség az ország megszállására? Antonescu Romániáját például nem szállták meg a németek. Egyébként tényleg feltűnő a történelem részben a második világháborús rész teljes hiánya, valóban a mai napig kiható eseményekre került sor akkor (Don-kanyar, Budapest ostroma, Magyarország „felszabadítása”, a zsidók deportálása stb.). – Laci.d ^vita 2012. december 12., 08:39 (CET)

Szócikk minősége

Szép szócikk, csak néhány témában hiányos. Jó lenne, ha valaki rávenné magát és megírná. Kicsit furcsa, hogy a Wikipédia magyar nyelvű változatának Magyarország szócikke nem lett kiemelt 2003 óta. Az ember az gondolná, hogy először az adott nyelvű Wikipédia a saját országáról, saját népéről ír először kiemelt szócikkeket, mivel elvileg azt ismerik legjobban. De ki tudja? Vannak ilyen esetek is. --Vuk ^vita 2012. december 15., 17:25 (CET)

Ha úgy érzed valamelyik hiányzó vagy kevéssé kifejtett témához hozzá tudsz tenni, szerkessz bátran! – Laci.d ^vita 2012. december 15., 18:02 (CET)

Eléggé nagy és népszerű egy téma ez. Kicsit necces lenne mások véleményének kikérdezése nélkül kibővíteni... --Vuk ^vita 2012. december 16., 16:02 (CET)

Pedig hidd el működik. – Laci.d ^vita 2012. december 16., 16:19 (CET)

Védelmi rendszer

Szerintem furcsa ez a három kép a védelmi rendszerünkről, ráadásul nagyon furcsán reprezentálja (Eger anakronisztikus, amerikai elnök fogadása nem a hazánk védelméről szól, afgán kiküldetés képe nem harmonizál a szöveggel). Javaslok lovas képet a Honvédségről nemzeti ünnepen, elnöki palota őrségéről, esetleg valami retró képet egy április 4-i felvonulásról utalással a Varsói Szerződésre. Mykk ^vita 2014. február 25., 18:21 (CET)

Előbb gondolkodj, és csak azután szerkessz bátran!

Talán ez az igen felületes reakció mutatja ("ha hiányolsz valamit, írd meg magad" ), miért nincs kiemelt cikk Magyarországról. Pont ezért, mert a Wikipédiát bárki szerkesztheti és akár egy nap alatt el lehet rontani sok ember hosszú, fáradságos munkáját. "Bátor" szerkesztéssel.... segít, mint a Rózsaszín Párduc?!

Ne szerkessz, hanem előbb gondolkodj bátran! - ez lenne a helyes felhívás. Vuk szerkesztőtársunk ugyanis - előrelátóan - láthatóan témákat, témaköröket hiányol és a vitalapnak a funkciója az ilyesmi megbeszélése is. A legkézenfekvőbb témáknál a legnagyobb a veszély, hogy bárki, a többiek egyetértése nélkül, átformálja a saját ízlése szerint a mondanivalót és annak belső arányait.

Tehát én nem söpörném le ilyen egyszerűen a felvetést, hanem érdeklődve várom a részleteket is.

Az ilyen jelentőségű szócikkeknél ugyanis már a struktúra, a belső arányok előzetes illetve meghatározása is együttműködést igényel a szerkesztők között.--Linkoman ^vita 2012. december 15., 18:19 (CET)

Az írányelvből idézek:"A közreműködők bátorsága a Wikipédia egyik legnagyszerűbb tényezője, de fontos ügyelni arra is, hogy a szerkesztők vigyázzanak a meglévő jóra és ne szerkesszenek meggondolatlanul."

Az irányelveknek meghatározott mondataira és nem egész szövegükre érdemes utalni. Vagy ha ez fárasztó, egyszerűbb le sem reagálni valamit az irányelv difflinkjével.–Linkoman ^vita 2012. december 15., 18:25 (CET)

Köszönöm kedves hangvételű tanácsaidat. Szerencsére te mindig itt vagy, hogy megmondd a tutit. – Laci.d ^vita 2012. december 15., 19:04 (CET)

Ironizálj bátran! Legalább az egyike lehetsz azoknak, akik meg is értik, miről beszélek. Most még nem sikerült, de tuti, hogy elérheted egyszer azt is... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Linkoman (vitalap | szerkesztései)

Köszönöm, elhalmozol ma dicsérettel. A végén még elpirulok. – Laci.d ^vita 2012. december 15., 22:07 (CET)

Himnusz?!

Sziasztok!

Mint azt már Ti is valószínűleg tudjátok, a himnuszunk át lett hangszerelve - véleményem megvan, de megtartom magamnak :) -. Nem kellene az újra hangszerelt himnuszt kirakni, mint nemzeti himnusz? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.58.14 (vitalap | szerkesztései)

Szerintem nem. De pontosan mire gondolsz? --Peyerk ^vita 2013. február 6., 07:59 (CET)

Gyaníthatóan erre. – Laci.d ^vita 2013. február 6., 08:22 (CET)

Gyanúm nekem is van, csak azt nem értem, mit szeretne anon, minek kellene a cikkbe kerülnie. --Peyerk ^vita 2013. február 6., 15:34 (CET)

Nyilván az új változatnak a régi hangszerelésű helyére, az infoboxba. – Laci.d ^vita 2013. február 6., 15:36 (CET)

Bizony, pontosan arra gondolok. :) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.58.14 (vitalap | szerkesztései)

Milyen szerencse, hogy találtál gondolatolvasót. Meg aláírót is.

Töröltem azt az izét az infóboxból, ugyanis az semmilyen elfogadott hangszerelésnek nem felelt meg. A Himnusz tavalyi olimpiai afférja kapcsán megegyezés született arról, hogy ilyeneket semmi értelme feltölteni és komoly cikkekben linkelni, kinevezve őket "a Himnusznak". Ezeknek legfeljebb egy olyan cikkben volna helyük, ahol a Himnusz ilyen-olyan gagyi változatairól írnak.

--Peyerk ^vita 2013. február 7., 10:12 (CET)

Szerintem a régi jobb Okoska kisasszony ^vita 2016. december 2., 16:00 (CET)

2019 óta feltöltésre került egy magyar verzió a Commonsra, ami a Magyarország himnusza szócikkben is használatos. Az amerikai hangfájlra pedig rákerült a figyelmeztetés, hogy ne azt használjuk, így itt is frissítettem. JSoos ^vita 2022. május 14., 10:06 (CEST)

Magyarország népszámlálás szerinti népességi adatai

Itt a legfrissebb eredmény a KSH oldaláról Népszámlálási adatok 2011. (Hozzáférés: 2013. március 28.) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Porbóllett (vitalap | szerkesztései) 2013. március 28., 13:11 (CET)

Kataszrofális állapot jelzőjének visszavonása

"Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert ahhoz képest, amilyen fontos témát tárgyal, vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van."

Azt azért remélem, nem gondolta komolyan az, aki ezzel címkézte meg a Magyarországról szóló Wiki cikket, hogy a Honfoglalástól napjainkig több ezer oldalnyi lexikon anyagot be fognak gépelni. Képtelenség, úgyhogy ezt a "katasztrofális állapotú jelzőt" vissza lehetne vonni, mert ez a Wiki soha nem fog versenyre kelni egyetlen lexikonnal sem. Akkor még látnám értelmét, ha nem egy maréknyi ember döntené el, hogy mi helyes, és mi helytelen. Ha biztosra akarsz menni, akkor hivatalos lexikon, amit tényleg hozzáértők készítettek. Megnéztem más nyelveken és egyenesen vicces. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Deichler (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 13., 01:55 (CEST)

A cikk továbbra is vállalhatatlan. Nem felel meg az ellenőrizhetőség követelményének sem.

Azt azért remélem nem gondolod komolyan, hogy ez egy jó cikk Magyarországról :(

--Peyerk ^vita 2013. szeptember 28., 15:21 (CEST)

Hogy részedről a cikk továbbra is vállalhatatlan és neked nem tetszik az most már tiszta. Azért szerintem a többség számára még mindig a "jól használható" kategóriába tartozik, ahogyan Páfrány is besorolta. De még mindig nem jelölted meg pontosabban az "ellenőrizhetőség követelményét" hogy mire gondolsz.

A javítási elképzelésed a vitalapon azt hiszem hasznosabb lenne az oldalnak is, mint a horror sablon odabiggyesztése a cikk elejére azzal a megjegyzéssel a szerkesztési összefoglalóban, hogy neked a cikk nem tetszik, ellenőrizhetetlen. Erre találták ki a "forr" sablont meg a többi eszközt. Nekem ha ennyire nem tetszene, elkezdeném javítgatni július óta. Ha pedig érdemben nem tudnék javítani a cikken, akkor szerkesztőtársakat kérnék meg a vitalapon ennél kicsit még pontosabban fogalmazva. Esetleg több alkalommal és több helyen is, ha a szívemen viselném a dolgot.

Ha egy külföldi valamit meg akar tudni Magyarországról és megnézi a cikket eredeti nyelven akkor szerinted mire gondol a horror sablon láttán? Szerintem azt, hogy ezek a hülye magyarok egymás munkáját ócsárolják. Szóval a horror sablon szerintem egy kicsit el van túlozva. Ez a sablon kicsit gyengébb, hiányosabb cikkekre passzol, ami sürgősebb javításra szorul de ha szerinted ezzel segítesz a cikken, lelked rajta. -- ato ^vita 2013. szeptember 28., 19:35 (CEST)

Hosszú-hosszú forrástalan szakaszokon át kibogozhatatlan, hogy aki odaírta, milyen alapon válogatott a tények közül. Az illusztrációk válogatása is sokszor teljesen esetleges, nem erősíti a cikket. Részletes, mondatról mondatra terjedő elemzést nem lehet adni arról, hogy szerkezeti problémák vannak, ráadásul a részletenkénti javítás nem is lehetséges ilyen feltételek mellett.

Egyszerűen nem áll össze a cikk, végtelen fecsegés, amit ha valaki Magyarországról akar olvasni, valszeg el se kezdi itt.

Elismerem, egyesek túlzónak érezhetik azt az elvárásomat, hogy olvasható és informatív legyen a cikk, hiszen ez némely szerkesztők számára korlátozásként jelenik meg, nem írhatják bele ötletszerűen az összes "érdekes adatot", amire valahol véletlenül ráleltek.

Az egyébként a legkevésbé sem érdekel, hogy egyes magyarok szerint egyes külföldiek mit gondolnak erről, ez az érvelés zsákutca lesz.

