Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk ez a krisztinavárosi plébániatemplomról szól. Hasonló címmel lásd még: Havas Boldogasszony-templom (egyértelműsítő lap).
Havas Boldogasszony-plébániatemplom
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-budapesti
EgyházközségBudapest
Budai-Középső espereskerület
Püspök(ök)Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok)Tampu-Ababei József (plébános)
Építési adatok
Építése1795
Stíluscopf
FelszentelésIsmeretlen
FelszentelőIsmeretlen
Elérhetőség
TelepülésBudapest, I. kerület
Koordinátáké. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″
Hely1016 Budapest,
Mészáros u. l.
Elhelyezkedése
Havas Boldogasszony-plébániatemplom (Budapest)
Havas Boldogasszony-plébániatemplom
Havas Boldogasszony-plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″
Térkép
A Havas Boldogasszony-plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Havas Boldogasszony-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplom római katolikus templom Budapest I. kerületében, a Krisztina téren. Műemléki védelmet élvez.[1] Helyi elnevezései Krisztina téri templom, Krisztina-templom vagy Alsó-Krisztina (a Felső-Krisztina néven emlegetett, hivatalosan Keresztelő Szent János-templom az Apor Vilmos téren található).

Történelem[szerkesztés]

Buda lakosságát a 17. század végén, 18. század elején pestisjárványok pusztították. Franczin Péter Pál itáliai származású kéményseprő mester, a Budai Várban lakó módos polgár 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária-kegyhelyére, Ré községbe az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A zarándoklatról a kegykép másolatával tért vissza Budára, és budai szőlejében fából fogadalmi kápolnát emeltetett. A kegyképet az akkor még Vérkápolnának nevezett épületben helyezte el. Az 1723-as tűzvészben a kápolna leégett, a kegykép azonban átvészelte azt. Az immár kőből újjáépített kápolna zarándokhely lett; eleinte jezsuiták, majd karmeliták gondozták. 1751-ben Mária Terézia királynő is meglátogatta a kegyképet. 1757-ben XIV. Benedek pápa hozzájárult, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.[2][3]

A lelkipásztori feladatokat 1791-től 1821-ig ferencesek látták el a budavári plébániáról. Krisztinaváros kiépülésének köszönhetően nagyobb templomra lett szükség, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint. Hikisch terveiből, a főhomlokzat lendületesen hullámzó alakja pénz hiányában sajnos nem épülhetett meg. Helyette feszesen síkba komponált, lehiggadt homlokzat készült.[4] A régi kegykép az új templomban is főhelyet kapott. (A kegyképnek két másolata is van, a makkosmáriai templom és a Pesti Ferences Templom oltárképe.[3]) A mellékoltárképek (Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna) 1811 és 1815 között készültek el. 1821-ben önállósult a krisztinavárosi plébánia; első plébánosa Majsch Jakab lett. A Budai Vár 1849-es ostroma idején a templom tetőzete erősen megrongálódott. A hibákat Hild József irányításával javították ki. A tető után néhány évvel a homlokzaton több módosítást hajtottak végre. A főhomlokzat fölötti tornyot is átépítették.

Széchenyi István és Seilern Crescence esküvőjének emléktáblája
Széchenyi István és Seilern Crescence esküvőjének emléktáblája

A krisztinavárosi templomban tartotta esküvőjét gróf Széchenyi István és Seilern Crescence 1836. február 4-én,[5][6] és napra házasságuk első évfordulóján itt keresztelték 1837. február 3-án született első gyermeküket, Bélát.[7] Ugyancsak itt keresztelték 1848. augusztus 5-én az akkor 10 napos – és a „fizikusok fejedelmévé” lett – Eötvös Lorándot.[8] Továbbá ugyancsak itt tartotta esküvőjét „az anyák megmentője”, Dr. Semmelweis Ignác és Weidenhoffer Mária 1857. június 1-jén. 1877–78 között egy éven át itt segédlelkészkedett az ifjú Csernoch János, a későbbi bíboros, a Magyar Királyság érsekprímása.

