Wikipédia:Blokkolás

A blokk egyike azoknak a technikai eszközöknek, amikkel a kitiltásoknak érvényt lehet szerezni. A blokkokat használjuk a vandalizmus, a botok és a helytelen szerkesztői nevek elleni védekezésül is.

A blokkolás három dologra vonatkozhat:

• azonosítóra,
• IP-címre és
• IP-címtartományra (range block).

Az adminisztrátorok technikailag képesek ezt a háromféle blokkot korlátlan időre beállítani, de követniük kell a blokkolással kapcsolatos irányelveket.

Milyen esetekben alkalmazható a blokkolás

Vandalizmus

Az adminisztrátorok, ha úgy ítélik jónak, blokkolhatják azon IP címeket, amiket a Wikipédia elleni vandalizmusra használnak. Statikus IP esetén az ilyen blokk kezdetben 24 óráig tart, ismételt próbálkozások esetén növelhető legfeljebb egy hónapig. Számos ökölszabály van, ami segíthet az adminoknak a blokk időtartamának eldöntésében; ezek egyike sem hivatalos irányelv. Az alkalmi vandálokat általában kétszer figyelmeztetni kell a blokk előtt, de ez kihagyható, ha a vandalizmus a Wikipédia lejáratását vagy valamilyen propaganda hirdetését szolgálja. A részleteket a Mi a teendő vandalizmus esetén cikkben olvashatod.

Azok a bejelentkezett szerkesztők is blokkolhatóak hasonló időtartamra, akik a vandálkodáson kívül semmi mást nem csinálnak. Azokra a szerkesztőkre azonban, akik vegyesen követnek el vandalizmust és rendes szerkesztéseket, nem vonatkozik ez az eljárás.

A blokkolás csak az ismétlődő vandalizmus esetén alkalmazandó, egyedi esetekre nem.

Sorozatos visszaállítások

Az adminok blokkolják azt, aki megsérti a három visszaállítás szabályát, azaz háromnál többször állítja vissza ugyanazt az oldalt 24 órán belül. Ha egyszerre többen sértik meg a szabályt, az adminoknak minden résztvevővel szemben egyformán kell eljárniuk.

Célszerű a blokkolt szerkesztőt a vitalapján értesíteni a blokkról, mellékelve a difflinkeket, amik bizonyítják a szabálysértést.

Szerkesztők veszélyeztetése

Az adminok blokkolhatják azt, aki szavaival vagy tetteivel veszélyeztet más szerkesztőket, például politikai, vallási vagy más üldözésnek teszi ki őket a kormány, a munkaadó vagy bárki más oldaláról. Az ilyen blokkot alkalmazó adminnak (nem feltétlenül nyilvánosan) értesítenie kell a Wikitanácsot és Jimbo Walest, hogy mit tett, és miért. Lásd: Kerüld a személyes támadásokat.

Ilyen intézkedésre ritkán kerül sor.

Személyes adatok nyilvánosságra hozatala

Az olyan szerkesztők, akik más szerkesztőkről azok hozzájárulása nélkül személyes adatot vagy adatokat hoznak nyilvánosságra, tetszőleges időtartamra – akár korlátlan időre – blokkolhatók. Az időtartam függ az eset súlyosságától, illetve attól, hogy a blokkoló admin megítélése szerint egyedi vagy potenciálisan ismétlődő esetről van-e szó.

A fenti szakasz nem vonatkozik az IP-ellenőr státusszal rendelkező adminisztrátorokra, akik bizonyos információkat nyilvánosságra hozhatnak az IP-ellenőrre vonatkozó adatvédelmi szabályok keretein belül.

Bomlasztás és zavarkeltés

Az adminok, ha úgy látják jónak, blokkolhatják azokat az IP címeket vagy szerkesztői neveket, amikről bomlasztják, megzavarják a Wikipédia rendes működését. Ilyen lehet például más szerkesztők aláírt szövegének megváltoztatása, vagy szándékosan félrevezető szerkesztések írása, zaklatás és az ismétlődő személyes támadások. A szerkesztőket általában figyelmeztetik az irányelvekre, mielőtt a blokkolásukra sor kerülne.

A bomlasztó szerkesztők reinkarnációit is blokkolják az olyan esetekben, mikor azok bomlasztó szerkesztéseket végeznek, vagy jelét adják, hogy ilyeneket fognak végezni.

Az ilyen blokkok vitákat eredményezhetnek.