--Peyerk ^vita 2013. szeptember 29., 08:42 (CEST)

A cikk valóban szerkesztésre szorul, de a horrorsablont nem érzem indokoltnak. --Malatinszky ^vita 2013. november 12., 14:03 (CET)

Kérem. Ahogy tetszik. Nyilván menet közben jobb lett a cikk, vagy valóban én vagyok túlzottan kritikus. Most nincs hangulatom erről vitatkozni. Kevés szörnyűbb dolgot tudok itt elképzelni, mint amikor arról kell győzködnöm szerkesztőtársakat, hogy egy konkrét cikk mennyire katasztrofális. --Peyerk ^vita 2013. november 13., 15:33 (CET)

Nekem meg az nem áll össze, hogy mi a bajod vele konkrétan. Nem végtelen fecsegés, hanem mond egy-egy témáről egy összefoglalót és a témában részletesebb cikkhez irányít. Oda, ahol a forrásoknak lennie kell. Hidaspal ^vita 2013. november 13., 17:49 (CET)

Szerinted például a történelmi részben nem meglepő az említésre méltatott események válogatása? A fülkeforradalom óta két fontos dolog történt: a vörösiszap-katasztrófa és az ország nevének megváltoztatása? 1920. június 4. és 1945. április 4. között említést kap Klebersberg Kúnó és a pengő, de kimaradnak a bécsi döntések, a Szovjetunió megtámadása, a zsidótörvények és a nyilasterror? A gazdaságtörténetből kimarad a téeszesítés, az új gazdasági mechanizmus és a privatizáció, és egyedül az eladósodás kap helyet? --Malatinszky ^vita 2013. november 13., 18:23 (CET)

Én nem gondolnám, hogy egyetlen cikkben lehetne/kellene elmondani Magyarország gazdaságát, földrajzát és történelmét. Ennek a cikknek csak egy összefoglalónak kéne lenni (az is elég terjedelmes), amelyből mindenhová el lehet navigálni a szakcikkek felé. – LA^pankuš 2013. november 13., 20:42 (CET)

Indokolt-e a horror-megbélyegzés? Szerintem nem... Magyarország történelmének legeslegfontosabb és legdöntőbb korszaka 1918-tól 1920-ig tartott: Az első világháborús vereség, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság valamint a trianoni békeszerződés. Nem csoda, hogy kétszer egymás után is, majdnem szóról szóra ugyanúgy olvasható a szócikkben... Ezek után természetes, hogy olyan részletkérdéseknek, mint a Don-kanyar, vagy a nyilas terror még egy félmondatnyi hely sem jutott... --Holdkóros ^vita 2013. november 13., 21:03 (CET)

Én épp arra gondoltam, hogy egyiknek sem kell feltétlenül itt szerepelni. A történelmi áttekintésnek a nagy vonalakra kellene koncentrálni és tovább irányítani az olvasót. Itt nem kell kifejteni semmit. Egyébként a Don-kanyar tényleg részletkérdés. Fájó tragédia, de a háború kimenetelére vagy Magyarország háború utáni sorsára nézve jelentéktelen. – LA^pankuš 2013. november 13., 21:09 (CET)

Jól van, lehetséges, hogy nem olyan jelentős a Don-kanyar, vagy a Dózsa-féle parasztfelkelés vagy éppen az 1241-42-es tatárjárás... mert jelentősebbek voltak a török hódoltság alatti tatár pusztítások; vagy éppen Erzsébet királyné megkoronázása.

De szükséges mind a 34 néprajzi tájegységet, vagy majdnem az összes termálfürdőt (utóbbiakat ráadásul a 'Kulturális látnivalók' között) felsorolni? A szövegben Magyarország lakosságának 80,4 %-a keresztény – mellette a táblázatban 74,4 %-a.

Lehet, hogy egyszerűbb felrakni a horror-sablont... és úgy hagyni, arra várva hátha valaki majd megírja rendesen... De még egyszerűbb indoklás nélkül eltávolítani. --Holdkóros ^vita 2013. november 14., 00:52 (CET)

Magam is így vélem. Egyszerűen elképesztő, hogy a cikket valóban elolvasva nem tűnnek fel mindezek valakinek. Talán a valóban számít...

Az mindenképp elfogadhatatlan, hogy valaki úgy vonja vissza a sablont, hogy se a vitalapon nem próbálja megindokolni ezt a kifogásokkal szembeállított érvek kifejtésével, se a cikken nem javít semmit.

--Peyerk ^vita 2013. november 14., 07:46 (CET)

Szerintem is túlzás a horrorsablon, elég lenne egy lektor is, ha valakinek tényleg annyira nem tetszik a cikk. Én végigolvastam, és mindössze egy "vállalhatatlan" (bár inkább enyhén komikus, semmint szörnyűségesen téves) dolgot találtam benne, a besenyőkről szóló részt, amelyben azt fejtegetik, hogy a magyarok és besenyők rokon nép voltak, ezért a köztük folyó háború valószínűtlen - ez tipikus non sequitur érvelés, ami komoly lexikonban tényleg nem szerepelhetne ilyen formában. Nem tudom, most, így reggel kilenc táján. még benne van-e a cikkben. Amúgy egyáltalán nem súlyosan rossz a cikk, még ha van is benne esetleg néhány további megkérdőjelezhető rész, vagy elfogult - esetleg - néhány szakasza. Majdnem harminc oldalon át elég jól megfogalmazott, viszonylag kiegyensúlyozott bekezdéseket találunk, nem olyan rosszul megírt cikk ez, néhány, az összeshez képest jelentéktelen mennyiséget kitevő gyengébb résszel, a horrorsablon szvsz túldramatizálása a helyzetének. Javaslom, hogy horror helyett lektorsablon kerüljön rá inkább, ha tényleg muszáj sablonozni. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2013. november 14., 08:30 (CET)

Egyetértek, a horrorsablon szerintem sem erre az esetre való. Mi a vállalhatatlan ebben a cikkben? Pofozgatásra szorulhat, de az nem horror. Azt pedig remélem Peyerk sem gondolta komolyan, hogy ha szerinte horrorsablont kell alkalmazni, akkor azt senki sem veheti le a cikkről az elkövetkező 10 évben.

@ Holdkóros: „indoklás nélkül eltávolítani” egyszerű. Indoklás nélkül felhelyezni is nagyon egyszerű. – LA^pankuš 2013. november 14., 10:26 (CET)

@LA: Ott a pont. Nem csak egyszerűm de mindenképpen elfogadhatatlan is. Vajon miért érzem úgy, hogy ez a beszélgetés nem először zajlik le? Piraeus ^vita 2013. november 15., 17:51 (CET)

Szerintem az, aki felrakta a sablont, valamivel komolyabb indokokat hozott fel, mint aki leszedte. De... hagyjuk ezt. Ha tényleg vállalható lesz, egészen biztos, hogy Peyerk sem fog ragaszkodni hozzá. – Holdkóros ^vita 2013. november 15., 20:12 (CET)

Hol van például az Alkotmánybíróság? AZ "Államszervezet..." című fejezetben illett volna legalább egy félmondatban megemlíteni szerepét, jelentőségét az ország jogrendjének működésében... függetlenül attól, hogy a Zalaptörvény 4. módosítása után ebből a jelentőségből a gyakorlatban mennyi maradt. --Holdkóros ^vita 2013. december 23., 01:19 (CET)

Senki sem állította, hogy a cikk nem hiányos. De a horrorsablont nem a hiány jelzésére találták ki. Arra ott van a csonkszakasz-sablon. Bár azt is biztosra veszem, hogy ha a cikk 128 flekk hosszú lenne, akkor is találnánk olyat, ami nincs benne. Egy enciklopédia cikknek nem kell részletekbe mennie mindenben. És majd itt jön az a probléma, hogy kinek mi fontos. Nekem például a legkevésbé sem hiányzik belőle az alkotmánybíróság. Ellenben hiányzik más, amiről meg tudom, hogy másoknak nem hiányzik. – LA^pankuš 2013. december 23., 21:37 (CET)

Nem tudom, hogy mi a bajod az Alkotmánybírósággal, de hagyjuk szegényeket... Nemcsak hiányosságról van szó, hanem az aránytalanságról: Az Árpád-házi királyok 300 évéről egy sor sincs. Az Aranybulla;, vagy a Pragmatica sanctio említésre sem kerül, pedig ez utóbbi tette lehetővé a további Habsburg-uralmat Magyarországon, így ferencjóska megkoronázásához kapcsolódó 1867-es jogszabályokat is, amik viszont elfértek itt; a kiegyezést kikényszerítő eseményekre (külpolitikai kudarcok Porosz- és Olaszországban) már egy mondat sem jutott. A "közkedvelt" Erzsébet királyné elfért, a közutált Zsófia hercegnő már nem...
"A katonai költségvetés a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő..." Tehát négy és fél év alatt senkinek sem volt arra energiája, hogy megnézze sikerült-e elérni ezt a szép számot...
Én több-kevesebb beleavatkozásokat elkövettem néhány (éghajlat, folyók) fejezetben...
De azt hogy a 9 657 209 válaszadóból 9 546 374 magyar és 152 072 a más anyanyelvű, azt már javítsa ki az, akinek két anyja van. Ne haragudj. – Holdkóros ^vita 2013. december 24., 00:01 (CET)

Nincs fejezet az egészségügyről, viszont van egy bőséges sportfejezet aránytalanul felduzzasztott autó-verseny-sporttal..... --Holdkóros ^vita 2013. december 24., 00:26 (CET)

Történeti szakasz

Úgy gondolom, a történeti szakasz messze bővebb, mint amennyire az indokolt volna. Tettem egy tétova kísérletet az 1919 és 1989 közötti időszak leírásának tömörítésére és arányosabbá tételére, de valószínűleg szükség lesz további rövidítésekre is. Hálás lennék, ha a többi évszázad leírásának hasonló átalakításában segítenétek. Szerintem a szükséges fő irányok a következők (1) rövidítés, tömörítés, a részletes leíró cikkekre való, „bővebben” típusú hivatkozások elhelyezése (2) arányosítás, tehát hogy ne kapjon egy-egy esemény hosszas tárgyalást, miközben mások teljesen elsikkadnak (3) forráshivatkozások elhelyezése. --Malatinszky ^vita 2013. november 14., 14:02 (CET)

De akkor úgy kell, hogy egy esetleges bővebb részt kivéve azt egy új részletes készülő cikkbe kell áttenni, akár szkaszcsonkokkal. Hidaspal ^vita 2013. november 14., 14:23 (CET)

Forrássablon

A forrássablon közelebbről mely szakaszokra vonatkozik? Az olyan szakaszokra, amelyek néhány mondatosak és van egy „bővebben” link, oda nem kell, mert ott az illető másik bővebb cikk a forrás helye. Másrészt 54 pontja van éppen a jegyzeteknek. Hidaspal ^vita 2013. november 15., 21:17 (CET)

Mecsek – a hetedik nagytáj?

A Mecsek nem önálló nagytáj, hanem a Dunántúli-dombság egy része – ennek ellenére a műholdas térképen mégis kiemelten, önálló egységként látható. --Holdkóros ^vita 2013. december 26., 20:50 (CET)

A szócikkből áthelyeztem ide a térképet:

Magyarország műholdképe a főbb tájegységek ábrázolásával:
1.  Alföld
2.  Északi-középhegység
3.  Dunántúli-középhegység
4.  Dunántúli-dombság
5.  Mecsek
6.  Kisalföld
7.  Alpokalja

Jó lenne, ha egy hozzáértő szerkesztő kijavítaná... Sajnos az én technikai képességeimet meghaladja ez a feladat. --Holdkóros ^vita 2014. január 12., 23:17 (CET)

Autók és versenyek

„2011-ben Magyarország helyettesítette Marokkót a WTCC versenynaptárában. A verseny jól sikerült, és az FIA úgy döntött, hogy 2012-ben is megrendezik a magyar futamot. Jelenleg Michelisz Norbert szerepel a WTCC-ben a magyar Zengő Dension Teammel. Michelisz Norbert első futamgyőzelmét 2010-ben Makaóban szerezte. 2012-ben megnyerte a WTCC második Magyar futamát, ezzel ő az első, aki hazai pályán nyerni tudott.

2011-ben Magyarország először láthatja vendégül az IRC rali mezőnyét a Mecsek Rali keretében, rali körökben ez a 2. legpatinásabb versenysorozat. Magyarország a 2005 óta megrendezett Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságot is vendégül látja Budapesten, a Duna fölött.”

