2010-es magyarországi önkormányzati választás
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2010. október 4. |
A 2010-es magyarországi önkormányzati választásokat október 3-án (vasárnap) tartották. Időpontját Sólyom László köztársasági elnök jelölte ki 2010. július 15-én hozott határozatában. A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 19-ig kaptak értesítést, az ajánlószelvényeket szeptember 3-ig lehetett átadni.[1][2] Augusztus 3-i adatok szerint 8 205 967 választópolgár szavazhat 3176 településen 739 polgármesterjelöltre. A megyei/fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok száma 424, a települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok száma pedig 16 914.[3][4]
Választási rendszer
A Fidesz-többségű új országgyűlés az elsők között fogadta el az önkormányzati választások jogi hátterének változtatásait.
Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel[5], az Alkotmány módosításával a hivatásos állományúak passzív választójogát (választhatóságát) korlátozták[6][7] („lex Borkai”[8]), a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról[9]).
A passzív választójogot érintő alkotmánymódosítás szerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként többek között a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem.[10]
Csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 35 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem felére csökken. A megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról-választásra változó lehet, a népességmozgás függvényében.[10]
A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta. A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.[10]
A nagyobb pártoknak kedvezve nehezítették a választásokon való indulás feltételeit. A megyei lista állításához 0,3% helyett 1%-nyi választópolgári ajánlásra van szükség, a főpolgármester-jelöltnek 0,5% helyett 2%-ot kell teljesítenie. A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista állításához az egyéni választókerületek negyede helyett immár a felében kell jelöltet állítani, fővárosi lista indításához 6 helyett 12 kerületben kell kompenzációs listával rendelkezni.[10] Rövidítették a hivatalos kampányidőszak (a választás kitűzése és a szavazás napja közötti időköz) hosszát, 72 napról 60 napra, és a megnövelt számú ajánlószelvény összegyűjtésére 36 nap helyett csak 16 nap áll rendelkezésre a jelöltek számára.[10]
A mandátumkiosztásban a kompenzációs listás mandátumkiosztásnál a módosított Sainte-Laguë formulát a Sainte-Laguë módszer, a megyei és fővárosi lista mandátumosztásánál a D’Hondt-módszer váltja fel. A mandátumszerzési küszöb a megyei és a fővárosi listáról 4%-ról 5%-ra, közös listák esetében 10%-ra, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nő.[10]
A kampánycsendet a választás napjára korlátozták.
A törvények vitájában a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy a választott tisztségviselők számának csökkentése takarékosságot jelent, a további módosítások pedig véleményük szerint a hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálják. Az ellenzék részéről ugyanakkor elhangzott, hogy „a Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján kívánja átírni az önkormányzati választási törvényt, kiiktatva a rendszerből az arányosság elvét”, azt segítve, hogy „az erősek még erősebbek legyenek”.[11]
Jelöltek és listák
Eredmények
(Zárójelben a 2006-os önkormányzati választások részvételi adataival[16])
| 2010. október 3. | |
|---|---|
| 7:00-ig | 0,99% (1,12%) |
| 9:00-ig | 6,60% (7,70%) |
| 11:00-ig | 16,31% (18,53%) |
| 13:00-ig | 23,68% (26,98%) |
| 15:00-ig | 31,47% (34,77%) |
| 17:30-ig | 41,77% (46,53%) |
| Összesen | 46,64%[17] (53,12%) |
Fővárosi Önkormányzat
Főpolgármester
A főpolgármester-választás eredménye[18]
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| Horváth Csaba | MSZP | 177 783 | 29,47 % |
| Jávor Benedek | LMP | 59 638 | 9,89 % |
| Staudt Gábor | Jobbik | 43 839 | 7,27 % |
| Tarlós István | Fidesz-KDNP | 321 908 | 53,37 % |
Fővárosi közgyűlés
| Párt | Mandátumok |
|---|---|
| Fidesz-KDNP | 17 |
| Jobbik | 3 |
| LMP | 3 |
| MSZP | 10 |
Fővárosi kerületek
Fővárosi kerületek polgármesterei[19]:
Megyei jogú városok
██ = Fidesz (41)
██ = MSZP (4)
██ = Helyi civilszervezet (1)
Megyei jogú városok polgármesterei[19]
Megyei közgyűlések
Források
- ↑ http://www.valasztas.hu/hu/content/hirdetmeny_onk2010.pdf
- ↑ Kihirdette az önkormányzati választás időpontját a köztársasági elnök
- ↑ Országos és területi összesítések a választókerületekről
- ↑ Országos áttekintés a jelölt-, listaállításról
- ↑ 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
- ↑ Csütörtökön lép hatályba a hivatásosok passzív választójogát korlátozó alkotmánymódosítás
- ↑ Három évig nem választhatók a fegyveres erők volt tagjai
- ↑ Borkai szerint nem ciki a „lex Borkai”
- ↑ 2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
- ↑ a b c d e f dr. Péteri Attila ügyvéd: Változások az önkormányzati választások jogi hátterében 2010/4
- ↑ Híradó: A Fidesz szerint hatékonyabb, átláthatóbb lesz az önkormányzati döntéshozatal
- ↑ valasztas.hu
- ↑ valasztas.hu
- ↑ valasztas.hu
- ↑ valasztas.hu
- ↑ Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
- ↑ 2010. évi Önkormányzati Képviselő Választás, Tájékoztató adatok 19:00 óráig megjelentek számáról és arányáról. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
- ↑ A főpolgármester-választás eredménye. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ a b Önkormányzati választások, Fővárosi kerületek és megyei jogú városok, 2010. október 3.. valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2010. október 3.)