„Nagygalambfalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Javítás |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| polgármester= Gyerkó Levente |
| polgármester= Gyerkó Levente |
||
| irányítószám= 537214 |
| irányítószám= 537214 |
||
| körzethívószám= +40 x66<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref> |
|||
| körzethívószám= 0266 |
|||
| község népesség = 1805 |
| község népesség = 1805 |
||
| község népesség éve = 2011 |
| község népesség éve = 2011 |
||
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}} |
| község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}} |
||
| magyar lakosság= 1133 |
| magyar lakosság= 1133 |
||
| tengerszint feletti magasság = 431 |
|||
| szöveg pozíciója = lent |
|||
| weboldal = |
|||
| wikicommons = Porumbenii Mari, Harghita |
|||
}} |
}} |
||
'''Nagygalambfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Porumbenii Mari,'' korábban ''Golumba Mare'') falu és községközpont [[Románia|Romániában]], [[Hargita megye|Hargita megyében]]. |
'''Nagygalambfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Porumbenii Mari,'' korábban ''Golumba Mare'') falu és községközpont [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Hargita megye|Hargita megyében]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A falu [[Székelykeresztúr]]tól 10 km-re keletre a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi |
A falu [[Székelykeresztúr]]tól 10 km-re keletre, a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagy-Küküllő]] középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi-völgymedencében terül el. [[Bögöz]]höz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a „szög” itt falurészt jelent). |
||
==Története== |
==Története== |
||
| 26. sor: | 30. sor: | ||
==Látnivalók== |
==Látnivalók== |
||
[[Fájl:RO HR Porumbenii Mari.jpg |
[[Fájl:RO HR Biserica Sfantul Nicolae din Porumbenii Mari (55).jpg|bélyegkép|jobbra|188px|A Szent Miklós görögkatolikus templom]] |
||
{{bővebben| |
{{bővebben|Nagygalambfalvi református templom}} |
||
* [[reformátusok|Református]] temploma [[13. század]]i eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit [[1970]]-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban. |
* [[reformátusok|Református]] temploma [[13. század]]i eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit [[1970]]-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban. |
||
| 33. sor: | 37. sor: | ||
Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története. |
Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története. |
||
* [[ |
* A [[Szent Miklós]]ról elnevezett [[görögkatolikus]] temploma [[1737]]-ben épült, alacsony kőfal övezi. |
||
* Természetvédelmi |
* [[Természetvédelmi terület]]e a [[Rák-tó|Rák-tava]], amely torlasztó; a helyiek feneketlen tónak tartják. |
||
==Képgaléria== |
|||
| ⚫ | |||
==A rák tava== |
|||
Fekvésről |
|||
A Rák tava Nagygalambfalvától északra, egy járművel viszonylag nehezen megközelíthető helyen található. 2 km távolságban található, és a tó fekvésének magassága kb. 600m magas. A tó körül néhol magas néhol alacsony völgy található. |
|||
Kialakulása |
|||
A talaj neogén kori üledékes kőzetből szarmatakori agyagos márgából, és homokkőbók tevődik össze. Ezek a talajtípusok kedveznek a földcsuszamlásoknak és az emberek ezekből, arra következtettek, hogy a tó a Jégkorszak vége felé jöhetett létre. |
|||
A tóról létezik más kialakulási elmélet is, amely a nép hitében egyfajta legendaként (mondaként) maradt fenn. |
|||
A legenda így szól: |
|||
A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett. |
|||
A talaj felépítése: |
|||
*Agyagos márga: Az agyagos talaj nagyon kicsi részekből áll, amelyek nagyon sűrűn helyezkednek el egymás mellett. Ezért az agyagos talaj egy szilárd szerkezetű, nehéz talaj. |
|||
* Üledékes kőzet: A Föld felszínén, illetve a felszín közelben lejátszódó folyamatok, mint a mállás, a szállítás, a lerakódás és a kőzetté válás az üledékes kőzetek létrejöttét eredményezik. |
|||
* Homokkő: A homokkő – sajátos szerkezete miatt – igen rosszul tűri a hőingadozással járó megpróbáltatásokat. Márpedig e vidéken nagyon hidegek a telek, a nyári nappalok forrók, az éjszakák hűvösek, és a fellazult kőzetszövetet már kedvére formálhatja a csapadékvíz, de főként a szél. |
|||
-2- |
|||
A tó méretei: |
|||
Kerülete 800m hossza 250m, szélessége 150m, mélysége maximum 7m. |
|||
Területe: 28000 négyzetméter. |
|||
A hozzátartozó területek együtt 10 hektárt foglalnak el. |
|||
Ezek a területek védettnek vannak nyilvánítva. |
|||
A tó élővilága |
|||
A tóban rákok illetve halak élnek. A tó körül sűrű nádas húzódik, amely teljesen körbeveszi. |
|||
A rence (Uticularia vulgaris): |
|||
A 30-200 cm hosszú növény a vízben lebeg, virágzáskor a felszín alatt úszik. Színe sötétzöld, barnás, néha vöröses. A levél nagy, 2-8 cm hosszú, körvonala 2-3 vagy határozatlanul 4 lebenyű, minden lebenye 1-2-szeresen tollasan elágazó és számos fonalas cimpára oszlik. A végső cimpák tompák, szélükön 8-16 kis vastagodás van, melyeken 1-5 pillaszerű szőrszál ül. A levélen 20-210 pirosló "rovarfogó" tömlő van. A virágzat a víz színe fölé emelkedik 15-35 cm magasra, és 4-15 virágú fürtöt visel. A virág 13-20 mm hosszú, sárga szirmú. |
