Ugrás a tartalomhoz

Zalaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 21:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Népessége: kieg)
Zalaba (Zalaba)
Zalaba temploma
Zalaba temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1349
PolgármesterBögi Pathó Melinda
Irányítószám937 01
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség141 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület7,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 42′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 18° 42′
Zalaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zalaba (szlovákul Zalaba) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 32 km-re délre, a Szikince-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településeinek nyomait tárták itt fel. Előkerültek hamvasztásos sírok és használati eszközök is a kora és a késői bronzkorból, valamint késő vaskori csontvázas sírok is. Ugyancsak találtak településmaradványokat és sírokat a nagymorva időszakból.

A mai települést 1349-ben említi először oklevél, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Fedemus Miklós és fia László voltak. Története során több tulajdonosa is volt. A 15. századtól a lévai váruradalom része, a 19. században az Eszterháziaké, 1875-től pedig a Huszár és Pongrácz családé. Határában gazdag legelőkkel rendelkezett, a Szikincén pedig vízimalmai működtek. 1715-ben malma és 15 háztartása létezett. 1828-ban 43 házában 260 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén olvasókör alakult, a kultúra háza 1898-ban épült fel. A falu a 20. század elejére érte el legnagyobb lélekszámát, ekkor több mint 400-an lakták.

Vályi András szerint "ZALABA. Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kis Gyarmathoz közel, és annak filiája; határja jó."[2]

Fényes Elek szerint "Zalaba, Honth m. magyar falu, a Szikincze völgyében: 53 kath., 192 ref. lak. Rétje, legelője igen jó. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Zalaba, magyar kisközség, a Szikincze völgyében, 96 házzal és 410 ev. ref. vallású lakossal; saját vasúti állomása, postája és távirója van. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt. 1349-ben Miklós és fia László bizonyítványt nyertek arról, hogy Szent István király óta Zalaba mindig az őseiké volt. Okleveles említést 1437-ben találunk is a községről, a mikor Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek azt. A mult század elején a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, 1875-ben pedig Huszár István szerezte meg. Jelenleg özv. gróf Pongrácz Vilmosnénak van itt nagyobb birtoka. Ev. ref. temploma 1789-ben épült."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország fennhatósága alatt állt.

Népessége

1880-ban 394 lakosából 381 magyar és 5 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 372 lakosából 368 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 410 lakosából 407 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 390 lakosából 387 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 362 lakosából 355 magyar és 7 csehszlovák volt.

1930-ban 349 lakosából 328 magyar, 16 csehszlovák és 5 állampolgárság nélküli volt. Ebből 263 református, 82 római katolikus és 4 evangélikus vallású.

1941-ben 324 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 294 lakosából 271 magyar és 18 szlovák volt.

1980-ban 262 lakosából 246 magyar és 16 szlovák volt.

1991-ben 192 lakosából 181 magyar és 11 szlovák volt.

2001-ben 177 lakosából 152 magyar és 25 szlovák volt.

2011-ben 177 lakosából 152 magyar és 25 szlovák. Ebből 95 római katolikus, 67 református, 3 evangélikus és 2 görög katolikus vallású.

Nevezetességei

  • Református templomát 1789-ben emelték, tornyot 1845-ben építettek hozzá.
  • Csontos Vilmos emlékház.

Neves személyek

  • Itt élt hosszú ideig Csontos Vilmos (1908–2000) költő, a szlovákiai magyar irodalom egyik neves képviselője.
  • Itt született 1925-ben Urbán Sándor író.
  • Itt tanított Lovicsek Béla tanár, író, újságíró.

Képtár

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Hont vármegye.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Zalaba
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaba témájú médiaállományokat.