Wikipédia:Vitalapok használata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vitalapok használata során bizonyos kommunikációs módszerek inkább hátráltatják, míg mások inkább segítik a közös enciklopédiaszerkesztést.

Az alábbi lista a szerkesztőknek igyekszik segíteni a vitalapok hatékony használatában. Míg a Wikipédia:Vitalap c. lap pusztán technikai jellegű segítséget igyekszik adni a vitalapokon való tájékozódáshoz és azok szerkesztéséhez, jelen oldal ajánlásokat fogalmaz meg a vitalapok használatának, a rájuk írt szövegek általánosabb szempontjaival kapcsolatban: mi, miért és milyen stílusban kerülhet egy vitalapra.

Mire valók a vitalapok[szerkesztés]

A vitalap célja annak megbeszélése, hogy a szócikk mit és milyen formában tartalmazzon, milyen tennivalók vannak még vele (lásd a {{todo}}(?) sablont, milyen problémákat kell megoldani. Használható források és egyéb információk gyűjtésére, konszenzus keresésére vagy a cikk minőségének, megbízhatóságának értékelésére. Ha jelentősen megváltoztatod a szócikket, és a szerkesztési összefoglalóban nincs hely megmagyarázni, miért tetted, leírhatod a vitalapon egy új szakaszban, amit az összefoglalóban aztán be tudsz linkelni. Ha kiteszel a cikkre valamilyen problémát jelző sablont (mint a {{sn}} vagy a {{lektor}}(?)), a vitalapon célszerű leírni, hogy pontosan mi a kifogásod, hogy a szócikk megváltozása után lehessen tudni, hogy fennáll-e még a probléma.

A vitalapra helyezhetőek el az olyan jelzések, kategóriák is, amelyek nem a cikk témájához, hanem a Wikipédiához kapcsolódnak (például melyik műhelyhez tartozik, milyen események történtek a cikkel). Kivétel ez alól a kiemelt csillag és a portálikonok.

Mire nem valók a vitalapok[szerkesztés]

Az olyan témáknak, amik nem kifejezetten a szócikkhez kapcsolódnak, jobb helye van máshol:

  • ha egy megbeszélés egy másik szócikkhez jobban kapcsolódó témára terelődik, érdemesebb annak a vitalapján folytatni. Így annak a szócikknek a szerkesztői is megtalálják majd, és a leírt információk nem vesznek kárba.
  • ha egy másik szerkesztő viselkedésével van problémád, azt inkább a vitalapján beszéld meg vele, vagy használd valamelyik vitarendezési eljárást.
  • ha egy, a szócikk szempontjából releváns irányelvvel vagy útmutatóval nem értesz egyet, arról annak a vitalapján vagy valamelyik kocsmafalon kezdeményezhetsz vitát, és a kocsmafalakra valók a Wikipédia természetével, működésével kapcsolatos meglátások is.
  • a szócikk tárgyáról szóló vita egyáltalán nem való a Wikipédiába. Ha ki akarod nyilvánítani egyetértésedet a szócikkben leírt egyik vagy másik nézőponttal, vagy vitát kezdeni arról, melyiknek van igaza, azt egy fórumon vagy blogon tedd. A szócikkek tartalma ellenőrizhető és megbízható forrásokon alapul, nem a szerkesztők saját okoskodásain. Ahelyett, hogy elkezdenél érvelni egyik vagy másik álláspont mellett, inkább kutass fel jobb forrásokat.

Hogyan viselkedj a vitalapokon...[szerkesztés]

  • Tételezz fel jóindulatot: Más szóval tekints úgy a vitapartneredre, mint egy olyan gondolkodni képes, racionális személyre, aki azon igyekszik, hogy pozitívan járuljon hozzá a Wikipédiához – kivéve akkor, hogyha szilárd, objektív bizonyítékaid vannak ennek ellenkezőjéről. Csak az, hogy valaki nem ért veled egyet, még nem elegendő bizonyíték.
  • Kommunikálj: A vitalapokon válaszolj azoknak, akik további magyarázatot kérnek a szerkesztéseiddel kapcsolatban. Ne ismételd azt, amit már korábban is írtál.
  • Légy tömör: Ha a hozzászólásod több, mint 100 szavas és nem egy pontokba szedett megbeszélés része, akkor lehetőleg rövidítsd le. A hosszú, csapongó hozzászólásokat nehéz megérteni, és így nehéz rájuk megfelelően reagálni. Ennek eredményeképp a csapongó hozzászólásokat gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy félreértik.

