Sárvíz (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sárvíz (Fejér megye) szócikkből átirányítva)
Sárvíz
A Sárvíz Soponya és Aba között
A Sárvíz Soponya és Aba között
Közigazgatás
Országok Magyarország magyar
Földrajzi adatok
Forrás Bakonyalja
Torkolat Duna
é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 38″, k. h. 18° 31′ 59″

A Sárvíz a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Fejér megyében, a Bakonyban ered. Legjelentősebb északi mellékágai, a Gaja Székesfehérvár mellett, a Séd pedig Ősinél torkollanak a folyóba. A Sárvíz egyik mellékága a Séd-torkolat után leváló, mesterséges Sárvíz-malomcsatorna, amely vele együtt szinte végig párhuzamosan halad.

Legjelentősebb mellékfolyója a Sióagárdnál belecsatlakozó, a Kapossal egyesülő, a Balaton vizét elvezető Sió. A Sárvíz nem sokkal Szekszárd után a Dunába torkollik.

A Sárvíz táplálta egykor azokat a mocsarakat, melyek a középkori Magyar Királyság egyik fővárosának, Székesfehérvárnak a falait védték a támadásokkal szemben.

Elnevezés[szerkesztés]

A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[1]

Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a „sár” színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű a folyó neve.[2]

További információk[szerkesztés]

A Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen mellékfolyója a Sió, keleten a Duna, és északon a Mezőföld határolja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fehér, Anikó. Bátya népzenei monográfiája. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 5. o (2007) 
  2. Győrffy Erzsébet (2008). „Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben”. Helynévtörténeti tanulmányok 3, 125-126. o, Kiadó: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. ISSN 1789-0128.