Felsőtaróc
Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1414 | ||
Polgármester | Jozef Balaščák | ||
Irányítószám | 086 02 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 121 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 495 m | ||
Terület | 8,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″49.385278°N 21.194444°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 11′ 40″49.385278°N 21.194444°E | |||
Felsőtaróc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtaróc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőtaróc (szlovákul: Vyšný Tvarožec, ukránul: Visnyij Tvarozsec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 18 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A makovicai birtok részeként 1414-ben említik először mint „Thurospathaka”. 1427-ben nem kellett adó fizetnie a falunak. A 15. századtól a német jog alapján ruszin lakosság települt le a községben. 1618-ban „Felsö Tuaroscza” néven írják. 1787-ben 27 háza és 152 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Tvaroscza. Két tót falu Sáros Várm. földes Urok Gr. Áspermont Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek egymáshoz közel, savanyú vizek is van, földgyeik soványak, piatzok Bártfán van.”[2]
1828-ban 32 házát 244-en lakták. Lakosai erdei munkákkal, juh- és prémes állatok tenyésztésével foglalkoztak. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső Tvarosztsza, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz keletre egy órányira: 35 kath., 740 gör. kath., 10 zsidó lak. Alsó-Tvarosztszán gör. kath. plébánia van. Határok hegyes, erdős; savanyuviz mind a két határban találtatik. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 206, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 136 lakosából 61 ruszin és 60 szlovák volt.
2011-ben 117 lakosából 57 ruszin és 55 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.