Krisztinaváros 1875-ben: előtérben a Budai Színkör épülete, középen a templom, jobbra mellette a Karátsonyi-palota, mögötte hátul a Déli pályaudvar

1919. június 22-én Cserny József egy fél század vöröskatona élén rátámadt a templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.[9]

A templom mai alakját az 1943–1944-es[10] bővítéssel nyerte el: Brestyánszky Tibor és Borsos László[11] építész irányításával a templomot a szentély irányában kibővítették (meghosszabbították). Az eredeti 1796-os főoltár megóvása érdekében első lépésben az oltárépítmény alá síneket helyeztek el, majd acél görgőkön kézi csörlőkkel arrébb vontatták. Ezután a szentélyfalakat is hasonló technológiával tolták utána. Az így szabaddá vált helyre szegmensíves záródású kis kereszthajót falaztak. A templom restaurálása során feltárták a szentély eredeti kupola-freskóját.[3][12][13] A II. világháború alatt Szabó Imre későbbi püspök volt a plébános.

1956-ban és azután is rendszeresen orgonált a templomban Czigány György[14], és itt működött 1972-85 között az egyik első hazai templomi beatzenekar, a Credo együttes.

1993-ban alapították a plébániához tartozó Szent Gellért Katolikus Általános Iskolát, amely 1997-ben gimnáziummal bővülve 12 évfolyamos iskolává vált. A templom és a gimnázium közötti téren áll Budapest legrégibb Szeplőtelen fogantatás szobrának másolata (az eredetit 1927-ben a Fővárosi Múzeumba szállították[1]).[2] A plébánia 2007-ben Szent Flórián-szobrot állíttatott az észak-budai tűzoltási és mentési parancsnokság Kosciuszkó Tádé utcai laktanyájának udvarán a szolgálatteljesítés közben életüket vesztett tűzoltók emlékére, a műegyetemi lőtértűz hősi halottaira is emlékezve.[15][16]

Papjai[szerkesztés]

A templom délről nézve
Déli oldal, éjszakai kép
A főhomlokzat (nyugati oldal)
Csernoch János emléktáblája
A főhajó

Plébánosok[szerkesztés]

Év Név Megjegyzés
1821–1839 Majsch Jakab A vári plébániától önállósult krisztinavárosi plébánia első plébánosa[2][17]
1839–1843 Fauser Antal [17]
1843–1851 Muhay Ignác [17]
1851–1869 Funk Károly [17]
1869–1915 Rostaházy Kálmán [17]
1915–1932 Zelliger Vilmos [17]
1932–1944 Knébel Miklós [17]
1944–1972 Szabó Imre A II. világháború alatt plébános, később püspök[2][17]
1972–1981 Gyimóthy Károly [17]
1981–1982 Khirer Vilmos [17][18]
1982–2002 Várhegyi István [17][19]
2002 Cseh László Zoltán Plébániai kormányzó[20]
2002–2020 Vigassy Mihály [21][22]
2020 Depaula Flavio Silvio SVD Plébániai kormányzó[23][24]
2020- Tampu-Ababei József [24][25]

Káplánok[szerkesztés]