Szerintem nem szükséges ilyen részletes beszámoló az autó-verseny eredményekről. Másrészt 2011-es eseményekről csak mint tervekről ír – nem derül ki, hogy ezeket a versenyeket végül is megrendezték-e. --Holdkóros ^vita 2014. január 31., 00:08 (CET)

Államforma, népesség

Előre is elnézést kérek, hogy hozzászólásomat ezen az oldalon teszem közzé, de ezt találtam a legmegfelelőbbnek az alább leírtak publikálásához. Ez nem a szócikk hitelességét, hanem inkább az ország jelenlegi állapotát kritizáló hozzászólás akar lenni. Bár a szócikkben minden tökéletes és kifogástalan állapotot mutat be, én mégis az államforma, ill. jelenlegi jogrendszerünk kritizálásával kezdeném. Teszem ezt azért is, mert Magyarország történelmi múltját és Európában a történelem folyamán játszott szerepét megtagadva itt is, mint annyi más helyen csak 40+20 év óta tartják nyilván, ez pedig hosszú távon nem máshoz, mint öngyilkossághoz vezet. Köztudott, hogy Magyarország kilenc és fél évszázadon át királyság volt, annak különböző formáival, és rendszerváltáskor már akkor elkövették az első, legnagyobb hibát, hogy ezzel nem számoltak, nem hívták vissza a totalitárius időszakban külföldre távozott nemességet, nem adták kárpótlásként vissza a korábban államosított gazdasági javakat, ehelyett külföldieknek adták el az országot, ami meg a társadalmi berendezkedést illeti, egy jól működő állam nem csupán egy társadalmi osztályból tevődik össze, ti. a polgárságból, ugyanis előtte így csak a városokban lakó néprétegeket hívták, ezen kívül létezett különböző fokozatú nemesség, munkásosztály, parasztság stb, a másik megközelítést, ti. a népcsoportokat: rác, matyó, palóc stb. már nem is említve. Mindezeket csak azért mondtam el itt, mert véleményem szerint ez az ország már rendszerváltáskor halálra lett ítélve, az európai uniós csatlakozás pedig még csak rátett egy lapáttal, és bárhogy keresek, nem látok kiutat, és az az érzésem, hogyha ez az ország életben akar maradni, akkor főnixmadár módjára önmagát saját hamvaiból kell újjáépítenie. Elnézést, egy esetleger román–magyar konfliktus esetén lehetőséget látnék a helyzet rendezésére.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sokadiksanyám (vitalap | szerkesztései)

Ne legyenek illúzióid! Gondolod, hogy a többi kisantantos nem csatlakozna rögtön, hogy ezt a meggyalázott, megcsonkított kis országot teljesen felkoncolja? Biztos láttad a Slota-féle térképet 7 éve, nekik egyáltalán nem hiányozna az önálló magyar állam. Még a „sógorok” is halálos ellenségeink, ahogy az mostanra kiderült. Mit vársz a többi báránybőrbe bújt farkastól? A mindenkori nagyhatalmak valamennyire pórázon tartják ránk szabadított ebeiket. Azért létezik még egyáltalán valami a hazánkból. Voxfax ^vita 2015. április 2., 18:19 (CEST)

Annyit még pótlólag hozzátennék, hogy a nemességnek elenyésző része hagyta el az országot. Nagy része Dózsa utódainak esett áldozatául, még nagyobb része pedig vagyon- és jogfosztottan tengődik ma is határainkon belül és kívül (ha a határt húzták meg közé és a Haza közé). Voxfax ^vita 2016. május 12., 19:26 (CEST)

Kedves Szerkesztőtársak! A Wikipédia nem vitafórum és nem is saját kutatások/vélemények publikálására fenntartott tárhely! Kérlek koncentráljatok a Wikipédia küldetésére, azaz enciklopédiacikkek írására.--Bajnoczki ^vita 2015. április 3., 12:08 (CEST)

Felekezeti megoszlás rossz adat

Fel szeretném hívni a szerkesztő figyelmét arra, hogy aki a vallási megoszlásokat írta be a szócikkbe az helytelenül értelmezte a népszámlálási táblákat. Ajánlom itt (http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas) a táblák újra átnézését. Sőt igazából az is jó lehet, ami forrásként meg van adva itt a wiki cikk alatt, de az értelmezés rossz. Magyarországon csak az emberek 24%-a keresztény ! Látom, hogy az történt, hogy valaki egyszerűen összeadta az excel táblában az egymás fölött lévő számokat, ám ez úgy nem helyes. Minden külföldi oldal pedig innen másolta be helytelenül az adatokat... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 217.21.21.5 (vitalap | szerkesztései)

Ezt honnan veszed? Rögtön a legelső táblázat szerint a katolikusok a népesség 39%-át, a reformátusok a 11,6%-át teszik ki, ez már több, mint a fele, és még csak nem is számoltuk bele az összes felekezetet... Alensha 2015. május 4., 02:26 (CEST)

Én sem igazán értem, hogy miért kell kivonással képezni az összeget. Mit lehet azon értelmezni, hogy van összesen 3 691 399 római katolikus? (Azt már nem is teszem hozzá, hogy a 0–9 éves korosztályban katolikusnak mondani bárkit is, enyhén szólva nonszensz.) A 39% római katolikusból és a többi felekezet összességéből kik a nem keresztények, hogy a 24% összejöjjön? (Bárcsak tényleg annyi lenne.) – LA^pankuš 2015. május 5., 09:59 (CEST)

Ne haragudj, de te honnan számolod, hogy valaki katolikus? Szerintem a keresztségtől, nem az elsőáldozástól kéne. Persze, ha a katolikosz értelemben használjuk, akkor az összes anabaptista szektára ez már nyilván nem 0 éves kortól számítható. Bocs, hogy csak most vettem észre. Voxfax ^vita 2016. május 12., 11:41 (CEST)

Ne felejtsük el, hogy az adatoknak mi a forrása: a 2011-es népszámlálás során tett önkéntes nyilatkozat. Ezek után kinek-kinek lehet akármilyen elképzelése arról, hogy kit kéne katolikusnak (baptistának, buddhistának, bahai vallásúnak) tekinteni, attól még egyedül arra van adatunk, hogy hányan vallották magukat (és családtagjaikat, akik nevében nyilatkoztak) X vallásúnak, ami legfeljebb durva közelítése a tényleges felekezeti megoszlásnak. --Malatinszky ^vita 2016. május 12., 14:18 (CEST)

Persze, itt csak @Laszlovszky András: azon megjegyzésére reagáltam, megkésve, hogy a 0-9 éves katolikusok (még?) nem azok. Voxfax ^vita 2016. május 12., 18:11 (CEST)

Az én mondandómnak meg persze ez volt a legkevésbé fontos része (magánvélemény: egy gyerek attól még nem tartozik semmilyen valláshoz, hogy szülei bármit is csinálnak vele, majd akkor tartozik valláshoz, amikor már képes felfogni és dönteni arról, hogy melyik mesét fogadja el). Ettől még tudom, hogy (sajnos) a statisztikákba beleszámítanak. Aztán itt pont. – LA^pankuš 2016. május 12., 18:36 (CEST)

Elődállam

Az infoboxban szerepel, hogy Magyarország elődállama a Magyar Népköztársaság volt. Ezt az állítást vitatom, pontosabban úgy gondolom, definiálnunk kéne az elődállam fogalmát ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, az elődállamot Magyar Népköztársaságnak, Magyar Köztársaságnak, esetleg Magyar Királyságnak hívták-e. --Malatinszky ^vita 2015. szeptember 24., 14:43 (CEST)

@Malatinszky: Bár már két éve írtad, valóban érdekes felvetés. A harmadik köztársaság, tehát az 1989 óta létező Magyarország kronológiai elődállama mindenképpen a Magyar Népköztársaság volt, hiszen az szűnt meg a jelenkori állami struktúra létrejöttével egy időben. Abban igazad van, hogy nem lépett a Népköztársaság örökébe, hiszen nincs vörös csillag a címerben, már nem Elnöki Tanács van, stb. De szerintem a Magyar Királyság örökébe sem lépett, hiszen nincs angyalos címer, nincsen király nélküli királyság kormányzóval az élen, stb. A jelenlegi köztársaság napjainkban az 1848-as szabadságharc és az 1956-os forradalom emlékeire támaszkodik, és politikai rendszerével (különös tekintettel a hivatali megnevezésekre: köztársasági elnök, miniszterelnök) leginkább a második köztársaság (1946-1949) örökébe lépett – csak a Kossuth-címerre visszakerült a korona, bár az Ellenzéki Kerekasztal idején ez is komoly vitákat szült, ugye. Oppashi ^{Mesélj csak} 2017. július 14., 08:41 (CEST)

Szerintem a felvetés nem az 1989-es folytonosság kérdésére irányul, hanem a 2012-es megszakítottságéra. A kérdés az, hogy a ma hivatalosan Magyarországnak nevezett állam azonos-e a Magyar Köztársaságnak nevezettel, vagy közöttük előd- és utódállam jellegű kapcsolat van inkább.

De ugye Malatinszky az ígérete ellenére nem vitatta azóta sem a dolgot. Csak bejelentette, hogy vitatja, de valójában nem tette meg

– Peyerk ^vita 2017. július 14., 13:31 (CEST)

@Peyerk: 2012-ben történt számos változás, de annyira sok nem történt, hogy új államként kelljen kezelni. Apropó, látom, kiszedted a Magyar Államot a cikkből. Meg lehetne oldani, hogy azért ha nem is az első bekezdésben, valamelyik szakaszban szó essen róla? Oda is lehetne írni akkor már, hogy habár ez nem hivatalos megnevezés, és hivataloskodó magyartalansággal írják csak nagybetűvel... Elég sok forrásban szerepel így ahhoz, hogy szó eshessen róla. Oppashi ^{Mesélj csak} 2017. július 14., 21:20 (CEST)

2012 ügyében hajlok rá, hogy veled értsek egyet. A "Magyar Állam" dolgában viszont nem, mert ez egyrészt saját kutatás volna (ahogy az általam törölt verzió is az volt), másrészt nyelvészkedés, aminek tartalmi jelentősége nincs. Olyan, mintha a szerződés szócikkbe írnánk be, hogy jogászok szerződésekben előszeretettel írják nagybetűvel. – Peyerk ^vita 2017. július 15., 20:59 (CEST)

Felülök @Peyerk provokációjának és elmondom a gondolataimat erről az elődállam-kérdésről. Alapvetően azt gondolom, ahhoz, hogy eldöntsük, mi minősül a 2017-es Magyarország elődállamának, elsősorban az kell tisztáznunk, mikor váltja föl az egyik állam a másikat.

Egy lehetséges definíció az, hogy akkor, amikor az állam neve megváltozik. Ha ezt a meghatározást fogadjuk el, akkor a Monarchia utódállama (a zavaros 1918-19-es időszak elmúltával) a Magyar Királyság volt, amit a rövid életű Magyar Köztársaság követett, ami a Magyar Népköztársaság elődállama volt. Ez elődállama volt a huszonhárom évig fennállt Magyar Köztársaságnak, ami aztán elődállama volt a mai Magyarország nevű államnak. Ebből a gondolatmenetből tehát az következik, hogy Magyarország elődállama a Magyar Köztársaság.

Egy másik lehetséges definíció az, hogy elődállam-utódállam kapcsolat áll fönn az ország két egymást követő állapota között akkor, amikor azok között lényegi, a politikai berendezkedés alapjait érintő különbség van. Ilyen alapon a Monarchiának utódállama a Magyar Királyság (az előbbi egy soknemzetiségű bécsi központú, dinasztikus birodalom volt, az utóbbi meg egy egynemzetiségű, budapesti középpontú, gyakorlatilag köztársasági berendezkedésben működő féldiktatúra). Utódállama a Magyar Királyságnak a Magyar Népköztársaság (most hagyjuk a '45-'49 közötti átmeneti éveket); gondolom, mindenkinek nyilvánvaló a különbség. Nyilvánvaló a különbség a Népköztársaság és a Köztársaság közt is (különösen, ha az előbbinek a Kádár nyugdíjazása előtti formáját hasonlítjuk össze az utóbbinak az MDF-SZDSZ-paktum utáni formájával).

