„Krisztinaváros” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
zöld link kékre
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
104 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
}}
}}


'''Krisztinaváros''' [[Budapest]] egyik városrésze az [[Budapest I. kerülete|I.]] és a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerület]] területén. A [[Pasarét]]től a [[Tabán]]ig, illetve a [[Budai-hegység]] keleti nyúlványaitól a [[Budai várnegyed|Várig]] terjedő városrész öt kisebb részre osztható: hozzá tartozik a Belső-Krisztinaváros, a Nyugati-Várlejtő, a [[Naphegy]], a [[Vérmező]] és a [[Városmajor]].<ref name=onkormi>{{cite web |url=http://www.budavar.hu/index.php?menu=174 |title=Krisztinaváros |accessdate=2008-08-01 |publisher=Budavári Önkormányzat}}</ref>
'''Krisztinaváros''' [[Budapest]] egyik városrésze az [[Budapest I. kerülete|I.]] és a [[Budapest XII. kerülete|XII. kerület]] területén. A [[Pasarét]]től a [[Tabán]]ig, illetve a [[Budai-hegység]] keleti nyúlványaitól a [[Budai várnegyed|Várig]] terjedő városrész öt kisebb részre osztható: hozzátartozik a Belső-Krisztinaváros, a Nyugati-Várlejtő, a [[Naphegy]], a [[Vérmező]] és a [[Városmajor]].<ref name=onkormi>{{cite web |url=http://www.budavar.hu/index.php?menu=174 |title=Krisztinaváros |accessdate=2008-08-01 |publisher=Budavári Önkormányzat}}</ref>


==Földrajz==
==Földrajz==

A lap 2012. szeptember 22., 22:47-kori változata

Krisztinaváros
Krisztinaváros látképe a Budai várból
Krisztinaváros látképe a Budai várból
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületI. és XII.
Alapítás ideje1769
Népesség
Teljes népesség23 689 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Krisztinaváros (Magyarország)
Krisztinaváros
Krisztinaváros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 01′ 55″
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztinaváros témájú médiaállományokat.

Krisztinaváros Budapest egyik városrésze az I. és a XII. kerület területén. A Pasaréttől a Tabánig, illetve a Budai-hegység keleti nyúlványaitól a Várig terjedő városrész öt kisebb részre osztható: hozzátartozik a Belső-Krisztinaváros, a Nyugati-Várlejtő, a Naphegy, a Vérmező és a Városmajor.[4]

Földrajz

A Várhegytől nyugatra, a Tabántól északnyugatra fekszik. A pesti oldallal a Széchenyi lánchíd köti össze, amelynek budai hídfőjéhez vezet az Alagút.

Határai

Szilágyi Erzsébet fasor a Városmajor utcától – Széll Kálmán tér – Várfok utca – a várfal a Bécsi kapu nyugati oldalától a Dózsa György tér 9-ig – Pásztor-lépcső – Gellérthegy utca – Czakó utca – Hegyalja út – Avar utca – Kiss János altábornagy utca – Ugocsa utca – Böszörményi út – Kék-Golyó utca – Ráth György utca – Roskovics utca – Bíró utca – Alma utca – Gaál József út – Határőr út – Városmajor utca a Szilágyi Erzsébet fasorig.

Történelem

Fájl:Krisztinater-1883-utan-ismeretlen.jpg
A templom jobb oldalán az 1787-ben alapított iskola épülete

A Nyugati-Várlejtőn, a Vár Logodi- (más néven Zsidó-) kapujának közelében feküdt a középkorban Logod falu. A település a török uralom alatt elpusztult, emlékét a Logodi utca őrzi.[4] Templomának romjai ma is megtalálhatók az Attila út fölött.[5]

A Várhegy alatti városrész, amely egykor a budai hegyvidék nagy részét magába foglalta, csak mezőgazdasági művelés alatt állt a 18. század végéig, mivel hadászati okokból megtiltották állandó épületek emelését ezen a területen. Egyedül a Francin Péter kéményseprő által emelt kápolna (a mai Krisztinavárosi templom elődje) állt itt. 1769-ben Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia leánya, Albert Kázmér szász–tescheni hercegnek, Magyarország helytartójának a felesége érte el, hogy ezt a tilalmat feloldják – hálából az ő nevét kapta a terület.

Krisztinaváros területe a 18. század végétől kezdve folyamatosan beépült. 1787-ben létrehozták a Krisztina Téri Iskolát. 1842-ben a mai Horváth-kertben megalakult a Budai Színkör. Az Alagút 1856-os megépülése Pest felé is megteremtette a városrész kapcsolatát. A hajdani külváros az 1873-as egyesítés óta Budapest része.

Látnivalók

Aba-Novák Vilmos Budapest, Zsolt utca 7
A Krisztinavárosi templom a Várból

Említésre méltó műemléke a copf stílusban épült Krisztinavárosi plébániatemplom. Itt tartotta esküvőjét 1836-ban gróf Széchenyi István és 1857-ben Semmelweis Ignác. További nevezetessége, hogy 1940-ben a szentély görgőkre helyezésével és eltolásával tették lehetővé a kereszthajó megépítését és a templom bővítését.

A modern építészet egyik jelentős alkotása az Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan építette vasbeton szerkezetű Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom (1932–1933) és harangtorony (1937).

Közlekedés

A Krisztinavárosban található a Déli pályaudvar, melynek megközelítése a 18-as, 59-es, 61-es villamosokkal, valamint a 2-es metróval lehetséges. Ezenkívül a városrész szélén található a Moszkva tér, ami Budapest egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja.

Főbb útvonalak:

Kultúra

  • Tabán mozi [1][2]
  • Krisztinavárosi könyvtár [3]

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai (I. kerület)
  3. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai (XII. kerület)
  4. ↑ a b Krisztinaváros. Budavári Önkormányzat. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  5. ↑ Bächer Iván: A Kalef. Moszkva tér - helytörténeti kiadvány, 1997. szeptember. Eklektika Klub, 1989. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krisztinaváros&oldid=12362501”