És hogyan ne[szerkesztés]

Ha nem szívleled meg az alábbi figyelmeztetéseket, könnyen előfordulhat, hogy hosszabb vagy rövidebb időre eltiltanak a szerkesztéstől.

  • Kerüld a személyes támadásokat
    • Ne sértegess: Ne írd azt, hogy ez és az a szerkesztő idióta (még akkor sem, ha meg vagy győződve róla, hogy tényleg idióta). Csak a saját dolgodat nehezíted vele – még senki nem lett okosabb attól, hogy lehülyézték, sőt minél inkább a személye és nem a véleménye elleni támadásként éli meg valaki a mondandódat, annál kisebb az esélye, hogy racionálisan tekint rá, és belátja, ha igazad van. Sértegetés helyett magyarázd el neki, mit csinál rosszul, miért rossz az, amit csinál és hogyan lehet jól csinálni.
    • Tartózkodj az ad hominem támadásoktól: ha fasisztának/kommunistának vagy hasonlónak hívod a másik szerkesztőt, az általában nem megfelelő módszer érveid alátámasztására.
    • Ne fenyegess másokat: Ne fenyegetőzz azzal, hogy kitiltatod a másik szerkesztőt, mivel nem ért veled egyet. (Sértegetésért, szerkesztési háborúkért már sok embert kitiltottak; pusztán azért, mert más véleményen volt, még senkit.) Különösen tartózkodj a jogi fenyegetésektől. Ha úgy érzed, hogy egy cikk tartalma jogsértő, jelezd az adminisztrátoroknak vagy a jogi kocsmafalon; ha per kilátásba helyezésével, vagy akárcsak arra való célozgatással próbálsz nyomást gyakorolni más szerkesztőkre, villámgyorsan kitiltva találhatod magad.
  • Ne ferdítsd el mások szavainak értelmét: Általános szabály, hogy ne szerkeszd mások hozzászólásait az engedélyük nélkül. Bár néha úgy tűnik, hogy segítesz azzal, hogy mások elütéseit, nyelvtani hibáit javítod, kérünk, ne merülj el nagyon abban, hogy nyomdakész formára hozod a vitalapokat. Mindez nem túl termékeny módja az idő eltöltésének, és irritálni fogja azokat, akiknek a hozzászólásait javítod. Mindenképpen kerüld a mások által írt hozzászólások értelmének megváltoztatását. (Kivételes esetekben a szabályokat súlyosan sértő, például durván személyeskedő hozzászólások törölhetőek vagy átírhatóak, de ilyenkor mindig jelezd, hogy megváltoztattad.) A saját szövegeidet szerkesztheted vagy törölheted, de ha mások már válaszoltak rá, és ezzel megváltoztatnád a válaszuk értelmét, akkor itt is jelezd az utólagos szerkesztés tényét (például az áthúzás használatával). Semmiképpen ne ragadd ki mások hozzászólásait eredeti szövegkörnyezetükből. (Lásd MeatBall:ContextSwizzling).

Viták, konfliktusok[szerkesztés]

A Wikipédia egy közösség, a szócikkek sok ember munkájának eredőjeként állnak elő. Ahhoz, hogy ez működjön, képesnek kell lennünk együtt és nem egymás ellen dolgozni. Ha egyszerűen csak átírod, ami nem tetszik a szócikkben, könnyen megeshet, hogy később valaki visszaírja. Segíthet, ha feltünteted a forrásaidat, és leírod az indokaidat a szerkesztési összefoglalóban, de vitatottabb témáknál (politika, vallás, perem- és áltudományok, nemzeti/nemzetiségi ellentétek, helyesírás és még sok más) ez sem mindig elég. Nézeteltérés esetén a szöveg oda-vissza állítása helyett (a szerkesztési háború előbb-utóbb azt eredményezi, hogy blokkolják a résztvevőket vagy levédik a lapot) kezdeményezz párbeszédet a vitalapon. Ha a másik fél érdemben nem reagál, akkor se egyedül állítgass vissza, kérj segítséget a járőrök vagy az adminisztrátorok üzenőfalán.

Ha úgy érzed, a megbeszélés holtpontra jutott, próbálj bevonni egy vagy több harmadik felet; szükség esetén kezdeményezz véleménykérést.

A szöveg strukturálása[szerkesztés]

  • Haladj fentről lefelé. Az egyes témákon belül a régebbi hozzászólások feljebb, az újabbak lejjebb találhatóak.
  • Ne használj behúzást a hozzászólások elválasztására! Az első hozzászóló a bal szélen kezd, a következő normális esetben közvetlenül alatta. Csak akkor indokolt kettőspontot (:) használva beljebbezni, ha utólag szúrunk be két, eredetileg egymást követő üzenet közé egy harmadikat, ami az elsőre reagál.
  • Válaszd el az egyes témákat. Ha új témát kezdesz, akkor tedd külön alcím alá.(== Téma címe ==). A vitalapokon az alcímek az e-mailek tárgysorához hasonlóan funkcionálnak. (A "szerkeszt" gombtól jobbra található "+" jellel automatikusan újabb alcímet nyithatsz meg.) Az egyes témákat alcímek alá rendezve azokat külön is lehet szerkeszteni az alcím melletti "szerkeszt" linkre kattintva. Ilyenkor a Összefoglalóban automatikusan megjelenik az alcím, így könnyebben követhetővé válnak a hozzászólások.
  • Pontról pontra adott válaszok esetén használj soremeléseket. Bár a vitalapokon általában jobb tömörségre törekedni, néha, mikor pontról-pontra válaszolsz valamire, nem mindig tudod röviden megfogalmazni a mondandódat. Ilyenkor kezdj új bekezdést, mikor egy pont tárgyalását befejezted. Így könnyebben olvasható lesz a hozzászólásod és válaszolni is könnyebb lesz rá.
  • Ne darabold fel mások hozzászólásait. Ha valaki más egy hosszabb hozzászólására reagálsz, akkor lehetőleg a válaszoddal ne szabdald fel, mert kaotikussá válik a lap és egy viszontválasz után követhetetlen lesz a megbeszélés fonala. Ehelyett ha egy hozzászólás részletére szeretnél reagálni, idézd be, vagy ha számozott ponthoz tartozik, hivatkozz a sorszámára.

Formázások[szerkesztés]

  • A vitalapokon mindig írd alá a hozzászólásaidat: Az aláíráshoz használj 4 hullámvonalat (~~~~). Ez be fogja helyettesíteni a felhasználói nevedet és a dátumot. Pl. Példa 2007. január 10., 20:43 (CET) A beállításaidban testreszabhatod, hogyan nézzen ki az aláírásod.
    A hozzászólások aláírása egy udvariassági gesztus a többi szerkesztő számára, akik így könnyen követni tudják, hogy ki mondott micsodát. Az aláíratlan hozzászólások ezzel szemben követhetetlenné teszik a vitalapot és félreértésekhez vezethetnek. (A hozzászólás írója ugyan a laptörténetből is megállapítható, de jóval körülményesebben.)
  • Kerüld a felesleges formázást: Ne használj sok dőlt betűs, vastagított, vagy CSUPA NAGYBETŰS szöveget. Ezek az ORDÍTOZÁS online megfelői.

Vitalapok tetején gyakran használt sablonok sorrendje[szerkesztés]

Ha túl sok a szöveg[szerkesztés]

  • Ne törölj, archiválj: ha egy vitalap tartalma kezelhetetlenül nagy lesz, vagy a vita elhalt, és senkinek nincs már hozzáfűznivalója, mozgasd át az archívumba. (Erről a Wikipédia:Vitalap archiválása lapon találsz részletes útmutatót.) Ne felejtsd el feltüntetni az archivált lap címét a vitalapon. Ha fontos dolgokat archiválsz, ajánlatos egy rövid összefoglalót írni róluk a vitalapra.

Lásd még[szerkesztés]