„Jurij Vlagyimirovics Andropov” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
+képaláírás, link, pontosit, form |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| kép =Yuri Andropov - Soviet Life, August 1983.jpg |
| kép =Yuri Andropov - Soviet Life, August 1983.jpg |
||
| képméret =200px |
| képméret =200px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = Andropov 1983-ban |
||
| kiskép = |
| kiskép = |
||
| sorszám = |
| sorszám = |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
[[Fájl:00595309(Andropov&Jaruzelski).jpeg|thumb|180px|Right|Andropov és [[Wojciech Jaruzelski]]]] |
[[Fájl:00595309(Andropov&Jaruzelski).jpeg|thumb|180px|Right|Andropov és [[Wojciech Jaruzelski]]]] |
||
'''Jurij Vlagyimirovics Andropov''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Ю́рий Владимирович Андропов;'' [[1914]]. [[június 15.]] - az akkor hivatalos Julián-naptár szerint [[június 2.]] – [[1984]]. [[február 9.]]) orosz nemzetiségű [[Szovjetunió|szovjet]] politikus, a [[Szovjetunió Kommunista Pártja]] (SZKP) főtitkára [[1982]]. [[november 12.|november 12-étől]] 16 hónappal később bekövetkező haláláig. |
'''Jurij Vlagyimirovics Andropov''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Ю́рий Владимирович Андропов;'' [[1914]]. [[június 15.]] - az akkor hivatalos [[Julián-naptár]] szerint [[június 2.]] – [[1984]]. [[február 9.]]) orosz nemzetiségű [[Szovjetunió|szovjet]] politikus, a [[Szovjetunió Kommunista Pártja]] (SZKP) főtitkára [[1982]]. [[november 12.|november 12-étől]] 16 hónappal később bekövetkező haláláig. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Andropov a cári [[Oroszország]] Sztavropol Kormányzóságában, ''Naguckoje'' sztanyicán (kozák falu) született, apja Vlagyimir Andropulo (később Andropov) vasúti hivatalnok, édesanyja Jevgenyija Flekenstejn volt. Rövid ideig a ribinszki folyamhajózási technikum hallgatója volt, majd [[1930]]-ban belépett a [[Komszomol]]ba. [[1939]]-ben lépett be a Kommunista Pártba, [[1940]]–[[1944]] között a Karél–Finn SZSZK Komszomol szervezetének első titkára volt. A [[második világháború]]ban Andropov a |
Andropov a cári [[Oroszország]] Sztavropol Kormányzóságában, ''Naguckoje'' sztanyicán (kozák falu) született, apja Vlagyimir Andropulo (később Andropov) vasúti hivatalnok, édesanyja Jevgenyija Flekenstejn volt. Rövid ideig a ribinszki folyamhajózási technikum hallgatója volt, majd [[1930]]-ban belépett a [[Komszomol]]ba. [[1939]]-ben lépett be a Kommunista Pártba, [[1940]]–[[1944]] között a Karél–Finn SZSZK Komszomol szervezetének első titkára volt. A [[második világháború]]ban Andropov a [[partizán]]mozgalomban harcolt, majd a háború után, [[1951]]-ben került Moszkvába, a Párt Főtitkárságára. [[1954]]-ben kinevezték [[Magyarország]]ra szovjet nagykövetnek. Andropov volt az egyik felelőse annak a szovjet döntésnek, hogy [[1956-os forradalom|1956]]-ban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. |
||
[[1954]]-ben kinevezték [[Magyarország]]ra szovjet nagykövetnek. Andropov volt az egyik felelőse annak a szovjet döntésnek, hogy [[1956-os forradalom|1956]]-ban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot. |
|||
== Hatalomra jutása == |
== Hatalomra jutása == |
||
Moszkvába való visszatérése után Andropov az SZKP Központi Bizottsága Szocialista Országok Együttműködési Főosztályát vezette ([[1957]]–[[1967]]), közben [[1962]]-ben, [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Mihail Szuszlov]] utódjaként, tagja lett az SZKP KB Titkárságának. [[1967]]-ben kinevezték a [[KGB]] parancsnokának, ezt a beosztást egészen [[1982]]-ig töltötte be. [[1973]]-ban Andropov az SZKP KB Politikai Bizottságának teljes jogú tagja lett. |