Az igazi kérdés az, hogy a poszt-fülkeforradalmi Magyarország lényegileg különbözik-e az 1989 és 2010 közötti államalakulattól. Szerintem igen:

• 1989 és 2010 között volt olyan kormány, amit szerettem, volt olyan is, amit nem, de mindig reális esélye volt annak, hogy a következő választáson új erő kerül hatalomra. Még az 1994-ben abszolút többséget szerzett kormánykoalíciót is le lehetett váltani négy évvel később. A mai pártállami Magyarországon ennek csak elméletileg van meg az esélye: az ellenzék töketlensége és az újraírt választójogi törvény együttes hatásaként a belátható jövőben minden választás tétje az lesz csak, hogy kap-e kétharmados többséget az állampárt.
• A Magyar Köztársaság külpolitikai irányultsága is más volt, mint a mai Magyarországé: az 1989-2010 közti években minden kormány az EU és a NATO felé orientálódott, miközben a mai Magyarország Oroszország, Törökország, Kazahsztán és más, a felülről irányított, illiberális demokrácia modelljét követő országokkal igyekszik a legjobb viszonyt fenntartani. Ez EU-ba, ha nem volnánk tagok, valószínűleg ma már nem lépnénk be (és valószínűleg be se vennének).
• A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésének is megvolt az a sajátsága, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom nem vált szét, de ez az összefonódás nyomába sem ért a 2010 utáni Magyarország mindent átfogó, monolitikus hatalomgyakrolásának.
• Aaz én szememben az is lényegi különbség a Magyar Köztársaság és a mai Magyarország között, hogy a Magyar Köztársaságban a hatalom, akármelyik oldalán is volt a politikai spektrumnak, nem súlykolta a lakosságba azt a gondolatot (közpénzben, közérdekű információnak feltüntetve), hogy az országot ellenségek (migránsok, Brüsszel, Soros György) fenyegetik, amelyek ellen a hatalom nyújt védelmet, ma viszont ez már nem is tűnik bizarrnak.

Az én szememben tehát lényegi változáson ment át az állam, az ország a 2010-es választások után, ezért én úgy gondolom, ebből a szempontból is úgy tekinthető, hogy megszűnt a Magyar Köztársaság, amely így a mai Magyarország elődállamának tekinthető. Malatinszky ^vita 2017. július 16., 07:01 (CEST)

„...amikor az állam neve megváltozik. Ha ezt a meghatározást fogadjuk el, akkor a Monarchia utódállama (a zavaros 1918-19-es időszak elmúltával) a Magyar Királyság volt...“ Változott-e az elnevezés? Magyarország hivatalos (?) elnevezése 1918 előtt is 'Magyar Királyság' volt, egy Ferenc József (illetve akkor már IV. Károly) nevű királlyal. Hogy ő egyúttal osztrák császár (és cseh király stb.) is volt, az nem lényeges ebből a szempontból. – Holdkóros ^vita 2017. július 16., 22:13 (CEST)

Ez kicsit mellékvágány, de mivel az OMM nem volt állam, ezért utódállama sem volt. Az Osztrák Császárságnak és a Magyar Királyságnak volt utódállama, az Osztrák Köztársaság és a Magyar Királyság. Az, hogy az utóbbi azonos-e korábbi önmagával, megint egy külön fejezetbe tartozik. – Peyerk ^vita 2017. július 17., 07:54 (CEST)

Magyarország nemzetiségei

Az erről szóló fejezet szerint: „Magyarország lakosságának több mint nyolcvan százaléka a többségi magyar etnikumhoz tartozik. Ez az arány majdnem kilencven százalékot ér el. Tizenhárom nemzetiség alakíthatott ki kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan tizenhárom nemzetiséget ismernek el honos magyarországi kisebbségként. A tizenhárom nemzetiség a következő: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. Nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hisz más alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk. Mindenesetre a lakosságnak minimum öt százaléka cigány vagy roma nemzetiségű. A hivatalos források 125 984 főt jelölnek. A németek aránya maximum két százalék, a szlovákoké maximum egy, bár az ország északnyugati felén egyre nagyobb a szlovák bevándorlás, a többi nemzetiség arányaiban tizenegy százalékos részesedést nem éri el a lakosságon belül, a szlovákok után a legnagyobb lélekszámú etnikum a horvátok, a szlovének, a szerbek és a ruszinok. Az oroszok, lengyelek, bolgárok, görögök, örmények együttes aránya ér el.“

Több mint nyolcvan, majdnem kilencven? Ha kivonunk tizenkét nemzetiséget, akkor kb. 96 % marad. Ha a cigányság arányát 6 %-ra tesszük, akkor a magyar etnikum aránya 90 %. ..... A többi tíz (cigány, német és szlovák kivételével) nemzetiség arányaiban tizenegy százalékos részesedést nem éri el a lakosságon belül. Ez meg hogy van? Lengyel, szerb, román,örmény stb. ... nem éri el? A megfogalmazásból az jön át, hogy 8-10 % körül van valahol.--Holdkóros ^vita 2016. április 16., 23:47 (CEST)

Jelentős városok a bevezetőben

Ma elkezdődött egy remek játék: anon1 indoklás nélkül beírta a jelentős városok közé Kecskemétet, szerkesztő2 ezt indoklás nélkül visszavonta, szerkesztő3 indoklás nélkül előrébb rangsorolta kedvenc városát, szerkesztő4 (ez lennék én) törölte az egész listát mondván, hogy szubjektív, és ebből adódóan leginkább csak az előzményként lezajlott játékra jó, valódi információtartalma nincs, szerkesztő3 ezt (kvázi) visszavonta mondván, hogy évek óta ott van, miért ne lehetne ott.

Én amondó vagyok, hogy Magyarország legjelentősebb városa Százhalombatta. Ha mégsem, akkor viszont – pusztán sértődöttségem okán, és véletlenül sem azért, mert a lista mind elemeit, mind az azok közötti sorrendet tekintve szubjektív, így annak valódi információtartalma nincs, viszont remekül lehet szórakozni vele – amondó vagyok, hogy vagy helyettesíteni kell valami objektív listával, mint például az öt legnépesebb város, esetleg az éjszakai Manhattanre legjobban hasonlító öt magyarországi város (1. helyezett Százhalombatta ), vagy hagyni kéne a csudába az egész listát. – Puskás Zoli ^vita 2016. május 26., 23:07 (CEST)

Hát... én, mint szerkesztő3 azt mondom, hagyjuk a csudába. Százhalombattán keresztül régen többször vonatoztam este is, és én is csak kismenhettennek hívtam. – Lálálá9999 ^vita 2016. május 26., 23:40 (CEST)

Gyanítom, hogy „hagyni kéne a csudába” alatt nem ugyanazt értjük, ezért a későbbi hozzászólók félrevezetésének elkerülése érdekében pontosítok: szerintem vagy legyen a vidéki városoknak valami objektív szempont szerinti listája a bevezetőben, vagy ne legyen semmi. – Puskás Zoli ^vita 2016. május 26., 23:51 (CEST)

Én (szerintem) jól értelmeztem. Arra gondoltam, hogy akkor hagyjuk az egész listát... – Lálálá9999 ^vita 2016. május 27., 00:12 (CEST)

Hát ahogy most volt, abban speciel semmi logika nem volt. Ha szerepeltetjük az első x legnagyobb várost, akkor csak népességszám szerinti rangsorban van értelme. Ellenben egyrészt folyamatosan változni fog, ahogy mindenki beírja meg átrendezi a kedvenc városát, másfelől szerintem kéklink tekintetében iszonyat túlterhelt a bevezető (ebben a pár soros szövegben 39 link van, köztük az elsőre nehezen értelmezhető „ország többek között” feliratú; a bevezető szavaiból 58 fekete és 59 kék).

Messze nem csak emiatt kell változtatni a bevezetőn, rendbe kellene hozni már az egész cikket; kezdjük a bevezetővel. Most egy kéktelenítési kísérletként párat változtattam:

• kiszedem a dátumokat, amiket itt szerintem fölösleges linkelni (pláne, hogy a hozzájuk kapcsolódó események, pl. a köztársaság kikiáltása sincsenek mellettük)
• átmozgatom a „tengerparttal nem rendelkező”-t a földrajz részhez (angolul szokás így kezdeni egy ország jellemzését, de angolul egyrészt ez egy szóval leírható, másrészt a magyar wikipédia olvasóinak szerintem túl nagy újdonságot nem mondunk vele, és nem tartozik az első dolgok közé, amivel egy átlagembernek eszébe jutna jellemezni az országot)
• kiveszem Budapest mellől, hogy „az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa”, mert elég a város cikkébe (magáról Magyarországról, a cikk alanyáról sem derül ki a bevezetőből, hányadik legnagyobb országa az EU-nak), emellett öt kék szóból áll, és logikailag borítja a sorrendet (a szöveg csak ezután közli, hogy az ország az EU része)
• kiveszem, hogy a magyar „a legelterjedtebb nem indoeurópai nyelv Európában”, mert nyelvészetileg érdekesség ugyan, de elég a nyelv cikkébe.

• a Magyarország a nemzetközi szervezetekben linkjét (főleg ezzel a szerencsétlen linkeléssel) majd szintén kivenném a bevezetőből, mert ennél fontosabb listák sincsenek belinkelve; egyelőre nem tudom hová áthelyezni, ezért hagytam benne;

A rövidítésekkel az is a célom, hogy elférjen itt egy rövid történelmi összefoglaló, amit a közeljövőben igyekszek megírni, mert abszurd, hogy a történelemből egyedül a névváltozás és a fideszes alaptörvény érvénybe lépése szerepel benne, de az napra pontosan. szerintem egy ilyen összefoglaló cikkben még a szövegben is kérdéses, mennyire fontos ezt napra pontosan feljegyezni, nemhogy a bevezetőben. A bevezetőnek egy mini szócikknek kell lennie, kicsit mint itt az Introduction rész (az se jó, mert aránytalan, de nagyjából azért hasonlít arra, amit kellene).

Alensha 2016. május 27., 05:36 (CEST)

Na de most akkor mi lesz? – Lálálá9999 ^vita 2016. május 30., 23:00 (CEST)

az, hogy tervben van, hogy írok egy rendes bevezetőt, csak lefoglalt a CEE szócikkíróverseny, aztán szervizbe került az a laptopom, amin jobban szeretek gépelni, most meg hétvégére elutazom, de még mindig tervezem, hogy megírom; egyébként rég tűnődöm azon, hogy kellene egy munkacsoport a Magyarország cikk feljavítására kiemeltté; benne lennél? Alensha 2016. június 3., 14:30 (CEST)

Bár nem engem kérdeztél, de én igen. – Puskás Zoli ^vita 2016. június 3., 14:35 (CEST)

Benne lennék én is. – Lálálá9999 ^vita 2016. június 3., 22:30 (CEST)

Berefeltem, amit tudtam, a többi már rajtatok múlik. Szalakóta ^vita 2017. január 19., 21:19 (CET)

A Sárvizet a Sióba vagy a Siót a Sárvízbe?

„.....A Duna jobb parti mellékfolyói a ....... Sió-csatorna (ami a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz)....“ Ezt én is úgy tanultam–tudtam. Valaki a Sárvíz szócikkben és a Sió bevezetőjében megfordítototta (a Sió belsejében viszont már eléri a Dunát). El kellene dönteni, hogy honnan hová... és vagy kijavítani ott, ahol (például ebben a szócikkben is) másképpen van... vagy 'visszajavítani' az alá-fölérendeltségi viszonyt. – Holdkóros ^vita 2017. január 26., 20:55 (CET)

Mezőgazdaság - POV

"...az EU-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a jobb sorsa érdemes hazai mezőgazdaságot."