|||
Termése tok. Szúnyogcsapdaként rencét – Utricularia – lehet telepíteni, amely gyökértelen, a vízben alámerülve úszik, és nyáron sárga virágai a víz felett nyílnak. Mivel a kiszáradást nem tűri, állandó vízborítást jelez. Megtalálható a hínárosokban, nádasok szegélyén, magas sásosokban, patakok pangó részein. |
|||
Általános megfigyelések: |
|||
A tó körül általában sűrű nádas van, és a tó védettnek van nyilvánítva, de vannak olyan emberek, akik nem tisztelik a természetet és néha a száraz nádat, illetve füveket meggyújtják. A tó az állandó természeti hatások miatt 3 részre szakadt, eredeti egy négyszögletű formája helyett. |
|||
Mivel a tó édesvizű nagyon sok állat issza a vizét és a víznek köszönhetően nagyon sok élőlénynek ad otthont. |
|||
Az emberek a tó könnyebb megközelíthetősége érdekében fából készült pallót vezettek le egészen a part mentéig. A tóban a horgászat lehetetlen mivel hogy sok ág és moszat van benne és az aljában egy kb. 1-2m-es iszapréteg. A tónál turisztikai látványosságnak számíthat a Rence. A tavat látogató emberek „tutajozhatnak” is, mivel hogy egy levált földdarabon ülve körül lehet járni a tavat. Véleménykutatásom alapján a falusi embereket nem nagyon zavarja a tó hogyléte. Azt, hogy egyesek felgyújtották a tavat, nem dicsérik, de nem is zavarja őket. De vannak olyan emberek is, akiket érdekli, és szeretne tenni a tóért és a védett állatok, illetve növények érdekében. |
|||
A környezeti rombolás hatásai: |
|||
Mivel, hogy a tó körül a nádas van, sok állatnak nyújt menedéket: |
|||
- békák, rovarok, hüllők, madarak |
|||
Amikor a nádast ilyen romboló hatások érik, mint például a gyújtogatás, akkor ezek az állatok élőhely nélkül maradnak, és a hely is elveszti szépségét. |
|||
Egy nádas kiirtása nagy kár, mert nagyon sok idő alatt nő ki újra és lesz olyan, mint amilyen volt. De a gyújtogatás nem tesz jót a Rencének se, amely eléggé ritka, de a tűzzel kipusztul ez is. És a másik dolog az, hogy az égés során felszabaduló füst szennyezi a levegőt is és ez által nagyobb lesz az ózonréteg, illetve légkör szennyezettsége. |
|||
==Híres emberek== |
==Híres emberek== |
||
| 87. sor: | 48. sor: | ||
==Testvértelepülései== |
==Testvértelepülései== |
||
* [[Mikepércs]] |
* {{zászló|Magyarország}} [[Mikepércs]], [[Magyarország]] |
||
* [[Szank]] |
* {{zászló|Magyarország}} [[Szank]], Magyarország |
||
== |
==Jegyzetek== |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
==Külső hivatkozások== |
|||
| ⚫ | |||
{{Hargita megye települései}} |
{{Hargita megye települései}} |
||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
A lap 2017. október 6., 00:45-kori változata
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Nagygalambfalva (Porumbenii Mari) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Galambfalva |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Gyerkó Levente |
| Irányítószám | 537214 |
| Körzethívószám | +40 x66[1] |
| SIRUTA-kód | 85216 |
| Népesség | |
| Népesség | 1100 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1133 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 431 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 26″, k. h. 25° 07′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygalambfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagygalambfalva (románul Porumbenii Mari, korábban Golumba Mare) falu és községközpont Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.
Fekvése
A falu Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre, a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi-völgymedencében terül el. Bögözhöz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a „szög” itt falurészt jelent).
Története
1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeleti végétől nem messze a Vágás-patak feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kiterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott. A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: "Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester." 1566. május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár. 1910-ben 1441 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1203 lakosából 1187 magyar, 11 román volt.
Látnivalók
.jpg)
- Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: "javítva 1479 Szent Bertalan". 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.
Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.
- A Szent Miklósról elnevezett görögkatolikus temploma 1737-ben épült, alacsony kőfal övezi.
- Természetvédelmi területe a Rák-tava, amely torlasztó; a helyiek feneketlen tónak tartják.
Híres emberek
- Itt született 1818-ban Feleki Miklós színész, drámaíró.
- Itt született 1860-ban Sebesi Jób költő, néprajzos.
- Itt született 1929-ben Kányádi Sándor költő.
- Itt született Borbély Gábor római katolikus esperes, pápai prelátus.
- Itt született Benedekffy Katalin színművész, operaénekes.
Testvértelepülései
Mikepércs, Magyarország- Szank, Magyarország
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}