Szedernye
| Szedernye (Svederník) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Roman Lisický |
| Irányítószám | 013 32 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 335 m |
| Terület | 11,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″ | |
| Szedernye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szedernye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szedernye (szlovákul Svederník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 9 km-re északnyugatra a Vág jobb partján fekszik. Köblös 1961-től és Markófalva 1907-óta tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos sírjait a régészek feltárták. A mai települést 1392-ben "Zedernek" alakban említik először. 1438-ban "Zvedernik", 1458-ban "Kys Svedernek", 1598-ban "Zwedernyk", 1658-ban "Svedernik" alakban említik a korabeli források. Részben Budatín várának uradalmához tartozott, részben a Hatnyánszky és Rakovszky családok birtoka volt. 1598-ban 16 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, vászonszövéssel foglalkoztak.
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1720-ban 15 volt az adózók száma.
1784-ben 58 házában 68 családban 331 lakos élt.
1828-ban 57 háza és 443 lakosa volt.
1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 955 lakosából 948 szlovák volt.
2011-ben 1010 lakosából 968 szlovák volt.
2021-ben 1614 lakosából 1 magyar, 2 cigány, (+5) ruszin, 1579 (+6) szlovák, 20 (+8) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Lourdes-i kápolnája 1929-ben épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
- Markófalva haranglába a 19. elején készült.
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született 1911-ben Anton Botek római katolikus pap, pápai prelátus, politikai fogoly, disszidens.
- Itt született 1919. október 22-én Vincent Hložník szlovák festő, grafikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Štefan Revaj: Svederník 1321-1991.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
Alsóosztorány (Stránske) · Alsóricsó (Dolný Hričov) · Alsótizsény (Dolná Tižina) · Bella (Belá) · Bitérfalva (Bitarová) · Csicsmány (Čičmany) · Egbelény (Gbeľany) · Facskó (Fačkov) · Felsőosztorány (Stráňavy) · Felsőricsó (Horný Hričov) · Felsővisnyó (Višňové) · Frivaldnádas (Rajecká Lesná) · Györkeháza (Ďurčiná) · Harmatos (Rosina) · Háromudvar (Turie) · Jeszenye (Jasenové) · Juhászi (Ovčiarsko) · Kalacsány (Kľače) · Karasznyán (Krasňany) · Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka) · Kenyered (Kunerad) · Kiscserna (Malá Čierna) · Kisdivény (Divinka) · Kővágás (Kamenná Poruba) · Kunfalva (Konská) · Litvaberzseny (Brezany) · Litvailló (Lietavská Lúčka) · Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov) · Lótos (Lutiše) · Majosfalva (Mojš) · Nagycserna (Veľká Čierna) · Nagydivény (Divina) · Nemesőr (Stráža) · Óváralja (Nezbudská Lúčka) · Pásztorzávod (Paština Závada) · Rajec · Rajecfürdő (Rajecké Teplice) · Ricsóváralja (Hričovské Podhradie) · Suja (Šuja) · Sztrecsény (Strečno) · Szedernye (Svederník) · Terhely (Terchová) · Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) · Trencsénladány (Lysica) · Túrirtovány (Porúbka) · Vágnedec (Nededza) · Vágtapolca (Teplička nad Váhom) · Várna (Varín) · Zebény (Zbyňov)· Zsolnaberkes (Hôrky) · Zsolnaerdőd (Podhorie) · Zsolnalitva (Lietava) |  | |