Szerzői jogok megsértése és plagizálás

Mások műveinek a tudtuk vagy a források megnevezése nélküli beillesztése a Wikipédiába elfogadhatatlan. A szerzői jogok megsértése és a plágium súlyos erkölcsi, jogi és hírnév-problémát okozhat a Wikipédiának.

Amennyiben vitatott, hogy egy mű vagy annak egy részlete szabadon felhasználható-e vagy sem, akkor a szerkesztőknek inkább az óvatos utat kell választaniuk, és el kell távolítaniuk a problémás szakaszokat a szócikkből, amíg a vita megnyugtatóan le nem zárul. Az olyan szerkesztők, akik sorozatosan problémás anyagokat visznek be a szócikkekbe, figyelmeztetés után – a projekt érdekében – blokkolhatók.

Azokban az esetekben, amikor a szerkesztő jóhiszeműen jár el, körültekintő a szerzői jogi kérdésekben, valamint nincs jogi probléma, nem blokkolható.

Szerkesztőnevek

A Wikipédia szerkesztői nevekre vonatkozó irányelve szerint a provokatív, sértő, szándékosan megtévesztő vagy más módon helytelen nevek nem megengedettek, és szükség esetén az adminok blokkolhatják a hozzájuk tartozó azonosítókat, hogy kikényszerítsék a névváltoztatást. A Wikipédia:Azonosító irányelv további információt tartalmaz az ilyenkor követendő eljárásról.

A blokkértesítőben szerepelnie kell a blokk okának, és egy linknek arra az oldalra, ahol a szerkesztői név elfogadhatóságát megvitatták.

Ha az azonosítóhoz már tartozik szerkesztői lap, azon is fel kell tüntetni a blokk tényét és magyarázatát (a {{blokkolt azonosító}}^(?) sablon használható erre). Ha még nem létezik az oldal, emiatt nem kell létrehozni.

Az ilyen esetekben figyelni kell arra, hogy a szerkesztő IP címe ne maradjon blokkolva. Amikor a szerkesztő legközelebb szerkeszteni próbál, az IP-je automatikusan blokkolódik (és a blokklistán egy ilyen üzenet jelenik meg: Az általad használt IP-cím autoblokkolva van, mivel korábban a kitiltott XY használta.). Ilyenkor a szerkesztő IP-jéről el kell távolítani a blokkot, hogy be tudjon lépni és szerkeszteni az új azonosítóval.

Ha egy azonosítót a nem megfelelő szerkesztőnéven kívül vandalizmusért is blokkolták, az automatikus blokkot nem szükséges eltávolítani.

Kitiltások

Azokat a szerkesztőket, akiket kitiltottak, rendszerint blokkolják is.

Kitiltásra kerülhet sor az alábbi módokon:

• Közösségi egyetértés egy szerkesztő végleges kitiltásáról;
• A Wikitanács döntése alapján;
• Jimbo Wales döntése alapján;
• a Wikimédia Alapítvány kuratóriuma döntése alapján.
• Wikipédia:Kiskorúak védelme irányelv alapján

Ha bebizonyosodik, hogy egy azonosító egy korábban kitiltott és végtelen időre blokkolt szerkesztő „reinkarnációja”, az azonosítót blokkolni kell. A részletes magyarázatért lásd a zoknibábozás szócikket. Az ilyen blokkok majdnem mindig vitát keltenek.

Szerkesztők, akik visszaélnek a közösség türelmével

Vannak olyan esetek, amikor egy szerkesztő olyan mértékben él vissza a közösség türelmével, hogy blokkolják. Ilyen esetekben a blokkoló adminisztrátoroknak meg kell győződniük arról, hogy élvezik a közösség támogatását a blokkal kapcsolatban, amit jelenteniük kell a WP:AÜ lapon, hogy azt mások ellenőrizhessék.

Amennyiben ez a támogatás megvan, a szerkesztő kitiltottnak minősül és nevét fel kell tüntetni a Wikipédia:Szerkesztők szankcionálása lapon.

„Nyilvános azonosítók”

Nyilvános azonosítók (olyan azonosítók, amelyeket több ember, vagy akár bárki használhat) nem használhatók a Wikipédián. Az azonosító lényege, hogy a szerkesztői működést összekapcsolja a személlyel. A nyilvános azonosító használatával az egyik szerkesztő a másik által szerzett jó hírnevet „magára véve” cselekedhetne. Ezt elkerülendő, és mivel az anonim szerkesztés lehetősége és az új azonosítók létrehozásának egyszerűsége miatt semmi szükség nincs rájuk, a nyilvános azonosítók nem megengedettek.

