Tatrang (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tatrang szócikkből átirányítva)
Tatrang (Tărlungeni)
Tatrang címere
Tatrang címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségTatrang
Rang községközpont
Irányítószám 507220
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 42012
Népesség
Népesség6719 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1150 (2011)[2]
Népsűrűség49,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság620 m
Terület135,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 25° 45′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 25° 45′ 46″
SablonWikidataSegítség

Tatrang (románul Tărlungeni) Románia, azon belül Brassó megye egyik községe. Az ún. barcasági csángók, azon belül a hétfalusi csángók egyik legnagyobb települése Négyfalu mellett.

2002-ben összesen 7399 lakosa volt, ebből román 4061, magyar 2538, cigány 790, ukrán 2, német 6, török 1, zsidó 1.

A község polgármestere Kiss József (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.

Története[szerkesztés]

1427-ben Tatrang néven említik először. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus vallású lett.

1910-ben 3556 lakosa volt, ebből 2157 magyar, 1243 román, 140 cigány és 16 német.

A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.

A hétfalusi csángók („barcasági magyarok”), Siebendörfer vagy Șapte Sate-i csángók a XI. századi magyar-besenyő határőrök maradékai, akik a Barcaság délkeleti szegletében, Brassó közelében Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu (ma: Szecsele), Brassótól távolabb Tatrang, Zajzon és Pürkerec önálló településein laknak. E területeken ők lakják Apáca, Krizba, Barcaújfalu, Halmágy és Székelyzsombor falvakat is. Az eredetileg gyér határőr-lakosság a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó székelyekkel gyarapodott és mai településeik a XIII. században alakultak ki. Az oklevelek csak "székelyeknek" nevezik őket. A szabad jogállású Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, amely lakosságának egy részét a környékükre betelepített szászok jobbágysorba süllyesztettek. Mivel kevés termőföldjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát és fakitermeléssel foglalkoztak. A múlt század második felében a jobb megélhetés reményében sokuk a Regátba vándorolt ki, ahol a '30-as évekig a városi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.

Híres tatrangiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]