Felsőszombatfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Keletifelsőszombatfalva szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus)
Az ortodox kolostor
Az ortodox kolostor
Felsőszombatfalva címere
Felsőszombatfalva címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507266
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 42361
Népesség
Népesség1439 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Terület47,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőszombatfalva (Románia)
Felsőszombatfalva
Felsőszombatfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 24° 49′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 24° 49′ 34″
Felsőszombatfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszombatfalva témájú médiaállományokat.
Sambata IMG 4802.jpg
Mănăstirea Sâmbăta yard.jpg
Manastirea Sambata 5.JPG

Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus, németül Obermühlendorf vagy Obersombath) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 20 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Fogarasföldi román falu volt, részben Fogaras vára, részben nemesi családok birtokolták. Bethlen Gábor 1617-ben nemességet adományozott a helybeli román papnak, Opra Pylcziének.[3] 1650-ben Preda Brâncoveanu bojár vásárolta meg. Tőle később unokája, Constantin Brâncoveanu havasalföldi vajda örökölte, aki itt kastélyt, a falun kívül pedig kolostort emeltetett.

1722-ben 18 bojár- és 470 jobbágycsalád, 1786-ban 1421 fő lakta, háromnegyedük jobbágy. 1869 és 1915 között Keletifelsőszombatfalva és Nyugotifelsőszombatfalva néven közigazgatásilag két falura oszlott.

1876-tól Fogaras vármegye Fogarasi járásához tartozott. 1879-ben felsőszombatfalviakkal települt Dobrudzsában a Tulcea megyei, korábban Doeran nevű Sâmbătă Nouă.[4]

2003-ban önállósult Voila községtől.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 1632 lakosából 1597 román és 25 cigány nemzetiségű, 1621 ortodox vallású volt.
1900-ban a két Felsőszombatfalvát összesen 1688 lélek lakta, közülük 1648 román és 24 cigány anyanyelvű, 1666 ortodox vallású volt.
2002-ben 1426 lakosából 1324 román és 98 cigány nemzetiségű, 1405 ortodox vallású. A falutól 9 km-re fekvő Stațiunea Sâmbăta (Üdülőtelep) települést 85-en lakták.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Határában egy dombon áll a felsőszombatfalvi ortodox kolostor. Létezéséről 1637-ből való az első, helynévi adat. A Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem 1696 tett alapítvány és elhelyezkedése a havasalföldi és az erdélyi ortodoxia legfontosabb összekötő láncszemévé tették. Miután a Brâncoveanu család 1772-ben elveszítette itteni birtokait, a balázsfalvi görögkatolikus püspökség közbenjárására 1785-ben a császári csapatok lerombolták.[5] A mai épület 1926 és 1936 között épült az eredeti mintájára. Temploma nagyrészt épen maradt és számos, a 18. század második felében és a 19. század elején épült barcasági és királyföldi templom modelljéül szolgált. Falfestményei 17661767-ben készültek, és 1926–1936-ban restaurálták őket. Eredetileg külső falait is kifestették. A legnagyobb ortodox kolostor Erdélyben. Benne üvegikonfestő műhely működik, könyvtárában értékes régi kéziratokat és könyveket (többek között egy 9. századi perzsa kódexet és egy 1488-as kiadású Thuróczi-krónikát), múzeumában kb. 500 ikont őriznek.
  • A Brâncoveanu család udvarháza a 18. század végén épült egy korábbi, az 1670-es évekből való kastély helyére. A 19. század elején Grigorie Brâncoveanu építtetett hozzá melléképületeket (néhány házat, szeszfőzdét, malmokat, fűrészeket stb.) A két világháború között alkotóházként működött. Az elromosodott kastélyt 2006 és 2010 között felújították.[6]
  • A faluban két műemlék ortodox templom is található, egy a keleti (1786-ból), egy pedig a nyugati falurészen (1657-ből).
  • Több panzió és szálloda, falusi turizmus.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A kolostor sztarece volt Arsenie Boca, szent életű ortodox szerzetes és teológus.
  • Itt született 1947-ben Laurențiu Streza erdélyi ortodox metropolita.

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 198–201. o.
  4. D. Șandru: Mocanii în Dobrogea (București, 1946), 91. o.
  5. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  6. Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Csíkszereda, 2012, 206. o. és Asociația Ștefan Mailat

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]