Moszkvába való visszatérése után Andropov az SZKP Központi Bizottsága Szocialista Országok Együttműködési Főosztályát vezette ([[1957]]–[[1967]]), közben [[1962]]-ben, [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Mihail Szuszlov]] utódjaként, tagja lett az SZKP KB Titkárságának. [[1967]]-ben kinevezték a [[KGB]] parancsnokának, ezt a beosztást egészen [[1982]]-ig töltötte be. [[1973]]-ban Andropov az SZKP KB Politikai Bizottságának teljes jogú tagja lett. |
||
Néhány nappal [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]] halála után, [[1982]]. [[november 10.|november 10-én]], mindenki meglepetésére Andropovot választották az SZKP főtitkárává, a biztos befutónak tartott [[Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko|Konsztantyin Csernyenko]] helyett. Ő volt az első olyan KGB-elnök, akiből pártfőtitkár lett. A Nyugat tartózkodással fogadta megválasztását, tekintettel a KGB élén végzett tevékenységére valamint [[1956-os forradalom|magyarországi]] szerepére. |
Néhány nappal [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]] halála után, [[1982]]. [[november 10.|november 10-én]], mindenki meglepetésére Andropovot választották az SZKP főtitkárává, a biztos befutónak tartott [[Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko|Konsztantyin Csernyenko]] helyett. Ő volt az első olyan KGB-elnök, akiből pártfőtitkár lett. A Nyugat tartózkodással fogadta megválasztását, tekintettel a KGB élén végzett tevékenységére, valamint 1956-os [[1956-os forradalom|magyarországi]] szerepére. |
||
== Andropov tevékenysége == |
== Andropov tevékenysége == |
||
47. sor: | 46. sor: | ||
== Andropov hagyatéka == |
== Andropov hagyatéka == |
||
Andropov |
Andropov több hónapos betegség után, [[1984]]. [[február 9.|február 9-én]] halt meg veseelégtelenségben, utódja [[Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko]] lett. Moszkvában, a Kreml Fala melletti temetőben temették el. |
||
Andropov hagyatékát mind a történészek, mind a média a mai napig élénken vitatják, Oroszországban is és a határain túl is. |
Andropov hagyatékát mind a történészek, mind a média a mai napig élénken vitatják, Oroszországban is és a határain túl is. |
||
Andropovot [[magyarország]]i keménysége, valamint a [[KGB]] élén eltöltött hosszú vezetői időszaka alatt elkövetett megtorlások és intrikák ellenére, számos történész és elemző humánus reformernek tartja. Általánosságban mindenképpen úgy értékelték, hogy sokkal inkább a fokozatos és konstruktív reformok híve volt, mint [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]]; sokan teszik fel komolyan azt a kérdést, hogy vajon Andropov megreformálhatta-e volna a Szovjetuniót olyan módon, hogy az néhány éven belül ne jusson el a [[A Szovjetunió széthullása|teljes felbomlásig]]. |
Andropovot [[magyarország]]i keménysége, valamint a [[KGB]] élén eltöltött hosszú vezetői időszaka alatt elkövetett megtorlások és intrikák ellenére, számos történész és elemző humánus reformernek tartja. Általánosságban mindenképpen úgy értékelték, hogy sokkal inkább a fokozatos és konstruktív reformok híve volt, mint [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsov]]; sokan teszik fel komolyan azt a kérdést, hogy vajon Andropov megreformálhatta-e volna a Szovjetuniót olyan módon, hogy az néhány éven belül ne jusson el a [[A Szovjetunió széthullása|teljes felbomlásig]]. |
||
Főtitkárként eltöltött rövid ideje, amelynek nagy része ráadásul igen törékeny egészségi állapotban zajlott, nem hagy konkrét jelzéseket az elemzőknek arra nézve, hogy mi lett volna, ha a vezetői időszaka tovább |
Főtitkárként eltöltött rövid ideje, amelynek nagy része ráadásul igen törékeny egészségi állapotban zajlott, nem hagy konkrét jelzéseket az elemzőknek arra nézve, hogy mi lett volna, ha a vezetői időszaka tovább tart. |
||
== Magyarul megjelent művei == |
== Magyarul megjelent művei == |
||
* A békéért, a szocializmusért (Budapest, 1983) |
* ''A békéért, a szocializmusért'' (Budapest, 1983) |
||
== További olvasmányok == |
== További olvasmányok == |
||