Ez a félmondat szerepel a Mezőgazdaság szakaszban. Nem értek annyira a témához, hogy átírjam vagy kivegyem, de így sem tartalmában, sem stílusában nem való szerintem a szövegbe. (Ráadásul el van írva a "sorsra", de nem szívesen javítom ki ezt az amúgy sem ideillő részt.) 80.98.182.187 (vita) 2017. december 11., 15:34 (CET)

Köszönjük, töröltem. – Szilas ^vita 2017. december 11., 16:55 (CET)

Én köszönöm. Gyors voltál! :) 80.98.182.187 (vita) 2017. december 11., 16:59 (CET)

Bevezető

Szerintem némileg át kellene írni a bevezetőt. Az 1. és a 4. bekezdés jó, de a 3. bekezdésben kicsit túlhangsúlyosak a „mindenféle listán hányadikak vagyunk”, ez lehetne lentebb, a főszövegben is. Alensha 2018. január 4., 22:28 (CET)

Egyetértek. Ráadásul elég önkényes a válogatás, hogy melyik lista van ott, és melyik nem. (A negatívumok esetenként mérlegelés nélkül „repülnek”, a pozitívumok meg forrás nélkül is maradhatnak.) És most vettem észre, hogy már olyan terebélyes a lista, hogy van ami – szinte észrevehetetlenül – kétszer szerepel benne. – Puskás Zoli ^vita 2018. január 4., 22:35 (CET)

Pont akkor tűnt fel, amikor visszaraktad a korrupciót, de direkt nem akartam pont azt említeni, mert nekem se szándékom csak a negatívat gyomlálni :) Hová helyezzük át ezeket? Alensha 2018. január 5., 01:08 (CET)

Szerintem a kukába. A Transparency nem objektív, aki komolyan veszi, az politikailag elfogult. Kritikán aluli rájuk hivatkozni. A Wikipédiát pont az ilyen elfogult tartalmak miatt már tresnek tartom, megbíhatatlan hulladéknak. 78.99.35.122 (vita) 2022. február 21., 15:39 (CET)

Ha valaki kizárólag csak a kormánypárti propagandát hajlandó elfogadni, az értelemszerűen a nem-kormánypárti véleményeket, vagy nem-kormányzati objektív kutatások-vizsgálatok megállapításait elfogultnak nevezi – ha az illető szélsőségesen kormmánypárti, akkor esetleg még 'hulladéknak' is. – Holdkóros ^vita 2022. február 21., 16:39 (CET)

, egy kis olvasnivaló neki(k): Viktor Orbán and the Fall of Democracy – M. V. ✉ 2022. február 21., 17:48 (CET)

Szakaszcsonk

A szócikk szerepel a Szakaszcsonkok kategóriában, viszont sem a szócikkben sem itt a vitalapon nem találom nyomát, hogy ez melyik szakaszra vonatkozna. JSoos ^vita 2018. augusztus 9., 12:01 (CEST)

@JSoos: Az 5.7 Kereskedelem, külgazdasági kapcsolatok fejezetben van csonksablon. Tomcsy ^üzenet 2018. augusztus 9., 13:59 (CEST)

@Tomcsy: Köszi, valamiért nem találtam rá. JSoos ^vita 2018. augusztus 9., 15:59 (CEST)

Főbb etnikumok: "osztrák"

"Osztrák" etnikum nincsen, kifejezetten, mint magyarországi nemzetiség sincsen. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.25.44 (vitalap | szerkesztései) 2019. szeptember 26., 21:16‎ (CEST)

Terület 3!!! különböző adattal és forrásokkal megadva

Jelenleg három különböző forrással alátámasztva három különböző adat szerepel a területnél. Gyaníthatóan két forrás ebből hamis adatot közöl. Tudomásom szerint 93 030 négyzetkilométer az ország területe. Melyik a helyes és miért veszünk minden egyes forrást hitelesnek ez ügyben? Nyilvánvaló, hogy a források között téves adatokkal dolgozók is vannak.– Porbóllett ^vita 2020. január 7., 06:19 (CET)

Magyarország területe 93 025 négyzetkilométer és nem tudom miért kellett eltávolítani azon általam módosított dolgot. A Központi Statisztikai Hivatal a Facebook-oldalán 2022. május 09-én közretette, hogy Magyarország területe 93 025 négyzetkilométer és nem tudom miért van ott három adat a főoldalt, miért nem lehet dűlőre jutni. Küldöm a KSH linkjét (Facebook posztjuk): https://www.facebook.com/KozpontiStatisztikaiHivatal/posts/307553334893988 Tothsandor92 ^vita 2023. február 24., 20:53 (CET)

A Facebook nem hiteles forrás. A KSH-nak vannak hivatalos kiadványai, az egyik megadott területadat ilyen: 93.022,56. Az Országinfo, és a Cartographia semmiképpen nem tekinthető megkérdőjelezhető forrásnak, vagy titulálható "nyilvánvalóan" tévesnek. JSoos ^vita 2023. február 25., 10:46 (CET)

A Központi Statisztikai Hivatal Területi statisztikai évkönyv 2020 nevezetű kiadványában 93 025 négyzetkilométer területtel számol.

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/teruleti_evkonyv_2020.pdf

Így nemcsak a KSH hivatalos Facebook-oldalán lévő írás, hanem ezen évkönyv is alátámasztja azt, hogy Magyarország területe 93 025 négyzetkilométer. Tothsandor92 ^vita 2023. március 19., 14:46 (CET)

Az általad hivatkozott KSH évkönyv km2 szerinti adatokat tartalmaz, amelyek a részterületekre vonatkozóan egészre kerekítve és azokat összeadva adja ki az összesen sort, míg a szócikkben szereplő hivatkozás hektárban számol, ami pontosabb, arról nem is beszélve, hogy az egyik 2021-es adatokkal a másik 2019-es adatokkal számol tehát meg kellene tudni indokolni, milyen konkrét területbővülés történt ebben a pár évben... JSoos ^vita 2023. március 19., 17:46 (CET)

Újság

Ezt a szakaszt – vagy legalábbis táblázatot át kell szerkeszteni. A jobboldaliaknak legalább két hasáb kell: Egyikben a kormánypárti szennylapoknak, mint pl. a 'pestisrácok' vagy az 'origo' – a másikban meg a kormánytól független jobboldaliaknak, mint pl. a 'Magyar Hang' (és talán még a 'Mandiner') van a helye. A baloldaliak közül is külön hely kellene a 'liberális' pl. a 'HVG' vagy a 'MagyarNarancs' és külön az igazi baloldali, szocialista – mint pl. a 'Mérce' lapoknak. Az oknyomozó lapoknak pl. 'Átlátszó' szintén külön. Kérdés hogy technikailag 6–7 hasáb hogyan oldható meg. A 'Magyar Nemzet' napilap a G-nap után három éven keresztül ellenzéki lap lett, de továbbra is jobboldali maradt. Ennek a lapnak az utóda pedig a hetenként megjelenő 'Magyar Hang'.– Holdkóros ^vita 2020. április 15., 17:46 (CEST)

Megoldható a hat-hét hasáb, bár az már kezd áttekinthetetlenné válni. Hat oszlopot láthatsz itt: Latin igeragozás. Szalakóta ^vita 2020. április 16., 17:17 (CEST)

Az éghajlati táblázatokban 1 + 12 hasáb van, és mégis át lehet őket tekinteni. Itt inkább az a gond, hogy nem 3–4–5 karakterből álló adatok vannak, hanem 10–15 karakter hosszúságú honlap–címek. Úgy mértem, a képernyőmön max. 6 hasáb férne el.– Holdkóros ^vita 2020. április 16., 23:30 (CEST)

 megjegyzés-- Tiltakozom! Változó adatokból álló terjedelmes kulturális listáknak, amelyek máshol szerepelnek, nincs helyük a Magyarország szócikkben! Ezekre ebben a cikkben csak utalni kellene! Nulla hasáb, nulla felsorolás!--Linkoman ^vita 2020. április 20., 19:36 (CEST)

A tiltakozásodról @Palotabarát:ot tájékoztatom, mivel a vitalapomon a Sajtóműhely figyelmébe ajánlottad. Apród ^vita 2020. április 21., 21:56 (CEST)

Én sem látom semmi értelmét listának, vagy listatöredéknek, különösen, hogy a bővebben link is egy listára mutat. Ide egy-két bekezdésnyi szövegre lenne szükség, újságnevek nélkül. Ráadásul a dobozban kizárólag külső linkek vannak, holott sok lapnak van szócikke a Wikipédián, ez így, ebben a formában szerintem felszámolandó. Palotabarát ^vita 2020. április 22., 01:04 (CEST)

Igen. A {bővebben} linket én tettem bele az előbb. Inkább abban a cikkben kell kisebb változtatásokat eszközölni: A napi- mellett a politikai–közéleti–gazdasági hetilapok politikai irányultságát is megemlíteni. Az viszont nem egyértelmű, hogy mi a 'bal' és a 'jobb'. Van pl. egy 'neokohn' nevű internetes lap. Mint a neve is elárulja, 'neokonzervatív' – tehát jobboldali. De nálunk a neokonzervatívokat neoliberálisnak nevezik.... vagyis 'baloldali'-nak.– Holdkóros ^vita 2020. április 22., 01:26 (CEST)

@Pusztella:-- A helyzet megítélesem szerint még tovább romlik. Sajnos, van olyan szerkesztő, aki a hazánkról szóló szócikkben minden kulturális vonatkozást csak az aktualitás oldalról lát és mindent táblázatokkal akar megoldani. Ezekkel nem ezt a szócikket kellene telezsúfolni!

Ha adatokat közölne a szócikk, azojknak sokkal általánosabb körűeknek kellene lenniük és pl. a KSH-ra kellene támaszkodniuk.

Az egyes sajtóorgánumok tudománytalan kategorizálása értelmetlennek tűnik. Minek visszahngozni a kormány szóhasználatát? És miért kellene ebben a cikkben felsorolni a kormány által közvetlenül vagy a reklámbevételek útján közvetett módon támogatott sajtó sajtóorgánumokat? És mitől hivatalos kategória a "szociáldemokrata", meg a "liberális" sajtó? Azbból, hogy a politikai életben ez a szóhasználat terjeng, még nem következik, hogy ezzel kellene teletömni a hazánkról szóló szócikket.

Javaslom, hogy Pusztella ne ezen a szócikken kísérletezzen, hanem szerkessszen konkrétabb tárgyú szócikkeket pl. Magyar napilapok a 21. században, vagy A negyedik Orbán,kormány kommunikációs politikája vagy Ellenzéki sajtó Magyarországon 1990 és 2020 között. --Linkoman ^vita 2020. augusztus 5., 20:04 (CEST)

Legnagyobb tisztelettel megjegyzem, teljes medöbbenéssel olvaszam egynemely kommentet. A tablázatot eleve azért hoztak letre, hogy a főbb magyar sajtótermékeket bemutassa, így megfeleljen a lexikon az objektív tájékoztatás elvének. Az egyes oszlopok alatt szereplő sajtótermékek kategorizálásában semmi zavar nincs. Hiba akkor lenne l, ha például bárki azt állítaná, hogy a Népszava egy jobboldali sajtóorganum. Fontosnak tartom megjegyzni, hogy a tájékoztatáshoz való jogot az szolgálja, hogy az olvasók hozzájutnak e sajtótermékekhez, hogy az alapján véleménnyilvánításhoz való jogukat gyakorolják hozzájárulván a demokratikus jogállamban a hatalmi szervek ellenőrzéséhez. Aki nem ismerné e sajtóorgánumokat, azoknak szolgál új - és naprakész - információul e táblázat, melybe önkénysen egy sajtóterméket se kategkrizáltunk be, azért szerepel pl. a "baloldali" / - értendő: vagy (alternáció)- "liberális" megjelölés. A wikipédia olvasó objektív tájékoztatáshoz való joga épp akkor sérülne, ha bárki is azt állítaná, hogy Magyaroszágon működik független, objektív, senki által nem finanszírozott, csak reklámbevételekből működő, és pláne értéksemleges sajtó. Nem, éppenhogy hazánk erősségét mutatja, hogy keresztény és nemzeti értekeket (mint például a család és a nemzet) megjelenítő újságok is vannak, melyek nem ezen több ezer éves intézményeket felszámolni kívánó, s épp ezért ledegradaló, a szervezett pénzhatalom, vagy ha úgy tetszik, a emzetközi pénzkartell, a bankrendszer, és a nagy bankok, és bankár családok érdekeit kiszolgáló liberálisnak nevezett, de valójában álliberális - mert a többség szabadságát sértő - ideológiák mentén létrejövő tartalmat jelenítenek meg. Pusztella ^vita 2020. augusztus 15., 05:46 (CEST)

Segítség! többször vandalizálták a lapot

Nem tudtam helyreállítani. Segítséget kérnék!--Linkoman ^vita 2020. május 1., 21:10 (CEST)

Helyretettem (a tegnapi változatra állítva vissza). Apród ^vita 2020. május 1., 21:11 (CEST)

Belelolvastam és meg vagyok döbbenve. Pl. " A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki." Tessék? Nem találok szavakat!

