Latin igeragozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A latin nyelvben az ige ragozható szófaj. A ragozott igéken a következőket jelölik:

  • igenem (genus, cselekvő vagy szenvedő)
  • mód (modus, kijelentő, kötő vagy felszólító)
  • idő (tempus, jelen, múlt vagy jövő)
  • állapot (actio, egyidejű vagy előidejű, más szóval folyamatos vagy befejezett)
  • szám (numerus, egyes vagy többes) és
  • személy (persona, első, második vagy harmadik).

Emellett az igéknek vannak igeneveik is:

Részesülve a főnevek, illetve a melléknevek tulajdonságaiból, az igenevek részt vesznek a névszóragozásban, habár nincs mindegyiknek teljes paradigmája.

A magyar felfogás szerinti időket az idő és az állapot együttese határozza meg, így hat időt tarthatunk számon. Nem létezik az összes kombináció, például a kötőmódnak nincs jövő ideje, a felszólító módnak múlt ideje.

Igék csoportjai[szerkesztés]

Az igék szótári alakja négy elemből áll. Az első általában a folyamatos jelen idejű, kijelentő cselekvő igeragozás egyes szám első személyű alakja, a második a folyamatos cselekvő infinitivus, a harmadik a befejezett jelen idejű, kijelentő cselekvő igeragozás egyes szám első személyű alakja, és a negyedik a supinum, illetve annak hiányában a befejezett szenvedő participium.

Néhány ige álszenvedő, illetve félig álszenvedő. Az ő szótári alakjuk egy kissé másként néz ki.

Az álszenvedő igék jellegzetessége, hogy jelentésük cselekvő, alakjaik szenvedők, így szótári alakjuk is szenvedő alakokból áll. Az első a folyamatos jelen idejű, kijelentő szenvedő igeragozás egyes szám első személyű alakja, a második a folyamatos szenvedő infinitivus, és a harmadik alak a befejezett jelen idejű, kijelentő szenvedő igeragozás egyes szám első személyű alakja. Az ő szótári alakjuk csak három elemet tartalmaz, mivel perfectum tőre csak cselekvő alakok képzésére lenne szükség.

A félig álszenvedő igék folyamatos alakjai cselekvők, befejezett alakjaik szenvedők. Az ő szótári alakjuk is három elemű. Az első a folyamatos jelen idejű, kijelentő cselekvő igeragozás egyes szám első személyű alakja, a második a folyamatos cselekvő infinitivus és a harmadik alak a befejezett jelen idejű, kijelentő szenvedő igeragozás egyes szám első személyű alakja. Nekik sincs perfectum tövük, hiszen azt csak befejezett cselekvő alakokhoz használják.

A latin nyelvben a legtöbb ige négy csoport, coniugatio egyikébe sorolható. Az első coniugatio töve -ā, a másodiké -ē, a harmadiké mássalhangzó, i vagy u, a negyediké -ī. Az álszenvedő és a félig álszenvedő igék is besorolhatók valamelyik coniugatioba.

Személyragozás[szerkesztés]

A latin nyelvben a szenvedő igét nem a cselekvőből képezik, hanem külön személyragjai vannak.

A folyamatos jelen idő (praesens imperfectum) személyragjai kijelentő és kötőmódban:

Cselekvő Szenvedő
-o vagy -m -or
-s -ris
-t -tur
-mus -mur
-tis -mini
-nt -ntur

Bizonyos helyzetekben inkább a szenvedő alakok használatosak; a nyelv szemlélete inkább szenvedő. A cselekvő igét használják műveltetés, a szenvedő igét visszaható értelemben is. Azonban vannak más eszközök ezek kifejezésére.

A létige ragozása praesens imperfectumban (folyamatos jelen):

Cselekvő
sum
es
est
sumus
istis
sunt

A következő időben tudnunk kell, hogy az adott szó milyen coniugatio-ban van.Ehhez az ige szótári alakja szükséges.A szó mögött található egy szám, amely 1 és 4 között mozog.pl.bibo 3- iszik.

1- āre

2-ēre

3-ĕre

4-īre

Ezeket a ragokat kell hozzáilleszteni a szóalakhoz.pl bibĕre.

Az igeidő neve:praeteritum imperfectum-folyamatos múlt.szokásról, sikertelen cselekvésről beszélünk.

1-2 coniugationál -ba

3-4coniugationál -eba

Es hozzá kell tenni a végére a folyamatos jelen idő

ragjait.magyarul múlt időként tekintünk rá.

Praesens perfectum ragjai:

-i

-isti

-it

-imus

-istis

-erunt

Praeteritum perfectum

-eram

-eras

-erat

-eramus

-eratis

-erant