Kisteleki Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Kisteleki Múzeum a város központjában a Kiskunmajsa felé vezető mellékút jobb oldalán, egy régi polgári kúria épületében kapott helyet. Elsősorban a várossal és a Dél-Alfölddel kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat gyűjti, egy részüket állandó kiállításon mutatja be.

Az épület története[szerkesztés]

Kisteleken még az 1980-as évek elején történt kezdeményezés helyi tárgyakból kiállítás szervezésére, de ez csak 'tiszavirág' életű volt, egy év után helyhiány miatt megszűnt. A település paraszti hagyományait és iparos múltját bemutató illetve megőrző múzeumi gyűjtemény kialakítására akkor adódott a legjobb lehetőség amikor 1999-ben a Rákóczi u. 18. sz. alatti önkormányzati tulajdonban levő ház a rendőrség új épületbe költözésével üressé vált.

A ház a 20. század elején épült falusi, polgári kúriaként. A Bertók család tulajdonából átkerült a Belányi családéba, tőlük az 1950-es évek elején elvették (mint kulákoktól) és tanácsi tulajdon lett. Az 1970-es évektől bölcsőde, majd óvoda működött itt, az 1990-es években a Városi Rendőrkapitányság bérelte az épületet.

Az épületben rejlő lehetőségeket a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület ismerte föl, majd kérte az Önkormányzat együttműködését. Az épület felújításával és átalakításával párhuzamosan megkezdődött a tárgyak gyűjtése, melynek köszönhetően 2002 augusztusában megnyithatta kapuit az intézmény.

A gyűjtemény anyaga[szerkesztés]

A gyűjtemény anyagát - mely elsősorban néprajzi jellegű - Kistelekről és a környező településekről (Balástya, Ópusztaszer, Csengele) gyűjtötték össze. Az anyag nagyobb részben tárgyakat, kisebb részben iratokat és fotókat foglal magába. A gyűjtemény értékes része Tápai Antal szobrászművész hagyatéka, amit a művész leányai ajánlottak fel a Múzeum számára.

2002 augusztusában két állandó kiállítás nyílt, az egyik a 'Tápai Antal Emlékkiállítás', a másik a 'Pillanatképek Kistelek Múltjából' címet viselő helytörténeti kiállítás. A Tápai szobrok két helyiségben, a helytörténeti-néprajzi anyag négy helyiségben van elhelyezve.

1. helyiség:

2. helyiség:

3. helyiség:

  • Helyi iparosok és kereskedők
  • A Pigniczki kovácsműhely részlete
  • Cipészműhely (részlet)
  • Kereskedés kirakat (imitáció)
  • 'Élet a házban' (konyha részlet)
  • A kenderföldolgozás bemutatása

4. helyiség:

  • A tisztaszoba

Tervek, lehetőségek[szerkesztés]

A jelenlegi állandó kiállítás 1776-tól 1945-ig mutatja be Kistelek történetét. 2003 tavaszától két újabb kiállítás nyílik meg, az egyik egy régészeti kiállítás, mely a Kisteleken és környékén feltárt, illetve terepbejárás során gyűjtött leleteket mutatja be. Ehhez a szegedi Móra Ferenc Múzeum segítségére is szükség volt. A tervek között szerepelt továbbá Kistelek 1945-1989 közötti történetének bemutatása is.

Hosszú távú tervek között szerepel, a múzeum 'élő múzeummá' alakítása a népi mesterségek felelevenítésével. Az ehhez szükséges feltételek lényegében adottak, mivel a településen van rongyszőnyegszövő, csuhé- és szalmafonó, mézeskalács készítő, fazekas, szíjgyártó.

Külső hivatkozás[szerkesztés]