Ha kiderül, hogy egy azonosító nyilvános (például közzétették valahol a jelszavát), az véglegesen blokkolható, egy figyelmeztető üzenettel, hogy a nyilvános azonosítók használata nem megengedett.

Alternatív megoldásként (amihez még admin se kell) egyszerűen meg is lehet változtatni a jelszót.

Botok

Mint az a Wikipédia:Botok szócikkben le van írva, a botok futtatásához ugyan nem szükséges előzetesen engedélyt kérni, de a botnak be kell tartania bizonyos alapvető elveket. Az adminok kitilthatják azokat a botokat, amelyek nem megfelelően viselkednek. Az ilyen blokk (kezdetben) 24 óráig tart – ez elég idő ahhoz, hogy a bot üzemeltetője válaszolni tudjon.

Anonim és nyílt proxyk

Az adminisztrátorok belátásuk szerint blokkolhatják az anonim proxykhoz tartozó IP-ket (és rendszerint meg is teszik, lásd [1]).

Utánzás

Azokat a neveket, amiknek a segítségével a tulajdonosuk egy másik szerkesztőnek próbálja kiadni magát, azonnal és végleg blokkolni kell. Ilyen esetekben sem kell eltávolítani az IP autoblokkot. Ha valaki csak az aláírásában használja megtévesztő módon egy másik szerkesztő nevét, azt előbb figyelmeztetni kell, és ha nem reagál, blokkolni.

A blokkolás előtt meg kell győződni róla, hogy az utánzó valóban rosszindulatú, és nem csak véletlen hasonlóságról van szó. Ehhez többnyire elég a józan ész használata. Ha a vélt utánzó vandálkodik, megtámad más szerkesztőket, vagy egyéb rosszindulatú viselkedést mutat, akkor minden további nélkül blokkolható. Ha értékes szerkesztéseket végez, akkor fel kell hívni a figyelmét a névhasonlóságra, és megkérni, hogy változtasson nevet.

Mikor nem használható a blokkolás

A fenti lista általános vélekedés szerint a kimerítő listája azon helyzeteknek, amik blokkolást igényelnek. Semmilyen más helyzetben nem szabad blokkolni, hacsak nem támogatja a közösség az eljárást.

Különösen tilos blokkolás segítségével előnyt szerezni egy enciklopédiacikk vitájában. Hasonló okból jobb, ha az admin nem blokkol olyasvalakit, akivel éppen vitában áll, hogy a közvetlen érintettség ne befolyásolja az objektivitását.

A blokkolás hatásai

A blokkolt szerkesztők továbbra is látják a Wikipédia minden oldalát, de a „szerkesztés” linkre kattintva egy üzenet jelenik meg, ami jelzi, hogy a szerkesztő blokkolva lett, és elmagyarázza, mi a blokkolás oka, és hogyan lehet a blokk feloldását kérni. Ez az oldal tartalmazza a blokkot aktiváló adminisztrátor indoklását is.

A blokk lejáratának időpontját a blokk aktiválásakor megadott lejárati idő határozza meg, ami lehet „infinite” (végtelen) vagy „indefinite” (határozatlan) is (ilyenkor a blokk addig érvényes, amíg kézzel le nem veszik).

Amikor egy blokkolt szerkesztő szerkeszteni próbál, akkor az az IP, amelyről próbálkozik, „autoblokkolódik”, hogy ne szerkeszthessen névtelenül vagy egy másik név alatt. Az autoblokkolás belső lejárata 24 óra, ami azt jelenti, hogy még ha a szerkesztő állandóan ki is van tiltva, az autoblokkolás csak a hozzáférési próbálkozása utáni 24 órára vonatkozik.

Ha valaki ismétlődő vagy különösen súlyos rosszindulatú viselkedés miatt legalább két hetes blokkot kap, az IP-címét is ellenőrzik.

Vedd figyelembe, hogy a blokkolás a szerkesztésen túl semmi más lehetőségedet nem gátolja: továbbra is tudsz cikkeket olvasni, módosítani a figyelőlistádat és használni a beállításaidat. Az adminisztrátorok és bürokraták továbbra is tudják használni saját lehetőségeiket: blokkolhatnak vagy feloldhatják azokat, visszaállíthatják a vandalizmust, adminná tehetnek másokat, stb. Ha egy adminisztrátort vagy bürokratát tartalmi okok miatt blokkoltak (például a három visszaállítás megsértése miatt) akkor nagyon kell arra vigyáznia, hogy ezen lehetőségeit ne használja a kérdéses cikk(ek)ben. Ez ugyanis a speciális jogkörének ideiglenes felfüggesztését is maga után vonhatja, hogy biztosítsuk azt, hogy ez ne történhessen meg ismét.

Az indoklás, amit az adminisztrátor beír, meg fog jelenni a blokkolt szerkesztőnek, amikor az szerkeszteni próbál, és a blokkolási naplóban és a blokkok listájában is megjelenik. Az indoklásban is ugyanúgy működnek a linkek és a sablonok, mint bárhol máshol.

Véletlen blokkolások

Ha dinamikus IP címed van, előfordulhat, hogy nem tudsz szerkeszteni, mert az aktuális IP címedet korábban egy vandál vagy egy kitiltott szerkesztő használta, és ezért blokkolták. Ilyenkor a legegyszerűbb megoldás, ha IP-t váltasz. Ha ez nem lehetséges, kérd meg az egyik adminisztrátort, hogy vegye le a blokkot.

Akkor is előfordulhat, hogy tévedésből blokkolnak, ha egy kitiltott szerkesztőt vagy egy közismert vandált utánozol, vagy úgy csinálsz, mintha vandálkodnál. Ha el akarod kerülni, ne csinálj ilyet. („Don't do that then.”)

Teljes és részleges blokkolás

A blokkolás lehet teljes vagy részleges. Teljes blokkolás esetén a blokkolt szerkesztő semmilyen lapot nem szerkeszthet (kivéve esetleg a saját vitalapját). Részleges blokkolás esetén az eljáró adminisztrátor beállíthatja azokat a névtereket vagy akár egyes lapokat, amiknek a szerkesztésétől az adott szerkesztőt eltiltja.

A blokkolás szempontjából speciális szereppel bír a blokkolandó szerkesztő vitalapja: mind teljes, mind részleges blokkolás során külön beállítható, hogy a szerkesztő ezt továbbra is szerkesztheti-e. A fennálló gyakorlat szerint ezt a lehetőséget az adminisztrátorok csak különösen indokolt esetben tiltják le.

Tartományok blokkolása

Néha előfordul egy vandál vagy egy „problémás” szerkesztő, akinek már számos IP-jét blokkolták, mindig újabb és újabb IP-ken tér vissza. Erre megoldás lehet az általa használt teljes IP tartomány blokkolása, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ilyen blokkok valószínűleg más szerkesztőket is érintenek. Ezért tartományokat csak akkor szabad blokkolni, ha a zavaró viselkedés elég súlyos és gyakori ahhoz, hogy a megállítása megérje a rendes szerkesztők átmeneti kizárását is. Ennek megítélése az adminisztrátorra van bízva, aki az érintett szerkesztők várható számát figyelembe véve dönt.

A tartományra vonatkozó blokknak, ha sor kerül rá, a lehető legrövidebbnek kell lennie.

A tartomány-blokkolást nehéz helyesen használni, mert érteni kell hozzá a bináris aritmetikát. Az implementációból adódóan be kell tartani bizonyos megkötéseket, például a blokkolt tartomány méretének kettő-hatványnak kell lennie, a tartomány első és utolsó címének pedig a méret többszörösének. A részleteket lásd a MediaWiki Help:Range blocks lapján.

Blokk feloldása

A Special:Ipblocklist oldal tartalmazza az összes pillanatnyilag blokkolt IP-t és szerkesztőnevet. Az adminoknak mindegyik után megjelenik egy (blokk feloldása) link. Miután rákattintottál, írd be a blokk feloldásának indoklását, majd kattints a Blokk feloldása gombra. Az esetleges autoblokkokat külön fel kell oldani.

A rendszer nem akadályozza meg, hogy az adminok feloldják saját magukról a blokkot, de ezt tenni szigorúan tilos. Ha egy admin úgy érzi, hogy alaptalanul blokkolták, kérje a feloldást a blokkoló admintól, valamelyik másik admintól, vagy a levelezőlistán.

Az adminok feloldhatnak egy szerkesztőt a blokk alól, ha:

• Ennek az irányelvnek a megsértésével lettek blokkolva.
• A blokk okafogyottá vált.
• A blokk tovább tart a kelleténél.
• Más esetekben, ha helyénvaló

A blokkok feloldására nincsenek egyszerű és pontos irányelvek, ezért a „más esetekben” pont. Az adminoknak a józan eszükre és az ítélőképességükre kell támaszkodniuk.

Lásd még

• Az összes blokk listája: Speciális:Blokkolt IP-címek listája
• Blokkolási napló: Speciális:Napló/block
• A blokkolt szerkesztőnek kiírt rendszerüzenet: MediaWiki:Blockedtext (autoblokk esetén MediaWiki:Autoblocker)