Sárvíz (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sárvíz (Fejér megye) szócikkből átirányítva)
Sárvíz
A Sárvíz Soponya és Aba között
A Sárvíz Soponya és Aba között
Közigazgatás
Országok Magyarország magyar
Földrajzi adatok
Forrás Bakonyalja
Torkolat Duna
é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″

A Sárvíz a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, amely a Séd és a Gaja egyesülésével jön létre[1] Fejér megyében. A Sárvíz egyik mellékága a Séd-torkolat után leváló, mesterséges Sárvíz-malomcsatorna (vagy Nádor-csatorna), amely vele együtt szinte végig párhuzamosan halad. Legjelentősebb mellékfolyója a Sióagárdnál belecsatlakozó, a Kapossal egyesülő, a Balaton vizét elvezető Sió. A Sárvíz nem sokkal Szekszárd után a Dunába torkollik.

A Sárvíz régen[szerkesztés]

A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.

Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági központja. Szerepe megfelelt a későbbi Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.

A Sárvíz hajdan óriási mocsarakat táplált. Ezen mocsarak kiemelkedő szigetein alapította meg Géza nagyfejedelem fejedelmi székhelyét és a későbbi Magyar Királyság egyik fővárosát, Székesfehérvárt, melynek falait számtalan alkalommal (például a tatárjárás idején) megvédték a Sárvíz által felduzzasztott mocsarak illetve várárkok.

A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. 1827-ben a Sárvíz új medrét Nádor-csatornának nevezték el (ma Sárvíz-malomcsatorna). Tolna megye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[3] Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a sár színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű lehet a folyó neve.[4]

A Sárvíz ma[szerkesztés]

Ma már a jelentéktelenebb folyók közé tartozik, hiszen a folyószabályozással megszűnt hajózhatósága, de Fejér megye nyugati részén így is a legfontosabb vízfolyás.

További információk[szerkesztés]

A Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen mellékfolyója, a Sió, keleten a Duna, északon a Mezőföld széle határolja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Séd-Nádor csatorna rövid törénete (hu nyelven). www.sarviznador-karmentesites.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 1.)
  2. A Séd-Nádor csatorna rövid törénete (hu nyelven). www.sarviznador-karmentesites.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 1.)
  3. Fehér, Anikó. Bátya népzenei monográfiája. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 5. o (2007) 
  4. Győrffy Erzsébet (2008). „Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben”. Helynévtörténeti tanulmányok 3, 125-126. o, Kiadó: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. ISSN 1789-0128.