Év Név Megjegyzés
1849–1850 Rimely Károly [26]
(...)
1877–1878 Csernoch János segédlelkész
(...)
1944–1947 Fundelius Vilmos [27]
(...)
1953–1957 Kerényi Lajos [28]
1956–1958 Nagy László [29]
(...)
1964–1974 Rozsályi Zoltán [30]
(...)
1977–1983 Blanckenstein Miklós [31]
(...)
1984–1985 Beran Ferenc [32]
1985–1994 Spick Károly [33]
1994–1996 Fülöp Ákos [34]
1996–2002 Cseh László Zoltán [35]
2002–2003 Cserha István [36]
2003–2005 Androvich Tamás [37]
2005–2008 Kálmán Antal [38]
2008–2010 Erdődi Ferenc [39]
2010–2012 Török Csaba [40]
2013–2015 Bakos Zsolt Kisegítő lelkész (nem káplán)[41]
2015–2017 Lakatos Bence [42]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Krisztinavárosi római katolikus templom. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  2. ↑ a b c d Összefoglaló. Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia. [2008. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  3. ↑ a b c Dr. Kis Csongor OFM: Templomunk története. Kovács Bánk OFM. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  4. ↑ http://budapestcity.uw.hu/03-muemlekek/01/Krisztinavarosi-plebaniatemplom/tervrajz-m.jpg[halott link]
  5. ↑ Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3). Budapesti Negyed, 1996. [2008. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 12.)
  6. ↑ Kovács Bánk honlapja – a többi forrás fényében valószínűleg tévesen – 1830. február 4-ét ír.
  7. ↑ Széchenyi István: Napló. Válogatta, szerkesztette, a fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és a szerkesztői utószót írta Oltványi Ambrus. Bp.: Osiris, 2002, 738–739. o.
  8. ↑ Plósz Katalin M. Georgia SSND: Hol született Eötvös Loránd?. Fizikai Szemle 2003/9. 346. o.. KFKI, 2003. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  9. ↑ Nagy Sándor: Vörös megtorlás a fehér Budán (magyar nyelven). Rubicon, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  10. ↑ A források ellentmondásosak. A plébánia honlapja és Saly Noémi cikke szerint 1940, a nol cikk szerint 1943, Kovács Bánk honlapja és az egyházmegye honlapja szerint 1944, az MTV műsora szerint 1943–44 a bővítés időpontja.
  11. ↑ http://www.pontmagazin.hu/pm111659.html Archiválva 2007. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - A 20. századi irányzatok
  12. ↑ HORLER Miklós: Budapest műemlékei I., In: Magyarország műemléki topográfiája, Akadémia Kiadó, Bp., 1955, 764–772. o.
  13. ↑ Csordás Lajos: Miről mesélnek a pesti templomok?. Népszabadság Online, 2008. március 24. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  14. ↑ László Dóra: Az alkotás az élet igenlése (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. augusztus 23. [2011. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  15. ↑ Erdő Péter bíboros felavatta Szent Flórián szobrát (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2007. május 2. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  16. ↑ Szent Flórián-szobor (magyar nyelven). Köztérkép. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  17. ↑ a b c d e f g h i j k Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia. Katolikus lexikon. katolikus.hu, 2000. [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  18. ↑ Khirer Vilmos dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  19. ↑ Várhegyi István. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  20. ↑ Cseh László Zoltán. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  21. ↑ Vigassy Mihály. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  22. ↑ Elhunyt Vigassy Mihály pápai prelátus. Magyar Kurír, 2020. március 21.
  23. ↑ Hirdessétek a háztetőkről – Karanténpassió a Krisztinavárosban (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  24. ↑ a b Személyi változások 2020-ban a katolikus egyházmegyékben. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
  25. ↑ https://krisztinatemplom.hu/plebaniai-informaciok/papjaink/
  26. ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  
  27. ↑ Fundelius Vilmos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  28. ↑ Kerényi Lajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  29. ↑ Nagy László. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  30. ↑ Rozsályi Zoltán. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
  31. ↑ Blanckenstein Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  32. ↑ Beran Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  33. ↑ Spick Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  34. ↑ Fülöp Ákos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  35. ↑ Cseh László Zoltán. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  36. ↑ Személyi változások az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében. Új Ember, 2002. július 28. [2011. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
  37. ↑ Magyar pap - Kanadából - Vendégségben Androvich Tamásnál. Új Ember, 2005. február 13. [2009. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
  38. ↑ Kálmán Antal. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2011. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  39. ↑ Erdődi Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  40. ↑ Török Csaba dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  41. ↑ Bakos Zsolt. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  42. ↑ Lakatos Bence. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krisztinavárosi_Havas_Boldogasszony-plébániatemplom&oldid=26963765”