Lukó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukó (Lukov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1322
PolgármesterJozefína Kramárová
Irányítószám086 05
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség652 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság421 m
Terület28,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″
Lukó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lukó (szlovákul: Lukov, németül: Dornau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Venéce tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 21 km-re nyugatra, a Tapoly partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1264-ben említik először. 1355-ben a nógrádi vár tartozéka volt. A falut a 15. században a vlach jog alapján telepítették. 1427-ben nem kellett adóznia. A 17. század végén dögvész pusztított a településen és sok lakója elmenekült. 1787-ben 59 háza és 445 lakosa volt. A 18. században alapították a falu fürdőjét. Az Aspremontok tulajdonában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKO. Lukov. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Bártfához más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Livónak, mellynek szomszédságában van.[2]

A 19. században az Anhaltok birtoka. 1828-ban 112 házában 870 lakos élt. Lakói juhtenyésztéssel, fazsindely készítéssel, szénégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lukó, orosz falu, Sáros vmegyében, Lénártóhoz 1 órányira: 57 róm., 762 görög kath., 6 evang., 16 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Papiros- és fürészmalom. Nagy erdő. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 654, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 560 lakosából 523 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 586 lakosából 392 szlovák, 91 cigány és 38 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]