Csanádpalota
| Csanádpalota | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád | ||
| Járás | Makói | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nyergesné Kovács Erzsébet[1] | ||
| Irányítószám | 6913 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2487 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 77,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 43′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 00″, k. h. 20° 43′ 60″ | |||
 Csanádpalota
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Csanádpalota weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csanádpalota város Csongrád megye Makói járásában.
Fekvése és közlekedése
Makótól 20 km-re keletre a román határ közelében található. Legközelebbi település: Kövegy, ami csak 4 km-re fekszik a várostól. Közeli település még Pitvaros és Nagylak előbbi 11 utóbbi 10 km-es távolságban van. Csanádpalota vasúton is megközelíthető a MÁV 121-es számú 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalának Újszeged-Mezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok állnak meg állomásán. Ez munkanapokon nyolc pár vonatot jelentett a menetrendváltás előtt. Az új menetrendváltás[forrás?] miatt: hétfőtől-csütörtökig illetve szombaton 2 pár (4 vonat), pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat) közlekedik. Minden vonatpárt Bzmot szerelvények továbbítanak. A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.
Története
Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.
1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a negyedik Habsburg-török háborúban elesett Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.
1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együttélni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád, Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.
A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.
1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ez idő tájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.
Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe makói hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói hagyma termelésének módszerét.
A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.
Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[3] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[4] 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[5]
Népessége
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2941 | 2879 | 2794 | 2558 | 2546 | 2487 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nemzetiségi megoszlás
A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt, vagy nemzetisége ismeretlen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti megoszlás
Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,4% (22,8% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei
- Ablonczy László emléktáblája
- Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
- Déri István festőművész domborműve
- Az első gázláng emléktáblája
- Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
- Hazáért és szabadságért zászlórúd
- Iglódi István emléktáblája
- Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
- Kelemen László sírja a római katolikus temető
- Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
- Községháza
- Lőcsei Mihály emléktáblája
- Magyar millennium emlékkő
- Második világháborús és 1956-os emlékmű
- Névtelen hősök sírja
- Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
- Római katolikus templom
- Temetőkápolna
- Volt főszolgabírói lakás
- Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
- Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
- Zsinagóga épülete, átalakítva
Kultúra és oktatás
A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. A központi épület melletti telken 2016-ban felépült az új tornaterem.[7] Külön épületben található még két tornaszoba, egy sportudvar, valamint a technikatermek is.
1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.
Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[8] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[9]
1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[10]
A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[11]
Híres csanádpalotaiak
- Itt élt Brengarten Henrik, főjegyző
- Itt született Gyenes Dienes András, Petőfi-kutató
- Itt élt Kálmány Lajos, népdal- és népmesegyűjtő
- Itt élt Kelemen László, az első magyar színigazgató
- Itt született Mikulich Tibor, páncélos főhadnagy (1914 - 1960)
- Itt született Halász Tibor matematika–fizika szakos pedagógus, tankönyvíró
Források
- ↑ Nyergesné Kovács Erzsébetet választották Csanádpalota polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Még idén eldől, város lehet-e Csanádpalota - Délmagyar.hu
- ↑ Csongrád megye tizedik városa Csanádpalota - Delmagyar.hu
- ↑ Csanádpalotán a gólyák is dolgoznak - Delmagyar.hu
- ↑ Csanádpalota Helységnévtár
- ↑ OPH - Új tornatermet kapott Csanádpalota. orientpress.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
- ↑ Az iskolai zenekar története - Dér István Általános Iskola
- ↑ Díjazott palotai fúvósok- Délmagyar.hu
- ↑ Minden adott a városi léthez Csanádpalotán - Delmagyar.hu
- ↑ Könyvtár - Csanádpalota.hu
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2009
- Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0
- Csanád megye települései in Makó néprajza. Szerk. Tóth Ferenc dr.. Makó: Önkormányzat. 2008. ISBN 978 963 03 3388 7
- Megszületett a megye tizedik városa: gratulált Makó képviselő-testülete is – Makói Hírek XII. évfolyam 32-33. szám[halott link]
- Gallina Zs.-Gulyás Gy. 2017: "Láttam a végtelen sok kunt és tatárt..." - A tatárjárás emlékei Csanádpalotáról. In: Hadak útján XXIV/2. Budapest-Esztergom, 755-766.
További információk