* <cite>Yuri Andropov: A Secret Passage into the Kremlin</cite>, Vladimir & Klepikova, Jelena Szolovjov, MacMillan Kiadóvállalat, 1983, 302 oldal, ISBN 0-02-612290-1 |
* <cite>Yuri Andropov: ''A Secret Passage into the Kremlin''</cite>, Vladimir & Klepikova, Jelena Szolovjov, MacMillan Kiadóvállalat, 1983, 302 oldal, ISBN 0-02-612290-1 |
||
* <cite>The Andropov File: The Life and Ideas of Yuri V. Andropov, General Secretary of the Communist Party of the Soviet Union</cite>, Martin Ebon, McGraw-Hill Companies, 1983, 284 oldal, ISBN 0-07-018861-0 |
* <cite>''The Andropov File: The Life and Ideas of Yuri V. Andropov, General Secretary of the Communist Party of the Soviet Union''</cite>, Martin Ebon, McGraw-Hill Companies, 1983, 284 oldal, ISBN 0-07-018861-0 |
||
* <cite>Andropov May Have Had Jewish Roots</cite> írta Lev Kricsevszkij, [http://www.jewishtimes.com/scripts/edition.pl?now=5/25/1999&SubSectionID=31&ID=131] |
* <cite>''Andropov May Have Had Jewish Roots''</cite> írta Lev Kricsevszkij, [http://www.jewishtimes.com/scripts/edition.pl?now=5/25/1999&SubSectionID=31&ID=131] |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
71. sor: | 70. sor: | ||
<!--{{succession box | before = [[Leonid Brezhnev]] | title = [[List of leaders of the Soviet Union|General Secretary of the Soviet Communist Party]] | years = 1982–1984 | after = [[Konstantin Chernenko]]}}--> |
<!--{{succession box | before = [[Leonid Brezhnev]] | title = [[List of leaders of the Soviet Union|General Secretary of the Soviet Communist Party]] | years = 1982–1984 | after = [[Konstantin Chernenko]]}}--> |
||
{{A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökei}} |
{{A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökei}} |
||
{{hidegháború}} |
{{hidegháború}} |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
{{Portál|Politika}} |
{{Portál|Politika}} |
||
{{DEFAULTSORT:Andropov Jurij Vlagyimirovics}} |
{{DEFAULTSORT:Andropov Jurij Vlagyimirovics}} |
||
[[Kategória:Szovjet politikusok]] |
[[Kategória:Szovjet politikusok]] |
||
[[Kategória:A Szovjetunió hírszerzői]] |
[[Kategória:A Szovjetunió hírszerzői]] |
A lap 2016. december 24., 10:32-kori változata
Jurij Vlagyimirovics Andropov | |
Andropov 1983-ban | |
Andropov 1983-ban | |
Hivatali idő 1982. november 10. – 1984. február 9. Az SZKP első titkára | |
Előd | Leonyid Brezsnyev |
Utód | Konsztantyin Csernyenko |
Katonai pályafutása | |
Csatái | német–szovjet háború |
Született | 1914. június 15. Naguckoje, Oroszország |
Elhunyt | 1984. február 9. (69 évesen) Moszkva Szovjetunió |
Sírhely | Temető a Kreml falánál |
Párt | Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) |
Házastársa |
|
Gyermekei | Igor Jurjevics Andropov |
Foglalkozás | mérnök |
Iskolái |
|
Halál oka | veseelégtelenség |
Vallás | ateizmus |
Díjak |
|
Jurij Vlagyimirovics Andropov aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Vlagyimirovics Andropov témájú médiaállományokat. |
Jurij Vlagyimirovics Andropov (oroszul: Ю́рий Владимирович Андропов; 1914. június 15. - az akkor hivatalos Julián-naptár szerint június 2. – 1984. február 9.) orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkára 1982. november 12-étől 16 hónappal később bekövetkező haláláig.
Élete
Andropov a cári Oroszország Sztavropol Kormányzóságában, Naguckoje sztanyicán (kozák falu) született, apja Vlagyimir Andropulo (később Andropov) vasúti hivatalnok, édesanyja Jevgenyija Flekenstejn volt. Rövid ideig a ribinszki folyamhajózási technikum hallgatója volt, majd 1930-ban belépett a Komszomolba. 1939-ben lépett be a Kommunista Pártba, 1940–1944 között a Karél–Finn SZSZK Komszomol szervezetének első titkára volt. A második világháborúban Andropov a partizánmozgalomban harcolt, majd a háború után, 1951-ben került Moszkvába, a Párt Főtitkárságára. 1954-ben kinevezték Magyarországra szovjet nagykövetnek. Andropov volt az egyik felelőse annak a szovjet döntésnek, hogy 1956-ban a szovjet csapatok megszállták Magyarországot.
