Ortutó
| Ortutó (Ortuťová) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Ján Čisár | ||
| Irányítószám | 086 12 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 192 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 231 m | ||
| Terület | 6,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 10″, k. h. 21° 27′ 21″49.269500°N 21.455900°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 10″, k. h. 21° 27′ 21″49.269500°N 21.455900°E | |||
| Ortutó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ortutó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ortutó (szlovákul: Ortuťová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 17 km-re délkeletre, a Tapoly és az Ondava között található.
Története
[szerkesztés]A falu a 14. század második felében keletkezhetett. 1414-ben említik először „Ortholth” néven. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Ortutowa”, „Ortuto” neveken dokumentálják. (Az „ortut” szó szlovákul és a ruszin lakosaira tekintettel oroszul higanyt jelent. Vagyis a település higanybányászatra jött létre.) A 15. század végén lengyel támadás következtében elnéptelenedett, de később újra telepítették. 1787-ben 36 háza és 235 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORTOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Haiszlinhoz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttyei jók, legelője, fája van.”[2]
A település az 1800-as évek elejére, közepére elszegényedett és az Alföld újratelepítésére innen is indultak telepesek az 1850-es években. Egy család egy lány gyerekkel innen gyalogosan indulva Mezőberényben telepedett le. (Az elszegényedés valószínűleg köthető a higanybányászat megszűnéséhez.)
1828-ban 38 házát 300-an lakták. Lakosai mezőgazdasággal, szarvasmarha tenyésztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ortutova, orosz falu, Sáros vmegyében, Hajszlin fil., 8 kath., 290 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy, gr. Szirmay. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
A helyi mezőgazdasági szövetkezetet 1959-ben alapították. Fűrészmalma is volt. A lakosság egy része a bártfai és kassai ipari vállalkozásokban dolgozik.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 215, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 218 lakosából 172 szlovák és 30 cigány volt.
2011-ben 168 lakosából 105 szlovák és 57 ruszin.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
