Háromudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háromudvar (Turie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1386
PolgármesterMiroslav Chovanec
Irányítószám013 12
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség2050 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság441 m
Terület27,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″
Háromudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Háromudvar (1899-ig Turó-Tridvor, szlovákul Turie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Turó és Tridvor települések egyesülésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 8 km-re délre található.

Története[szerkesztés]

A mai község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.

Háromudvar[szerkesztés]

Háromudvar (Tridvor) 1416-ban tűnik fel a forrásokban, ekkor három nemesi kúriát (udvart) említenek itt. Ennek alapján kapta később a település a magyar nevét. 1439-ben már „Harumwdvar” néven említik. Zsolnalitva várának uradalmához tartozott. A Hranostraj és Szeghy családok birtoka. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 14 házában 15 családban 79 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRIDVORI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szeghy Uraság, lakosai katolikusok; határja ollyan, mint Vadicsóé.; UDVAR. Három Udvar, Tridvori. Trentsén Várm.”[2]

1828-ban már csak majorként szerepel és a század folyamán Túrral egyesítették.

Turó[szerkesztés]

Turó 1386-ban egy pénz átadásról szóló latin nyelvű feljegyzésben említik először „Tauricz” alakban. 1416-ban egy másik feljegyzésben „Thauricz” alakban szerepel. 1438-ban „Thwr”, 1439-ben „Twr” néven említik. A község Sztrecsnó várának uradalmához tartozott. 1598-ban 31 ház állt a településen. 1713-ban már Pongrácz Mária grófnő birtoka. 1720-ban 24 adózó családfője volt. 1784-ben 69 házában 77 családban 575 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozinához közel, mellynek filiája; legelője, fája van, piatzozása nem meszsze; földgye közép termékenységű.”[2]

1805-ben az Eszterházy családé. Következő birtokosa a Széghy család volt. 1828-ban 74 házát 1042-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Ezután egyesítették Háromudvarral.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turó, tót falu, Trencsén vmegyében, 934 kath., 10 evang. lak. Van egy filial temploma és szép fenyvese. F. u. h. Eszterházy.”[3]

A Széghyek 1890-ben a zsolnai Milco János ügyvédnek adták el a birtokot, melyet 1901-ben a Veres család vásárolt meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1944-ben a község területén súlyos harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1939 lakosából 1922 szlovák volt.[4]

2011-ben 1977 lakosából 1907 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 9.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Háromudvar&oldid=26513211”