Hatalomra jutása
Moszkvába való visszatérése után Andropov az SZKP Központi Bizottsága Szocialista Országok Együttműködési Főosztályát vezette (1957–1967), közben 1962-ben, Mihail Szuszlov utódjaként, tagja lett az SZKP KB Titkárságának. 1967-ben kinevezték a KGB parancsnokának, ezt a beosztást egészen 1982-ig töltötte be. 1973-ban Andropov az SZKP KB Politikai Bizottságának teljes jogú tagja lett.
Néhány nappal Brezsnyev halála után, 1982. november 10-én, mindenki meglepetésére Andropovot választották az SZKP főtitkárává, a biztos befutónak tartott Konsztantyin Csernyenko helyett. Ő volt az első olyan KGB-elnök, akiből pártfőtitkár lett. A Nyugat tartózkodással fogadta megválasztását, tekintettel a KGB élén végzett tevékenységére, valamint 1956-os magyarországi szerepére.
Andropov tevékenysége
Rövid vezetői időszaka során Andropov kísérletet tett a gazdaság helyzetének javítására és a korrupció visszaszorítására. Anti-alkoholista kampánya, valamint a munkafegyelem javítására tett kezdeményezései szintén igen emlékezetesek. Mindkét kampányt a szovjetekre jellemző adminisztratív eszközökkel hajtotta végre, egy kicsit a sztálini időket idéző szigorúsággal.
A külpolitikában nem ért el különösebb eredményt – folytatódott az afganisztáni háború. Főtitkársága alatt romlottak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Bár több, nagy horderejű ajánlást is tett, köztük a középhatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentésére és Ronald Reagan amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra, ezek a javaslatok süket fülekre találtak a Reagan- és a Thatcher-kormányoknál. A hidegháborús feszültséget tovább növelte az az incidens, amikor szovjet vadászgépek lelőtték a Korean Air Lines (KAL) 007-es számú járatát, amely 1983. szeptember 1-jén a Szovjetunió légterében, Szahalin szigete fölött repült, valamint az amerikaiak döntése, amely szerint Pershing II rakétákat telepítettek Európa területére. 1983 novemberében a Szovjetunió felfüggesztette az Európába telepített közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokat.
Emlékezetes az a cselekedete, amikor főtitkársága idején válaszolt egy amerikai gyermek, Samantha Smith levelére, és meghívta őt a Szovjetunióba. A látogatás eredményeként a kislány jól ismert béke-aktivista lett.
Andropov hagyatéka
Andropov több hónapos betegség után, 1984. február 9-én halt meg veseelégtelenségben, utódja Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko lett. Moszkvában, a Kreml Fala melletti temetőben temették el.
Andropov hagyatékát mind a történészek, mind a média a mai napig élénken vitatják, Oroszországban is és a határain túl is.
Andropovot magyarországi keménysége, valamint a KGB élén eltöltött hosszú vezetői időszaka alatt elkövetett megtorlások és intrikák ellenére, számos történész és elemző humánus reformernek tartja. Általánosságban mindenképpen úgy értékelték, hogy sokkal inkább a fokozatos és konstruktív reformok híve volt, mint Gorbacsov; sokan teszik fel komolyan azt a kérdést, hogy vajon Andropov megreformálhatta-e volna a Szovjetuniót olyan módon, hogy az néhány éven belül ne jusson el a teljes felbomlásig.
Főtitkárként eltöltött rövid ideje, amelynek nagy része ráadásul igen törékeny egészségi állapotban zajlott, nem hagy konkrét jelzéseket az elemzőknek arra nézve, hogy mi lett volna, ha a vezetői időszaka tovább tart.
Magyarul megjelent művei
- A békéért, a szocializmusért (Budapest, 1983)
További olvasmányok
- Yuri Andropov: A Secret Passage into the Kremlin, Vladimir & Klepikova, Jelena Szolovjov, MacMillan Kiadóvállalat, 1983, 302 oldal, ISBN 0-02-612290-1
- The Andropov File: The Life and Ideas of Yuri V. Andropov, General Secretary of the Communist Party of the Soviet Union, Martin Ebon, McGraw-Hill Companies, 1983, 284 oldal, ISBN 0-07-018861-0
- Andropov May Have Had Jewish Roots írta Lev Kricsevszkij, [1]
Kapcsolódó szócikkek