Kistelek
| Kistelek | |||
 | |||
| Szent István tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád | ||
| Járás | Kisteleki | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6760 | ||
| Körzethívószám | 62 [2] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7039 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 100,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 69,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″ | |||
 Kistelek
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Kistelek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kistelek város Csongrád megye Kisteleki járásának székvárosa.
Fekvése
Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.
A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.
Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.
A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát)[4] magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.
Története
Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.
Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.
Gazdaság
A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.[5]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7138 | 7095 | 6917 | 7067 | 6995 | 7039 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
Egyházak
- Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5
- Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
- Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
- Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11
- Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7
- Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20
- Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6
Nevezetességek, látnivalók
- Geotermikus erőmű
- Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
- A római katolikus templom mellett található (1929)-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték.
- Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
- Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
- Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
- Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u. 18., Hunyadi u. 4., Jókai u. 15. és 52., Kisteleki Ede u. 32., Molnár János u. 9., Petőfi u. 15., Rákóczi u. 14., Víg u. 25., Zrínyi u. 17. és 33/b.
- Szent István díszkút
- Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére
- Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén.
- Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal.
Közoktatási intézmények
- Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
- Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
- Kisteleki Általános Iskola
- Kollázs Művészeti Iskola
- Rózsaliget Kollégium
- Hétszínvirág Óvoda
- Szivárvány Óvoda
Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban
- Nyugdíjas Klub
- Kisteleki Városvédő Egyesület
- IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
- Ifjú Kistelekiek Szövetsége
Testvérvárosai
Híres emberek
- Itt született 1931-ben Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus.
- Itt született 1861-ben Kisteleki Ede költő, újságíró.
- Itt született 1869-ben Balla Jenő író, színkritikus.
- Itt született 1882-ben Kováts J. István teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke
- Itt született 1897-ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész.
- Itt született 1902-ben Tápai Antal szobrászművész.
- Itt született 1910-ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó.
- Itt született 1927-ben Mikó Sándor belsőépítész.
- Itt született 1967-ben Zoltai Attila festőművész.
- Itt született 1957-ben Sejben Lajos festőművész.
- Itt született 1968-ban Hollósi Zsolt újságíró, tanár.
- Itt született 1971-ben Punk Mária költő és drámapedagógus.
Díszpolgárok
A város díszpolgárai az alábbi személyek:
- gróf Apponyi Albert (1920)
- gróf Bethlen István (1926)
- Horváth János, gumijavító mester (2001)
- Molnár István, pedagógus (2001)
- Rostás Sándor, plébános (2003)
- Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
- Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
- Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
- Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
- Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
- Sándor Habsburg-Lothringen (2018)
Kistelek az irodalomban
- Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
- A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel).
Képgaléria
-
Templomkert -
Szent István tér -
Szent László tér -
Szent István tér -
Kocsó-kápolna és kálvária-stációk -
Kisteleki Városháza -
Kisteleki római katolikus templom -
Gróf Klebelsberg Kunó Művelődési Központ -
Kisteleki Agrár-Oktatási Központ
Források
- ↑ Kistelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2007 – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01609/00041/pdf/MFME_EPA01609_1998_neprajzi2_047-074.pdf
- ↑ 13,6 százalékos a munkanélküliség Csongrád megyében – Délmagyar.hu
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások
