Tardos (település)
Tardos | |||
![]() | |||
A tardosi római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csabán Béla Csaba[1] | ||
Irányítószám | 2834 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1617 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 69,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″ | |||
Tardos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos témájú médiaállományokat. |
Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban. Korábbi nevén (1992. december 31-ig) Tardosbánya.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település. Tatabánya 14 km, Tata 12 km, Dunaalmás 15 km-re található.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.
A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.
Katolikus temploma 1870-ben épült.
A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a 12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.
A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% görögnek, 1,4% németnek, 0,2% szerbnek, 21,8% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,2% (19,1% nem nyilatkozott).[3]
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1891-ben Fekete Lajos Kossuth-díjas történész, turkológus, levéltáros, paleográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom – 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
- Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.
- A falu határában, a Bánya-hegyen bányásszák a márványra emlékeztető vörös mészkövet.
- A Bánya-hegyen halad át az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Tardos Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos témájú kategóriát.
- Tardos webhelye
- Tardos az utazom.com honlapján
- Tardos a funiq.hu-n