Zsolnaerdőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Podhorie (okres Žilina) szócikkből átirányítva)
Zsolnaerdőd (Podhorie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterAnton Chobot
Irányítószám013 18
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség949 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Terület6,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″
Zsolnaerdőd weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnaerdőd (1899-ig Podhorje; szlovákul: Podhorie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 811 lakosából 802 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1393-ban "Pothora" néven említik először. 1474-ben "Podhore", 1598-ban "Podhory" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A zsolnalitvai váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 44 házában 60 családban 270 lakos élt. 1828-ban 42 háza és 329 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " PODHORJE. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietavának szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye közép termékenységű, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Podhorje, (Lietava), tót falu, Trencsén vmegyében, 312 kath., 8 zsidó lak. A lietavai uradalom birja. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 364, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 739 lakosából 734 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.