Úgy tűnik, hogy maximális önbizalmú és minimális tudású szerkesztők veszik maguknak a bátorságot, hogy ők foglalják össze hazánk történelmét....--Linkoman ^vita 2020. augusztus 5., 21:40 (CEST)

Minimálbér forrása

@Victor Knox: Mivel, ahogy azt te is megjegyezted az euró adat származtatott, és ahogy a tradingeconomics.com által is használt havi Eurostat adat függ az árfolyamtól (miközben a hivatalos minimálbér forintban nem változik), azon egyrészt nem látszik mikori adatról van szó, másrészt a KSH hivatalos adatán alapul az Eurostat is ezért az a korrekt, ha a magyar forint adatot forrásoljuk, ha csak 1 forrás adunk meg. JSoos ^vita 2020. szeptember 15., 17:53 (CEST)

@JSoos: Nekem csak az volt a kifogásom, hogy ne pakoljuk tele forrásokkal a táblázat miatt, bőven elég 1 forrás is, így ahogy most csináltad, szerintem nagyon jó. Victor Knox 2020. szeptember 15., 21:44 (CEST)

( @Victor Knox: Kérlek, hogy amikor frissítesz egy adatot, akkor a forrásban is frissítsd az "accessdate" adatot. Köszönöm, JSoos ^vita 2020. október 22., 13:04 (CEST))

Mikor megcsináltam a táblázatot, akkor valaki le archiválta, ha nem lenne archiválva nem kéne frissíteni. De majd mindjárt megcsinálom. Victor Knox ^vita 2020. október 22., 23:22 (CEST)

Igen szokás archiválni, mert nem lehet tudni, ki mikor fogja frissíteni, és az adatok akkori állapota meg eltűnik, viszont ennek nem az a megoldása, hogy teljesen kitörlöd a sablonokat. Az OK, ha kiveszed az archívot, de az nem, hogy kitörlöd az elérési dátumokat, mivel ezeknek az oldalaknak nincs date adata. Ha nem akarod rendesen megcsinálni, akkor inkább ne nyúlj hozzá, majd ha lesz időm, megcsinálom. JSoos ^vita 2020. október 22., 23:59 (CEST)

Milyen sablonok? Az Egy főre jutó GDP, meg a minimálbéren eddig sem volt se sablon, sem archíve azoknál, akkor miért is nem probléma? A többi országnál ugyan ez miért nem probléma, és csak a magyarországi gazdasági táblázattal van lassan minden hónapban valami kifogásolni valód? Lassan úgy érzem kár volt megcsinálnom... Okés csináld, ahogy neked szimpatikus a forrásolást, én továbbra is úgy frissítem az adatokat, ahogy eddig, ha találsz valami kifogást bennük, akkor létszíves vedd a fáradtságot és javítsd, ne engem szólíts fel rá, mert az úgy sem lesz jó neked, köszi. Victor Knox ^vita 2020. október 23., 00:20 (CEST)

Tudod, ez úgy van, hogy ha valaki változtat valamin, azt jobbító szándékkal teszi. Ha már van forrássablon, akkor azt ne töröld ki, mert az nem jobbá, hanem rosszabbá teszi. Ha valaki valamit nem forrássablonnal írt be, akkor az nem baj, de nem az a mérce, amihez vissza kell süllyedni... JSoos ^vita 2020. október 23., 01:14 (CEST)

@Victor Knox: Ismételten kérlek, hogy amikor frissítesz egy adatot, akkor add meg azt a dátumot, amikor az adatokat kiolvastad a megadott forrásból: Hozzáférés dátuma (accessdate). Köszönöm! JSoos ^vita 2021. január 15., 09:35 (CET)

Így gondoltad? Victor Knox ^vita 2021. január 15., 22:32 (CET)

Tökéletes! Nagyon köszönöm! JSoos ^vita 2021. január 16., 20:43 (CET)

Kilógó táblázat

A "Közigazgatási beosztás" szakasz végén csak nekem lóg ki jobbra a táblázat? Olvashatatlan! Próbáltam a százalékokkal játszani, de semmi eredménye. JSoos ^vita 2020. szeptember 23., 16:36 (CEST)

Nekem is kilóg. Viszont 90 %-nál már nem.– Holdkóros ^vita 2020. szeptember 23., 16:59 (CEST)

Nekem az nem segít, több mindent is próbáltam, de én nem értek a táblázatokhoz. Megcserélem a térképpel, ha egy két címer nem látható az kevésbé fáj mint a területi adatok. :) JSoos ^vita 2020. szeptember 23., 18:07 (CEST)

Fától már alig látni az erdőt

A magyar nyelvű Wikipédia szócikkeinek száma lassan fél millió.

A Magyarországról szóló szócikk mégis olyan irányban formálódik, mintha az országról ez lenne az egyetlen szócikk, és ezért mindent bele kellene szecskázni egyetlen szócikkbe!

A Magyarország szócikknek összefoglaló jellegűnek kellene lennie - a listák mehetnek egymástól független, külön szócikkekbe. Ráadásul a listázás a lexikontól elvárható tömör összefoglalók rovására megy, szinte fel sem tűnik, hogy ezek rendre elmaradnak!

A gyakorlott szerkesztőknek határozottabban kellene utat mutatniuk azoknak, aki nem képesek általánosítani és nem látják a fától az erdőt. Uff. szóltam.--Linkoman ^vita 2021. március 18., 16:24 (CET)

Java részét át kellene vinni külön lapra, mint pl. a Telekommunikáció, média stb. A történelem nagy részét törölni - van elég részletes cikk minden korról. Gazdaságról szóló nagy részt idejét múlt, úgyszint mehetne a süllyesztőbe, van külön cikk meg cikkek róla...

A képeket ritkítottam. A szöveget is lehetne.. – M. V. ✉ 2021. március 18., 17:49 (CET)

Magyarország "Mária országa"

Isis Horus Seth, igen hosszú már a Magyarország cikk, azon belül a vallási rész is, ahol az ország felekezeti megoszlásáról, vallási nézeteiről kellene írni, nem Máriás dolgokat. Van külön Kereszténység Magyarországon és Mária-tisztelet Magyarországon cikkünk is. Utóbbiba átvittem a szöveget. Remélem így Laszlovszky Andrásnak is megfelel.

Magyarország népességének zöme már régóta nem a katolikus egyházhoz tartozik és nem is fogadja el a vallási nézeteit. Nem itt kellene újra és újra nyomni a szöveget, hogy az ország Mária birodalma. – M. V. ✉ 2021. október 11., 07:11 (CEST)

Köszönettel jelentem: a "Mária-tisztelet Magyarországon" szócikkben is jó helyen van. Azonban nem értek egyet azzal, hogy nem fogadják el a nézeteit. Ugyanis a kereszténységet a pártus szkíták és a rómaiak találták ki közösen. S már itt vagyunk az Apokalipszis kellős közepén, amikor secc perc alatt feláll az új rendszer, a 10 politikai-gazdasági régió, a 4 birodalom - ahogy a Jelenések 13.2-ben írva van - a párduc a Visegrádi csoport s a Királyok Királya - Jel 17.14 - lesz a legfőbb vezető. Akkor mégis igaza van a Római Katolikus Egyháznak. Jó lenne szembenézni vele, hogy feltámad Mária országa, és vele együtt az összes többi nemzetállam is! Isis Horus Seth ^vita 2021. október 11., 15:56 (CEST)

Mária-kultusz csak a buzgó katolikusoknál van, a protestánsoknál nincs, ahogy a katolikusok nagy részét kitevő csak névleges tagoknál sincs. A protestánsok is hisznek az apokalipszisben, csak épp egyházanként elég eltérő nézetek vannak. A jelenlegi tendenciák nem úgy mutatnak, mintha Mária országa vagy a katolikus egyház nagyon fel akarna támadni; inkább az ellentéte érvényesülː egyre jobban eltűnik a süllyesztőben. A templomok már üresen konganak, miután a hívők egyre inkább elpártolnak és kiábrándulnak az Egyházból, – nem csak Magyarországon, de még a történelmi nagy katolikus országokban is. – M. V. ✉ 2021. október 11., 16:42 (CEST)

Nem értek egyet e nézettel. A helyzet pontosan azt mutatja, hogy Magyarország belépett a 14. stációba - sírba van téve. Ám az egyház szerint - melynek tanítása egyetemes, tehát minden emberre kiterjedő, legyen az bármilyen vallású vagy nép tagja - a 14. stációt követi a 15. vagyis a feltámadás. Minden egyes folyamat, mely a globális politikai rendszerben zajlik ebbe az irányba mutat. Ebből következőleg véleményem szerint nem gátolni kellene e folyamatot, hanem először is szembenézni, hogy itt már nem a Róm. Kat. egyház strómanállamai vannak - spanyolok, portugálok, hollandok, franciák, brit koronagyarmatrendszer, USA - hanem Oroszo. fejlődik, Putyin naggyá tette, Kína erős, India jön fel, s alakul a Visegrádi csoport - "a három tenger tengely" - amely nemzetállamok korrekt szövetsége lesz Kelet-Közép-Európában, míg NYugat-Európa belesüllyed a migránsok okozta káoszba és az LMBT-jogok okozta önmegsemmisítésbe. Semmi sem gátolhatja meg, hogy a nemzeti, a konzervatív, és a keresztény vélemények is teret kapjanak a nagyvilágban, így a lexikonokban is. Még ha azt a konzmopolita, dekadens bürlesz-showt nyomató liberálbolsevik homoglábálnyikok szeretnék is elérni. Nem fog sikerülni nekik. Isis Horus Seth ^vita 2021. október 11., 16:59 (CEST)

Én inkább hagynám ezeket a katolikus csőlátású nézeteket a fideszes propagandával összemosva. Épp elég ami az origo-ból és hasonló hazug szenny-csatornákból árad nap mint nap. Németo.-ban és sok más Ny-európai országban legalább 60 éve élnek jelentős számban migránsok, mégis kissé előrébb állnak mint a kihalás felé tartó Mária országod. Mellesleg Oroszországot se Putyin tette naggyá, hanem a kőolaj és egyéb ásványi energiahordozók kitermelése. Remélem legközelebb már nem azzal jössz, hogy Magyarországot a Katolikus Egyház és O. V. tette naggyáǃ – M. V. ✉ 2021. október 11., 17:40 (CEST)

Nyilván azok a németek is csőlátásúak, akiknek a lányát egy afgán migráns tette magáévá, miután épp leszállt egy kecskéről. Akik a franciákat védi, az aokat védi, akik miatt Trianon volt. Erről ennyit. Isis Horus Seth ^vita 2021. október 11., 18:17 (CEST)

Arról nem is beszélve, hogy a migránsok importjával Nyugat-Európa a tömeges munkanélküliséget, a szellemi sötétséget és az antiszemitizmust is importálja. Ezzel ők elindultak a lejtőn. Ellenben mi - magyarok, lengyel testvéreink, szlovákok, csehek, balti országok, horvátok, szlovének, szerbek és a többiek, mi, Kelet-Közép Európa vagyunk a kereszténység. Plusz az ortodoxok. Ez világos, mint a nap. Isis Horus Seth ^vita 2021. október 11., 18:33 (CEST)

Dolgoztam együtt migránsokkal, elég sokkal, és ha hiszed, ha nem, nem hogy káoszt nem csináltak, de semmi gond nem volt velük. Németországban nincs az a rasszizmus és uszítás, mint a Mária országodban, ahol alig vannak bevándorlók. De azért csodálom, hogy egy vallásos ember, amelynek az egyháza egy olyan istenembert tart a az alapítójának, aki a felebaráti szeretetet tette meg a tanításainak egyik középpontjává, képes átvenni a Fidesz mocskos és gyűlöletkeltő propagandáját és terjeszti is tovább. Aztán ráfogja a Trianont a franciákra, de az már nem jut eszébe, hogy a vesztes államok mindig a rövidebbet húzzák, ahogy az sem, hogy már akkor több román volt Erdélyben, illetve több szerb a Vajdaságban, mint magyar. M. V. ✉ 2021. október 11., 18:35 (CEST)

Legyetek szívesek ezt máshol folytatni. A vitalapot 1 napra levédtem. Kemenymate ^vita 2021. október 11., 18:42 (CEST)

2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.

