Harapás
Harapás (Kusín) | |||
Harapás katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1418 | ||
Polgármester | Vladimír Jus | ||
Irányítószám | 072 32 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 345 fő (2017. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123 m | ||
Terület | 9,80 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 52″, k. h. 22° 03′ 48″48.814444°N 22.063333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 52″, k. h. 22° 03′ 48″48.814444°N 22.063333°E | |||
Harapás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harapás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Harapás (1899-ig Kuszin, szlovákul: Kusín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 15 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1418-ban említik először.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KUSZIN. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz más fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, és külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kuszin, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Vinnához keletre 1 1/2 órányira: 64 romai, 275 g. kath., 25 zsidó lak. Szőlőhegy; erdő és vizimalom. F. u. gr. Waldstein, Draveczky; Szemere, s m. Ut. p. Szobráncz.”[3]
1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 411, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 381 lakosából 369 szlovák volt.
2011-ben 353 lakosából 310 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.