Sárvíz (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sárvíz (Fejér megye) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sárvíz
A Sárvíz Soponya és Aba között
A Sárvíz Soponya és Aba között
Közigazgatás
Országok Magyarország magyar
Megyék Fejér, Tolna
Földrajzi adatok
Hossz110 km
Forrás Sárszentmihály, Fejér megye
Torkolat Sió, Sióagárd, Tolna megye
é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvíz témájú médiaállományokat.

A Sárvíz egy magyarországi folyó. Fejér megyében, a Sárréten, a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Székesfehérvár mellett, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna megyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

A Sárvíz hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, mocsarait lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. A Sárvíz eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.

A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.

A Sárvíz régen[szerkesztés]

A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.

Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.

A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna megye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással.[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[2] Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a sár színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű lehet a folyó neve.[3]

A Sárvíz ma[szerkesztés]

Ma már a jelentéktelenebb folyók közé tartozik, hiszen a folyószabályozással megszűnt hajózhatósága, de Fejér megye nyugati részén így is a legfontosabb vízfolyás.

További információk[szerkesztés]

A Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen mellékfolyója, a Sió, keleten a Duna, északon a Mezőföld széle határolja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) www.sarviznador-karmentesites.hu nevű ref-eknek
  2. Fehér, Anikó. Bátya népzenei monográfiája. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 5. o. (2007) 
  3. Győrffy Erzsébet (2008). „Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben”. Helynévtörténeti tanulmányok 3, 125-126. o, Kiadó: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. ISSN 1789-0128.