Csak érdekelt, hogy mit ír a wikipédia Magyarországról és elolvastam. A fenti mondatot erős túlzásnak érzem, de szerintem nem csak én. Nem akarok politikát belevinni, de sajnos ez valami libsi megközelítés. Az országunk nagy részé tényleg úgy érzi, hogy jelentős változás állt be a demokráciában, de nem hanyatlik, hanem fejlődik. Kérem javítani a fenti mondatot. Nem állja meg a helyét. Az EU libsi politikusai egy elfogult, hazug jelentést írtak hazánkról. Az igazságtól ez nagyon messze áll. Gusztáv Nagy 5.204.69.89 (vita) 2022. július 31., 16:45 (CEST)

Egyetértek. Semennyire nem érzem objektív kijelentésnek, sőt. Pressburg10 ^vita 2022. július 31., 17:39 (CEST)

A forrásban nemzetközileg elismert politikai és demokrácia elemzők van, amikre, mint pl. a Freedom House, amire minden komolyabb politológus és vezető nyugati médium hivatkozik. Nem libsi oldalak, meg nem olyanok mint a Fidesz által üzemeltetett magyar közmédia, mint az M1, TV2, meg a kismillió hasonló felvásárolt propagandamédium, Magyar Nemzet, origo, mehg a jó édesmillió társa, amelyek nap mint nap birkaetető hazugsággyárként működnek és azonnal Gyurcsányt vagy libsit kiáltanak, ha valaki vagy vmi kritizálni merészelni őket vagy a vezérüket. A kritikát el kell viselni, nem torzítani és szépíteni a dolgokat, mint ahogy Magyarországon etetik a népet, és mint látszik, nagyon hatásosan. – M. V. ✉ 2022. július 31., 19:45 (CEST)

Nekem ez mindig olyan, hogy én leírom egy cikkben egy bármely oldalon, hogy Magyarországon diktatúra van, és akkor mivel forrása van ezért onnantól igaz?

Mert akkor leírhatjuk azt is, hogy az ég zöld. Pressburg10 ^vita 2022. augusztus 13., 14:28 (CEST)

Ha már feloroltad a kormányközeli médiumokat, az igazságosság megkívánja, hogy felsorold a libsi propagandát is. Tudom, nem ők vannak most épp hatalmon, de voltak és lehetnek még.

Az egyenlőség megkívánná. Pressburg10 ^vita 2022. augusztus 13., 14:29 (CEST)

Az oroszoknál is azt fújja a média, hogy mekkora demokrácia van náluk, és milyen marha jó vezetőjük van. A modern történelmük legjobb vezetője.. Csak azt nem értik, hogy a világ miért mondja az ellenkezőjét..

NA, sokban hasonlítanak a magyarokra. Utóbbi népség nagy része is hasonlóan gondolkozik, és máig nem tud kiszakadni a libsizésből, mert ha vki a kormánypártot kritizálja, az csak LIBSI lehet..

Tudod, időnként hálát adok az égnek, hogy a való életben igen ritkán találkozok magyarokkal. Összeteszem a két kezem; épp elég amit előadnak a neten. M. V. ✉ 2022. augusztus 13., 15:01 (CEST)

Ugyan azt adják elő, mint bármely más nép, nemzet.

A libsi dolgo azért jön elő, mert nincs olyan, hogy független. Nem független a Telex, a HVG meg a klubrádió sem. A független szó, nem azt jelenti, hogy a hatalomtól független, hanem hogy politikailag elfogulatlan. Ilyen meg nincs.

Ezért írtam, hogy én legalább ugyan olyan mértékű liberális propagandát látok.

Megfordítom amit írtál, ha valaki a magyar eredményeket méltatja, mert nyilván vannak, az már rögtön ilyen-olyan jobboldali. Legyalázzák. A többi jobboldalra aggatott jelzőt már ide le se írom.

Arról nem is beszélve, hogy évtizedekig a magyar média a baloldal kezében volt. Most van egy kis kiegyenlítődés, ez a helyzet.

Az a Te dolgod, hogy a saját nemzetedet megtagadod. Te döntésed. (utolsó mondatodra reagálva) Pressburg10 ^vita 2022. augusztus 13., 18:41 (CEST)

A forrásokban egy deka magyar eredetű nincs, de te még mindig a libsinél és a baloldalnál vagy leragadva. A Telexnél, meg a HVG-nél, meg amit emlegettél. Közben egyik sincs ott a forrásokban.. Egyébként nyugodtan utánanézhetsz, míg az MSZP volt hatalmon, KÖZEL NEM VOLT a közmédia ennyire a kormány uralma alatt, mint most. Nézd meg a nemzetközi adatokat, amik kimondott ezzel foglalkoznak. Aztán egy kicsit felvilágosultabb leszel ilyen téren is.. Itt a WP-n belül még magyarul is látod, keresgélned sem kell: Sajtószabadság#Országonként. Szóval be kéne fejezni a sok sületlenséget, amit a Fidesz médiája összehord, te meg átveszed.. – M. V. ✉ 2022. augusztus 13., 19:59 (CEST)

Ha valaki nem fideszes, az attól még nem gyalázza a nemzetet, amit a fidesz hiába próbál kisajátítani magának: nem csak a fideszesek tartoznak a nemzethez. A sajtó függetlensége nem a politikai oldalaktól való függetlenséget jelenti (ezt a közmédiának kéne teljesíteni, ami természetesen a lakájmédia szintjére züllött), hanem hogy a tartalmába nem szól bele a média fenntartója. Továbbá az ellenzék nem a baloldal, és a fidesz nem a jobboldal, ez egy oltári baromság, legalább akkora, mint hogy most kiegyenlített lenne a sajtó. Jó lenne levenni a narancsos szemellenzőt. – LA^pankuš 2022. augusztus 13., 19:38 (CEST)

Jogállamiság

@Ksanyi, Milei.vencel: Sziasztok, láttam a bővítést/törlést, és az lenne a javaslatom, hogy mielőtt aránytalanul hosszúvá válna ez a szakasz, inkább a Jogállamisági mechanizmus szócikkben kellene részletesebben tárgyalni, egy külön magyarországi szakaszban. Mi erről a véleményetek? (Azt mondjuk nem értem, hogy miért lett minden megjegyzés nélkül törölve, de talán Ksanyinak is a hosszával van gondja). JSoos ^vita 2022. augusztus 13., 14:10 (CEST)

Nem teljesen oda való a téma. Esetleg lehet itt rövidebre fogni, aztán a többit átrakni máshova. Talán a Jogállam cikkbe. Szerintem KS-nek a saját ill. a cikk nézőpontjával (ütközésével) van gondja. De az, hogy vki a sok éves múltjával nekiáll forrásolt szakaszokat önkényesen törölgetni, az elég durva. M. V. ✉ 2022. augusztus 13., 14:26 (CEST)

Elődállamok

Időről időre előbukkan ennek az infoxbeli paraméternek a kitöltése (lásd korábban itt), legtöbbször a M. Népköztársaság tartalommal, amit legtöbbször vissza is vonnak. Most az összes korábbi neve feltüntetésre került itt, de nem vagyok benne biztos, hogy ezek mind valóban "jogelőd"ök-e, vagy csak az államformának megfelelő (néha ideiglenes) névváltozatok. Nem tudom, mi számít igazán elődnek. Jó lenne ezt egyszer és mindenkorra tisztázni, akarunk-e ebben a mezőben itt megjeleníteni valamit, és hogy mi legyen az. JSoos ^vita 2022. november 26., 15:14 (CET)

Ilyen listáknak tényleg nincs értelme. Ha valaminek van, az az Osztrák–Magyar Monarchia: a Monarchia felbomlása nem csak egy névváltozat volt, hanem egy ország megszűnése és új országok születése. De az is lehet, hogy nem írunk semmit, hiszen a külön magyar országgyűlés révén bizonyos tekintetben a kiegyezéskor és a Monarchia felbomlásakor is megmaradt a jogfolytonosság. – Tacsipacsi ^vita 2022. november 27., 18:59 (CET)

Jogállamiság 2.

Az a baj, hogy ez a szakasz most olyan, mint egy vádirat a Fidesz kormány ellen, olyan nemzetközi NGO-kat idéz forrásként amelyek en bloc minden populista/jobboldali/konzervatív kormányzatot ellenfélnek tartanak és még az ő jelentéseikből is kiválogatja a legnegatívabb dolgokat. Például a BTI (ami egyébként nekem egy kis utánaolvasás nem tűnik egy nemzetközileg elismert/híres szervezetnek) egy mondatban azt írja Magyarországról, hogy ,,Notwithstanding this, the perception of political competition grants democratic legitimacy to the political system, even if the substance of politics and policy formulation is increasingly authoritarian.", ebből annyi került be a cikkbe, hogy az ország egyre autoriterebb, az nem hogy a kormány legitim. Nem vagyok teljesen ellene hogy ezeket a forrásokat használjuk, de a végeredményt meglehetne semlegesebben fogalmazni, na.– Freewales^vita 2023. szeptember 6., 21:32 (CEST)

Népesség adatok frissítése

Szia @Victor Knox:!

Kérlek, hogy a historikus adatoknál olyan forrást adj meg (pl. 1990 utáni évekre jó a KSH helységnévtár), amelyben valóban benne vannak a korábbi évek is, nem csak a legutolsó (2022-es népszámlálás).

Továbbá javaslom, hogy az összehasonlíthatóság érdekében a grafikonon/táblázatban vagy ne az aktuális év szerepeljen, vagy ne csak az, hanem a korábbi évtizedes beosztás szerinti év is (Mivel 2011-ben elcsúszott 1 évvel ezért a 2021 január 1-jei becslés adat az, ami ezeknél kívánatos lenne).

Köszi. JSoos ^vita 2023. december 13., 14:15 (CET)

Szia,

A historikus adatoknál megadtam a forrást 1870-től 2011-ig, a 2022-eset meg külön, mivel excelt nem ajánlatos forrásolni, ezért a KSH oldala van megadva, ahonnét az excelt meg lehet nyitni.

Itt melyik táblázatra gondolsz? 2021-ben nem volt népszámlálás, 2022-ben volt népszámlálás a táblázatban feltüntetett népességi adatok népszámlálásból adódódnak és nem becslések. Az lényegtelen, hogy nem jön ki a 10 év, ha erre értetted, 1941 és 1949-nél sincs meg a 10 év különbség. Victor Knox ^vita 2023. december 13., 17:46 (CET)

A török kor

A cikk e szakaszában pontatlanság található. Az 1699-es karlócai béke előtt Magyarország jelentős része továbbra is az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Valójában csak 1718-ban sikerült teljes mértékben felszabadulnia Magyarországnak az oszmán uralom alól a pozsareváci béke következtében. Azelőtt, Magyarország egyes területei, beleértve a Bánát és a Belgrád, még mindig oszmán fennhatóság alatt álltak.

https://epa.oszk.hu/00800/00861/00083/pdf/EPA00861_aetas_2018_04_005-019.pdf

“A pozsareváci béke a magyar történetírás számára azt jelenti, hogy közel két évszázad után helyreállt a történelmi Magyar Királyság területi integritása.”

http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3646/1/Miskei_179-197.pdf

“a pozsareváci béke (1718) megkötését, a Magyar Királyság immáron teljes területének felszabadítását”

https://mta.hu/tudomany_hirei/pozsarevac-1718-nagyhatalmi-erdekek-es-nemzeti-torekvesek-kozep-europaban-konferencia-az-akademian-109083

“A Habsburg Birodalom, az Oszmán Birodalom és a Velencei Köztársaság között 1718. július 21-én megkötött békeszerződés alaposan átrajzolta a korabeli Közép-Európa térképét. A Magyar Királyság visszanyerte teljes területi integritását”

https://magyarnemzet.hu/mozaik/2020/07/a-pozsarevaci-bekevel-lezarult-a-torokok-kiuzese-magyarorszagrol

“Az 1718. július 21-én megkötött pozsareváci békében a törökök a Temesköz és Belgrád mellett átengedték Szerbia és Bosznia északi részét, valamint Havasalföld nyugati felét az Olt folyóig. A béke aláírásával lezárult a törökök kiűzése Magyarországról.”

Szirtyu ^vita 2023. december 20., 12:43 (CET)

Kérlek ne erőltesd se itt se máshol ezt a saját véleményedet, megbízható források nélkül. A fősodratú történészek 300 év távlatából úgy ítélik meg, hogy történelmi jelentőségű a karlócai béke volt az 1718-ban kötöttnek bár "de jure" valóban része az utolsó magyar földről való lemondás, de "de facto" ennek nem volt jelentősége, mert Sapoyai már ellenőrizte a területet. JSoos ^vita 2023. december 21., 13:05 (CET)

Történelmi jelentőségű volt, de a cikk tévesen azt mondja, hogy 1699-ben adták át az összes oszmán fennhatóság alatt álló területet a Habsburgoknak. Ez nem igaz. Magyarország valójában csak 1718-ban volt szabad az oszmán uralom alól. Szirtyu ^vita 2023. december 21., 14:23 (CET)

Nem mondja ezt mert említi, hogy a Temesköz kivétel volt. A Bánságnak meg még kisebb jelentősége volt, mert azt a Habsburgok el sem ismerték magyar területnek: Temesi Bánság. JSoos ^vita 2023. december 21., 14:38 (CET)

Sziasztok!

Szirtyu Szerintem azért jött ide mert említettem hogy a magyar wikin mi a dátum. Az angol Wikipedian ugyanezt csinálja. Elég Ottomán megszállott több cikkben is az angol Wikin, hangsúlyozza a török dolgokat. A Hungary és az Ottoman Hungary cikkben szerkesztési háborút (edit war) (nem tudom magyar Wikin hogyan hívják) csinál egy ideje pont ugyanezen a témán amin itt. Szerintem google fordítót használ a magyar nyelvhez amikor ide ír nektek.

Próbáltam beszélni vele, és mások sem értenek vele egyett

https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Ottoman_Hungary&action=history

https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Hungary&action=history

https://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Hungary#Ottoman_Hungary

https://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Hungary#Ottoman_Hungary

Szerintem nem kellene a magyar történelemtanítást felülírnia. Megmutattam neki a magyar hivatalos tankönyveket, mind azt hangsúlyozzák hogy 1541-ben szakadt 3 felé az ország és 1699-ben elismerték a törökök a hódoltság elvesztését és akkor már újból egyesült Magyarország. Az igaz, hogy 1521-ben Nándorfehérvár el lett foglalva, és hogy 1718 ig még a Temesköz török irányítás alatt volt. De az nem a török hódoltság, 1521 után még Magyarország egységes volt 1 király alatt, az első török elajet 1541 ben alakult. Nándorfehérvárt amúgy 3x foglalták el a Habsburgok 1700as években, meg azelőtt is száz gazdája volt, mit számít egy határerőd mint kezdő dátum? Amúgy ezt is én mondtam neki hogy 1521, mert ő 1526-tól akarta indítani, hogy már akkor el volt foglalva az ország, ami szintén nem igaz.

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR06TB__teljes.pdf 59, 88 oldal

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR06TA__teljes.pdf 67, 80-81 oldal

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/FI-504010601_1__teljes.pdf 104 oldal

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR10TA__teljes.pdf 40, 59 oldal

https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR10TB__teljes.pdf 46. oldal OrionNimrod ^vita 2024. január 4., 20:43 (CET)

Más nyelvű cikkekben is átírja a Magyarország történetét:

https://en.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAuth/Szirtyu

Megjelent egy hasonlóan érvelő támogatója is, feltűnően ugyanazt csinálják:

https://sigma.toolforge.org/editorinteract.py?users=Szirtyu&users=Karaynn OrionNimrod ^vita 2024. január 4., 20:53 (CET)

@OrionNimrod: Bár nem tudok, csak közvetett bizonyítékot felhozni, mégis nagy a valószínűsége, hogy egy kitiltott szerkesztő zoknibábja. A felhasználó akkor lett aktív amikor Pharaph (vita | közrem. | törölt szerk. | ) blokkolása megtörtént. Az enwikin még mindig adminisztrátorra vár a blokkolása, így ott felváltva használja a bábjait, de sohasem egyszerre szerkesztenek, az érdeklődési szócikk kör hasonló. Jellemző rá, hogy valami "saját kutatás" vagy fixa idea alapján makacsul erőlteti a saját álláspontját (PUSHPOV) és olyan forrásokat, vagy kiragadott részleteket ad meg, amelyek nem támasztják alá az álláspontját, vagy azok félreértelmezésén alapul, valamint az érvelési stílusa is nagyon hasonló. JSoos ^vita 2024. január 5., 15:01 (CET)

Szia! Blokkolták az angol Wikin zoknibábság miatt. Örülök hogy nem hagytátok hogy belerondítson a magyar cikkbe, most nézhetem át a spanyol és a francia wikit is, meg a többi szerkesztését az angolban hogy kiszedjem ami káros. Én is láttam Pharaph tevékenységét, de valahogy nekem másnak tűnnek. Nekem úgy tűnt Pharaph fölényesen lenézi a keleti doglokat, míg Szirtyu török mániás volt, szóval nem hinném a kettő egyforma lenne.

https://en.wikipedia.org/wiki/Special:CentralAuth/Szirtyu Amúgy az admin nem rakta össze a őket Pharaph-val https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Suspected_Wikipedia_sockpuppets_of_Karaynn OrionNimrod ^vita 2024. január 5., 16:02 (CET)

Akkor, csak véletlen egybeesés, és valaki más bábja. Látom "Karaynn" már régebb óta szerkeszt és háborúzott is "Pharaph"-val, így az azonosságot ki lehet zárni, de szerintem ő is egy régi bábjátékos. JSoos ^vita 2024. január 5., 16:09 (CET)

Szirtyu 1 hónapos koráig élt, Karayn 2 hónapot. Nekem nem tűnt túl tapasztaltnak, de a 3 revert szabályt ismerte, és akkor jött be a Karayn "segíteni neki". OrionNimrod ^vita 2024. január 5., 16:18 (CET)

Szubtrópusi klíma :)

Sziasztok! Valaki nagyon erőlteti az angol wikin hogy Budapest és Pozsony "szubtrópusi" lenne, én magyarként nem igazán értem, mit gondoltok?https://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Budapest#Climate OrionNimrod ^vita 2024. január 8., 15:14 (CET)

Szia! Szerintem lehet ezen vitatkozni, de én úgy gondolom, hogy a klíma az sokkal inkább egy tájegységre jellemző természeti fogalom, mintsem hogy egy olyan mikroklímát mutasson be, amit az épített környezet nagyban befolyásol. Nincs értelme szerintem egy ilyen kis területet kiragadni a tájból és külön kategorizálni, mert így összehasonlíthatatlanok azí adatok. Külön le lehet írni, hogy az átlagos értékek alapján máshová is sorolható, de ha pl. az ember pár száz métert odébbmegy egy parkba, ott már egész más átlagértékek lehetnek. Írtam oda is. JSoos ^vita 2024. január 9., 15:35 (CET)

Köszönöm hogy becsatlakoztál! Lehet megérni felhívni az OMSZ-t és megkérdezni őket mi a véleményük, lehet még doksit is tudnának linkelni. OrionNimrod ^vita 2024. január 9., 17:31 (CET)

Én csak azt nem értem hogy a MET itt Cfa-it ír: https://www.met.hu/en/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/altalanos_leiras/

Viszont az összes térképen Dfa és Dfb-nek látom az országot.

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Köppen-Geiger_Climate_Classification_Map.png

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Koppen-Geiger_Map_D_present.svg

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Subtropical.png

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Hungary_map_of_Köppen_climate_classification.svg

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Koppen-Geiger_Map_HUN_present.svg

Ezt te érted? OrionNimrod ^vita 2024. január 9., 17:56 (CET)

Szerintem valóban nem mindegy, hogy az átlagok esetében milyen intervallumról beszélünk, mert az igaz, hogy az utóbbi időben minket is érint a felmelegedés. Azonban, a Köppen Cfa még nem jelenti azt, hogy ezt "Nedves szubtrópusi"-nak kellene hívni, és ilyen nincs is a szócikk leírásában. A kifejezést a Trewartha használja és ott feltétel, hogy 8 hónap 10C feletti átlagú legyen, ami ránk nem igaz. Annyit írnak, hogy egyesek ezt a kifejezést használják a Köppen Cfa-ra is, de a szócikk nem erről szól és a "Mérsékelt meleg" pont annyira elfogadott kifejezés. És ha a Trewartha szerint osztályozást nézzük Budapestre akkor az "Mérsékelt kontinentális" tehát szerintem sokkal jobb a "mérsékelt" szót használni, arról nem is beszélve hogy a Trewartha leginkább pont a Köppen C kategóriájának hiányosságai miatt született. Mi több, a Met.hu is azt írja a Cfa-ról: "uniform distribution of precipitation and a hot summer climate type", tehát egy szóval sem írja azt hogy nedves lenne, és a térképen a vörös színhez kifejezetten az van írva "warm-dry". Amivel szintén vitatkoztam, hogy a Köppen Dfa kritériumnak éppúgy megfelel a város, a kérdés csak az milyen időtartamra tekintünk. Ezen az oldalon januárt egyébként 0.0 átlagúnak mutatja a Met.hu, 1991-2020 között, ami a "0-nál kevesebb átlagú" leghidegebb hónap kitételnek nem felel meg, de nem sok hiányzik hozzá. JSoos ^vita 2024. január 9., 19:42 (CET)

Szia! Az OMSZ ezt írta vissza:

Köszönjük észrevételeit.

Ahogy a honlapunkon is írjuk, nem nagyon használjuk a Köppen-féle kategorizálást, mert az ország nagyjából egy kategóriába esik. Ugyanakkor érthető, hogy egy világméretű összehasonlításban ennek van létjogosultsága.

Arra, hogy pontosan honnan származik a honlapunkon lévő besorolás, már nem emlékszem, de más - meteorológusok által végzett számítások - alapján is a Cf jellemző Magyarországra, a 3. betű ugyan inkább b és nem a, ahogy mi írtuk.

Mellékelten küldöm pl. a Péczely Gy. (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, könyvben található kategóriát, illetve 2 irodalmat, melyet ez ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársai írtak:

https://rmets.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/joc.6859

https://ttk.elte.hu/dstore/document/856/book.pdf

Mivel kérdései felkeltették kíváncsiságunkat, a közeljövőben mi is kiszámoljuk az 1991-2020 időszakra vonatkozóan a Köppen kategóriákat Magyarország területére a HungaroMet (volt OMSZ) méréseinek felhasználásával készített rácsponti adatbázisunk alapján. OrionNimrod ^vita 2024. január 10., 12:24 (CET)

ide írtam: eghajlat@met.hu OrionNimrod ^vita 2024. január 10., 12:25 (CET)

Bevezető

Milyen alapon jelenthető ki hogy 2010 óta a demokrácia hanyatlik Magyarországon? Ez egy személyes vélemény amelyet sűrgőse javitani kéne! Danil444 ^vita 2024. március 10., 12:24 (CET)

A bevezető utolsó szakaszához, amelyet kifogásolsz számszerűen 10 db különböző forrás van megadva, ezért ez az állítás alaposan alá van támasztva. Ha szerinted vannak olyan releváns források, amelyek szerint nem romlott, vagy egyenesen javult a demokrácia helyzete, akkor ezek mellé oda lehet tenni az ezzel ellentétes kijelentéseket a megfelelő hivatkozásokkal. JSoos ^vita 2024. március 10., 12:46 (CET)